Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, röviden: Infoalap a magyar látássérült embereknek kifejlesztett informatika zászlóshajója, amióta csak megalakult. Kevés civil szervezet, nonprofit gazdasági egység mondhatja el magáról, hogy működése nyomán forradalmi változás következett be egy társadalmi csoport életlehetőségeiben. Márpedig itt ez a helyzet.

Szuhaj Mihályt kérdezem, az alapítvány kuratóriumának elnökét, aki maga is vak felhasználóból lett szakember ezen a speciális területen. Régi ismeretségünkre tekintettel tegeződve folytatjuk a beszélgetést.

– Amikor létrejött az Infoalap 2000 decemberében, hol tartott éppen az informatika? És mi mindenre képesek manapság a vak és gyengénlátó felhasználók az informatika segítségével? Ezeket a kérdéseket szeretném, ha most körüljárnánk.

– A DOS világából startoltunk el. Azok a látássérült emberek, akik akkoriban számítógépet használtak, 99 százalékban a DOS-sal tették ezt. A DOS nem volt alkalmas arra, hogy érdemben munkát lehessen vele végezni. A Windows használata viszont a vak felhasználók számára igen bonyolult volt. A látássérült emberek még aggodalommal figyelték az új operációs rendszer gyors terjedését, csupán a nagyon bátrak merészkedtek be a Windows-használat világába. Például akik informatikusok akartak lenni. És ott is nagyon nehézkesen működtek a dolgok. Az alapítvány az indulásakor azonnal felismerte, hogy első és legfontosabb feladata elérni, hogy a látó emberek közt már széleskörűen elterjedt Windows 95, majd Windows 98 és Windows Millennium operációs rendszerekhez a látássérült emberek is hozzáférjenek. Hogy ne szakadjanak le a látó emberek informatikai világáról, hanem velük együtt tudjanak haladni.

   Ezért kezdtük el a Windows-os képernyőolvasó importálását, honosítását, támogatását, oktatását, majd adományozását. Ez a munka 2001-ben indult el.

Kiválasztották a legjobb beszédszintetizátort

– Ehhez, gondolom, beszélő programokat fejlesztő informatikai cégekkel kellett kapcsolatba kerülnötök.

– A honosítás nemcsak azt jelentette, hogy az idegennyelvű szövegeket lefordítjuk angolról magyar nyelvre, hanem kellett ehhez egy magyar nyelvű szövegolvasó program is. Ennek kiválasztása érdekében felmértük a hazai lehetőségeket, megvizsgáltunk három felolvasó szoftvert, és így választottuk ki a Műegyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke fejlesztését, a Profivox beszédszintetizátort. Akkoriban kristályosodott ki ennek az asztali PC-s változata, amely kimagasló színvonalat ért el. Így velük szerződünk, és ezt építettük be a JAWS for Windows képernyőolvasó programba. Majd a MAGIC és ZoomText képernyőnagyító szoftverek is megkapták, valamint a Fusion és a saját fejlesztésű DEX programunk is.

– Én a vak barátnőmnél hallottam, hogyan olvas fel ez a program, és nekem roppant furcsa volt. Viszont, tudomásom szerint a mostaniak már sokkal jobban olvasnak, és sokkal jobban megközelítik az emberi hanglejtést.

– A Profivox egy kissé robotos hangzású felolvasóprogram, viszont nagyon jól intonál, azaz nagyon jól követi a magyar kiejtési szabályokat, és aki ezt elfogadja, annak számára a hallgatása nem fárasztó. Később megjelentek ennél fejlettebb hangminőségű beszélő szoftverek, először az iPhone-okban, majd az Androidon, a Windowson és a Linuxon. Az ezek közül legközismertebb Vocalizer Expressive beszédszintetizátor magyar hangját Mariska névre keresztelték. Ez már egy teljesen emberközeli hang. Viszont mivel külföldiek fejlesztették, és emiatt nem tudunk rajta változtatni, nagyon monoton maradt és magyartalanul hangsúlyoz, valójában csak rövid üzenetek meghallgatására tudom ajánlani. Hosszabb időn át nagyon fárasztó a hallgatása, ezért egy könyvnyi hosszúsághoz továbbra is a Profivoxot használják legszívesebben a vak emberek.

   Azzal, hogy 2004-ben Magyarország belépett az Európai Unióba, a felzárkóztatási alapokból pénzek érkeztek arra a célra, hogy intézmények, iskolák, könyvtárak informatikai eszközöket szerezzenek be. Ezáltal egyrészt le tudták cserélni a már amortizálódott eszközeiket, másrészt hozzáférhetővé vagy akadálymentessé tudták tenni a szolgáltatásaikat. Ez a segítő szoftverek iránt is beindított egy keresletet. Mindezek hatására úgy döntöttünk, hogy felvállaljuk ennek a tevékenységnek a folyamatos működtetését. Így nem egyszeri eset lett a JAWS honosítása, hanem állandó tevékenység. Később bővítettük a termékhonosítási kört, és ezt az évről évre bővülő termékkínálatot képviseljük immár 20 éve.

Saját fejlesztésű szoftverek, oktatás, tananyagok

   2007-ben már saját szoftverfejlesztésbe kezdtünk. Ekkor jelent meg a DEX 1.0 hangoskönyv konvertáló program, és ekkor indult el a beszélő Linux kiadásunk fejlesztése is. Ezen a téren is lépésről-lépésre építkeztünk.

   Viszont hamar beláttuk, hogy nem elégséges, ha csak eszközöket biztosítunk a látássérült emberek számára, meg is kell tanítani ezek használatát. Így felvállaltuk az oktatási tevékenységet, ennek kapcsán pedig újabb akadályra derült fény. Mert amellett, hogy megtanítjuk a tanfolyamainkon a tudnivalókat, hiányoztak a speciális oktatási anyagok. Így hozzákezdtünk a tananyagfejlesztéshez.

   Elsőként az MS Office 2003 irodai szoftvercsomagra koncentráltunk, majd ezt követően a 2010 és 2016 verziók használatát bemutató tananyagokat készítettük el. Ezeket ECDL-szintűre dolgoztuk ki, hogy lehessen belőlük vizsgát is tenni. Emellé jöttek aztán egyéb kisebb oktatási segédanyagok, mígnem 2021 novemberében már 13 kiadványt jelentettünk meg. Ezek is azt szolgálják, hogy tanulhassanak belőle otthon a látássérült emberek, illetve azok, akik az oktatásukat végzik. Ezt a mostani tananyag csomagunkat viszont már elsősorban a kezdőkre koncentrálva dolgoztuk ki, mert jelzéseket kaptunk, hogy az ECDL-szint sokaknak túl bonyolult, és nem is szükséges. Nekik a hétköznapi használathoz való tudás kell. Ezért készítettük el a mostani kiadványainkat.

   Emellett persze ügyfélszolgálatra is gyorsan szükségünk lett, mert hiába van eszköz, oktatás és tananyag, előfordulhatnak elakadások, amikor jó lenne megkérdezni valakitől, mi lehet itt a gond, és hogy lehetne azt elhárítani. Az igényekre reagálva elindítottuk speciális ügyfélszolgálatunkat, egyetlen munkatárssal 2005-ben. Azóta ez a szervezeti egységünk is bővült, mára már több kolléga ad tanácsot az ügyfélszolgálaton.

Honlapok, szoftverek akadálymentesítése

– Tudom, hogy nem merül ki ebben a tevékenységi körötök.

– Valóban, mert elkezdtünk foglalkozni az informatikai akadálymentesítés szakértéssel is. Ahogy egyre erőteljesebbé vált a társadalomban az esélyegyenlőség kívánalma, így lett egyre több helyen szükség honlapok, szoftverek, mobilalkalmazások akadálymentesítésére. Mind többen kerestek meg minket, hogy adjunk tesztelési segítséget a fejlesztőknek, illetve adjunk szakértői támogatást a honlapkészítőknek annak érdekében, hogy a készülő megoldás megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek.

– Mondanál néhány olyan nagyobb céget, szervezetet, amelyik felkérte az Infoalapot honlapjának akadálymentesítésre?

– Sokat dolgozunk a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek, azaz az NISZ-nek. Ők fejlesztik többek közt az olyan állami elektronikus ügyintézési honlapokat, mint az Ügyfélkapu, a Cégkapu és az ePapir, ahol panasztétel benyújtására van lehetőség. Mi foglalkoztunk az eSZJA, tehát az elektronikus személyi jövedelemadóbevallás honlapjának akadálymentességi ellenőrzésével, valamint a pénzkiadó ATM-ek akadálymentesítési kérdéseivel is. Ennél együttműködtünk az ATM-gyártókkal, és azt kértük tőlük, hogy építsék be a beszédszintetizátort a gépbe, és alakítsanak ki rajta csatlakoztatási lehetőséget a vak emberek által magukkal vitt fejhallgatónak. Ilyen eszközt szinte mindannyian hordanak magukkal.

Lobbizás az akadálymentes technológiákért

– Ha tehát az illető bedugja a fejhallgatója csatlakozóját a megfelelő helyre, akkor hallja, hogy mit mond a gép?

– Igen. Ilyen készülék található többek közt a Thököly út és a Hermina út kereszteződésénél lévő OTP bankfiókban, amely közel van a Vakok általános iskolájához, a Vakok Állami Intézetéhez, valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéhez.

– Akadálymentesítettétek-e az egyetemek központi adminisztrációs rendszereit, például a Neptunt? Ez igen fontos terület, hiszen a jövő látássérült értelmiségének tanulása múlhat rajta.

– Természetesen foglalkoztunk ennek az akadálymentességével is, volt is olyan állapota a Neptunnak, amikor egészen jól kezelhető volt a képernyőolvasó programmal. A következő verziófrissítésnél azonban már sajnos nem figyeltek erre az akadálymentességre. Sajnos ugyanez figyelhető meg a honlapoknál és a szoftvereknél is. Nem elég egy megoldást akadálymentesíteni, hanem azt úgy is kell tartani. Ezért, ha csak projektszinten, kampányszerűen foglalkoznak a hozzáférhetőség biztosításával, az csak félmegoldás, mert könnyen lehet, hogy egy későbbi frissítésnél az akadálymentesség már romlik.

A teljes interjú az alábbi linken olvasható: https://infoalap.hu/magunkrol/tevekenysegeink_osszegzese/

Az interjú részlet a Vakon a munka kapujában c. könyvből. (48-57. oldal)

Írta: Gy. Dobos Mariann

Kiadta: Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE).

​