Cikkajánló

1./ Magyar vándorok

Milyen lehet az, amikor valakivel együtt gurul a lakása, amikor valaki más városban kel fel, és máshol megy aludni? Milyen az, amikor valakinek nincs állandó otthona? Izgalmas, kalandos? Inkább fárasztó, testileg-lelkileg megerőltető? Három olyan család mesél az élményeiről, akiknek valósággal életeleme az állandó útonlét. Igazi lelkesedéssel beszélnek a vándorélet és a különböző kultúrák testközelből történő megtapasztalásának az előnyeiről, de a nehézségeket sem hallgatják el.

2./ Ellopták a lányaim személyiségét

Sokszor hallani megdöbbentő történeteket arról, hogy mások felhasználják a közösségi oldalakra feltöltött fényképeinket. Mi ilyenkor a megoldás? Az, hogy nem teszünk fel több képet, vagy töröljük a profilunkat? Nem, egy visszaélés után sem kell lemondanunk arról, hogy megosszunk barátainkkal, ismerőseinkkel életünk fontos eseményeiről készült fotókat. Nem árt viszont óvatosnak lenni. A cikkben megismerhetünk egy szülőt, aki döbbenten szembesült azzal, hogy valakik visszaéltek a gyerekeiről feltöltött képekkel; az ő története után tanácsokat olvashatunk a közösségi oldalak biztonságos használatához.

3./ Tabutéma filmvásznon

Azt hisszük, hogy manapság mindenki mindent mindenhol láthat, nincs olyan téma, amitől meghökkennénk, vagy ha mégis, akkor nem a szexualitás az. Igen, de mit szólunk akkor, ha egy vastüdőben fekvő ember, egy mozgás- vagy egy látássérült szexuális élményeiről van szó? Két olyan filmet ajánl megnézésre a cikk, amely megváltoztathatja a szexről és a fogyatékosságról legtöbbünkben élő elképzeléseket. Az, hogy a két filmet egy különös beavatási történetnek, pornónak, személyes vallomásnak látjuk-e, csakis a nézőtől függ.

4./ Szeretni és szeretve lenni

A szerelem és a szexualitás mindenkinek természetes kívánsága, vágya. A kérdés az, hogy mennyire segítheti a másik ember ennek a vágynak a megvalósulását, mennyire szólhat bele, hogyan irányíthatja jótékonyan egy szülő a gyermeke szexuális fejlődését? A helyzetet talán még bonyolultabbá teszi, ha értelmi fogyatékossággal élő felnőttekről és a szüleikről van szó. Nem tehetünk úgy, mintha nem lenne szükségük akár az átlagostól eltérő nagy-nagy beszélgetésekre ahhoz, hogy a partnerük és maguk számára is teljes élmény, élvezhető és a másiknak örömöt adó legyen a szexuális együttlét. Másfelől viszont ott a kérdés, hogy a szülő mennyire szólhat bele a gyereke szexuális életébe, mennyire irányíthatja azt, irányíthatja-e egyáltalán arra hivatkozva, hogy a gyereke értelmi fogyatékossággal él?

5./ Beszélj, csak beszélj…

Hányszor hiszik azt a házaspárok, hogy jól ismerik a másikat, és a másik is könnyen kitalálja minden gondolatukat. Azaz éppen az a furcsa, hogy nem találja ki. Miért nem? Azért, mert önző, mert nem figyel a másikra, mert nem szerelmes belé? Vagy csak azért nem, mert keveset beszélgetnek? Ahogyan az írás elején elmesélt történet is szemlélteti, sokszor több évtizednyi házasság után derül ki, hogy mindkét fél azért csinált vagy nem csinált valamit, hogy örömöt okozzon a másiknak, pedig éppen az ellenkezőjével tudta volna megörvendeztetni a társát. Az is előfordulhat, hogy évek múlva vallja be önmagának mindkét fél, hogy csak beleképzelt valamit a másikba, aztán talán a gyerekek miatt, talán kényelemből nem akarta önmagának bevallani, hogy a másik nem is olyan, mint amilyennek hitte, és talán ő maga sem olyan, mint amilyennek a házastársa gondolja. Mi segíthet ilyenkor? A nagy-nagy beszélgetések.

6./ Nem akarok megmondóember lenni

Interjú dr. Csernus Imrével

Miért töltik meg az emberek a termet, amikor Csernus Imre a boldogtalanságról beszél? Azért, mert mindnyájan boldogtalanok vagyunk? Azért, mert receptet várunk a boldogságra? Legtöbben mégis nehezen viseljük, amikor Csernus Imre (vagy bárki más) szembesít azzal, hogy magunk is okai vagyunk a boldogtalanságnak. Mi segíthet ilyenkor? Az, ha kimondjuk, miért választottunk nagyon sokáig egy bizonyos élethelyzetet, miért nem mertünk változtatni. Ha vállaljuk a felelősséget a rossz döntésekért, talán könnyebb lesz meglátni a lehetőséget egy másik, felelősségteljesebb döntéssorhoz? Vagy nem is ilyen egyszerű az egész?

7./ Egy hét autisták között

Hiteles, az apró részletekre figyelő beszámoló ez az írás egy szociálpedagógia szakos hallgató szemével, aki egy hetet töltött egy lakóotthonban autisták számára. Az egyhetes gyakorlat során Anna részt vehetett a lakók mindennapjaiban, a takarításban, a bevásárlásban, a közös munkában. Ennyi idő nem elég ahhoz, hogy a külső szemlélő átvegye az otthonban lakó négy lány és négy fiú életritmusát. Ahhoz viszont igen, hogy eloszlasson magában néhány előítéletet az autistákkal szemben, és megismerje a saját alkalmazkodóképességének határait.

8./ Vizsgálat az éjszaka közepén

Ön mit szólna, ha hajnal háromra kapna beutalót egy MR-vizsgálatra? Bosszankodna a lehetetlen időpont miatt, vagy örülne, hogy hamarabb sorra kerül, mint ahogyan a várólistán elfoglalt helye alapján gondolná? Hamarosan kiderül, hogyan gondolkoznak erről a betegek. Kísérleti jelleggel bevezetik ugyanis az éjszakai vizsgálatokat. Így talán rövidebbek lesznek a várólisták.

9./ A nagymamám hiányzó mosolya

Minden családban vannak elhallgatott titkok. Hogyan, mikor sejtjük meg ezeket? Talán egy fénykép-nézegetéskor, arról, ahogy egy régen meghalt családtag néz, mosolyog (vagy nem mosolyog) a képről. Ebben a történetben egy, ma már felnőtt unoka rakja össze apró darabonként a nagyanyja történetét, a családi tragédiát a három gyerekét a nagyapa segítsége nélkül, sőt szinte a nagyapa életmódja ellen tiltakozva nevelő nagymamáról és a negyedik, a születése után meghalt kisfiúról. Megható, elgondolkoztató, tanulságos történet.

10./ Viselkedj már, te ló!

Mit csináljunk, ha lovunk az etetés közben zsémbeskedik, türelmetlen, vagy szorong? Változtassunk az etetési szokásokon! Ehhez kapunk tanácsokat a cikkben.

Jó olvasgatást, érdekes beszélgetést kívánunk a cikkekről.

A Lapról hangra csapata

Mi is a Lapról hangra kezdeményezés

A Lapról hangra oldalon látó önkéntesek olvasnak fel újságcikkeket igazoltan vak vagy gyengénlátó hallgatóknak. Az újságok, folyóiratok túlnyomó többsége kizárólag nyomtatásban jelenik meg, vagy a képernyőolvasó és nagyító programok által nem kezelhető felületen érhető el. A Lapról hangra viszont egyszerűen hozzáférhetővé, sőt letölthetővé teszi ezeket. Portálunk azonban nemcsak a legkülönbözőbb témájú cikkek lelőhelye, hanem egy baráti közösség is, amelynek látó és látássérült tagjait az olvasás szeretete köti össze. A cikkek után található „Hozzászólok” rovatban és a www.vakinfo.hu weboldalon létrehozott fórumtémában olvasóknak és felolvasóknak egyaránt lehetőségük van a cikkek megvitatására.

A regisztrációról

A Lapról hangra olvasóinak és felolvasóinak is regisztrálniuk kell az oldal használatához. Gyakran visszatérő kérdés, hogy miért fontos a regisztráció.

A vak és gyengénlátó olvasók regisztrációja és látássérültségük igazolása azért nélkülözhetetlen, mert különböző törvényi és szerzőjogi előírások miatt kizárólag igazoltan látássérült felhasználók számára tehetjük meghallgathatóvá a felolvasott cikkeket a szabad tartalom kivételével. A regisztráció csupán néhány lépésből áll, és a látássérültséget igazoló irat szkennelt vagy fénymásolt változatának beérkezése után válik véglegessé. Amennyiben bármilyen probléma merülne fel a regisztráció során, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a

e-mail címen, hogy segíthessünk a megoldásban.

A felolvasók regisztrációja azért fontos, hogy az általuk felolvasott cikkekkel kapcsolatban (pl. az írás pontos megjelenési helyének és idejének vagy esetleges technikai kérdéseknek a tisztázására) fel tudjuk velük venni a kapcsolatot. Természetesen a felolvasóknak is örömmel rendelkezésére állunk a regisztrációval és a technikai kérdésekkel kapcsolatban a e-mail címen.

Technikai tanácsok a felolvasóknak

Az alábbiakban néhány olyan tanácsot olvashatnak, amely megkönnyíti az olvasók számára az Önök által beküldött cikkek közötti eligazodást, és javítja a felolvasás hangminőségét. 10 MB a feltöltési korlát, ezért a hosszabb cikkeket több részben kell feltölteni.

Kérjük, hogy a cikkek beküldésekor mindig adják meg:

– a cikk címét (többrészes esetén számozva),

– az újság nevét,

– a megjelenés évét (ne írjanak évfolyamot!),

– lapszámot vagy hónapot, napilapoknál dátumot.

Jelezzék azt is, milyen témakörökbe sorolható be az adott írás. Ez a későbbi címkézés miatt jelent segítséget, hiszen az olvasók nemcsak újságok címére, hanem témakörökre is rá tudnak majd keresni.

Figyeljenek a felvétel hangminőségére és hangerősségére.

Technikai problémáikkal bátran keressenek bennünket.

Szabad tartalom

Örömmel ajánljuk minden kedves olvasónk és felolvasónk figyelmébe a Lapról hangra oldalon elérhető Szabad tartalom kategóriát. Az itt található információk regisztráció nélkül is meghallgathatóak.

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása