Alapító okirat

 
(Az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

Amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt Alapító Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatályos rendelkezéseknek megfeleljen. A 2014. november 25. napján elfogadott, módosított Alapító okirat hatályos szövegét az Alapító a következők szerint állapítja meg:

1. Az Alapítók neve és székhelye, rendelkezés az alapítói jogokról

1.1. Az Alapítók neve és székhelye:

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (székhelye: 1146 Budapest, Hermina út 47., képviselője: Szakály Melinda Elnök) (MVGYOSZ),

Nuance-Recognita Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársaság, mint az SZKI Recognita Részvénytársaság jogutódja (székhelye: 1138 Budapest, Váci út 141., képviselője: Dr. Reszler Ákos Vezérigazgató)

1.2. A Nuance-Recognita Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársaság a Ptk-ban meghatározott alapítói jogainak teljes körű gyakorlására a hatályos jogszabályok alapján a MVGYOSZ-t hatalmazza fel. Az alapító okirat további részében Alapítón a MVGYOSZ-t kell érteni.

2. Az Alapítvány elnevezése, székhelye

2.1. Az Alapítvány neve: „Informatika a látássérültekért” Alapítvány

2.2. Az Alapítvány rövidített neve: Infoalap

2.3. Az Alapítvány székhelye: 1146 Budapest, Hermina út 47.

2.4. Az Alapítvány telephelye: 1145 Budapest, Bácskai utca 29/B.

2.5. Az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány a Recognita Alapítvány – Számítástechnika a vakokért nevű Alapítvány (eredeti bírósági nyilvántartási száma: 248. Fővárosi Bíróság, 8.Pk.62.408/3) (Recognita Alapítvány) – egyetemes jogutódja, mivel a Bíróság elrendelte a két említett Alapítvány egyesítését az Alapítók közös kérelmére mégpedig úgy, hogy az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány magába fogadja a Recognita Alapítványt, és a Recognita Alapítványt a Bíróság törölte a nyilvántartásból. Az említett változások a Bíróság ilyen tartalmú végzésének jogerőre emelkedésével következnek be.

3. Az Alapítvány célja és feladata

3.1.1. Az Alapítvány célja, hogy a látássérült személyeket – közvetlenül vagy közvetett módon – korszerű info-kommunikációs technológiai (IKT) eszközökhöz és szolgáltatásokhoz, valamint az ezek használatához szükséges támogató technológiákhoz (képernyőolvasó és nagyító szoftverekhez, Braille-kijelzőkhöz, digitális látásjavító eszközökhöz, stb.) juttassa, ezen eszközök és technológiák használatához speciális oktatási, tananyag fejlesztési és ügyfélszolgálati támogatást nyújtson, ezen korszerű eszközök és technológiák magyarországi és nemzetközi kutatási projektjeiben, fejlesztéseiben közvetlenül részt vegyen, továbbá megteremtse a látássérült személyek közösségi összefogásának (hangos újság, levelezőlisták, stb.) info-kommunikációs feltételeit (alapcél).

3.1.2. Az Alapítvány célja, hogy az info-kommunikációs fejlesztések legújabb eredményeinek hozzáférhetővé tételével, valamint az IKT eszközök akadálymentes használhatóságának megteremtésével biztosítsa a látássérült személyek sikeres részvételét az oktatásban és képzésben, növelje a látássérült személyek számára elérhető munkalehetőségek számát, javítsa a látássérült személyek munkahely megtartási esélyeit, lehetővé tegye a látássérült személyek még teljesebb körű kultúrálódását, kikapcsolódását és életvitelük megkönnyítését, valamint a civil szerveződésekben való részvételüket.

 3.1.3. Az Alapítvány célja, azoknak a természetes és jogi személyeknek a támogatása, akik olyan info-kommunikációs technológiákat és IKT. eszközöket fejlesztenek vagy szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a látássérült személyek számára segédeszközül szolgálhatnak, vagy esélyegyenlőségük megvalósulását segíthetik elő.

 3.1.4. Az Alapítvány célja, hogy ösztönözze az info-kommunikációs technológiákkal foglalkozó, vagy azt felhasználó cégeket, hogy termékeikkel, vagy a felhasználásból már kivont eszközeikkel, valamint termékeik és szolgáltatásaik használatának akadálymentesítésével támogassák az Alapítvány céljainak megvalósítását.

3.2. Az Alapítvány a 3.1. pontban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében szükséges anyagi forrásokat és tartós támogatókat szerez, valamint adományokat gyűjt és pályázatokon vesz részt.

3.3. Az Alapítvány

– a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 21. § b), c), d) és g) pontjaiban meghatározott, a fogyatékkal élők rehabilitációhoz való hozzáférésének biztosításához, a rehabilitációban való együttműködés megteremtéséhez, a segédeszköz fejlesztés irányának meghatározásához, valamint az adatgyűjtéshez és a tájékoztatáshoz kapcsolódó;

– a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 4. cikk 1. bekezdésének f) – i) pontjaiban, 9. cikk 1. bekezdésének b) pontjában és 2. bekezdésének c), e) – h) pontjaiban, valamint 21. cikkének a), c) és d) pontjaiban meghatározott kutatásokhoz és fejlesztésekhez, információk biztosításához, képzéshez és oktatáshoz, akadálymentesítéshez, eszközökhöz való hozzáférés biztosításához, a szabad véleménynyilvánításhoz  és a korlátozásmentes információhoz jutás biztosításához,  valamint az információt közvetítő technológiákhoz való hozzáférés biztosításához kapcsolódó;

– a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 74. § d) pontjára figyelemmel a 73. § (2) bekezdésében meghatározott  közművelődési feltételek megteremtéséhez kapcsolódó;

Állam számára előírt közfeladatok megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1. a) a bevételgyűjtési tevékenységből befolyt forrásokból beszerzett IKT. eszközöket és támogató technológiákat adományoz pályáztatást követően ingyenesen, a rászoruló személyek részére;
2. b) a nem elsődleges gazdasági-vállalkozói tevékenysége során természetes személyek részére önköltségi áron értékesít IKT. eszközöket és támogató technológiákat;
3. c) a nem elsődleges gazdasági-vállalkozói tevékenysége során a gazdálkodó szervezetek részére piaci áron értékesít támogató technológiákat;
4. d) az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében akadálymentesíti a magyar IKT. eszközöket, valamint a magyar nyelvű felhasználás érdekében átalakítja, honosítja és fejleszti a nemzetközi támogató technológiákat;
5. e) új támogató technológiák kifejlesztésére irányuló magyarországi és nemzetközi projektekben, együttműködésekben vesz részt ;
6. f) speciális tananyagokat készít az IKT. eszközök és támogató technológiák használatának megismertetéséhez, oktatásához;
7. g) személyes- és távoktatás keretében megismerteti a látássérült személyeket és családtagjaikat, továbbá a látássérült személyekkel foglalkozó és őket foglalkoztató szakembereket, gazdálkodó szervezeteket, közintézményeket, valamint oktatási-nevelési, kulturális és művelődési intézményeket az IKT. eszközök használatával és támogató technológiákkal;
8. h) a látássérült személyek részére történő információ nyújtás és a látássérült személyek információhoz jutása érdekében közösségi összefogásként működteti a „Lapról-hangra” portált, valamint az alapcélként meghatározott témákban e-mail levelező listákat üzemeltet a látássérült személyekkel és a látássérült személyek egymással való kapcsolattartása érdekében.

3.4. Az Alapítvány elsősorban a Magyarországon lakóhellyel rendelkező látássérült személyeket kívánja támogatni, de nem zárkózik el a Magyarország határain kívül élő, igazoltan magyar anyanyelvű látássérült személyek támogatásától sem, továbbá – amennyiben azt anyagi ereje lehetővé teszi – a látássérült személyek érdekében tevékenykedő civil szervezetek részére is nyújthat támogatást a céljainak megvalósításához kapcsolódó eszközök, szolgáltatások és támogató technológiák tekintetében. Az Alapítvány által támogatni kívánt személyi kör felsorolása egyben rangsort is jelent az adományozás szempontjából.

 3.5. Az Alapítvány a 3.1. pontban meghatározott céljának megvalósítása és a 3.3. pontban meghatározott közhasznú tevékenységének végzése érdekében foglalkoztatási rehabilitációs tevékenység keretében olyan megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat, akik a fentiekben részletezett feladatokat rehabilitációs foglalkoztatás keretében képesek megvalósítani, valamint a közhasznú tevékenysége ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet.

3.6. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4. Az Alapítvány vagyona és a vagyon felhasználása

4.1. Az Alapítvány alaptőkéje:100.000,-Ft. (azaz: százezer) forint, melyet az Alapító az Alapító Okirat aláírását követően az Alapítvány rendelkezésére bocsátott.

4.2. Az Alapítvány alapcéljának megvalósítására az Alapítvány alaptőkéjének 80 %-a, valamint az alapítványi vagyon hozadéka (kamat), továbbá a későbbi csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és azok hozadéka használható fel, valamint az alapítvány forrásgyűjtő tevékenységéből származó bevételek, illetve a gazdasági-vállalkozói tevékenységből származó bevétel egésze.

4.3. Az alapítványi támogatás történhet:

1. a) pályázat alapján,
2. b) alapítvány céljának megfelelő egyedi kérelemre,
3. c) fejlesztési támogatásként,
4. d) költségtérítésként,
5. e) IKT alapú szolgáltatás ingyenes vagy jelképes térítési díj ellenében történő nyújtásával.

4.4. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

4.5. A Kuratórium köteles gondoskodni arról, hogy az Alapítvány működése, valamint az alapítványi pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.

4.6. Az Alapítvány váltót nem bocsáthat ki.

4.7. Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetve végez; a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott közérdekű cél, közhasznú (alapcél szerinti) tevékenységére fordítja. Az Alapítvány befektetési tevékenységet a Kuratórium által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

4.8. Az Alapítvány bevételei lehetnek:

1. a) az Alapítótól kapott befizetés, valamint az Alapító által az Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
2. b) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
3. c) a költségvetési támogatás:
4. ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
5. cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
6. cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
7. cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
8. d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
9. e) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
10. f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
11. g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

4.9. Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek:

1. a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
2. b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
3. c) az Alapítvány szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
4. d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

5. Az Alapítvány kezelőszerve

5.1. Az Alapítvány kezelőszerve és legfőbb döntéshozatali testülete az öttagú kuratórium, melynek elnökét és tagjait az Alapító jelöli ki határozatlan időre. A kuratórium tagjai az Alapítvány vezető tisztségviselői.

A Kuratórium elnöke és tagjai nevét, címét az Alapító Okirat I. számú mellékletének A) pontja sorolja fel.

A Kuratórium elnöke díjazásban részesülhet, melynek mértékéről a Kuratórium dönt. A Kuratórium többi tagját megbízatásuk teljesítéséért nem illeti meg díjazás, de esetenként az ezzel összefüggésben felmerülő indokolt és igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.

5.2. A kuratóriumi tagok megbízatása megszűnik:

1. a) lemondással,
2. b) a tag halálával,
3. c) a Kuratórium tagjának visszahívásával,
4. d) az Alapítvány megszűnésével.

Az Alapító visszahívhatja a Kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt, ha az tevékenységével közvetlenül veszélyezteti az Alapítvány céljának megvalósulását.

5.3. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan Kuratórium, amelyben az Alapító – közvetlenül vagy közvetve – az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. Így például a Kuratóriumban az Alapító nem lehet többségben.

5.4. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a) az Alapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének elfogadása;
2. b) gazdasági, vállalkozási tevékenység indítása;
3. c) feltételhez kötött támogatások, csatlakozások, adományok elfogadásával kapcsolatos döntés;
4. d) az Alapítvány együttműködési megállapodásairól és más szervezetekben vállalandó tagsági viszonyáról szóló döntés;
5. e) döntés mind azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal.

5.5. A Kuratórium biztosítja az Alapítványnak az Alapító Okiratban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Alapítvány vagyonának az Alapító Okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról.

5.6. A Kuratórium működése:

1. a) A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább évi két alkalommal tartja. A Kuratórium ülései nyilvánosak.
2. b) A Kuratórium ülését a Kuratórium elnöke hívja össze. Az ülésre szóló meghívót legalább öt munkanappal az ülés előtt kell írásban, elsősorban elektronikus levélben eljuttatni a Kuratórium tagjainak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés tervezett napirendjét. Sürgős esetben az ülést telefonon is össze lehet hívni az ülés előtt legkésőbb három nappal.

Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

1. c) A Kuratórium határozatképes, ha ülésén legalább három tagja jelen van.
2. d) A Kuratórium határozatait konszenzusra törekedve, ha pedig ez nem alakul ki, nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy vitát követően ismételten szavazásra tegyék fel a határozati javaslatot.
3. e) A Kuratórium indokolt esetben ülésen kívül is hozhat határozatot írásbeli szavazással. Ekkor az elnöknek a határozati javaslatot el kell küldenie minden kuratóriumi tagnak írásban, elsősorban elektronikus levélben. A tagok ezután az elnök által megadott határidőn belül – ha ilyen nincs, 3 napon belül – írásban, szintén elsősorban elektronikus levélben írhatják meg az elnöknek véleményüket és döntésüket a határozati javaslatról. Ilyen módon csak akkor születhet határozat, ha a megadott időn belül legalább négy kuratóriumi tag szavazott, és minden szavazó elfogadta a javaslatot. Az így meghozott határozatot a következő kuratóriumi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni, és röviden ki kell térni az írásbeli szavazás indokaira és körülményeire is.

5.7. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. alpont], hozzátartozója: élettársa [Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. alpont], féltestvére [Ptk. 8:1. § (4) bek.] a határozat alapján:

1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

5.8. Az Alapítvány a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

5.9. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.10. Az Alapítvány Kuratóriumának, Felügyelőbizottságának tagja (vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet az Alapítvány Kuratóriumának, Felügyelőbizottságának tagja (vezető tisztségviselő) az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet az Alapítvány Kuratóriumának, Felügyelőbizottságának tagja (vezető tisztségviselő) az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5.11. A Kuratórium üléseiről – lehetőleg az ülést követő tizenöt napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, ami tartalmazza:

1. a) az ülés időpontját és az azon részt vevők nevét,
2. b) a napirendet,
3. c) az elhangzott hozzászólások lényegét,
4. d) a hozott határozatokat.

5.12. A Kuratórium elnöke:

1. a) összehívja, előkészíti és vezeti a Kuratórium üléseit;
2. b) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, illetve személye megállapítható;
3. c) irányítja és ellenőrzi az Alapítvány tevékenységét;
4. d) az Alapítvány Kuratóriuma tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal az Alapítónak és az Alapítvány támogatóinak beszámol.

5.13. Az Alapítvány és az általa támogatottak (kedvezményezettek), valamint a nyilvánosság kapcsolata:

1. a) A Kuratórium elnöke gondoskodik az alapítványi határozatoknak az érintettekhez való eljuttatásáról, közléséről írásban, postai úton, vagy, ha a körülmények lehetővé vagy indokolttá teszik elektronikus levélben vagy telefonon.
2. b) A kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei, a beszámoló és közhasznúsági mellékletek, valamint a 3.1.1. pontban megfogalmazott alapítványi célok megvalósítása érdekében kötött szerződések nyilvánosak, ezekbe bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén (telephelyén) előre egyeztetett időpontban. Az Alapítvány beszámolójáról és közhasznú mellékletéről bárki saját költségére másolatot készíthet.
3. c) Az előbb felsoroltakon kívüli alapítványi iratokba való betekintés a Kuratórium elnökének engedélyével lehetséges. Az elnöknek az engedély megadása során figyelembe kell vennie, és mérlegelnie kell a működés nyilvánosságához fűződő érdekeket, valamint be kell tartania a személyes adatok védelméhez kapcsolódó hatályos jogszabályi rendelkezéseket.
4. d) Az Alapítvány működésével kapcsolatos alapvető információkat, az általa nyújtott támogatásokat, az általa kiírt pályázatokat, a közhasznúsági mellékletet, és egyéb, a szélesebb körű nyilvánosságra tartozó információkat az írott sajtó kiadványaiban, elsősorban az MVGYOSZ kiadványaiban, valamint az Alapítvány saját honlapján is közzéteszi, emellett más közzétételi módok is alkalmazhatók.

6. A beszámolási szabályok

6.1. Az Alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, mely a beszámoló elválaszthatatlan mellékletét képezi. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

6.2. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

6.3. Az Alapítvány köteles a Kuratórium által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

6.4. Az Alapítvány a 6.3. bekezdés szerinti kötelezettségének a Civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon tesz eleget.

6.5. A letétbe helyezett beszámolót a Civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

6.6. Az Alapítvány saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Alapítvány a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

7. Az Alapítvány képviselete

7.1. Az Alapítványt a Kuratórium elnöke önállóan és teljes körben képviseli, különösen az Alapítvány minden szerződéses kapcsolatában, valamint hatóságok és bíróságok előtt is. Ha az elnök ezt a jogkört valamilyen akadály miatt nem tudja ellátni, a képviseletre az elnök által adott általános, vagy egyedi meghatalmazás birtokában a Kuratórium másik tagja jogosult, szintén önállóan. Az általános meghatalmazásnak írásbelinek kell lennie, és kuratóriumi határozaton kell alapulnia; ez a meghatalmazás addig érvényes, amíg a Kuratórium azt vissza nem vonja, vagy másik személyt nem jelöl meg erre a feladatra.

7.2. Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a Kuratórium elnökének önálló aláírása, az elnök akadályoztatása esetén pedig a Kuratórium két tagjának együttes aláírása szükséges.

8. Az Alapítványhoz való csatlakozás

Az Alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki a 3. pontban megfogalmazott célok eléréséhez vagyonrendeléssel hozzá kíván járulni, és a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja.

9. A Felügyelőbizottság

9.1. Az Alapítványnál háromtagú Felügyelőbizottság működik, a tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapítónak számol be.

A Felügyelőbizottság az Alapító Okiratban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között ellenőrzi az Alapítvány működésének és vagyongazdálkodásának szabályszerűségét.

9.2. A Felügyelőbizottság elnökből és két tagból áll, akiket az Alapító határozatlan időre kér fel a feladat ellátására.

A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai nevét, címét az Alapító Okirat I. számú mellékletének B) pontja tartalmazza.

9.3. Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a) az Alapítvány Kuratóriumának elnöke vagy tagja,
2. b) az Alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
4. d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója.

9.4. A Felügyelőbizottság jogköre, feladatai:

1. a) A Felügyelőbizottság az Alapítvány tevékenységét ellenőrzi, ide értve az Alapítvány gazdasági, vállalkozási tevékenységét is. Ellenőrzési jogköre keretében jogosult a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt venni; a Kuratóriumot, mint testületet, valamint a kuratóriumi tagokat tevékenységükről szóban vagy írásban meghallgatni, az Alapítvány munkatársaitól tájékoztatást kérni; az Alapítvány könyveibe és bármely iratába betekinteni; a közhasznúsági melléklet elkészítését ellenőrizni, felügyelni. Ellenőrzésének tapasztalatait, javaslatait jelentésbe foglalja és mind a Kuratórium, mind az Alapító elé terjeszti.
2. b) A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
3. ba) az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
4. bb) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
5. c) A Kuratóriumot a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.
6. d) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekébe szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni az alapítót, illetve a nyilvántartó bíróságot.
7. e) A Felügyelőbizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei a kuratóriumi ülésekről készült jegyzőkönyv követelményeivel azonosak.
8. f) A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

10. Az adománygyűjtés szabályai

10.1. Az Alapítvány közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében kívülálló harmadik személy részére a Kuratórium névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet a Kuratórium Elnöke cégszerűen írja alá és azt az Alapítvány bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről a Kuratórium naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

10.2. Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

10.3. Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Alapítvány belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.

10.4. Az Alapítvány jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. A Kuratórium a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet a Kuratórium egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt a felnyitást követően az Alapítvány bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „perselyadomány” jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

10.5. Az Alapítvány tartós adományozási szerződést köthet magánszemély vagy jogi személy támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.

11. Az Alapítvány megszűnése

11.1. Az alapítvány megszűnik, ha

1. a) az Alapítvány átalakul (Alapítvánnyal egyesül, Alapítványokra válik szét);
2. b) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
3. c) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód;
4. d) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

A b)-d) pontokban felsorolt okok esetében az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

11.2. Az alapítvány jogutódlással szűnik meg, ha másik Alapítvánnyal egyesül vagy több alapítványra válik szét. Az eredeti alapítványi célt  az egyesült alapítványnak át kell venni, illetve a több alapítvánnyá szét vált alapítványnak – a létrejött alapítványok közül valamelyiknek – azt át kell venni. Alapítvány csak alapítvánnyá alakulhat át.

Az alapítvány átalakulásáról az alapító jogosult dönteni.

11.3. Jogutód nélkül szűnik meg az Alapítvány a 11.1. b)-d) pontokba foglaltak bekövetkezése esetén.

Ha a 11.1. b)-d) pontokban felsorolt valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítót a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

Ha az alapító a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

12. Záró rendelkezések

12.1. Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel határozatlan időre jött létre.

12.2. Az Alapító kijelenti, hogy a módosított és kiegészített rendelkezéseket dőltbetűvel kiemelten, míg a törölt adatot dőlt- és áthúzott kiemeléssel tartalmazza a hatályos Alapító Okirat.

Kelt.: Budapest, 2014. év november hó 25. napján.
 

………………………..Sk.

Szakály Melinda

a Magyar Vakok és Gyengénlátók

Országos Szövetsége képviseletében, mint Alapító

Előttünk, mint tanúk előtt:

Tanú I.:……………………….                         Tanú II.: ………………………

Lakcíme:……………………                     Lakcíme:……………………………