Közhasznú tevékenységeink » Informatikai tábor látássérült fiataloknak » Beszámoló a 2011-es ICC táborról

Beszámoló a 2011-es ICC táborról

A hagyományokhoz híven ebben az évben is részt vettek magyar fiatalok a látássérült középiskolásoknak szervezett nemzetközi számítógépes táborban (International Camp on Computer and Communication). Idén Olaszország, Ferrara városa adott otthont a minden évben más országban zajló rendezvénynek. Hazánkat Ócsvári Áron és Hajas Dániel, valamint Csillag Adrienn, az ICC magyar koordinátora és az „Informatika a látássérültekért Alapítvány”önkéntese képviselte. A kiutazást és a tábori részvételt az alapítvány tette lehetővé mindhármuk számára.

A több mint húsz országból érkezett résztvevő minden délelőtt és délután egy-egy háromórás műhelyfoglalkozáson ismerhette meg a látássérült emberek számára kifejlesztett legújabb segédeszközöket, számítógépes megoldásokat. Lehetőségük nyílt többek között az RFID (Radio Frequency Identification) technológia kipróbálására, amelynek segítségével különböző tárgyakat (gyógyszeresdoboz, CD tok stb.) lehet felcímkézni. Ez a rendszer a bolti kódleolvasókhoz hasonló elven működik azzal a jelentős különbséggel, hogy az RFID más-más hangot képes társítani az egyes tárgyakhoz. Nagy érdeklődés kísérte az iPhone telefonkészülék bemutatóját, ahogy a Lambdasystem matematikai programot ismertető előadás, és a weboldal-készítési foglalkozás is számos fiatalt vonzott. A két magyar résztvevő egyaránt hangsúlyozza annak a workshopnak a hasznos mivoltát, amely a külföldi továbbtanulási lehetőségekről nyújtott tájékoztatást számukra.

Az ICC táborban eltöltött egy hét azonban nem csak a számítógépes újdonságok megismerésének jegyében telt, hanem kitűnő alkalom volt más országok szokásaiba, kultúrájába történő bepillantásra is. Ezt a célt szolgálta az Utazás Európán át című foglalkozás, amelynek sikeréhez a magyar koordinátor is hozzájárult, több alkalommal megtartott workshopja révén. A szabadidős programokat múzeum-, vidámpark-látogatás, tengerparti séta, kirándulás, városnézés és végül, de nem utolsó sorban az éjszakába nyúló nagy beszélgetések alkották. A két magyar fiatalember számos ismerettel és kellemes élménnyel gazdagodva tért haza Olaszországból.

Annak szemléltetésére, hogy mit is jelentett számukra az ICC tábor, alább olvasható mindhármuk beszámolója, Adrienn írása az általa tartott workshopról, illetve Áron és Dániel beszámolója a táborról.

Travelling through Europe – Utazás Európán át

Csillag Adrienn workshopja

Az ICC tábor (International Camp on Communication and Computers) magyarországi képviseletéért immár 6 éve vagyok felelős, az ICC Association tagjaként – mint magyar nemzeti koordinátor, illetve mint az „Informatika a Látássérültekért” Alapítvány önkéntese.

A tábor minden évben más-más országban kerül megrendezésre, ahová személyesen kísérem el az érdeklődő fiatalokat. A koordinátorok feladata a résztvevők folyamatos felügyelete és adminisztráció ellátása mellett a minél változatosabb workshopok biztosítása. Ez tehát azt jelenti, hogy minden nemzeti koordinátor és kísérő legalább egy-két workshop tartását köteles felajánlani az adott hétre, melyen részt vesz csapatával. A workshopok olyan, naponta délelőtt és délután 3-3 órán át tartó foglalkozások, melyek mind az informatika, mind a kommunikáció területén iránymutatást adnak és felkészítik a látássérült fiatalokat az integrált továbbtanulásra, munkavállalásra, egy önálló élet mindennapjaira. Az informatika területén a programozás, honlapkészítés, zeneszerkesztés mellett a résztvevők kipróbálhatják a legújabb fejlesztésű szoftvereket, eszközöket. Az ún. kommunikációs workshopokon pedig hallhatnak a külföldön történő továbbtanulás lehetőségeiről, tanácsot kaphatnak az önéletrajz megszerkesztéséhez, prezentáció tartásához, hasznos ismereteket szerezhetnek saját képességeik fejlesztésének legjobb módjáról, valamint a különböző kultúrákról.

Tekintettel arra, hogy a táborban több mint 20 ország képviselője vesz részt évről-évre, számomra a különböző szokások, tradíciók feltérképezése, összehasonlítása volt a legérdekesebb. Workshopomon 6-12 résztvevővel áttekintjük országaik főbb sajátosságait földrajzi, nyelvi, zenei és kulináris értelemben is. Utóbbi szemléltetéseként néhány tipikus ételkülönlegességet kóstolhatnak meg, melynek kis bemutatására kérjük az adott országból érkezőt.

Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a látássérültség nem lehet akadálya annak, hogy önállóan utazzunk és új helyeket fedezzünk fel a világban, legyen szó akár nyaralásról, akár továbbtanulásról, munkavállalásról. Ehhez nyújtunk segítséget és adunk bátorítást egymásnak a személyes tapasztalatok megosztásával, az egyes országokban elérhető lehetőségek bemutatásával, úgymint: hogyan kérhetek reptéri asszisztenciát, mely országokban foglalhatok előre kísérőt a vasútállomáson… Emellett érdekes és hasznos lehet a CouchSurfinghez csatlakozás, hiszen ezen a nemzetközi közösségen keresztül nemcsak valóságosabb képet kaphatunk az adott ország szokásairól, mindennapjairól, hanem a szállás mellett kíséretet is kérhetünk egy-egy programhoz a helyi önkéntes vendéglátóinktól.

Magam is rengeteg pozitív élménnyel gazdagodtam a táborok során, és az ott megismert barátokkal való folyamatos kapcsolattartás és újra találkozások alatt. Sok országba volt szerencsém így eljutni, de azt az örömöt is megtapasztalhattam, amikor saját városomat mutathattam meg nekik. Bízom abban, hogy a jövőben egyre több látássérült fiatalnak átadhatom ezt az érzést!

 

Csoportkép a tábor résztvevőiről

 

Ócsvári Áron: Beszámoló az ICC táborról (2011)

Már sokat hallottam az ICC táborról, az ismeretségi körömből többen is sokan meséltek róla. Ennek köszönhetően kíváncsian vártam a tábort, ami ebben az évben Olaszországban, Ferrara városában volt megrendezve.

Mikor megérkeztünk Firenzébe, volt nagyjából fél napunk, amíg bevártuk a többi csapatot. Ezalatt összeismerkedtünk a már ott lévőkkel, majd elzarándokoltunk a Firenzében található dómhoz. Ehhez tartozott egy kb. 90 méter magas kupola, amit páran meg is másztunk. Közben nagyokat nevettünk, így nagyon hamar eltelt a délután. Este továbbvittek minket busszal Ferrarába, ami 70-80 km-re található Firenzétől.

Másnap reggel hivatalosan is megnyitották a tábort, elkezdtünk ismerkedni, és délután megvolt az első workshopunk is. Az első workshopom egy matematikai programról szólt (Lambda System), ami egy nagyon jó kezdeményezés, de kicsit többet vártam tőle. Voltam az iPad/iPhone bemutatón, így életemben először kipróbálhattam ezeket a kütyüket is. Számomra az egyik legérdekesebb workshop az volt, amikor az RFID (radio freqency identification) technológia segítségével megmutatták, hogyan tudunk felcímkézni különböző tárgyakat (legyen az gyógyszeres doboz, CD tok vagy bármi más). A boltokban már mindenki találkozott a vonalkód leolvasókkal, ez is ugyanezen az elven működik, csak a vonalkódokhoz különböző hangokat lehet társítani, amit egy speciális scanner le is játszik rögtön a leolvasás után.

A következő két workshop volt a leghasznosabb számomra. Az elsőben megtanulhattam, hogy írjam meg az önéletrajzomat és mit kell a kísérő levélbe írni, a másodikban pedig arról hallottam, hogy milyen lehetőségeim vannak a külföldi tanulással kapcsolatban. Ezen kívül hallhattam még a CMS rendszerekről (megpróbáltunk egy saját weboldalt elkészíteni a Drupal portálmotorral), és részt vehettem egy önismereti foglalkozáson is. Ez nagyon tanulságos volt, és remélem, hogy sok mindent tudok belőle hasznosítani a későbbiekben.

Volt egy kirándulós napunk is, ahol egy vidámparkba látogattunk el. Sajnos a sorok nagyon hosszúak voltak (olykor egy órát is álltunk egy-egy eszköz kipróbálására várakozva), így nem tudtunk mindent kipróbálni. Nekem a nagy kedvencem az volt, mikor egy vízesésen csúsztunk le, a ránk fröccsenő víz felüdített a nagy melegben.

Esténként sem unatkoztunk. Körbenéztünk a városban, felfedeztünk egy közeli fagyizót, amit aztán többször is felkerestünk, és egyszer egy nagyon érdekes kiállításra is ellátogathattunk, ahol minden szobrot megfoghattunk. Talán a legkalandosabb esti program az volt, mikor meglátogattuk az olasz tengerpartot.

Az utolsó nap este a hagyományokkal nem szakítva, mi is készültünk előadással. A svédekkel és a japánokkal együtt voltunk, így mind a három nemzet elénekelt egy-egy népdalt, és az általunk készített tábor himnuszt.

Szeretném megköszönni az „Informatika a Látássérültekért” Alapítványnak az anyagi támogatást, és a lehetőséget, hogy részt vehettem ebben a táborban. Rengeteg emberrel megismerkedtem, szerintem sokakkal később is fogom tartani a kapcsolatot.

 

Csoportkét a magyar résztvevőkről

 

Hajas Dániel: ICC 2011 élménybeszámoló

Már néhány éve nyomon követem az International Camp on Communication and Computers (ICC) munkáját és tevékenységét. Nagyon érdekesnek, izgalmasnak és hasznosnak találtam. Többszöri érdeklődés, illetve jelentkezést követően végre 2011-ben sikerült részt vennem ebben az ígéretes táborban.

Repülővel utaztunk Olaszországba, ahol a tábor helyszíne volt. Mi ketten a magyar társammal az idősebb korosztály számára szervezett héten vettünk részt, ahol kommunikációs és számítástechnikai előadásokba nyerhettünk betekintést. A 17-20 éves korcsoportban többek között az önállóságot, a barát és ismerős szerzést és a társalgást angol nyelven gyakorolhattuk.

Az indulás előtt az ICC honlapján bejelentkezve 10 különböző workshopot választottunk ki. Nehéz dolgom volt, hiszen több mint húsz, izgalmasnak tűnő előadást kellett leszűkíteni. Sajnos az összehangolt előadásterv miatt lehetett részt venni az összes foglalkozáson, de a véletlenszerűen kapott előadások is érdekesnek bizonyultak. Személyes kedvencem és véleményem szerint a leghasznosabb workshop a „tanulás külföldön” volt, mivel megtudhattam, hol kaphatok segítséget egy külföldi ösztöndíj elnyeréséhez.

Érdekes volt még az „Utazás Európán át” workshop, ahol különböző országokból hozott ételek kóstolása közben, praktikus, az utazással kapcsolatos ismereteket osztottunk meg egymással.

Időközben nagyon sok ismerősre és igazi barátokra is leltem a nemzetközi társaságban. A tapasztalatszerzésen kívül rendkívül sokat nevettünk és szórakoztunk. Együtt szerkesztettük az ICC újságot, buliztunk egy jót a záróestén és minden nap estéjére különleges programokat találtak ki a számunkra a szervezők. Többek között séta a tengerparton, vidámpark, múzeum, séta a városban stb.

Egy szó mint száz, ez az egy hét leírhatatlan élmény volt. Nekem ez volt az első ICC táborom, de szívesen részt vennék jövőre is. Bátran ajánlom mindenkinek, aki tapasztalatot szeretne szerezni, cserélni az élet minden terén. Persze az önálló életre való felkészülés mellett a kikapcsolódásra is hatalmas hangsúly van fektetve. Köszönet az egyheti élményekért és a nagyszerű lehetőségért a szponzoroknak és az „Informatika a Látássérűltekért” Alapítványnak!

 

Táborozók a firenzei dóm előtt

 

Nyomtatás gomb Nyomtat