Mi közöm anyádhoz?

Sokan és sokszor mondják, hogy azt, ahogyan felnőttként a párkapcsolatainkban viselkedünk, alapvetően gyerekkori kötődéseink határozzák meg. Döntő, hogy milyen viszonyunk volt az édesanyánkhoz, megkaptuk-e tőle azt a lelki biztonságot, amely az előfeltétele annak, hogy felnőttként tudjunk kötődni másokhoz. A cikk egy lány példáján keresztül mutatja be, hogyan is éljük meg a mindennapokban, ahogyan különböző kötődési mintájú emberekbe beleszeretve csalódunk, változunk, alakítjuk a másikat és önmagunkat. Ha Ön kíváncsi rá, vajon melyik kötődési típusba tartozik, és ez mivel járhat a gyakorlatban, ne hagyja ki ezt az írást!

Felnőtt-e a felnőtt?

Milyen az érett személyiség? Olyan, aki bölcs, kiegyensúlyozott, megfontolt? Vagy olyan, aki jól reagál minden új problémára, de nem mindig nyugodt, lassú, elmélkedő? Egyáltalán elhihetjük-e a szívesen hangoztatott közhelyet, hogy az évek múlásával, ahogyan sokasodnak a tapasztalataink, egyre érettebbek leszünk? Lehet, hogy egy helyzetben felnőttként viselkedünk, máskor elképesztően gyerekesek, kiszámíthatatlanok, sérülékenyek és sértőek vagyunk? Most elgondolkozhatunk ezeken a kérdéseken, felülvizsgálhatjuk eddigi vélekedéseinket az érett személyiség fogalmáról.

II. Erzsébet 90 éves

Kedves hangú, nem pletykaízű, érdekes, részletes írás ez a 90 éves II. Erzsébetről. Olvashatunk a gyerekkoráról, milyen is volt kislányként akkor, amikor a királyi nagypapa a fókát utánozta neki, milyen volt nagylány-, majd királynőként. A cikk a kínos témákat sem kerüli, amilyen például Diana hercegnő és a királynő kapcsolata. Ajánljuk mindenkinek, hogy olvassa el, aki érdeklődik a brit jelen és történelem iránt.

A diéták csapdái

Kedvelt téma munkahelyi vagy baráti körben zajló beszélgetéseken, a „hogyan fogyjunk eredményesen” kérdés. Számtalan ötletet, tippet olvashatunk a fogyáshoz, mégis mindig maradnak olyanok, akiknek egyik sem válik be. Miért is? Azért, mert képtelenek bármilyen tanácsot betartani, elcsábulnak egy tábla csokoládéra, amikor nem lenne szabad, vagy talán inkább azért nem hatnak a tanácsok, mert nem a kövérség ezeknek az embereknek a fő problémájuk. A nyári fürdőruhaszezon előtt különösen érdemes mindenkinek elolvasnia ezt a cikket, aki fogyni szeretne.

Ki vagyok én? Avagy hogyan juthatunk valódi önismeretre?

Ahhoz, hogy életünk különböző helyzeteiben megfelelően reagáljunk, ahhoz, hogy figyelni tudjunk a körülöttünk lévő emberekre, elengedhetetlen, hogy ismerjük önmagunkat. Az önismeret fontosságát a különböző filozófiai irányzatok, de a közhelyes idézetek is hangsúlyozzák. A kérdés, hogy valóban meg akarjuk-e, és meg tudjuk-e ismerni önmagunkat? Hányféle apró csalással, öncsalással zárjuk el magunkat az önismerettől? Léteznek módszerek, vagy lehet-e egyfajta hitbeli meggyőződés, amely segíti az egyént az önismeret fejlesztésében? Ezeket és hasonló kérdéseket boncolgat a cikk.

„A szegény nem fogy ki a Földről”

Elképesztő statisztikai adatokat közöl ez az írás a szegénységről, a szegénység és a kisgyermekkori halál összefüggéseiről. Miközben hallgatjuk, elkerülhetetlen, hogy emberi történeteket, sorsokat lássunk a statisztikai adatok mögött. Aki megismeri    ezeket az adatokat, szinte biztosan mérlegeli a következő étkezéskor, hogy kidobja-e a maradékot.

Ne rejtőzz el…

Egy vers mindenkinek, aki szerelmes, vagy szerelmeseknek szóló verset keres, vagy szeretné kiélni kritikusi hajlamait. Milyen is ez a vers? Aranyos, együgyű, picit gügyögős, egy egyszerű József Attila-utánzat, vagy más? Döntse el az olvasó!

Ketté vált világ – a válás hatása a gyermekekre

Minden gyereket megvisel, ha a szülei elválnak. Az amerikai pszichológia szerint létezik a „jó válás” fogalma, habár ők is csak idézőjelesen használják ezt a kifejezést. Milyen a „jó válás”? Hogyan kezdik újra a válás után az életüket a szülők és a gyerekek? Mennyire megvalósítható, hogy a beszabályozott láthatás ellenére a gyerek „viszonylag szabadon közlekedjen” a két szülő között? Tudnak-e egyáltalán az egymással haragban lévő szülők rugalmasak lenni a gyerek érdekében? Olyan kérdéseket vet fel ez a cikk, amelyek sajnos egyre több családot érintenek.

Ki hessegeti el?

Mit csinál a pszichológus, a pszichiáter, az elmegyógyász? Szinte teljes a káosz ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban. Azok a kifejezések, amelyekkel a pszichiátriai betegeket megnevezzük, kivétel nélkül negatívak. Itt az ideje, hogy rendet tegyünk a fogalmak zűrzavarában, és utánanézzünk, mit jelent az elmebetegség, mi az elmeorvos feladata. Nem árt, ha bevalljuk előítéleteinket, és figyelmesen, önkritikusan, érzékenyen hallgatjuk ezt a cikket.

Elbeszélünk egymás mellett?

Gyakori, hogy a párok ugyanazokról a témákról veszekszenek, a másiknak már kívülről ismert mondataikat ismételgetik, és a beszélgetésnek mindig ugyanazon a pontján vitatkoznak össze. Hogyan lehet ezen változtatni? Talán úgy, ha csökkentjük, vagy legalábbis konkrétan megfogalmazzuk a másikkal szembeni elvárásainkat, és kompromisszumokat kötünk. Az is elengedhetetlen, hogy ne csupán a másikra figyeljünk, hanem készek legyünk magunk is a változásra. Aki meghallgatja ezt a cikket, talán a másikra figyelőbb, higgadtabb, okosabb lesz egy következő veszekedésnél.

Jó cikkhallgatást, érdekes beszélgetéseket kívánunk a hallottakról.

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása