Publikációk » Beszélnek neki a betűk

Beszélnek nekik a betűk

A látássérültek számára a személyi számítógép ma már az önállóság, a társadalmi beilleszkedés, a kommunikáció, az információszerzés és például az önálló közlekedés segédeszköze -- ha a meglehetősen borsos ár nem áll közéjük.

 

AZ it business magazin februári számának címlapja, melyen Szuhaj Mihály láthatóÉlnek közöttünk olyanok -- Magyarországon mintegy negyven-, más statisztikák szerint több mint hatvanezren --, akik ezeket a sorokat nem, vagy csak segítséggel tudják elolvasni azért, mert vakok vagy alig látnak. (A számok azért bizonytalanok, mert sokan tagadják, hogy ebbe a csoportba tartoznak.) Minthogy azonban az ember alapvetően vizuális lény, akik nagyon rosszul vagy sehogy sem látnak, nehezen boldogulnak a látható világban. Ám a vakok és gyengénlátók önellátásra törekszenek. Ha az informatika a segítségükre van, az már nem kevés.

 

 

Kompenzált hátrányok

A vakság a látás pszichológiai vagy neurológiai eredetű részleges vagy teljes hiánya. Látási fogyatékos az, akinek látásmaradványa két szemen, korrekcióval -- a teljes látáshoz viszonyítottan, amelyet 100 százaléknak tekintünk -- 33 százalék alatti, illetve látótere 10 fokos vagy annál szűkebb. Gyengénlátóknak nevezik azokat, akiknek a látáscsökkenése meghaladja a 67 százalékot, de nem lépi túl a 95-öt; e felett vaknak mondható az illető.

Részleges vakság esetén a fényérzékelés rendszerint megmarad; ekkor a látássérült csak a fényt, a világost és a sötétet érzékeli. Van, aki viszont azt is meg tudja mondani, merre van a fény forrása -- mondja ifj. Feszl István optometrista. Náluk a látássérülés nem egyformán érinti a perifériás és a centrális látást (éleslátást). A centrális látás sérülése a síkírást-olvasást akadályozza, a perifériás látás sérülése pedig a látótér szűkületét eredményezve elsősorban a tájékozódást, közlekedést nehezíti.

Minthogy már az iskolai feladatok is nagyrészt vizualitásra épülnek, a gyengénlátó, aliglátó tanulóknak az ismeretszerzéshez, feladatmegoldáshoz több időre van szükségük. Bár általában lassabban olvasnak, mint az ép látású tanulók, ezt a hátrányukat sokan a figyelem koncentrációjával és a memória fejlesztésével kompenzálják: például többoldalas leckét egyszeri lassú olvasással képesek megtanulni -- emlékeztetnek az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet (OFI) szakemberei.

Az iskolában tapasztalt hátrányok az elhelyezkedésben is megmutatkoznak. A vakok és gyengénlátók közül sokan szövőként, masszőrként, nyelvtanárként vagy -- kiélesedett hallásukat kamatoztatva -- zenészként, zongorahangolóként, zeneszerzőként találnak munkát, önbecsülést. Hatalmas segítséget jelentett számukra a számítógépek, a lapolvasók, az optikai karakterfelismerő (ocr) programok és a beszédszintetizátorok, illetve a képernyőnagyító programok megjelenése; ezekkel a vakok számára addig csak humán közvetítéssel olvasható síkírásos szövegekhez is hozzáférhettek.


Megszólal az írás

Bár az ikonos, grafikus felületek elterjedése nem kedvezett a vakoknak, a különböző fogyatékosságokat áthidaló, úgynevezett kisegítő technológiák úgyszólván egyidősek a személyi számítógéppel. Nagyon sokféle eszköz tartozik ebbe a körbe, a betűméret beállíthatóságától kezdve a kizárólag beszéd útján megvalósított ember--gép kommunikációig.

A gyengénlátók többnyire nagyméretű monitorokkal és/vagy képernyőnagyító szoftverekkel oldják meg a számítógép használatát. Kevésbé súlyos gyengénlátás mellett a Windows kisegítő funkciói is elegendő segítséget jelenthetnek. A vakoknak képernyőolvasó szoftverre és egy ehhez kapcsolódó szövegfelolvasóra (beszédszintetizátorra) vagy egy pontírású (Braille) kijelzőre van szükségük. A siketvak embereknek viszont kizárólag a Braille-kijelzővel felszerelt számítógép jelent megoldást. Mindhárom fogyatékos csoport számára alapvető a lapolvasó és az optikai karakterfelismerő program -- vázolja a speciális eszközök leltárát Szuhaj Mihály, az Informatika a látássérültekért alapítvány elnöke.

Talán valamennyi, a vakok számítógép-használatát segítő technológia közül a képernyőolvasó rendszerek a legfontosabbak. Ezek elmondhatják a szkennerrel beolvasott, majd karakterfelismerővel szövegállománnyá alakított könyvek, folyóiratok anyagát is, de ugyanilyen fontos feladatuk a látó ember számára írt, eleve elektronikus szövegek felolvasása.

A Freedom Scientific Jaws programja az egyik legnépszerűbb (bár a magyar jövedelmi viszonyokhoz képest meglehetősen drága) képernyőolvasó szoftver, amely minden eszközt tartalmaz a Windows, a Microsoft Office csomag, az Internet Explorer és más böngészők, a gyakori levelezőprogramok és egy sor más alkalmazás használatához. Eredeti változatában az Eloquence beszédszintetizátor, a honosított verzióban a magyar fejlesztésű Profivox beszél. Ez utóbbit nem csupán a rászorultak ismerik: a Gordos Géza, Németh Géza és Olaszy Gábor nevéhez fűződő Profivox hangját hallhatjuk az egyik hazai mobilszolgáltató automatikus szám szerinti tudakozójában és e-mail-felolvasójában, de ugyanez a program működik a Világhalló webes szépirodalom-felolvasóban.

Nemrégiben készült el a Jaws for Windows 9.0 képernyőolvasó szoftver magyar verziója, amelynek ingyenes demo változatát a honosítást végző Informatika a látássérültekért alapítvány a honlapjára is feltette. A honosítás az előző két évben megállt, ezért a magyar vakok és gyengénlátók csak a program 6.20-as változatát használhatták. Ez azonban még nem tudta kezelni az azóta megjelent új szoftvereket, így a Windows Vistát, az Internet Explorer 7.0 és a Firefox 8.0 vagy az Office 2007 változatát. A honlapon elérhető demo változat a program elindítását követően 40 percig -- közel egy tanórányi ideig -- működik, újabb 40 perces használathoz újra kell indítani a számítógépet. Szuhaj Mihály elmondta: a teljes értékű változatból az alapítvány minél több vak magánszemélynek igyekszik juttatni.

Bár van alternatíva, a Microsoft-dominancia miatt hazánkban viszonylag kevés felhasználója van a program linuxos megfelelőinek. Pedig a Sun Microsystemshez kötődő, és a nyílt forráskódú közösség közreműködésével fejlesztett Gnome grafikus ablakkezelő rendszernek évek óta eleme az Orca nevű képernyőolvasó és nagyító rendszer, amelynek szintén van magyar változata. Mi több, tavaly óta akadálymentes, beszélő Linux-disztribúciónk is van. Az Ubuntu specializált változata a Belin, azaz beszélő Linux elnevezést kapta -- jegyzi meg Szuhaj Mihály.

 

Ujjal olvasva

Szövegbevitel céljára a hagyományos klaviatúra mellett Braille billentyűzet is szolgálhat. Ezek mintája a vakok írógépe: a karakterek beütésére hat billentyűt építenek be, s ezekhez pár funkcióbillentyű társul.

Léteznek Braille-kijelzővel és Braille-billentyűzettel ellátott jegyzetelőgépek, ezek segítségével a Braille-írást ismerő emberek kommunikálhatnak egymással. A pontírású kijelzők általában 20--40 karaktert jelenítenek meg egyetlen sorban apró pálcikákkal. A kis sorozatszám és a bonyolult mechanika miatt azonban ezek a készülékek meglehetősen drágák: a Freedom Scientific Pacmate billentyűzettel egybeépített jegyzetelői 300--600 ezer forint közötti áron kaphatók.

A karaktereket kartonlapon, kidomborodó pontokként megjelenítő Braille-nyomtatók még a -kijelzőknél is többe kerülnek. Magyarországon a Biodigit készít Braille-nyomtatót, -billentyűzetet és a Profivox beszédszintetizátorával működő jegyzetelőt.

 

Világtalanok a világhálón

A látás, illetve a látás és hallás fogyatékosságának mértékével egyenes arányban növekszik az adott ember számára a világháló használatának jelentősége, hiszen a látók választhatnak, hogy az írott információról nyomtatott vagy elektronikus változatban tájékozódnak, a látássérültek számára azonban ez a választási lehetőség sokkal szűkebb -- világít rá Szuhaj Mihály. A vakok, gyengénlátók számára az internet a napi hírek, pályázati kiírások, munkalehetőségek, a hivatalok ügyfélfogadási idejének, a szolgáltatásokkal kapcsolatos információknak, menetrendeknek, üzletek, áruházak katalógusainak, árlistáinak, elektronikus könyveknek, kulturális programajánlóknak a forrása.

Csakhogy a látássérült emberek számára a weben való tájékozódás sokkal körülményesebb és időigényesebb. Ők ugyanis a képernyőt nem látják egyszerre, hanem annak tartalmát részletről részletre rakják össze a nagyított, hallott vagy tapintott információkból. A már ismert, gyakran látogatott honlapokon a látássérültek könnyebben tájékozódnak, de a grafikus elemek számától is függ, mennyi idő kell az információ feldolgozásához. Egy látó ember számára nem jelent nagy nehézséget a hírportálok nyitóoldalán található több tucat hivatkozás áttekintése, a vakoknak viszont a memóriájukra kell támaszkodniuk a böngészés közben -- emlékeztet Legeza Ilona, a Borsod megyei vakok regionális egyesülete honlapjának fejlesztője.

A grafikus elemek, animációk alkalmazása különösen akkor lehet zavaró a gyengénlátóknak, ha a tartalmi és navigációs elemeket öltöztetik ilyen köntösbe, mert ezekben a felolvasó programok nem képesek felfedezni a lényegi tartalmat.

Bár egyre több fontos honlapnak készül el a W3C ajánlásai szerint akadálymentesített, a gyengénlátók és a mozgáskoordinációs zavarokkal élők számára is jól kezelhető változata, az utólagos akadálymentesítés, az alternatív felületek elkészítése jóval drágább, mintha eredetileg is gondoltak volna a látássérültekre.

Szuhaj Mihály szerint azonban az, hogy a W3C egyetlen közép-európai irodája éppen Budapesten kapott helyet, még nem jelenti azt, hogy a közérdekű honlapok akadálymentessége is tükrözné ezt a kitüntetett helyzetet. Nemhogy a köztudatba nem került be a 2.0 változatnál tartó ajánlás, de még az sem természetes, hogy egy minden állampolgár számára egyaránt fontos honlap ne zárja ki felhasználói köréből a fogyatékosokat, hallás-, látás, mozgássérülteket.

Előbb a dizájnjukra sokat adó hírportálok irányították vakbarát aloldalakra a képernyőfelolvasó programmal böngészőket, újabban azonban azok a honlapok is követik ezt a gyakorlatot, amelyeken nem ütközne akadályba az integrált -- látó és látássérült -- látogatók kiszolgálása egyazon felületen. Szuhaj Mihály szerint ez egyfajta szegregáció felé viszi a honlapokat: a vakbarát oldalakon a látássérültek rendszerint csökkentett információtartalommal találkoznak, és az sem ritka, hogy idővel feledésbe merül ezeknek az oldalaknak a frissítése. Különösen bosszantó az is, ha a vakbarát változatra mutató -- látszólag az oldal jobb felső sarkában elhelyezkedő -- linket a tabulátor billentyű nyomogatásával kell megkeresni, valahol a hivatkozások sorának végén.

Ha ezeket az oldalakat korszerű webszabványok szerint, CSS-ben fejlesztenék, látók és nem látók ugyanazzal a tartalommal találkozhatnának: utóbbiakat a html kódok elemzése nyomán a szoftver automatikusan a képernyőolvasó számára készült ágra tudja átvezetni.

Az Informatika a látássérültekért alapítvány tanfolyamain rehabilitációs szakmérnököknek és haladó webfejlesztőknek ingyenesen oktatják az akadálymentes honlapok fejlesztését, illetve a honlapok akadálymentességének ellenőrzését -- jegyzi meg Szuhaj Mihály.

 

Üveg alatti ikonok

Nem kedvez a vakoknak az érintőképernyők divatja sem: például az Apple iPhone-jának sík képernyőjén egy vak nem képes kitapintani az egyes funkciók ikonjait. Hasonló a helyzet azokkal a mikrohullámú sütőkkel, tűzhelyekkel, mosógépekkel, amelyeknek a kezelőfelülete -- az új generációs elektronikus eszközök egész sorát jellemző módon -- egy üveglap. A mögötte elrejtett gombok helyét a vakok nem látják.

Más helyütt viszont tudatosabbnak mutatkozik az Apple. Steve Jobs cége -- együttműködve a National Federation of the Blind nevű szervezettel -- hamarosan gyengénlátóknak és vakoknak is elérhetővé teszi az iTunes zeneboltot. Az újítás abban áll, hogy a képernyőn megjelenő információkat, azaz az iTunes felületét egy szoftver Braille-írásra cseréli vagy felolvassa. Idővel állítólag az iTunes teljes kínálata elérhető lesz így -- első lépésben az oktatási anyagok --, és a hírek szerint a Google fejlesztői is azon dolgoznak, hogy az érintőkijelzős telefonokat és az Android rendszert a vakok számára is használhatóbbá tegyék.

Félő, hogy a specialitás árát a -- mellesleg nem is olyan szűk -- célcsoport fogja megfizetni. Egyelőre legalábbis közel ötször annyiba kerülnek a beszélő lázmérők és vérnyomásmérők, mint hagyományos párjaik, pedig például a cukorbetegek körében erőteljesen nő a rászorultak aránya.

Sajnos nem gondolnak a vak és gyengénlátó, idős felhasználókra a hangszóróval amúgy is felszerelt készülékek -- televíziók, pda-k, mobiltelefonok, gps navigációs készülékek -- gyártói sem, holott ezek menürendszere igazán elenyésző ráfordítással kihangosítható volna, veti föl Csapó Endre, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Számítástechnika osztályának informatikusa. Gondoljunk például a haladási irányról beszédhanggal is tájékoztató gps-készülékekre, amelyek rengeteget segíthetnének a vakoknak a tájékozódásban, ha a menüjüket nem érintőképernyő mögé rejtették volna, vagy pláne ha hangos menüt kapnának. Ha ez a tendencia folytatódik, digitális gettósodás következik be: lesznek a vakoknak kidolgozott célkészülékek, míg a látók más rendszereket fognak használni, holott ezeknek éppenséggel konvergálniuk kellene -- vázolja az érintőképernyők divatjából kirajzolódó jövőképet Csapó Endre.

Szerinte a szoftvergyártók is hasonló hozzáállást mutatnak, amikor arra kényszerítik a hátrányos helyzetű felhasználókat, hogy külön vásárolják meg a méregdrága akadálymentesítő alkalmazásokat.

 

Beszélnénk hozzá

Jó volna, ha a Microsoft operációs rendszerek és irodai alkalmazások licencére milliárdokat költő kormányzat elérné, hogy azok magyar változatába is bekerüljön a több más nyelven természetesen meglévő beszédfelismerő modul, ahogy a magyar helyesírá-ellenőrzést is beépítették Redmondban -- vélekedik Németh Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének docense. Az egyszerű parancsszavakat már értik például a mobiltelefonok, sőt hangarchívumokat is sikerült kulcsszavakkal kereshetővé tenni, egyes szakterületek, például az orvosi, jogi nyelv szókincsére kitanított rendszerek is működnek, teljes értékű, százszázalékos magyar beszédfelismerő azonban még nincsen.

Holott Németh Géza szerint beszédfelismerő, illetve beszédszintetizátor rendszerekre építve a cég-, ingatlan- és gyógyszer-nyilvántartástól kezdve számos, a gyengénlátók, sőt az egészséges emberek életét megkönnyítő szolgáltatás képzelhető el. Örvendetes, hogy Európa-szerte rengeteg energiát fordítanak a digitális közművek fejlesztésére, de a hálózati kapcsolat mellé olyan szolgáltatásokat is kell adni, amelyek az átlagemberek életét is könnyebbé tennék, de amelyek nélkül a hátrányos helyzetűek egyáltalán nem boldogulnak -- mondja. Ám minden további fejlesztéshez az első lépést az jelentené, ha a Windows beépítve tartalmazná a magyar beszédértést.

 

Elhelyezkedési esélyek

A terjedő számítógép-használat dacára kevés az olyan értelmiségi szakterület, ahol jelentősebb számban dolgoznának látássérültek. Mi több, csupán mintegy 10 százalékuk jut álláshoz. Az okokat részben a képzési rendszerben kell keresni. Legeza Ilona szerint nagymértékben csökkenti az alapszintű oktatás eredményességét az intézményi háttér hiánya, az, hogy a vakon született gyerekek rendszerint más, társult fogyatékosságot mutató gyerekekkel együtt tanulnak. A közép- és felsőfokú képzésben ugyan már megvannak a lehetőségek az integrált oktatásra, de csak a keretek biztosítottak, a feltételek nem. A főiskolai, egyetemi oktatók nincsenek felkészülve a látássérültek oktatására, nem alkalmaznak az ő jegyzetelésüket, felkészülésüket megkönnyítő módszereket.

A probléma általános jellegét mutatja, hogy az Egyesült Államok oktatási minisztériumának adatai szerint a vak nyolcadik osztályosok 72 százaléka szerez az érettséginek megfelelő képesítést, közülük viszont már csak 70 százalék iratkozik be okj-képzésnek megfelelő, emelt szintű oktatásba. Különös jelentőségű a tanulmányok között a matematika, mivel leginkább vizuális elemekre építkezik, ez pedig komoly akadály vak diákok számára. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nem áll rendelkezésre elegendő -- megfelelően képzett tanerő -- e diákok oktatására. Amerikai kutatók most olyan programot készülnek kidolgozni, amelyik lépésről lépésre vezeti be a vak diákokat az algebra és például a differenciálegyenletek, a határérték-számítás világába.

Még több nehézségbe ütközik a már végzett látássérültek elhelyezkedése. A magyar jogrend nem kötelezi a munkaadókat arra, hogy a látássérült pályázókkal szemben pozitív diszkriminációt alkalmazzanak, sőt az érintettek tapasztalatai szerint általában meg sem kívánnak győződni arról, hogy a jelentkező látássérült alkalmas-e a munkakör betöltésére, ha pedig a képesítése, diplomája egyértelműen bizonyítja is, hogy alkalmas lenne, inkább a látó munkavállalót részesítik előnyben -- véli Legeza Ilona.

Különösen sokat romlott a helyzet, amióta az állam -- az áttekinthetőbb finanszírozás igényéből kiindulva -- átszervezte a védett munkahelyek támogatását. Ennek következtében sok védett munkahely ellehetetlenült, és a betanított munkát végzők közül sokan veszítették el az állásukat. Szuhaj Mihály komoly reményeket fűz ugyanakkor a call centerek számának gyarapodásához. A kilencvenes évek közepéig jellemzően vak emberek látták el a telefonalközpont-kezelői munkát, a korszerű telefonközpontok megjelenésével viszont kiszorultak a piacról. A call centerekben most ismét munkához juthatnak közülük azok, akik megfelelő számítógépes alapképzettséggel és jó kommunikációs készséggel rendelkeznek. Szintén testhezálló feladat lehet a látássérültek számára a logisztika vagy például a hangfelvételek legépelése -- akár távmunkában is --, feltéve, hogy a feladatot kiadó és fogadó honlap akadálymentes.

Kelenhegyi Péter

 

 

 

Öreg szemmel

Tévénézők millióinak segítene, ha feliratozással, nagyítással vagy más, a digitális televíziózásban megoldható leleményekkel könnyítenék meg számukra a műsor követését -- derült ki a Research International és a UPC felméréséből. A legnagyobb gond Európa-szerte, hogy a szöveg nem elég kontrasztos, illetve hogy a képernyőfelirat és a teletext szövege túlságosan apró. A felmérés szerint az idősek és a gyengénlátók határozottan igényelnék az olyan kiegészítő szolgáltatásokat, mint a nagyítási funkció, a felirat betűméretének és színének beállítása vagy a szinkron és a feliratozás lehetősége.

 

Forrás:
IT Business magazin
Kelenhegyi Péter


A teljes cikk elérhető html és pdf formátumban a lenti linkekre kattintva

IT Business 2009 február vezércikk.html

IT Business 2009 Február vezércikk.pdf

Nyomtatás gomb Nyomtat