Az internetes telefonálás alapjaiban formálja át a telekommunikációs piacot, elmossa a határokat vezetékes, mobil és ip-alapú beszélgetés között. Eközben az európai hatóságok a rohamosan fejlõdõ technológia okozta bizonytalanság miatt csak óvatos lépésekkel merik szabályozni a piacot. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat, az új technológiák megjelenését. Az Infokom 2004 projektben több részpiac és új technológia közül a VoIP is fókuszba került. A távközlés gyorsan fejlõdik, új technológiák, szolgáltatások jelennek meg, ezért folyamatosan vizsgálnunk kell, hogy a kerettörvényben (egységes hírközlési törvény) foglalt szabályozói célok megvalósulnak-e a gyakorlatban – mondta el Bánkúti Erzsébet, az informatikai tárca infokommunikációs szabályozásért felelõs helyettes államtitkára. 
Az intézkedések elõtt meg kell vizsgálni a piaci helyzetet 
Az IHM jelenleg összesíti annak a projektnek az eredményeit, amely a részpiacokat (kábeltévé, digitális tévéadás, Wi-fi, VoIP) vizsgálta. A felmérésben több száz kérdõívet küldtek el a szolgáltatóknak, érdekvédelmi szervezeteknek, szabályozóknak, köztük a Gazdasági Versenyhivatalnak is. A piacok monitorozására egyrészt azért van szükség, mert a fogyasztók, elõfizetõk, felhasználók számára biztonságos környezetet kell teremteni, és tudniuk kell, hogy egy szolgáltatás használatakor mire számíthatnak, mit kapnak a szolgáltatótól.
Mi az a VoIP?
Összefoglaló fogalom beszéd, telefax átvitelére és ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására részben vagy teljes egészében csomagkapcsolt, IP alapú hálózaton keresztül. Egyszerûbben a VoIP az Internet alapú hálózaton továbbított hangkommunikációs szolgáltatásokat takarja. 
 
A másik ok, hogy ha ezeket a vizsgálatokat idõben elvégezzük, az eredmények ismeretében sikeresebben tudjuk képviselni a magyar érdekeket – magyarázta az államtitkár. Az EU által definiált 18 részpiac elemzésében hazánk a negyedik helyen áll az EU25-ök között. 
Az Európai Unió távközlési szabályozó hatóságait tömörítõ bizottsága (European Regulators, ERG) 2005 második felétõl kezdve áttekinti az elektronikus hírközlés és az információs társadalmi szolgáltatások szabályozását, különös figyelemmel az internetes telefóniára és az ip-alapú szolgáltatásokra. Az Európai Bizottság elé az ERG által kidolgozott javaslatok kerülnek. 
Nem lehet közösségi szinten szabályozni 
Az elmúlt idõszakban az ERG széleskörû vizsgálatokat folytatott a VoIP szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozási feladatokról.
Fontosabb dátumok
1995: A világ elsõ VoIP hívása két személyi számítógép között (Izrael)
1999. június 22. „Tájékoztatás a közcélú Internet hálózat beszédcélú felhasználására vonatkozó szolgáltatási engedélykérelmek benyújtásához”
2004. január 1. Eht. életbe lépése, liberalizáció a helyhez kötött telefon piacon
2004. június 14. Brüsszel, vitaanyag a voip-ról
2004. június 29. AZ NHH tájékoztatója a VoIP szolgáltatásokról. Az EU-ban VoIP munkacsoport alakul, ennek 2004 októbere óta tagja Magyarország is.
2005. február 11. Közösségi álláspont: A piac még nem elég kiforrott egy egységes szabályozói álláspont kialakításához. 
Arra jutottak, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak országonként más-más intézkedéseket kell hozniuk, hogy megfelelõ környezetet teremtsenek a VoIP szolgáltatások elterjedéséhez. A csoport ezért rugalmas tervet fogadott el, ami a nemzeti hatóságoknak lehetõvé teszi, hogy az EU elképzeléseit és a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevõ megoldást dolgozzanak ki. 
A korábbi szabályozás még a hagyományos telefónia idejében jött létre. A jelenlegi direktíva alapja, hogy a média, az IT és a telekommunikációs szektor konvergál, ezért a szabályozásban is az európai hatóságok együttmûködésére van szükség. Cél, hogy a piaci verseny, fejlõdjön a belsõ piac és a felhasználók érdeklõdését felkeltõ kampányok induljanak el. 
Még a szabályozás hogyanjáról is vitáznak 
A szabályozásnak minél sokszínûbb szolgáltatások megjelenését kell segítenie úgy, hogy közben nagy hangsúlyt fektet a biztonságra, a kompatibilitásra és a fogyasztóvédelemre – mondta Bánkúti Erzsébet. A telekommunikáció szabályozása paradigmaváltás elõtt áll, a hatóságoknak jelenleg azt kell eldönteniük, hogy mely pontokon, milyen módon és milyen mélységben kell beleszólnia az államnak a piaci folyamatokba. Fennáll annak a veszélye, hogy az internet szabályozásához hasonlóan állóháború alakul ki a szigorú és a liberális modell képviselõi között. 
Hosszú távon olcsóbb az ip-telefónia 
A VoIP radikálisan átalakíthatja a jelenlegi piaci szerkezetet, elõmozdítja a hang és adathálózatok konvergenciáját. Még azok a VoIP szolgáltatók is komoly versenytársai lehetnek a nagyoknak, amelyeknek nem kell komoly infrastruktúrális fejlesztéseket végrehajtaniuk.
A VoIP részesedése
A nemzetközi beszédforgalom 12-15 százaléka bonyolódik Ip-alapú hálózatokon, 2003-ban 23 százalékos, 2004-ben 40 százalékos volt a forgalom növekedése. Az Egyesült Államokban az üzleti vállalkozások 12 százaléka használ VoIP-ot, itt a becslések szerint 2009-re több mint 12 millió háztartásban telefonálnak majd Internet alapon. 
A VoIP legnagyobb hajtóereje a költésgcsökkentés, az IP-alapú hálózatok telepítése drága, az üzemeltetésük viszont rendkívül olcsó, ami újra az általánydíjas tarfák felé mozdíthatja a piacot. 
Hosszútávon azonban a nagy múltú távközlési cégek, köztük az egykori monopolszolgáltatók lesznek a piac domináns szereplõi, elõnyüket a biztos és lojlis ügyfélkör és a már mûködõ rendszerek (pl. számlázás) adják. Az általánydíj is a már kialakult ügyfélkörrel rendelkezõ szolgáltatóknak kedvez, közülük is a szélessávú elérést forgalmazóknak. Egy 2001-es felmérés a VoIP szolgáltatások hazai piacát 6-8 milliárdosra becsülte. 
Kiszámíthatatlan a piac jövõje 
Szakértõk egybehangzóan állítják, hogy a VoIP piac sikeres, bár igen kiszámíthtatlan jövõ elõtt áll. A szabályozásban azért is ilyen óvatosak a lépések, mert nem lehet elõre megjósolni, hogy egy-egy intézkedés milyen hatásokat vált ki a piacon. 
A kormány tagjai is telefonálnak a neten 
A technológia azonban a hatóságokra fittyet hányva fejlõdik. Az internetes telefonálást lehetõvé tevõ, ingyenesen letölthetõ Skype programot például több kormánytag is használja. A peer-2-peer elven mûködõ programmal, egy személyi számítógéppel és headsettel szélessávon teljesen ingyen beszélgethetünk azokkal, akik szintén használják a programot. A Skype fizetõs változatában már külsõ hálózatokba is lehet telefonálni. Az ilyen és ehhez hasonló lehetõségeket mégsem lehet rendes telefonszolgáltatásként kezelni, hiszen nincs garantált rendelkezésre állási idõ és egy áramszünet – ami sem a vezetékes, sem a mobiltelefont nem érinti – is meghiúsíthatja a beszélgetést. 
A mérnök a felhasználó agyával gondolkodik 
A technológia nemcsak a jogalkotókat, gyakran a felhasználókat is megelõzi. Már ma is sok olyan szolgáltatás mûködik, amelyet az idõsebb, vagy a technikai eszközökhöz kevésbé értõ felhasználók csak nagy nehézségek árán tudnak használni. Csak a közelmúltban indult el az a trend, hogy a fejlesztõmérnökök már a felhasználók ismereteihez méretezik a szolgáltatásokat. 
A hatóságok új feladata a fogyasztóvédelem 
A sokféle csomagban, számos opcióval kínált szolgáltatások is inkább zavaróak, semmint segítenék az ügyfeleket a választásban. Emiatt a szabályozó hatóságok munkája kiegészül a fogyasztóvédelmi feladatokkal, még az ingyenes szolgáltatásokat is rendszeresen ellenõrizni kell. 
Kiskapun jöhettek be az új szolgáltatók 
A távközlési szektorra jellemzõ, hogy az Unió minden tagállamában hasonló problémákkal küzdenek a hatóságok. A szabályozás azonban még az Unióban is gyerekcipõben jár, éppen a gyorsan fejlõdõ technológia miatt. Az internetes telefónia 6-8 éve igen fejletlen volt, a mobil és vezetékes szolgáltatók a gyenge hangminõséget – a hang akadozását és néhány másodperces késését – hozták fel ellenérvként. Az új szolgáltatóknak épp a késleltetés tette lehetõvé a piacra lépést. Ha ugyanis a ip-telefont a vezetékessel megegyezõ minõségûnek tüntették volna fel, az a Matáv koncessziós jogába ütközött volna. 
Mára az Internet-kapcsolatok sebessége, a szoftverek és más kiegészítõk olyan fejlettségi szintet értek el, amelynél már nyugodtan beszélhetünk a hagyományos telefóniához hasonló minõségrõl. A felhasználók abból sem érzékelnek semmit, ha a hagyományos vonalas és mobil hívások egy szakaszon IP alapon közlekednek. 
Szigorúan ellenõrzik a VoIP szolgáltatókat 
Ma gyakorlatilag bárki kínálhat Internet alapú hangszolgáltatást a magyar piacon. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) tavaly nyáron tájékoztatót adott ki a VoIP szolgáltatásokról. Ez leszögezte, hogy a piaci alapon kínált voip szolgáltatást harminc napon belül be kell jelenteni a hatóságnál, a szolgáltatónak pedig különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie az ügyfelek pontos tájékoztatására. Azok a VoIP szolgáltatók, amelyek nem tartják be az ajánlatokban megfogalmazott ígéreteiket, szigorú ellenõrzésre, vétség esetén pedig komoly pénzbírságra számíthatnak az NHH-tól. 
Problémák: segélyhívások kezelése, számhordozás 
Az alapszabály, hogy minden állampolgár ingyen, bármely készülékrõl (legyen az mobil, vonalas, vagy fizetõs utcai telefon) hívhassa az Európában általános 112-es segélyhívó számot.
Egyenértékû-e a VoIP a hagyományos telefonnal?
A hálózat rendelkezésre állásától függ. A szabályozás egyik elve szerint egy bizonyos rendelkezésre állási küszöb (ezt százalékban adják meg) alatti szolgáltatást nem lehet telefonszolgáltatásnak tekinteni. A párhuzamos koncepció szerint a normál telefon az elsõrendû szolgáltatás, míg a VoIP a másodrendû, az ismert hátrányaival. A liberális modell nem tesz különbséget, de a szolgáltatónak kell publikálni a mûszaki paramétereket az ügyfeleknek. 
A segélyhívó szám elérése különösebb technikai bravúr nélkül megoldható a VoIP szolgálatásoknál, legalábbis azoknál, amelyeket fix pontról kezdeményeznek. 
Probléma az úgynevezett nomád VoIP felhasználóknál jelentkezik. Nomád hívásról akkor beszélünk, amikor valaki hordozható számítógéppel nem otthonról, hanem egy más földrajzi helyrõl csatlakozik a hálózatra, mégis a saját IP-címét használja. Ezeknél a hívásoknál a szolgáltató általában nem tudja meghatározni a hívó fél helyét. 
A szolgáltatóknak biztosítani kell a VoIP segélyhívások továbbítását (a beérkezõ segélyhívásokat a legközelebb esõ rendõrségre, mentõ vagy tûzoltóállomásra, vagy operátorközpontba kell továbbítani), és információt kell szerezni a hívó helyszínrõl is. A jövõben a segélyhívó központokat fel kell készíteni a VoIP-on, illetve az e-mailben vagy sms-ben érkezett riasztások kezelésére. 
Észtországban és Dániában hordozhatók a VoIP számok 
Az Európában megvizsgált 19 ország közül mindössze kettõben (Észtország és Dánia) lehetséges a számhordzás az internetes telefóniában. Luxemburg a földrajzi voip-számterületen belül hozna létre egy alcsoportot erre a célra. Észtországban megoldható a számhordozás, technikai kérdés. Dániában a fix-mobil számhordozás 2005 végétõl lesz elérhetõ.

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása