Mi is a Lapról hangra kezdeményezés

A Lapról hangra oldalon látó önkéntesek olvasnak fel újságcikkeket igazoltan vak vagy gyengénlátó hallgatóknak. Az újságok, folyóiratok túlnyomó többsége kizárólag nyomtatásban jelenik meg, vagy a képernyőolvasó és nagyító programok által nem kezelhető felületen érhető el.

A Lapról hangra viszont egyszerűen hozzáférhetővé, sőt letölthetővé teszi ezeket. Portálunk azonban nemcsak a legkülönbözőbb témájú cikkek lelőhelye, hanem egy baráti közösség is, amelynek látó és látássérült tagjait az olvasás szeretete köti össze. A cikkek után található „Hozzászólok” rovatban és a www.vakinfo.hu weboldalon létrehozott fórumtémában olvasóknak és felolvasóknak egyaránt lehetőségük van a cikkek megvitatására.

A regisztrációról

A Lapról hangra olvasóinak és felolvasóinak is regisztrálniuk kell az oldal használatához. Gyakran visszatérő kérdés, hogy miért fontos a regisztráció.

A vak és gyengénlátó olvasók regisztrációja és látássérültségük igazolása azért nélkülözhetetlen, mert különböző törvényi és szerzőjogi előírások miatt kizárólag igazoltan látássérült felhasználók számára tehetjük meghallgathatóvá a felolvasott cikkeket a szabad tartalom kivételével. A regisztráció csupán néhány lépésből áll, és a látássérültséget igazoló irat szkennelt vagy fénymásolt változatának beérkezése után válik véglegessé. Amennyiben bármilyen probléma merülne fel a regisztráció során, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a

e-mail címen, hogy segíthessünk a megoldásban.

A felolvasók regisztrációja azért fontos, hogy az általuk felolvasott cikkekkel kapcsolatban (pl. az írás pontos megjelenési helyének és idejének vagy esetleges technikai kérdéseknek a tisztázására) fel tudjuk velük venni a kapcsolatot. Természetesen a felolvasóknak is örömmel rendelkezésére állunk a regisztrációval és a technikai kérdésekkel kapcsolatban a e-mail címen.

Technikai tanácsok a felolvasóknak

Az alábbiakban néhány olyan tanácsot olvashatnak, amely megkönnyíti az olvasók számára az Önök által beküldött cikkek közötti eligazodást, és javítja a felolvasás hangminőségét.

Kérjük, hogy a cikkek beküldésekor mindig adják meg, melyik újság hányadik számából olvastak fel, és hogyha megoldható, jelezzék azt is, milyen témakörökbe sorolható be az adott írás. Ez a későbbi címkézés miatt jelent segítséget, hiszen az olvasók nemcsak újságok címére, hanem témakörökre is rá tudnak majd keresni.

Figyeljenek a felvétel hangminőségére és hangerősségére. Technikai problémáikkal bátran keressenek bennünket.

Szabad tartalom

Örömmel ajánljuk minden kedves olvasónk és felolvasónk figyelmébe a Lapról hangra oldalon elérhető Szabad tartalom kategóriát. Az itt található információk regisztráció nélkül is meghallgathatóak.

Kérés egy olvasótól

Egy olvasónk jelezte, hogy szívesen hallgatna lovakról és lovaglásról szóló újságcikkeket. Reméljük, van olyan a felolvasók között, aki maga is érdeklődik a lovaglásról szóló szakcikkek, a kedves állattörténetek iránt, és megosztaná ezeket olvasóinkkal. Előre is köszönjük az ilyen témájú cikkeket.

Cikkajánló

1./ Nem én vagyok a mesék nagymamája

Halász Judit dalait kívülről fújják az egykori gyerekek, akik ma már szülők, de még a nagymamák és az unokák is. Milyen nagymama Halász Judit? Sietős? Éneklős, mesélős, játékra mindig kapható? Ebben a cikkben nemcsak a saját nagymamaságáról mesél, hanem arra is visszaemlékszik, milyenek voltak az ő nagyanyái.

2./ Zorán, a romantikus maximalista

A riporter arról faggatja Zoránt, milyen a viszonya a közönségével, különösen a női közönséggel. A beszélgetés közben picit megismerhetjük a Zoránnal zenélő és éneklő művészeket, és megérezhetünk valamit a szép dalokért, a sikerért, a közönség szeretetéért folytatott állandó küzdelemből.

3./ Válámi ván

Szinte az év minden napjára esik valamilyen fontos vagy kevésbé fontos évforduló, esemény, világnap, amiről megemlékezünk. A cikk felsorol néhányat ezek közül, és azon is eltöpreng az írója, mi lehet annak az oka, hogy nálunk vagy a környezetünkben lévő országokban lassabban válnak elfogadottá azok a világnapok, amelyeknek a világ más részein évtizedek óta nagy jelentőséget tulajdonítanak.

4./ Viccplacc

Mi történik, ha valaki olyan ételt rendel egy étteremben, amelyet nem tudnak megfőzni vagy előteremteni, és melyik is ez az étel? Mi van akkor, ha megszökik valaki egy börtönből? Annyit elárulhatunk, hogy egészen más történik mindkét esetben, mint amit gondolnánk. Ilyen és még más, hasonló, mindenkit megnevettető történetekkel vár minket a legújabb Viccplacc.

5./ Polgári dolgok – a könyv

A könyv is a polgári dolgok közé tartozott, a polgárság része, valóságos élettámasza volt. Most pedig „árván maradt” könyveket látunk mindenhol, mert a maiaknak megváltozott a viszonyuk az örökségként rájuk maradt, rájuk hagyott könyvtárakhoz. Persze azért vannak még, akiknek a könyv nemcsak arra való, hogy utánanézzenek benne valaminek, hanem sorsok, letűnt életérzések őrzője.

6./ Maszko-sokk

Picit közelebbről megismerhetjük a japánokat a cikk segítségével. Megtudhatjuk, mit csinálnak akkor, amikor mi orrot fújunk, sőt az is kiderül, miért öltözködnek fel nyáron is melegen a bevásárlóközpontokban, hogyan fűtenek télen.

7./ Zséda – kislányról álmodik az énekesnő

Zséda a mindennapokról, a kisfiáról és a „Lesz-e kistestvér?” kérdésről beszél.

8./ Emlékmű összefogással

Egy civil szervezet elnöke mondja el, hogyan állítottak emlékművet az 1945 és 1948 között a kitelepített felvidéki magyarok emlékére. A beszélgetés érinti azt a kérdést is, miért kezelték évtizedeken keresztül tabutémaként a kitelepítést, és hogyan fonódik össze ez az esemény a jelennel.

9./ Az internet és az idő fogságában

Szinte biztosan mindenkivel megtörtént, hogy valaminek utána akart nézni az interneten, és egy egészen más információhalmaznál lyukadt ki végül. Ez történt a cikkíróval is, aki arra volt kíváncsi, mióta állítjuk át az órát, mióta van téli és nyári időszámítás. Sok érdekes dolgot megtudott, és közben el is ámult, mennyi időt elvesz az internet más, talán hasznosabb dolgoktól.

10./ Egy nyughatatlan újságírónő – Oriana Fallaci

Ki volt Oriana Fallaci? Egy mindig lázadó, kérlelhetetlen, az igazságot kereső és kegyetlenül kimondó újságíró? Mekkora szerepe volt a nőiségének abban, akikkel és ahogyan interjút készített? Az iszlám elszánt kritikusa volt, vagy csak egysíkúan, a különbségeket figyelmen kívül hagyva írt? Ezekről és más érdekes kérdésekről is gondolkozhat, aki elolvassa ezt a cikket.

Jó olvasgatást, érdekes beszélgetést kívánunk a cikkekről.

A Lapról hangra csapata

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása