Hírek

Varázsigék a lélek rejtett tartalmaihoz

Sokszor mondjuk, amikor félrehallunk vagy olvasunk valamit, hogy ez bizony freudi elszólás volt. Most megtudhatjuk, mi mindent árul el rólunk Freud és más pszichológusok, nyelvészek kutatásai szerint, ha mást hallunk ahelyett, amit valaki mondott, leírt. Ki gondolná, hogyha sokszor használja valaki az „én” személyes névmást a mondataiban, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem egy magabiztos, a hatalmának tudatában lévő emberről van szó, hanem valakiről, aki bizonytalan, depressziós. Érdemes többször is, alaposan elolvasni ezt az írást, és utána a megszokottnál is érzékenyebben figyelni mások nyelvhasználatára és a sajátunkra is.

Down-szindróma: kapu a szeretet világába

Ismert emberek, művészek mesélnek ebben a cikkben Down-szindrómás családtagjaikról, barátaikról. Mellettük megszólal a szakember és az „átlagos” anyuka is. Mi az, amiben mindnyájan megegyeznek? Az, hogy nagyon-nagyon szeretik Down-szindrómás családtagjaikat, hálásak nekik azért a szeretetért, amit tőlük kapnak, és úgy gondolnak rájuk, mint bármelyik másik szerettükre. Őszintén beszélnek kezdeti félelmeikről, kétségbeesésükről, arról, mit éreztek, amikor megtudták, hogy Down-szindrómás baba érkezik a családba. Olyan is van köztük, aki nagyon tudatosan választott örökbefogadó szülőként Down-os gyerekeket. Aki elolvassa ezeket a történeteket, szinte rögtön arra fog gondolni, hogy „Miért is nincs nekem egy down-os ismerősöm, barátom, ha ők ilyen boldoggá tudják tenni a családtagjaikat?”. Persze vigyázzunk az általánosításokkal, és ne csupán a „hogy tudnak ők szeretni” ámulatból nézzünk a downosokra, hanem azzal a nyitottsággal, amellyel bármelyik új ismeretségünknek nekiindulunk.