Összefoglaló Palmer Zsuzsanna kutatásáról

2024 nyarán és őszén az Infoalap vendége volt egy magyar-amerikai kutató, akivel munkatársaink és több JAWS felhasználó is elbeszélgetett egy tudományos adatgyüjtő interjú keretében a JAWS honosításáról és a magáról a programról. Palmer Zsuzsanna műszaki kommunikációs háttérrel rendelkezik és ebből a szempontból vizsgálta a honosítási folyamatot és annak eredményét, a honosított szoftver felhasználását. Az összegyűjtött anyagok kielemzése után, két tanulmányt is írt a kutatás eredményeiről melyek Amerikában és nemzetközileg ismert műszaki kommunikációs szakfolyóiratokban jelennek meg. Az első tanulmány ez év augusztusában jelent meg, alábbiakban olvashatunk ennek részleteiről.

A tanulmány összefoglalása

Palmer Zsuzsanna első tanulmányának címe: “Érdekérvényesítés, közösség és megosztott szakértelem: Egy képernyőolvasó magyarországi elérhetővé tétele – a részvételi lokalizáció ékes példája” azt vizsgálja, miként alakul ki és működik egy „advocacy community” (érdekképviseleti közösség) a digitális akadálymentesítés és a JAWS honosítása témájában az Infoalap vezetésével Magyarországon. A kutatás kvalitatív megközelítéssel, mélyinterjúk révén tárja fel a honosítási folyamatokat, kiemelve az érdekeltek közötti együttműködés és a közösen birtokolt szakértelem szerepét. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az érdekérvényesítésben való részvétel, a felhasználói közösségekben való aktivitás, valamint a szakértelem megosztása három olyan kulcselem, amely elősegíti a valódi részvételi lokalizációt a kevésbé elterjedt nyelveket beszélők számára. Ezek a stratégiák emellett segíthetnek enyhíteni a helyi kontextuális tényezők hatásait, növelve a digitális technológiákhoz való hozzáférést.

Eredmények összefoglalása

A kutatás két fő kérdésre keresett választ:

1. Milyen kontextuális tényezők befolyásolják a JAWS szoftver lokalizációját és annak elfogadását Magyarországon?
2. Milyenek a végfelhasználók benyomásai a lokalizált szoftverről, és ezek hogyan hatnak a használhatóságra?

1. A lokalizáció kontextusa

A JAWS képernyőolvasó magyarországi lokalizációját három fő kontextuális tényező befolyásolja:

• Nyelvi és kulturális alkalmazkodás:
  A magyar nyelv sajátosságai (pl. ékezetek, billentyűzetkiosztás, nyelvtani struktúra) speciális változtatásokat igényeltek. A “Research It” funkció például a magyar felhasználók igényeihez igazodva kapott helyi tartalmakat.
• Társadalmi-gazdasági tényezők:
  A drága szoftverek és eszközök megfizetése komoly kihívás. Az Infoalapnak sikerült elérnie egy ország licenc program elindítását a kormánynál, így minden magyar állampolgár számára elérhetővé vált a JAWS, ZoomText és a kettőt egyesítő Fusion szoftver.
• Digitális környezet és jogi háttér:
  Bár 2018 óta létezik törvény a webes akadálymentesítésről, a gyakorlatban a legtöbb magyar weboldal nem felel meg az előírásoknak. Az Infoalap jogi oktatást és felhasználói visszajelzések szervezését is vállalja e helyzet javítása érdekében.

2. Felhasználói preferenciák és használati minták

• Tanulási módszerek és támogatás:
  A felhasználók vagy intézményi képzés, vagy önálló tanulás révén ismerkedtek meg a JAWS használatával. A JAWS Súgó funkciója és különösen a magyar nyelvű JAWS levelezőlista kiemelt támogatási forrásként szolgált.
• Közösségi tanulás:
  A levelezőlistán nemcsak technikai segítségnyújtás történik, hanem aktív tudásmegosztás is: podcastok, Facebook-csoportok, szoftvertesztelés, valamint az új fejlesztésekről való tájékoztatás. Ez a közösségi tudás segíti az új felhasználók fejlődését.
• Felhasználói jellemzők és célok:
  A válaszadók jelentős különbségekről számoltak be kezdő és haladó felhasználók között, amely kihatott a szoftver használatának mélységére, önbizalomra és tanulási stratégiákra.
• Szintetizátorválasztás:
  A legtöbb felhasználó a magyar fejlesztésű Profivox szintetizátort használja, mivel természetesebben ejti ki a magyar szavakat és gyorsabb gépelési visszajelzést biztosít. Az érzelmi kötődés is jelentős szerepet játszik a választásban. A külföldi fejlesztésű Vocalizer hátrányai közé tartoztak a hibás kiejtések és javíthatatlan kivételek (pl. “máj” → “május”).

Az elemzés összefoglalása

A kutatás három, egymással átfedő mintázatot azonosított, amelyek hozzájárultak a JAWS képernyőolvasó sikeres lokalizációjához Magyarországon – és ezek messze túlmutatnak a hagyományos lokalizációs gyakorlatokon:

1. Érdekérvényesítés (advocacy):

• Az Infoalap kulcsszerepet játszik abban, hogy a magyar felhasználók hozzáférjenek a JAWS-hoz, például a kormányzati finanszírozású országos licenc megszerzése révén.
• Emellett aktívan szervezik a képernyőolvasó felhasználókat, hogy jelentést tegyenek az akadálymentesítési problémákról, és szükség esetén jogi lépéseket tegyenek.
• Egyes felhasználók maguk is vállalják az érdekérvényesítés szerepét, például peres úton próbálják kikényszeríteni a weboldalak akadálymentességét.

2. Közösség (community):

• A JAWS levelezőlista létfontosságú kommunikációs tér, ahol a felhasználók támogatást kapnak, információt osztanak meg, és közösen oldanak meg problémákat.
• A lokalizációs szakértők is jelen vannak ezen a fórumon, így közvetlen kapcsolat alakul ki a felhasználókkal – ez lehetővé teszi a problémák gyors észlelését és orvoslását.
• Ez a közösségi részvétel a részvételi lokalizáció élő példája: nemcsak egy fordítás történik, hanem folyamatos, kétirányú kommunikáció a fejlesztés és használat között.

3. Megosztott szakértelem (shared expertise):

• A közösség tagjai – különösen a haladó felhasználók – aktívan hozzájárulnak a tudásmegosztáshoz különféle platformokon: weboldalak, podcastok, Facebook-csoportok.
• Ez a tevékenység a „taktikai technikai kommunikáció” példája, amelyben a felhasználók saját tapasztalataik alapján segítik egymást, tesztelnek új verziókat, bemutatják a szintetizátorok közötti különbségeket stb.
• A kutatás így rámutat: a lokalizáció sikere nemcsak technikai vagy fordítási kérdés, hanem közösségi és társadalmi folyamat is – a felhasználók aktív közreműködésével.

A szerző szerint ezek a mintázatok alátámasztják az interdependencia (egymásrautaltság) elvének fontosságát az adaptív technológiák lokalizációjában, és felhívják a figyelmet arra, hogy a felhasználók nemcsak célcsoportok, hanem aktív formálói a végterméknek.

Palmer Zsuzsanna ez úton is szeretné megköszönni mind az Infoalapnak mind pedig az interjúk résztvevőinek a szíves segítséget.

​