Alapítványunk februári informatikai ismeretterjesztő előadásán ezúttal két érdekes témát tárgyaltunk. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt, ahogy mondani szokták, "még a csilláron is lógtak".

Az első előadásban a bionikus szemüvegről, a mesterséges látásról és a vizuális processzor vakügyi célra történő felhasználásáról beszélt Dr. Karacs Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, majd Dr. Kusnyerik Ákos, SOTE Szemészeti Klinika szemészorvosa a retina implantátumok világáról adott nemzetközi kitekintést. Mindkét előadó a SOTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem aktív közreműködésével létrejött Magyar Bionikus Látás Központ tudományos munkatársa. A Látás Központ célja a bio-informatikai kutatások elősegítése, a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódás.

Dr. Karacs Kristóf bevezetőjében a négy évvel ezelőtti indulásról beszélt: "Amikor a bionikus szemüveget megálmodtuk, akkor egy olyan elektronikus eszközt képzeltünk el, amely a vak embereknek jelenthetne segédeszközt. Úgy képzeljük, hogy olyan helyzetekben lenne ez hasznos, amikor a látható információkra mindenképpen szüksége van a látássérült embernek. Így pl. egy-egy rövidebb szöveg elolvasása, egy tárgy színének meghatározása, az ajtón lévő piktogram fölismerése, járművek járatszámának leolvasása stb. Néhány felhasználási ötlet Szuhaj Mihály nevéhez fűződik, aki elképzeléseivel Roska Tamás professzorhoz fordult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol az Információ Technológiai Karon egy, a képfelbontás terén világhírű laboratórium működik."

A bionikus szemüveg kifejlesztésére végzett kutatások eddigi eredményei biztatóak, de még sok-sok év kell ahhoz, hogy a gyakorlatban is használható legyen ez az eszköz.

Dr. Kusnyerik Ákos bevezetőként egy neves tudományos folyóirat egyik számát mutatta be, amely a mesterséges implantátumokról szólt. Kiemelte a hallássérültek esetében sikertörténetnek nevezhető kohleáris implantátumot, mely elsősorban gyermekeknek adhatja vissza a hallását. Nagy várakozás övezi a retina implantátumok kutatását is. Egyelőre még nem tartunk azon a szinten, hogy a gyakorlatban is nagy számban alkalmazhatnánk, de a kísérletek tovább folynak és remélhetően az implantáció egyszer majd rutin beavatkozássá válhat.

A retina implantátumokat az ideghártyához való elhelyezkedésük alapján csoportosíthatjuk. Van olyan implantátum, melyet a retina felszínére ültetnek be az üvegtest felőli oldalon, és van olyan, amit az ideghártya alatt helyeznek el. Az implantátum valamilyen ingert vált ki, de még hosszú és bonyolult út vezet az agykéregig, ahol a kép keletkezik. Pontosan ismernünk kell az ideghártya működését is, amely több rétegből áll, mindegyikben valamilyen érzékelő sejt van. Ezek a rétegek kapcsolatban állnak egymással olyan bonyolult rendszert alkotva, mely még a matematika nyelvén sem írható le tökéletesen. Bizonyos betegségekben az ideghártya fotoreceptor sejtjei, ahol a csapok és a pálcikák találhatók, elpusztulnak. Hiába működik a többi réteg, az elpusztultak miatt nem jöhet létre látó ingerület. Ez tehát a kulcskérdés: a foto-receptorokat kell retinaimplantátumokkal pótolni.

Az örökletes retinitis pigmentosa és az időskori macula degeneráció tipikusan olyan szembetegségek, melyekre a fent elmondottak érvényesek. A jelenlegi kutatások főként a retinitis pigmentosára vonatkoznak, mert ebben a betegségben figyelhető meg legegyértelműbben a fotoreceptor sejtek pusztulása. Sajnos azoknál a betegeknél, akik cukorbetegség vagy zöldhályog következtében veszítik el a látásukat, a retina implantátumok nem alkalmazhatóak. Fontos megemlíteni, hogy a szembetegségek gyógyítására egyéb (gyógyszer és őssejt) kutatások is folynak a világban, ma azonban még nem lehet megmondani, hogy melyik technika hozhat kézzelfogható eredményt a látássérült embereknek.

Napjainkban az USA és Németország jár az élen a retina implantátumok kutatásában és alkalmazásában. Az amerikai csoport az ideghártya felszínére, míg a német a retina alá helyezi az implantátumot. A képfelbontás szempontjából az utóbbi tűnik sikeresebbnek, de mind a két fajtát alkalmazzák már a gyakorlatban is. Hazánkban a Magyar Bionikus Látás Központ fogja össze az ilyen irányú kutatásokat, remélve, hogy az informatikai és az orvosi tudományok együttműködésével a jövőben valamikor sok látássérült ember visszakaphatja majd a látását.

Honlapunkról mp3 formátumban letölthető Kusnyerik Ákos előadása

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása