Alapítványunk a korábbi repülőtéri IT klubok iránti nagy érdeklődésre való tekintettel ismét repülőtér-látogatást szervezett az érdeklődőknek. Az október 6-án tartott rendezvényen azok vehettek részt, akik a korábbi, hasonló klubdélután résztvevőinek kisorsolásakor nem kerültek a nyertesek közé.

A különböző korosztályú érdeklődőkből álló klubcsapat nagy kíváncsisággal és rengeteg kérdéssel indult a repülőtérre, ahol "idegenvezetőink" már vártak bennünket. A vezető csapat tagjai az alapítvány irodavezetője, Bótáné Depinyi Judit, valamint férje és édesapja, Bóta Kornél és Depinyi János voltak. Mielőtt bementünk a hangárba, olyan alapvető információkat tudhattunk meg, mint hogy a repülés átlagban mindössze negyven óra alatt elsajátítható. Ezt hallva a legtöbben alig várták, hogy helyet foglalhassanak a pilóta székében.

A hangár nagyságát talán úgy lehet a leginkább érzékeltetni, ha elképzeljük, hogy a hatalmas csarnokban egymással szemben elfért két nagy repülőgép, és a csarnok további részeiben még kisebb gépeknek is jutott hely. Sokak számára az óriási épület különleges légköre, a hatalmas terek, a szokatlan hanghatások és az egyik, ház magasságú gépnek a közelsége önmagában is lenyűgöző élmény volt.

A mi repülőnk, amit közelről megtekinthettünk, egy 155 fős kirgiz gép volt. Mielőtt beszálltunk, aprólékosan megvizsgáltuk a gép különböző nagyságú kerekeit, a hajtóműveket, sőt a kíváncsiak még a szárnyak alá is bebújhattak. A gépen először az utasteret jártuk be. Kipróbálhattuk a különböző osztályok utasainak székeit, becsatoltuk a biztonsági öveket, benéztünk a stewardessek pihenőhelyiségébe, sőt, a biztonságukra ügyelő utasokként még a vészkijáratot is ellenőriztük.

Miután az utasteret alaposan szemügyre vettük, egyenként bemehettünk a pilótafülkébe, ahol Depinyi János, aki harminc évig volt a Malév pilótája, aprólékosan, mindenki számára érthetően elmagyarázta és megmutatta, mire való a sok kis kapcsoló, gomb, kar. Megtudhattuk, melyik kapcsoló segítségével beszélgethetnek a pilóták a földi irányítással, melyik gomb segíti őket emlékezni arra, hogy mely feladatot végezték már el, és melyik van még hátra. Egy apró részfeladat elmulasztása ugyanis az egész repülő biztonságát veszélyeztetheti. A gyors „pilótaképzés” alatt a segédáram-fejlesztő angol rövidítése, az APU rövidítés lett mindenki kedvenc szakkifejezése.

Miután mindenkiről készült fénykép pilótaként, a repülőből kiszállva tették fel a résztvevők Jánosnak és Kornélnak a kérdéseiket a szűnni nem akaró érdeklődés jeleként. A látogatás végén mindnyájan úgy éreztük, szép élménnyel és számos információval lettünk gazdagabbak. Köszönjük Bóta Kornélnak és Depinyi Jánosnak az érdekes és rendkívül alapos körbevezetést, Depinyi Juditnak és az Informatika a látássérültekért Alapítványnak a program gondos megszervezését, az ACE-Aeroplex Kft-nek pedig a lehetőséget a karbantartó bázison tett látogatásra.

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása