Minden évben más európai országban kerül megrendezésre a Nemzetközi Számítógépes és Kommunikációs tábor, ahol vak és gyengénlátó fiatalok találkozhatnak egymással, ismerkedhetnek meg az informatika újdonságaival, továbbá egy igazi közösségi élményt élhetnek át ebben a nemzetközi táborban.

A magyarországi látássérült fiatalok tábori részvételét 2005 óta az Informatika a Látássérültekért Alapítvány koordinálja és fedezi annak költségeit. A tavalyihoz hasonlóan idén is két látássérült fiatal és egy kísérő utazhatott a táborba, úticéljuk pedig a Portugália Velencéjeként is gyakran emlegetett Aveiro volt.

Az alapítvány kuratóriuma Horváth Dorka és Szép György kiutazása mellett döntött, kísérőjük ezúttal Módos Dorka, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Egyetem logopédia szakos hallgatója volt.

Szép György élménybeszámolója

Két fő érdeklődési területem az informatika, valamint a hang- és stúdiótechnika. Látássérültként és reménybeli leendő fejlesztőként régóta foglalkoztat az informatikai akadálymentesség mind felhasználói, mind fejlesztői oldalról. Azért is jelentkeztem a táborba, mert a tábor tematikája egybeesik az érdeklődési körömmel, így jövőbeni tanulmányaimat is megalapozhatja.

Első alkalmamként az ICC tábor élményekben gazdag lehetőséget nyújtott tapasztalatszerzésre, új perspektívák megismerésére és persze egy remek közösséghez való csatlakozásra.

Szállásunk egészen kényelmes volt: egyágyas kollégiumi szobákban laktunk, közös fürdőszobával.

A program központját képező workshopokon a számítástechnikán kívül számos más téma is szerepet kapott, mint például az utazás vagy külföldön tanulás. Számomra különösen érdekes volt egy internetes akadálymentességgel és felhasználói visszajelzéssel foglalkozó workshop, amin új nézőpontokat ismerhettem meg, és megoszthattam webfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalataimat. Az esti programokon lehetőség nyílt Aveiro és egymás megismerésére is: Legtöbbet talán a holland és az osztrák csapattal beszélgettünk.

A táborban szervezett városnézésen kívül a szabadidőnkben mi hárman is felfedeztük a várost és a környező óceánparti szabadstrandokat. Ebben segítségünkre volt az egyik helyi önkéntes, Filipe, aki által betekintést nyerhettünk a helyi gasztronómiába is.
A megkóstolt ételek neveit nem mindig sikerült megjegyeznem, de az egyik legtipikusabb helyi édesség az ovos moles, amit többször is kipróbáltunk. Egyik este meglátogattunk egy helyi éttermet, amit az említett aveiro-i önkéntes javasolt. Ott egy francesinha nevű, szintén helyi melegszendvics jellegű ételt kóstoltunk meg.

Sportok közül volt lehetőségünk kipróbálni a paralimpiai judo-t.

Nagy örömömre az aktív közösség a tábor vége után is fennmarad. Remélem, hogy a jövőben, résztvevőként vagy más szerepkörben még tapasztalatokat szerezhetek az ICC táborban.

Györgynek köszönjük a beszámolót, és őszintén bízunk abban, hogy az idei ICC is életre szóló élményeket adott valamennyi résztvevőnek!