2016.05.10.
Napjainkban sokan azt gondolják, hogy a modern technikai vívmányok háttérbe szorítják a Braille-írást. Az április utolsó hétvégéjén, Prágában, a négy visegrádi ország versenyzőinek és zsűritagjainak közreműködésével megrendezett Braille-verseny ennek az ellenkezőjét mutatja. A résztvevők kivétel nélkül rendszeres Braille-olvasók, és gyakorlott iPad- és Braille-kijelző használók voltak. Mindegyiküket a Braille-kultúra iránti elkötelezettség, az új eszközök iránti érdeklődés, és az egymás országai iránti kíváncsiság hozta Prágába.
Április 30-án, a prágai Golf Hotelben minden vendég felfigyelt a versenyre várakozó csoportokra, a konferenciaterembe igyekvő versenyzőkre és kísérőkre. A megnyitó jól tükrözte a verseny egész további sokféleségét, vidám tarkaságát. A cseh, lengyel és angol fordításnak köszönhetően mindenki megismerhette a versenyzőket és a zsűritagokat delegáló szervezetek tevékenységét. Érdekes volt bepillantani abba, hogy a különböző országokban hogyan népszerűsítik a Braille-írást, melyik ország részesíti előnyben az újságok Braille-írásban történő nyomtatását, melyik pedig a hangos-újság változatot. A Braille-írás és a modern technika ötvözésének fontosságát minden szervezet képviselője fontosnak tartotta, csupán a hangsúlyt helyezték máshova. Magyarországot megfigyelőként az Infoalap munkatársa képviselte, aki röviden ismertette az alapítvány tevékenységét, és gyakorlati példákat is hozott az informatika és a Braille-írás összekapcsolására.
A megnyitó után nemzetek szerint külön csoportra oszlottak a versenyzők. Mindenki a saját anyanyelvén kapta meg a feladatokat. A verseny három részből állt: egy szövegszerkesztési feladatból, amelynek során a résztvevőknek egy vers szövegét kellett megformázniuk, és a zsűri számára e-mailben továbbítaniuk. A második feladat diktálás alapján történő írás, a harmadik pedig egy olvasási feladat volt, amelynek során a zsűri a szép, érthető hangsúlyozást és az olvasás közben ejtett hibákat vette figyelembe az értékelés során. Minden versenyző nagy-nagy lelkesedéssel és izgalommal kezdett hozzá a feladatokhoz. Az adott nyelvek ismerete nélkül is öröm volt hallgatni, ahogyan a cseh, lengyel és szlovák résztvevők felolvastak, majd ámulat volt nézni, milyen gyorsan használják az iPad-et és a Braille-kijelzőt.
Ebéd után – a megnyitóhoz hasonló nyelvi sokféleségben – kiértékelte a zsűri az eredményeket. Amíg a zsűri összesített, addig a versenyzők kipróbálhatták, hogy a céllövésben is olyan ügyesek-e, mint az iPad kezelésében. Egy hangot adó szerkezet segítségével a megfelelő irányba kellett lőniük, eltalálniuk a céltáblát. Miután a zsűri meghozta az eredményt, a versenyzők pedig ellőtték az utolsó töltényt is, megkönnyebbülten, nagy-nagy nevetések közepette elindultunk a prágai városnézésre.
Jó volt sétálni a vidéki nagyváros szombati nyüzsgését idéző utcákon, felszállni a hangulatos, régi prágai villamosra. A Parlamentben nem akármilyen fogadtatásunk volt, Milan Pesak, a cseh Parlament egyetlen vak képviselője vezetett minket körbe az épületen. Milan Pesak valóságos művészettörténészi igényű vezetést tartott, megmutatta nekünk a korábban magánlakóházként szolgáló épület összes zegzugát, az ülésteremtől kezdve, a fogadótermen át, a koncertteremig. A 17. században épített palotát 1995-ben újították fel. A falakat gyönyörű freskók díszítik, sőt sok teremben – a legújabb technikai eszközök, például kihangosítás, stb. – alkalmazása mellett is megmaradt valami a palota ódon varázsából. Megfoghattuk a 17. századi kályhát, a komódot, a képviselők székeibe is beülhettünk, és kipróbálhattuk azt is, hogyan szavaznak.
A Parlament-látogatás után mindenki egyéni városnézésre indult. A záró vacsorán ismét együtt volt a már összeszokott csapat. Az igazi cseh ételek elfogyasztása után következett a vetélkedő legizgalmasabb pillanata, a díjkiosztás. A díjakat Milan Pesak adta át a nyerteseknek. Mindenkihez volt egy-egy kedves szava, egy személyes, biztató megjegyzése. Ahogyan az első helyezett felé közeledett a felsorolásban, a lengyelek majd kibújtak a bőrükből; büszkék voltak, hogy a legfiatalabb versenyzőjük, egy 13 év körüli fiú évről évre jobb helyezést ér el. A teljes győzelem is az övék volt, a versenyt a lengyel Aneta Pinkovska nyerte, aki idén már sokadszor vesz részt a vetélkedőn, tehát rutinos versenyzőnek számított. Hatalmas tapssal örültünk, mi, mindnyájan, csehek, szlovákok, lengyelek, magyarok Aneta teljesítményének, és az egész nap különleges hangulatának. Utána kötetlen beszélgetés kezdődött, amelyben a csehek utánozhatatlanok voltak sajátos humorukkal, találó megjegyzéseikkel.
Azzal váltunk el, hogy jövőre itt vagy egy másik visegrádi országban szeretnénk találkozni. Remélhetőleg a magyarok részéről nemcsak megfigyelőkkel, hanem versenyzőkkel is bővülni fog a csapat.
Köszönjük a szervező intézmények munkatársainak a kedves fogadtatást, az alapos szervezőmunkát és azt a hangulatot, amely körülvette az egész napot.
A program támogatója:
