Akadálymentesség és használhatóság, két gyakran előforduló fogalom, amelyeket az internetes honlapok kapcsán is használunk. Mi a közös bennük és mi a különbség a kettő között?

A használhatóság (usability)

A használhatóság relatív fogalom: a legtöbb weboldal értelemszerűen használható – valamennyire. A használhatóságot általában két másik tulajdonsággal együtt lehet nagyon jól jellemezni, a gyorsasággal, és a használathoz szükséges mentális terheléssel.

A kettő közül a gyorsaság fogalma egyszerűbb: annál jobban használható egy weboldal, minél gyorsabban tudja a felhasználó elérni a kitűzött célját. Mennyi idő alatt lehet beregisztrálni? Milyen gyorsan lehet elküldeni egy e-mailt az egyik, és milyen gyorsan a másik rendszerből? Milyen gyorsan található meg a keresett adat a honlapon belül? Az összehasonlítás természetesen csak úgy lehetséges, ha két azonos jellegű honlapon azonos jellegű műveleteket akar ugyanaz a felhasználó elvégezni. A művelet elvégzésének abszolút értelemben vett gyorsasága tehát sok mindentől függ, az adott keretek között azonban mégis ez a jó használhatóság egyik kulcsa.

A másik fontos jellemző a műveletek elvégzéséhez szükséges mentális terhelés. Ezt a furcsa tulajdonságát egy honlapnak a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén műszaki eszközökkel is mérni tudják, és lényegében azt jellemzi, hogy az adott honlap használata mennyi stresszt és mennyi fáradtságot okoz a felhasználónak. Mindenki ismeri az érzést, amikor a levelezőrendszerben sehogy sem találjuk az igazgató úr múlt heti fontos levelét, vagy ha a honlapon a sokadik almenüpont alá dugják el a nyitva tartást. Fárasztó és idegesítő jelenségek, a honlapok fejlesztői mégsem fordítanak elég figyelmet arra, hogy a honlap által nyújtott szolgáltatások kényelmesen, tehát alacsony mentális terhelés mellett, és gyorsan elérhetőek legyenek.

Sajnos mégsem adható általános recept egy jól használható honlap készítéséhez, hiszen mindig relatív, hogy egy feladat milyen gyorsan és kényelmesen oldható meg az adott rendszerben, a lehetséges számtalan típusú felhasználó összessége számára. A nagymamának lassabban megy, az informatika szakos unokának gyorsabban. A fejlesztő annyit tehet, amint azt Steve Krug a Ne törd a fejem! című könyvében kifejti, hogy megfigyeli legalább a tipikus felhasználókat az oldal használata közben. Ahol lassan tudnak csak haladni vagy teljesen elakadnak, ott megváltoztatja az oldal működését, majd újabb felhasználói teszteket indít.

Az akadálymentesség (accessibility)

Az akadálymentesség ezzel szemben abszolút fogalom: a felhasználó vagy képes használni az oldalt vagy nem. Az a kérdés, hogy áll-e olyan objektív akadály előtte, ami ebben megakadályozza, és amelynek eltávolítása, átalakítása után mégis el tudja érni a kitűzött célját.

Az akadálymentesség kapcsán leggyakrabban emlegetett célcsoport a fogyatékos embereké. Ők valóban hátrányban vannak, hiszen nem látnak vagy nem hallanak, vagy nincs kezük, amivel a billentyűzetet és az egeret kezelhetnék, esetleg az értelmi képességeik nem elegendőek a weboldal kezeléséhez. Ugyanakkor hozzájuk hasonlóan hátrányban vannak azok is, akik elavult informatikai eszközöket használnak, vagy nem beszélik a nyelvet. A hátrányos helyzetű csoportok igényei azonban abszolút igények. Nem az a kérdés, hogy mennyi idő alatt vagy milyen nehezen tudják a feladatot megoldani, hanem hogy képesek-e rá egyáltalán.

A különbség és az összefüggés a kettő között

A legfontosabb különbség, hogy a használhatósági elvek nincsenek általános érvénnyel kidolgozva. Elsősorban a konkrét weboldal folyamatos fejlesztése, illetve a fejlesztők korábbi tapasztalatainak a függvénye, milyen gyorsan és kényelmesen lesz megoldható egy-egy feladat. Az akadálymentességi elvek viszont általános érvényűek, kiforrottak és jól ismertek. A legismertebb és valószínűleg legjobb ilyen útmutató a W3C szervezet Web Akadálymentesítési Útmutatója, amely magyar nyelven is elérhető. Aki ennek az előírásait figyelembe veszi, annak az oldala minden hátrányos helyzetű felhasználó számára akadálymentes lesz, ugyanakkor minden oldal a további vizsgálatok és fejlesztések révén folyamatosan egyre használhatóbbá tehető.

Az összefüggés pedig, hogy egy akadálymentes oldal – általában – máris sokkal jobban használható, mintha ugyanaz az oldal még akadálymentességi problémákkal is küzdene. Egyrészt az akadálymentességre való törekvés már eleve feltételezi a gondosságot és a figyelmet az oldal programozói részéről. Másrészt az akadálymentesség megvalósítása szakértelmet is igényel, ami szintén szükséges a jó használhatóság eléréséhez. Végül egy kevéssé látványos, mégis meghatározó összefüggés: a keresőprogramok hatékonyabb kiszolgálása. Mondják, hogy a Google a világ legnagyobb vak felhasználója – a keresőben való jó szereplés feltételei nagyon sokban megegyeznek a vak felhasználók igényeivel, megéri odafigyelni rájuk.

Inspiráció: http://usabilitygeek.com/the-difference-between-web-site-usability-and-accessibility/

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása