Egyre több műsorszolgáltató és weboldal-üzemeltető ismeri fel, hogy a fogyatékossággal élő emberek fontos célcsoportot jelentenek a szinte hétről hétre színesedő médiapiacon. Mivel ezek az emberek az utóbbi években mind hathatósabban kifejezésre juttatják és képviselik érdekeiket, megfogalmazzák igényeiket, a médiában dolgozó szakemberek számára megkerülhetetlen tényezővé válnak.

Annak érdekében, hogy lényeges alapinformációkkal rendelkezhessünk a fogyatékkal élő emberek médiahasználati szokásairól, 2013 szeptemberében a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a 90 Decibel Projekt közreműködésével online felmérést indított. Az alábbiakban ismertetjük az online kérdőív kiértékelésének néhány olyan megállapítását, melyek a vak és gyengénlátó emberekre vonatkoznak, és mind a számukra, mind pedig a médiában dolgozó látó szakemberek számára érdekesek lehetnek.

A kérdőív a vak és gyengénlátó emberek tévé-, rádió- és internethasználati szokásait vizsgálta, valamint azt is kutatta, mennyire ismertek körükben a narrált produkciók. A kérdések arra is kitértek, milyen eszközök segítségével férnek hozzá a vak és gyengénlátó emberek a média kínálta lehetőségekhez. A nem reprezentatív kérdőív válaszadói között körülbelül egyenlő arányban voltak nők és férfiak. A legtöbb válaszadó az ötven év feletti nők közül került ki.

A kérdőív szerint nincs jelentős eltérés a vak vagy gyengénlátó és a látó emberek televíziónézési szokásai között. A legtöbb vak vagy gyengénlátó ember – a látókhoz hasonlóan – minden nap néz televíziót. A legnépszerűbbek a közszolgálati TV-csatornák és az RTL Klub. A vizsgálati eredmények szerint a vak vagy gyengénlátó emberek is az esti órákban néznek televíziót, körükben is a hírműsorok, a sorozatok és az ismeretterjesztő műsorok a legnépszerűbbek, csakúgy, mint a látó embereknél.

A rádió – a más típusú műsorszolgáltatók térnyerése mellett is – megőrizte népszerűségét a vak és gyengénlátó emberek körében. Többségük naponta több órát tölt rádióhallgatással, mint televíziónézéssel. Hírműsorokat, rádiójátékokat, kabarét hallgatnak szívesen, és van érdeklődés a speciális, látássérült embereknek készített műsorok iránt is.

A számítógép-használat és az internetezés rendkívül nagy jelentőséggel bír a vak és gyengénlátó emberek számára az információszerzés tekintetében. A megkérdezettek 71%-a rendelkezik vezetékes internet-hozzáféréssel.  A legtöbben otthon interneteznek közülük, információszerzésre és a barátokkal, családtagokkal való kapcsolattartásra használják a világhálót.

A megkérdezettek nagy része érdeklődik a narráció iránt, de még nem volt alkalma narrált műsorok megtekintésére.

(A narráció a képi elemeket ismerteti szóban. Így például egy film megnézésekor a vak és gyengénlátó emberek a narráció segítségével ismerhetik meg a film vagy színházi előadás képi elemeit. Ezek a leírások hozzájárulnak egy-egy film, TV-műsor teljes élvezetéhez.)

Összefoglalásként elmondható, hogy a vak és gyengénlátó emberek televíziónézési és rádióhallgatási szokásai nem térnek el jelentősen a látó emberekétől. Az internetet a vak és gyengénlátó emberek támogató technikákkal használják, de hasonló célokkal böngésznek, mint a látók. A külföldön már elterjedt filmnarráció iránt nagy lenne az érdeklődés, ez tehát új feladatokat és lehetőségeket is jelent a filmes szakemberek számára. Bízunk abban, hogy a felmérés adatai hozzájárulnak egy olyan médiapiac kialakulásához, amelynek nemcsak fogyasztói, de formálói is lesznek a vak és gyengénlátó emberek.

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása