2007.07.09.
A Szociális és Munkaügyi Intézet hetedik alkalommal rendezte meg Szociális informatikai mûhelykonferenciáját, a május 9-i rendezvény témája az e-befogadás volt. Problémák, helyzetképek és kutatási eredmények széles körét ismerhették meg a résztvevõk, konkrét megoldási javaslattal azonban csak kevés elõadó szolgált.
Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója elmondta, hogy a digitális szakadék megszüntetéséhez vezetõ út kiindulópontja a kritikus pontok megtalálása, például a felmutatott (a konferencián: kivetített) szociológiai felmérések is igazolják, hogy az informatikai téren nagyobb a lemaradás az idõsebbek, a falusiak, az alacsonyabb képzettségûek stb. körében. Érdekességként említette, hogy önmagában attól, hogy a háztartásban gyermek is él, az internet jelenlétének nem lesz nagyobb a valószínûsége, viszont megnõ a kommunikációs és szórakoztató eszközök száma. Csepeli szerint az éhezõ gyermeknél csak az információra éhes gyermek van rosszabb helyzetben, a korgó gyomor és a korgó agy együtt jelenthet komoly szociális egyenlõtlenséget.
Ismertette a négy aktuális közpolitikai alapelvet, ezek szerint támogatni kell az együttmûködést a kormányzati, kulturális és civil társadalmi szférák között, bár ebben a tekintetben csak kevés támogatás érte el eddig a célját. További alapelv, hogy az államnak csak addig szabad beavatkoznia, ameddig a piac az adott fejlesztésre képtelen (például a digitális szakadék áthidalása vagy az innováció kezdeti szakasza). Változtatni kell a kultúra egészének konzervativitásán, mindenkinek külön-külön is alkalmazkodnia kell a változásokhoz, külön is támogatni kell továbbá azokat a törekvéseket, ahol a résztvevõk a legújabb internetes technológiák segítségével szervezõdnek hálózatokba.
Futó Péter, a Corvinus Egyetem munkatársa az Európai Unió e-inclusion (e-befogadás) politikáját ismertette, amelynek céljai: 2010-ig megfelezni a digitális szakadékot, 90%-os szélessávú lefedettséget létrehozni és a weboldalakhoz kötelezõvé tenni a vonatkozó hozzáférhetõségi szabványokat. Sajnos, véleménye szerint a kitûzött célok teljesítéséhez még csak pontos mérési eszközök sem állnak rendelkezésre, elõadásában a lehetséges mérési eszközöket (jogszabályok, szabványok, támogatások) ismertette.
Molnár Szilárd, az ITTK munkatársa elmondta, hogy a digitális megosztottság az amúgy is meglevõ társadalmi egyenlõtlenségeket erõsíti fel, az informatikai eszközök elterjesztése ezért önmagában nem oldja meg a problémát. Stratégia-alkotó nagyhatalom vagyunk, a megoldásokra rengeteg elképzelés született, azonban a mélyebb elemzésekre igény sincs, a végrehajtás pedig rendszerint erõtlen, hatástalan. A digitális megosztottság arányai ezért a utóbbi években megmerevedtek, a nem internetezõk motivációit kellene felderíteni, illetve megváltoztatni.
A probléma lényegét Molnár a társadalmi kapcsolatrendszerben látja, az emberek érdektelenek, például az internetet nem használók 66 százalékát még soha senki nem próbálta meggyõzni annak hasznáról. Fontos, hogy a társadalmi kapcsolatok közül a nagyon erõsek (pl. szülõ-gyerek kapcsolat) az internet-használat elkezdésére egyáltalán nem motiválnak, ebben a tekintetben sokkal nagyobb a gyenge kapcsolatok (barátok, ismerõsök) szerepe. Több erõforrásra lenne szükség az internetet nem használók motivációinak megértéséhez, fõleg, hogy a motiváció megteremtése közvetlenül nem, csak társadalmi közvetítõkön keresztül lehetséges, a közvetítõi (mentori) szerepre épen ezért nem néhány száz, hanem sok százezer embert kellene kiképezni.
Vannak pozitív fejlemények is, például kiépült az alapvetõ infrastruktúra, az internetezõ többség otthoni felhasználó, és az e-közigazgatás fejlõdése iránti társadalmi igény kifejezetten nagy. De a hozzáféréssel, a felkészültséggel és a motivációhiánnyal kapcsolatos nehézségeket párhuzamosan kell legyõzni, érdekesség például, hogy a kipróbálás, majd a használat megkezdése után a számítógéppel kapcsolatos félelmek gyorsan eltûnnek.
Szuhaj Mihály, az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány elnöke a vak és gyengénlátó emberek helyzetét ismertette. Olvasóinknak nyilván nem újdonság, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a látássérült emberek életminõség-javító eszközei közül csak a fehér botot támogatja, informatikai ügyekben pedig elsõsorban az eseti pályázati támogatásokra lehet számítani.
A látássérült emberek körében is észlelhetõ digitális szakadék csökkentéséhez képzési programokra, speciális szolgáltatásokra és internetes akadálymentesítésre lenne szükség. Konkrét javaslatokat is tett, mint például az informatikai eszközök kölcsönzése iskolásoknak, az elemi rehabilitáció fejlesztése, a teljes ECDL tananyag kidolgozása, vagy az önálló életvitelt segítõ eszközök beszerzésének támogatására létrejött pályázat megismétlése.
Csókay Ákos, a GKM munkatársa beszámolója szerint az IT-mentorok képzése a minisztériumok együttmûködésének hiányosságai miatt még nem indulhatott el szervezetten, ezért ún. e-tanácsadókat képeznek 40 órában, illetve váratlanul népszerû az informatikai tanácsadó (ITT) képzés, 2008-ra kb. 1200 végzett szakember áll majd rendelkezésre. (IT-mentor, e-tanácsadó, informatikai tanácsadó: az elnevezések hasonló feladatköröket, de más-más szintû képzettséget jelentenek – a szerk.) A képzési tematikát folyamatosan továbbfejlesztik, például nemrég került bevezetésre a roma modul, és korábban is tartalmazott pl. egészségügyi és álláskeresési modult, amelyek segítségével a tanácsadó a vonatkozó élethelyzetekben tudja a rendelkezésre álló informatikai lehetõségeket rendelkezésre bocsátani.