Ugrás a főoldalra
Ugrás a tartalomra
Hivatkozások aláhúzása
English summary

Barangolás az informatika világában

Röviden a Linux történetéről

Nem könnyű okosan dönteni egy-egy technikai beruházás esetén. Különösen igaz ez akkor, ha a számítástechnikát szeretnénk életünk szerves részévé tenni. Azonnal felmerül a kérdés: milyen operációs rendszert telepítsünk újonnan beszerzett számítógépünkre? Windows vagy Linux?
Az emberek többsége nem rendelkezik olyan informatikai ismeretekkel, hogy egy ilyen „egyszerűnek tűnő” kérdésre határozott választ tudjon adni. Mi a különbség? Melyik előnyösebb egy látássérült embernek? Úgy gondoljuk, hogy a többség a gyakorlatból vagy leginkább hallomásból a Windows operációs rendszert ismeri. Azonban komoly problémát okoz neki, ha a Linux-szal találkozik. Az alábbiakban néhány alapvető fogalom tisztázásával igyekszünk segítséget nyújtani a tájékozódásban, az ésszerű döntések meghozatalában.   

Történelem dióhéjban
Az 1980-as évek elején az egyik meghatározó, a számítógépet működtető ún. operációs rendszer a DOS lett. Az IBM cég a zárt forráskódú MS-DOS operációs rendszerrel szállította személyi számítógépeit (PC), melyek idővel elárasztották az egész világot. A zárt forráskód azt jelenti, hogy az operációs rendszerbe a gyártó cég fejlesztőin kívül más nem tud „belenézni”, és szabadon nem terjeszthető. Magyarán, ha ilyen típusú operációs rendszert szeretnénk a számítógépünkre, azt meg kell vásárolnunk, gyakran borsos áron.
Ugyancsak a 80-as években kerültek a piacra az Apple cég termékeként a Macintosh gépek, a szintén zárt forráskódú Mac Os operációs rendszerrel. Ezek jobbak voltak az IBM termékeinél, de jóval drágábbak. A magasabb ár pedig meggátolta a Macintosh számítógépek nagymérvű elterjedését. Említést érdemel még az Unix operációs rendszer, amit elsősorban különféle központi intézmények és iskolák nagy teljesítményű számítógépeken használtak. Forráskódja szintén zárt volt, néhány kivételezett ügyfélen kívül senki sem juthatott hozzá.
Magától érthetődött, hogy a számítástechnikai szakemberek megpróbálták átültetni az Unix operációs rendszer előnyeit az olcsóbb személyi számítógépekre. Egyik ilyen kísérletük a Minix operációs rendszer volt 1987-ben. Készítője, egy holland professzor nem a már meglévő operációs rendszerek egyikét, hanem saját fejlesztését használta fel alapként. Azt szerette volna, ha tanítványai a Minix-en keresztül tanulják meg az operációs rendszerek felépítését. Igaz, a Minix nem tartozott a kiemelkedően jók közé, de volt egy nagy előnye: nyílt volt a forráskódja. Történelmi jelentőségűvé vált a Minix, mert ez volt az első alkalom, hogy a nagyközönség megismerhette egy operációs rendszer forrását. Ennek köszönhetően programozók és egyetemisták tömegei tanulmányozhatták a Minix operációs rendszerek működését. Levelező listák születtek, ahol az érdeklődők az operációs rendszerek készítésének különböző kérdéseiről értekeztek.

 Megszületik a Linux 
A fent említett levelezőlisták egyikén 1991-ben feltűnik a finn Linus Torvalds.   A fiatalember, aki ekkor másodéves hallgatója a Helsinki Egyetem Számítástechnikai Tudományok Karának, saját operációs rendszerről álmodik. És elérkezett 1991. augusztus 25-e, amikor Linus Torvalds a következőkről tájékoztatta a Minix csoportot: ”Egy ingyenes operációs rendszert csinálok (csak hobbiból). Lassan elkészülök…”
Így kezdődött a Linux operációs rendszer története, mely az elmúlt tíz évben óriásit fejlődött.
Laikusként annyit illik tudnunk, hogy egy operációs rendszer az ún. kernel-ből, azaz a rendszermagból, valamint a felhasználói felületből (shell) áll. A Linux tulajdonképpen nem más, mint a rendszermag neve. A Linux kernelen alapuló rendszerek szinte mindegyike a GNU projekt által fejlesztett programokat használja. Éppen ezért néhány szakember szerint a helyes elnevezés: GNU/Linux operációs rendszer, amit a köznyelv egyszerűen csak Linuxnak nevez.     

Linux disztribúciók
Mit is jelent ez? Egy disztribúció egy adott készítőtől vagy gyártótól származó összeállítás, amely egy GNU/Linux alaprendszert és az ahhoz tartozó programokat tartalmazza. A programok összeállításában meghatározó lehet a célközönség, a felhasználás célja, a kezelhetőség vagy a biztonság.
A Linux rendszert több ezer programozó és tapasztalt felhasználó nonprofit munkája tartja naprakészen. Mivel a Linux alapú rendszerek általában a nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető alkalmazásokra építenek, ezért minden egyes alkalmazás saját fejlesztő közösséggel rendelkezik. Napjainkban a legnépszerűbb az Ubuntu disztribúció, amellyel egy következő cikkben ismerkedhetnek meg közelebbről.

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása

"Informatika a látássérültekért" Alapítvány - Főoldal

Kiemelt információk

1% - SOK SZÁZ ESÉLY

Kérjük, hogy adója 1%-ának felajánlásával Ön is támogassa alapítványunk közhasznú tevékenységét!

Adószámunk: 18171776-2-42.

Átlagosan 4 adózó 1%-os felajánlásából már beszerezhető és felszerelhető egy használt számítógép, 12 felajánlásból egy képernyő nagyító szoftver, mellyel egy látássérült ember internetezni, e-mailezni, dolgozni vagy tanulni tud, ami hozzásegítheti őt ahhoz, hogy teljesebb, emberhez méltó életet élhessen.

További információk

 

Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány levelezési listái

Az Infoalap terméktámogatásának részeként évek óta működtet különböző levelezési listákat.

További információk

 

Lapról Hangra

Lapról Hangra portál

Látó önkéntesek felolvasásában meghallgathatóvá válnak a nyomtatásban megjelenő újságcikkek.

Tovább a Lapról Hangra portálra

 

 

Az akadálymentességről kis- és középvállalkozásoknak

A Vodafone Digitális Díj logója

ORSZÁG LICENC

Most ingyenesen igényelhetők a JAWS for Windows, a ZoomText, a Fusion és a MAGic programok teljeskörű használatát lehetővé tevő licencek.

Licenc igénylés
Ország licenc szoftverek letöltési oldala
Kérdések és válaszok az ország licencről

 

Made by FortuNet
Az oldal tetejére