ECDL Start tananyag

látássérült felhasználók számára

4. modul
Táblázatkezelés

 Vakbarát ECDL tananyag

Szerző: Herczeg Lajos

Kiadja a Microsoft és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány

Copyright © 2008. Minden jog fenntartva.


4.1 Az alkalmazás használata

4.1.1 A táblázatkezelés első lépései

4.1.1.1 A táblázatkezelő alkalmazás megnyitása és bezárása

Az Excel a legelterjedtebb táblázatkezelő program. Segítségével számítási vagy nyilvántartási feladatokat tudunk végrehajtani. Készíthetünk adatnyilvántartásokat, kimutatásokat, majd ezekből diagramokat. Az adatokat táblákban tároljuk és számításokat végezhetünk rajtuk. Az Excel nagy előnye, hogy ha megváltoztatunk egy adatot, a képlet eredménye, melyben az adott adatot felhasználtuk, automatikusan megváltozik.

A program indítása a következő módon történik: Start / Programok / Microsoft Office / Microsoft Office Excel 2003 vagy az asztalról a megfelelő ikonnal. A program bezárásához válasszuk ki a Fájl menü Kilépés menüpontját vagy az ALT + F4 billentyűkombinációt. A programból való kilépés azt is jelenti, hogy az aktuális dokumentumot bezárjuk.

4.1.1.2 Egy és több munkafüzet (dokumentum) megnyitása

Ha egy korábban elkészült munkafüzetet szeretnénk továbbszerkeszteni, módosítani, kinyomtatni vagy csak olvasni, akkor azt meg kell nyitni. A legegyszerűbb, ha a megnyitandó Excel fájlt a sajátgép segítségével kijelöljük, majd megnyomjuk az ENTER-t. Ha az Excel programból szeretnénk megnyitni egy dokumentumot, használjuk a Fájl menü Megnyitás menüpontját vagy a CONTROL + O billentyűkombinációt.

Előfordulhat, hogy egy munkafüzet jelszóval van védve. Ekkor az Excel rákérdez a jelszóra. Ha tudjuk a jelszót, írjuk be és nyomjuk meg az ENTER-t. Ha a jelszó csak a módosítást korlátozza, akkor a munkafüzetet megnyithatjuk az Olvasásra gombbal. Keressük meg TAB-bal az Olvasásra gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

Új munkafüzet létrehozása a Sajátgép ablakban: a Sajátgép ablakban lépjünk abba a mappába, ahol létre szeretnénk hozni az új munkafüzetet, majd válasszuk ki a Fájl menü Új almenüjének Microsoft Excel munkalap menüpontját. A megjelenő szerkesztőmezőben alapértelmezetten a „Új Microsoft Excel munkalap.xls” szöveg található meg. Gépeljük be az új munkafüzet nevét, majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Az .xls kiterjesztést pontosan gépeljük be. Ha mégis elrontanánk, akkor a Windows hibaüzenetet fog adni. Figyelmeztet, hogy ha a fájlnév kiterjesztését módosítjuk, akkor a fájl használhatatlanná válhat. Felteszi a kérdést, hogy biztosan módosítjuk-e? A TAB-bal vagy a kezdőbetűvel válasszuk ki a Nem gombot és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Visszakerülünk a szerkesztőmezőbe, ahol ismét meg kell adnunk a munkafüzet nevét. Végül nyomjuk meg az ENTER-t. Ha jól írtuk be a nevet, akkor a Microsoft Excel munkafüzet létrejött és ki van jelölve.

4.1.1.3 Új munkafüzet létrehozása a normál sablon alapján

Az Excel indítása során mindig egy üres munkafüzet jön létre. A munkafüzet alapértelmezetten három munkalapot tartalmaz. Az Excel programban egy üres munkafüzet létrehozásához válasszuk ki a Fájl menü Új dokumentum menüpontját, majd a megjelenő munkaablakban válasszuk TAB-bal az Üres munkafüzet hivatkozást és nyomjuk meg az ENTER-t. A CONTROL + N billentyűkombinációval sokkal egyszerűbben hozhatunk létre egy új Üres munkafüzetet. A parancs kiadása után az új Üres munkafüzet egyből létrejön. Az üres munkafüzeteket az Excel mindig a normál sablon alapján hozza létre.

4.1.1.4 Munkafüzet elmentése egy meghajtó meghatározott helyére

A munkafüzet háttértárra történő mentéséhez válasszuk ki a Fájl menü Mentés menüpontját vagy nyomjuk meg a CONTROL + S billentyűkombinációt. Ha a mentés parancsot egy korábban már elmentett munkafüzetben kezdeményeztük, akkor az új változat automatikusan felülírja a munkafüzet korábbi példányát. Ha egy újonnan létrehozott munkafüzet mentését kezdeményezzük, akkor a megjelenő Mentés másként párbeszédpanelen meg kell adnunk, hogy a munkafüzetet milyen néven és melyik helyre szeretnénk elmenteni. A munkafüzet alapértelmezetten Microsoft Office Excel munkafüzet formátumban kerül elmentésre. A munkafüzet automatikusan .xls kiterjesztést kap.

4.1.1.5 Munkafüzet elmentése más néven

Lehetőségünk van egy meglévő munkafüzet újbóli elmentésére más néven. A megnyitott munkafüzetben válasszuk ki a Fájl menü Mentés másként menüpontját vagy az F12 funkcióbillentyűt. A megjelenő Mentés másként párbeszédpanelen a fájlnév szerkesztőmezőbe kerülünk. Gépeljük be a munkafüzet nevét és nyomjuk meg az ENTER-t, vagy a TAB-bal lépjünk a Mentés gombra, majd nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Az új munkafüzet az eredeti munkafüzet formátumában és mappájában létrejön. Ha a munkafüzetet korábban már elmentettük, más néven történő mentése esetén a munkafüzet korábbi példánya a korábbi nevén és helyén változatlanul megmarad.

4.1.1.6 Munkafüzet elmentése más fájltípusként, például: szöveges állomány, HTML, más szoftver vagy verziószám alatt

A fájlokat más programokban való felhasználás céljából többféle formátumban is elmenthetjük. Előfordulhat, hogy más formátumokban történő mentéskor a táblázat egyes formátumozásai, illetve a képletek elveszhetnek. A megnyitott munkafüzetben válasszuk ki a Fájl menü Mentés másként menüpontját vagy az F12 Funkcióbillentyűt. Ha a munkafüzetet korábban már elmentettük, más néven történő mentése esetén a munkafüzet korábbi példánya a korábbi nevén és helyén változatlanul megmarad.

4.1.1.7 Megnyitott munkafüzetek és munkalapok közötti váltás

Több munkafüzet egyidőben történő megnyitásával lehetőségünk van azok egyidejű használatára. A munkafüzetek között másolhatunk vagy áthelyezhetünk adatokat. A megnyitott munkafüzet-ablakok között az Ablak menü utolsó menüpontjai vagy az ALT + TAB billentyűkombináció segítségével mozoghatunk. Az ablak menüs váltás csak akkor használható, ha a meglévő munkafüzetből nyitottuk meg a többi munkafüzetet is (ez az Excel megnyitásakor keletkező üres munkafüzetlapra nem vonatkozik, azt az elsőként megnyitott Excel dokumentum felülírja).
0
Több munkalap között a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációk segítségével válthatunk.

4.1.1.8 A Súgó funkcióinak használata

Keresés a Súgóban
Az Excelben különféle feladatokat megoldhatunk, illetve egyes fogalmakat megérthetünk a Súgó segítségével. A funkciók vagy parancsok használatához is kaphatunk segítséget. A Súgó megjelenítéséhez használjuk a Súgó menü Microsoft Excel súgója menüpontját, illetve az F1 funkcióbillentyűt. A megnyíló Excel súgójában a le- vagy felnyíl billentyűkkel válasszunk keresési módot.

Keresés
Lehetőségünk van a Súgó teljes szövegében keresni. Először keressük meg a nyílbillentyűkkel a keresés szerkesztőmezőt. Gépeljük be a keresendő kulcsszót vagy kulcsszavakat, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A megjelenő témakörök listájából a nyílbillentyűkkel válasszuk ki a címszót, ami minket érdekel. A kiválasztott címszóhoz tartozó segítő szöveget az ENTER megnyomásával tudjuk megjeleníteni.

Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék egy kézikönyv-gyűjteményként értelmezhető. Az egyes könyvek különböző témaköröket, a lapok konkrét segítő szövegeket tartalmaznak. A súgó elindítása után keressük meg a nyílbillentyűkkel a Tartalomjegyzék hivatkozást, majd nyomjuk meg az ENTER-t a súgótémakörök megjelenítéséhez. Ekkor a Súgó tartalomjegyzéke jelenik meg a képernyőn egy fa szerkezetben. A súgótémakörök között a le- vagy felnyíl billentyűkkel választhatunk. A súgótémakörök lehetnek becsukva vagy kinyitva, becsukni a balranyíl billentyűvel, kinyitni a jobbranyíl billentyűvel tudjuk őket. Használhatjuk az ENTER-t és a SZÓKÖZ-t is. Végül a kiválasztott címszóhoz tartozó segítő szöveget az ENTER megnyomásával tudjuk megjeleníteni, majd a fa nézet és a megjelenített szöveg között az F6-tal tudunk váltani.

A súgó megnyitása után a lenyíl billentyűvel megtalálhatjuk a Kisegítő lehetőségek súgóját is.

4.1.1.9 Munkafüzet bezárása

Ha egy Munkafüzetben befejeztük a munkát, célszerű azt bezárni. Ehhez válasszuk ki a Fájl menü Bezárás menüpontját vagy használhatjuk a CONTROL + F4 billentyűkombinációt is. Ne feledjük, hogy ez csak a Munkafüzet bezárását jelenti, az Excel ettől még nyitva marad. Ha még nem mentettük el a Munkafüzetben történt módosításokat, a program rákérdez, hogy akarjuk-e menteni a változásokat. A TAB-bal válasszuk ki a megfelelőt és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t, vagy nyomjuk meg a megfelelő kezdőbetűt. Három választási lehetőség van:
Mégse: Nem szeretnénk bezárni a munkafüzetet. A Mégse gombnak felel meg az ESCAPE billentyű megnyomása is.
Igen: Be szeretnénk zárni a munkafüzetet. A változásokat el szeretnénk menteni.
Nem: Be szeretnénk zárni a munkafüzetet. A változásokat nem szeretnénk menteni.

4.1.2 Munkalapok kezelése

4.1.2.1 Új munkalap beillesztése

Az Excel formátumú fájlokat munkafüzetnek nevezzük. Az Excel indításakor mindig egy üres munkafüzetet nyitunk meg. A munkafüzet alapértelmezetten három munkalapból áll, amelyekhez hozzáadhatunk továbbiakat vagy törölhetünk meglevőket. A munkalapok között a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval lehet váltani.

Új munkalapot a Beszúrás menü Munkalap menüpontjával szúrhatunk be. A beszúrás után az új munkalapra kerülünk. Az új munkalap mindig az aktuális lap elé kerül beszúrásra.

4.1.2.2 Munkalap átnevezése

Az alaphelyzetben Munka1, Munka2, Munka3 nevet viselő munkalapok tetszőlegesen átnevezhetők, így a nevükkel is utalhatunk a tartalmukra. A CONTROL + PAGEUP vagy CONTROL + PAGEDOWN billentyűkkel lépjünk az átnevezni kívánt munkalapra, majd válasszuk ki a Formátum menü Lap almenüjének Átnevezés menüpontját. Gépeljük be a munkalap új nevét, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Egy munkalap neve legfeljebb 31 karakterből állhat. Egy munkafüzeten belül két munkalapnak nem lehet azonos neve.

4.1.2.3 Munkalap törlése

Munkalap törléséhez a CONTROL + PAGEUP vagy CONTROL + PAGEDOWN billentyűkombinációval lépjünk a törölni kívánt munkalapra, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Lap törlése menüpontját. A munkalap törlése nem vonható vissza.

4.1.2.4 Munkalap másolása egy munkafüzeten belül és  megnyitott munkafüzetek között

Lehetőségünk van a munkalapok másolására egy munkafüzeten belül. Egy lap másolásához a CONTROL + PAGEUP vagy CONTROL + PAGEDOWN billentyűkombinációval lépjünk a másolni kívánt munkalapra, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Lap áthelyezése vagy másolása menüpontját. A megnyíló Áthelyezés vagy másolás párbeszédpanelen a Melyik lap elé listában válasszuk ki a nyílbillentyűkkel azt a munkalapot, amely elé a korábban kiválasztott lapot másolni szeretnénk. A kiválasztás után TAB-bal menjünk a Legyen másolat jelölőnégyzetre, majd jelöljük be SZÓKÖZ-zel. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

A munkalapot másolhatjuk egy már korábban megnyitott munkafüzetbe is. A megnyitott Áthelyezés vagy másolás párbeszédpanelen lépjünk a SHIFT + TAB billentyűkombinációval a Melyik munkafüzetbe kombinált listára. Itt a nyílbillentyűkkel tudjuk kiválasztani annak a munkafüzetnek a nevét, amelybe a munkalapot másolni szeretnénk. Alaphelyzetben az aktuális munkafüzet van kiválasztva. Lehetőségünk van új munkafüzet létrehozására.

4.1.2.5 Munkalap mozgatása egy munkafüzeten belül és megnyitott munkafüzetek között

Lehetőségünk van a munkalapok áthelyezésére egy munkafüzeten belül. Egy lap áthelyezéséhez a CONTROL + PAGEUP vagy CONTROL + PAGEDOWN billentyűkombinációval lépjünk az áthelyezni kívánt munkalapra, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Lap áthelyezése vagy másolása menüpontját. A megnyíló Áthelyezés vagy másolás párbeszédpanelen a Melyik lap elé listában válasszuk ki a nyílbillentyűkkel azt a munkalapot, amely elé a korábban kiválasztott lapot áthelyezni szeretnénk. A kiválasztás után nyomjuk meg az ENTER-t vagy TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

A munkalapot áthelyezhetjük egy már korábban megnyitott munkafüzetbe is. A megnyitott Áthelyezés vagy másolás párbeszédpanelen lépjünk a SHIFT + TAB billentyűkombinációval a Melyik munkafüzetbe kombinált listára. Itt a nyílbillentyűkkel tudjuk kiválasztani annak a munkafüzetnek a nevét, amelybe a munkalapot áthelyezni szeretnénk. Alaphelyzetben az aktuális munkafüzet van kiválasztva. Lehetőségünk van új munkafüzet létrehozására is.

4.2 Cellák

4.2.1 Adatok bevitele

4.2.1.1 Szám, dátum és szöveg bevitele a cellába

Egy munkafüzet egy vagy több, alapértelmezetten három munkalapból áll. Egy munkalap egy munkaterületet, egy táblázatot jelent, amely úgynevezett táblázat-cellákból áll. A táblázat oszlopait betűkkel, sorait számokkal jelöljük, így minden cellát egy betű és egy szám kombinációjával jelölünk, amelyet a cellára lépéskor a JAWS felolvas. A cellák betűzése az A betűtől kezdődik, és az angol ABC betűiből áll, majd a Z után az angol ABC betűiből alkotott kettős betűk következnek (AA, AB stb.) A bal felső cella tehát az A1-es, ettől jobbra található a B1-es, lefelé pedig az A2-es.

A táblázat cellái között a nyílbillentyűk segítségével lépkedhetünk. Az adatbevitel mindig az aktív cellába történik. Az aktív cella körül egy keret található, melyet cellakurzornak nevezünk. Álljunk a cellakurzorral a kitölteni kívánt cellára, és gépeljük be az adatokat. Az adatok beírása mellett csak a BACKSPACE billentyűt használhatjuk a beírás módban. Ha bármilyen más billentyűt megnyomunk, azonnal lezárjuk az adatbevitelt és átkerülünk egy másik cellára. A megfelelő megoldás, ha az adatbeírás előtt az F2 funkcióbillentyűvel megnyitjuk a cellát szerkesztésre.

Az Excelben alaphelyzetben be van kapcsolva az Automatikus kiegészítés funkció. Ez azt jelenti, hogy ha a cellába beírt első néhány karakter megegyezik az adott oszlopban lévő valamelyik cella szövegének kezdetével, akkor az Excel a maradék karaktereket felkínálja. Ha elfogadjuk a felkínált szöveget, akkor egyszerűen zárjuk le a cellát az ENTER billentyűvel, ellenkező esetben gépeljük tovább a beírandó szövegünket. A begépelés folytatásával a felkínált karakterek eltűnnek. Az Automatikus kiegészítés funkciót bármikor ki- vagy bekapcsolhatjuk az Eszközök menü Beállítások menüpontjával megjeleníthető párbeszédpanel Szerkesztés lapfülén található Cellaértékek automatikus kiegészítése jelölőnégyzet segítségével.

Az adatbevitel lezárása és a Beírás üzemmódból való kilépés módjai:
ENTER = A táblázatkurzor a lezárt cella alatti cellára kerül. Ezt megváltoztathatjuk az Eszközök menü Beállítások menüpontjával megjeleníthető párbeszédpanel Szerkesztés lapfülén.
Nyílbillentyűk = A táblázatkurzor az adott nyílbillentyűvel megegyező irányba mozdul el.
TAB = A cellakurzor a lezárt cella jobb oldalán lévő cellába kerül.

Ha az ENTER-t vagy a TAB-ot a SHIFT billentyűvel együtt nyomjuk meg, akkor a táblázatkurzor az ellenkező irányba mozdul el. Az adatbevitelt megszakíthatjuk, és a cella eredeti tartalmát visszaállíthatjuk ha megnyomjuk az ESCAPE billentyűt. Előfordulhat, hogy hibásan írtunk be valamilyen adatot, vagy ha az adott cella nem elég széles az adatok kiírásához a képernyőn, akkor az Excel egy hibaüzenettel tájékoztat minket. A hibaértékek általában egy képlet eredményeként, # kettőskereszttel kezdődő szöveges hibaüzenetként jelennek meg a cellában.

Lényeges az adatbevitel és a szerkesztő mód megkülönböztetése. Új adatok beírásánál a nyílbillentyűk megnyomására a cellakurzor a megfelelő irányba mozdul el a következő cellára, míg szerkesztő mód esetében a cellán belüli adatok között mozoghatunk.

Adattípusok:

Szám típusú adat: A számadatokat a program automatikusan a cella jobb oldalához igazítja. A számadatokkal tudunk különféle számításokat végrehajtani. Ügyeljünk a tizedesjelre, amely a nemzetközi beállításoktól függően vessző vagy pont lehet. Egy beírt szám megjelenése a szám számformátumától függ. A szám formázott módon jelenik meg a cellában, míg a Szerkesztőlécen mindig a cellába beírt eredeti formában található meg.
Cella felolvasása: INSERT + Numerikus 5.
Szerkesztőléc felolvasása: CONTROL + F2.

Szöveges adat: Az Excel a szöveges adatot a cella bal oldalához rendezi. Minden beírt adatot, amit nem tud értelmezni, szöveges adatnak tekint. A szöveges adatokkal nem lehet számításokat végezni. Ha valamilyen szöveges adatot szeretnénk begépelni, de az Excel más adattípusként értelmezi, akkor a beírni kívánt szöveget kezdjük egy ’ (aposztróf) karakterrel. Az aposztróf karakter nem jelenik meg a képernyőn. A SHIFT + 1 billentyűkombinációval tudjuk beírni. Előfordulhat, hogy valamilyen szöveges adat hosszabb, mint a rendelkezésre álló cella szélessége. Ilyenkor a hosszabb szöveg rálóghat a szomszédos üres cellákra. Azok a jobb oldalon található cellák, amelyekre rálóg a szöveg, továbbra is üresek maradnak. Ha a hosszabb szöveg egy nem üres cellába ütközik, akkor a fennmaradó része nem fog látszani, azonban a teljes szöveg tárolásra kerül.

Dátum típusú adat: A dátum egy speciális számadatnak számít. A dátumokat a számokkal megegyező módon kezeli az Excel. A számok és dátumok beírásakor a tizedesjelet, az ezres elválasztót és a dátumelválasztót olyan formátumban adjuk meg, ahogy az be van állítva a Vezérlőpult Területi és nyelvi beállítások Területi beállítások testreszabása párbeszédpanelen.

Logikai érték: A logikai értékek alaphelyzetben középen jelennek meg. Az értékük igaz vagy hamis lehet. Az érték megadása az IGAZ vagy a HAMIS szó begépelésével történhet.

Mozgás a táblázatban

A nyílbillentyűkkel cellánként tudunk fel, le, jobbra vagy balra lépni. Az Ugrás parancsot az F5-ös billentyűvel tudjuk előhívni, majd gépeljük be a cella azonosítóját (pl. G35), végül nyomjuk meg az ENTER-t. Ekkor a cellakurzor a kiválasztott cellára kerül.
Billentyűk a navigáláshoz:
HOME: sor elejére ugrik.
CONTROL + HOME: munkalap bal felső cellájára (A1) ugrik.
CONTROL + END: munkalap utolsó (jobb alsó) kitöltött cellájára ugrik.
JOBBRANYÍL: egy cellát jobbra lép.
BALRANYÍL: egy cellát balra lép.
LENYÍL: egy cellát lelép.
FELNYÍL: egy cellát fellép.
TAB: egy cellát jobbra lép.
CONTROL + Nyílbillentyű: Az adattartomány szélére ugrik
PAGE DOWN: a képernyő lapozása lefele, a cellakurzor viszont a korábbi helyén marad!
PAGE UP: képernyő lapozása felfele, a cellakurzor a korábbi helyén marad.
ALT + PAGE DOWN: képernyőméretű lapozás jobbra.
ALT + PAGE UP: képernyőméretű lapozás balra.
CONTROL + PAGE DOWN: munkalapok közötti lapozás felfele (pl. 1-től 3-ig).
CONTROL + PAGE UP: munkalapok közötti lapozás lefele (pl. 3-tól 1-ig).

4.2.2 Cellák kijelölése

4.2.2.1 Egy cella, összefüggő cellatartomány és nem összefüggő cellatartomány kijelölése

Egy művelet elvégzésekor meg kell határoznunk, hogy a művelet mely cellákra vonatkozzon. Ezt a megfelelő cellák kijelölésével tehetjük meg.

Egy cella kijelölése: egy cellát kijelölhetünk, ha rálépünk az ENTER-rel, TAB-bal vagy a nyílbillentyűkkel. A kijelöléshez használhatjuk az ugrás parancsot is. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, majd írjuk be a cella azonosítóját és nyomjuk meg az ENTER-t.

Összefüggő cellatartomány kijelölése: Több szomszédos cella kijelölése esetén cellatartomány kijelöléséről beszélünk. A cellatartomány több cellából álló téglalap alakú terület. Egy tartományt a két átellenes sarok cellái azonosítójával adhatunk meg. A kijelölt tartomány eltérő színű lesz. A kijelölésen belül mindig marad egy cella, melynek színe nem változik meg, ez az aktív cella. Az aktív cella a kijelölésen belül mindig a bal felső cella. Ez az adatbevitel aktuális helye.

Válasszuk ki a kijelölendő cellatartomány egyik sarokcelláját, majd a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett menjünk a nyílbillentyűkkel az átellenes celláig.

Az összefüggő cellatartomány kijelölésére használhatjuk az Ugrás funkciót. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, majd gépeljük be a cellatartomány bal felső sarkában lévő cella azonosítóját és a cellatartomány jobb alsó sarkában lévő cella azonosítóját. A két azonosítót kettősponttal választjuk el egymástól. A begépelés után nyomjuk meg az ENTER-t. Példa: C2:E7 vagy A2:G35.

Nem összefüggő cellatartomány kijelölése: Több cellatartományt a billentyűzet segítségével is kijelölhetünk. Jelöljük ki az első tartományt, majd minden további tartomány kijelölése előtt nyomjuk meg a SHIFT + F8 billentyűkombinációt.

A nem összefüggő cellatartomány kijelölésére használhatjuk az ugrás funkciót. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, majd gépeljük be az első cellatartomány bal felső sarkában lévő cella azonosítóját és az első cellatartomány jobb alsó sarkában lévő cella azonosítóját. A két azonosítót kettősponttal választjuk el egymástól. Ezután adjuk meg a második cellatartomány bal felső sarkában lévő cella azonosítóját és a második cellatartomány jobb alsó sarkában lévő cella azonosítóját. Több cellatartományt pontosvesszővel választunk el egymástól. A begépelés után nyomjuk meg az ENTER-t. A pontosvesszőt az ALTGR + , (vessző) billentyűkkel tudjuk leírni. Példa: C2;E7 vagy A2:D18;G2:G18;I2:J4.

A teljes táblázat a CONTROL, SHIFT + SZÓKÖZ billentyűkombinációval jelölhető ki. A kijelölt cellákat meghallgathatjuk az INSERT, SHIFT + LENYÍL billentyűkombinációval.

4.2.2.2 Egy sor, összefüggő sortartomány és nem összefüggő sortartomány kijelölése

Sor kijelölése: Egy sor kijelöléséhez használjuk a SHIFT + SZÓKÖZ billentyűkombinációt. A kijelölés az aktuális soron vagy a kijelölt cellák sorain történik meg. Sort kijelölhetünk az Ugrás paranccsal is. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, majd adjuk meg kétszer a kijelölendő sor azonosítóját kettősponttal elválasztva. Végül nyomjuk meg az ENTER-t. Példa: 12:12 vagy 2:2;6:6.

Összefüggő sortartomány kijelölése: Válasszuk ki a kijelölendő sortartomány bal szélső vagy jobb szélső celláját, majd a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett menjünk a nyílbillentyűkkel az átellenes celláig.

Nem összefüggő sortartomány kijelölése: Jelöljük ki az első sortartományt, majd minden további sortartomány kijelölése előtt nyomjuk meg a SHIFT + F8 billentyűkombinációt.

A nem összefüggő sortartomány kijelölésére használhatjuk az ugrás funkciót. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, majd gépeljük be az első sortartomány bal szélső cellájának azonosítóját és az első sortartomány jobb szélső cellájának azonosítóját. A két azonosítót kettősponttal választjuk el egymástól. Ezután adjuk meg a második sortartomány bal szélső cellájának azonosítóját és a második sortartomány jobb szélső cellájának azonosítóját. Több sortartományt pontosvesszővel választunk el egymástól. A begépelés után nyomjuk meg az ENTER-t. Példa: C2:H2;A7:E7.

4.2.2.3 Egy oszlop, összefüggő oszloptartomány és nem összefüggő oszloptartomány kijelölése

Oszlop kijelölése: Oszlop kijelöléséhez használjuk a CONTROL + SZÓKÖZ billentyűkombinációt. A kijelölés az aktuális oszlopon vagy a kijelölt cellák oszlopain történik meg. Oszlopot kijelölhetünk az Ugrás paranccsal is. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, majd adjuk meg kétszer a kijelölendő oszlop azonosítóját kettősponttal elválasztva. Végül nyomjuk meg az ENTER-t. Példa: A:A vagy C:C;F:F.

Összefüggő oszloptartomány kijelölése: Válasszuk ki a kijelölendő oszloptartomány alsó vagy felső celláját, majd a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett menjünk a nyílbillentyűkkel az átellenes celláig.

Nem összefüggő oszloptartomány kijelölése: Jelöljük ki az első oszloptartományt, majd minden további oszloptartomány kijelölése előtt nyomjuk meg a SHIFT + F8 billentyűkombinációt.

A nem összefüggő oszloptartomány kijelölésére használhatjuk az ugrás funkciót. Nyomjuk meg az F5 billentyűt, majd gépeljük be az első oszloptartomány felső cellájának azonosítóját és az első oszloptartomány alsó cellájának azonosítóját. A két azonosítót kettősponttal választjuk el egymástól. Ezután adjuk meg a második oszloptartomány felső cellájának azonosítóját és a második oszloptartomány alsó cellájának azonosítóját. Több oszloptartományt pontosvesszővel választunk el egymástól. A begépelés után nyomjuk meg az ENTER-t. Példa: C2:C7;E7:E20.

4.2.3 Sorok és oszlopok

4.2.3.1 Sorok és oszlopok beszúrása a munkalapon

Új oszlop vagy sor beszúrásához először álljunk abba az oszlopba vagy sorba, amely elé egy újat szeretnénk beszúrni, majd válasszuk ki a Beszúrás menü Oszlopok vagy sorok menüpontját. A megjelenő beszúrás párbeszédpanelen válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a beszúrandó elemet, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Egyszerre több oszlop vagy sor beszúrásához összesen annyi oszlopot vagy sort jelöljünk ki, ahányat szeretnénk beszúrni a táblázatba. Ekkor az új oszlopokat vagy sorokat a legelső kijelölt oszlop vagy sor elé szúrja be az Excel. A beszúrt cellákat követő oszlopok és sorok jobbra, illetve lefelé tolódnak.

4.2.3.2 Sorok és oszlopok törlése a munkalapon

Álljunk abba az oszlopba vagy sorba, amelyet törölni szeretnénk.
Oszlop törlése: válasszuk ki a Szerkesztés menü Törlés menüpontját, majd válasszuk a nyílbillentyűkkel az Egész oszlop opciót és nyomjuk meg az ENTER billentyűt.
Sor törlése: válasszuk ki a Szerkesztés menü Törlés menüpontját, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel az Egész sor opciót és nyomjuk meg az ENTER billentyűt.
A Szerkesztés menü Törlés menüpontját el tudjuk érni a CONTROL + MÍNUSZ billentyűkombinációval is. Ha kijelöljük a teljes törlendő oszlopot vagy sort, akkor
a Szerkesztés menü Törlés menüpontja után rögtön törlődik a kijelölt oszlop vagy sor és nem jelenik meg a Törlés párbeszédpanel. Több sort vagy oszlopot is törölhetünk a kijelölésük után.
Teljes sor kijelölése = SHIFT + SZÓKÖZ
Teljes oszlop kijelölése = CONTROL + SZÓKÖZ

4.2.3.3 Az oszlopszélesség és a sormagasság módosítása

Álljunk abba az oszlopba vagy sorba, melynek a szélességét, illetve magasságát szeretnénk megváltoztatni. A sormagasság beállításához válasszuk ki a Formátum menü Sor almenüjében a Magasság menüpontot. A megnyíló Sormagasság párbeszédpanelen a szerkesztőmezőbe gépeljük be az új méretet, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A magasságot pontban adjuk meg.

Az oszlopszélesség beállításához válasszuk ki a Formátum menü Oszlop almenüjében a Szélesség menüpontot. A megnyíló Oszlopszélesség párbeszédpanelen a szerkesztőmezőbe gépeljük be az új méretet, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A szélességet karakterben adjuk meg.

Lehetőségünk van arra, hogy az oszlopszélességet a kijelölt tartományban szereplő leghosszabb szöveghez méretezzük. Először jelöljük ki azt a tartományt, amelynek a leghosszabb szövegéhez szeretnénk igazítani az oszlopok szélességét. Válasszuk ki a Formátum menü Oszlop almenüjének „Legszélesebb kijelölt” menüpontját. Figyelem, ha egy oszlopban néhány hosszabb szöveg és sok rövidebb szöveg szerepel, előfordulhat, hogy a végeredmény kevéssé lesz esztétikus.

4.2.4 Adatok szerkesztése

4.2.4.1 A cellatartalom bővítése új tartalommal, a meglévő cellatartalom felülírása

Ha a cellakurzorral egy kitöltött cellára lépünk és gépelni kezdünk, akkor a cella teljes tartalma azonnal felülíródik. Egy vagy több kijelölt cella tartalmát kitörölhetjük, ha megnyomjuk a DELETE billentyűt. Ha nem akarjuk a cella tartalmát törölni, csak utólagosan szeretnénk módosítani, akkor azt a Szerkesztés módban tehetjük meg. A Szerkesztés módba beléphetünk, ha megnyomjuk az F2 funkció billentyűt.

Ezután a cella tartalmát a szövegszerkesztőknél használt módszerekkel szerkeszthetjük. Például a nyílbillentyűkkel lépkedhetünk a szövegben, majd begépelhetjük az új szöveget a kívánt helyre, mivel az Excel alaphelyzetben Beszúró módban dolgozik. Ilyenkor a begépelt karakterek maguk előtt tolják a kurzortól jobbra eső karaktereket. Az átíró módba átléphetünk, ha megnyomjuk az INSERT + 3 elkerülő billentyűparancsot, majd megnyomjuk az INSERT billentyűt. Ilyenkor a begépelt karakterek folyamatosan felülírják a kurzortól jobbra eső karaktereket. A szerkesztés befejezéséhez nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Ha nem akarunk változtatni a cella tartalmán, akkor lépjünk ki az ESCAPE billentyűvel. Egy cella tartalmát például a képletét meghallgathatjuk a CONTROL + F2  billentyűkombinációval.

4.2.4.2 A visszavonás (undo) és az ismétlés (redo) parancsok használata

Az Excel-ben egy művelet után lehetőségünk van az előző állapot visszaállítására. Egy vagy több művelet visszavonásához válasszuk ki a Szerkesztés menü Visszavonás menüpontját vagy a CONTROL + Z billentyűkombinációt. Ahányszor kiadjuk ezt a parancsot, az Excel annyiszor von vissza egy műveletet a dokumentum létrehozásáig, megnyitásáig vagy mentéséig. Ha meggondoltuk magunkat, akkor a visszavont műveleteket visszaállíthatjuk a Szerkesztés menü Mégis menüpontjával vagy Az F4 funkcióbillentyűvel. A visszavont műveletek visszaállítására csak közvetlenül a visszavonás után van módunk.

Műveletek ismétlése: az utoljára végrehajtott formázási vagy szerkesztési műveletet megismételhetjük a Szerkesztés menü Ismét menüpontjával. A CONTROL + Y billentyűkombinációval vagy az F4 billentyűvel is kiadhatjuk az Ismét parancsot.

4.2.5 Másolás, mozgatás és törlés

4.2.5.1 Egy cella és egy cellatartomány tartalmának másolása egy munkalapon belül, különböző munkalapok között és különböző munkafüzetek között

Lehetőségünk van a cellák tartalmának másolására. Először jelöljük ki a cellát vagy cellatartományt, amit másolni szeretnénk. Válasszuk ki a Szerkesztés menü Másolás menüpontját, vagy nyomjuk le a CONTROL + C billentyűt. Lépjünk a céltartomány bal felső cellájára (ahová másolni szeretnénk). Válasszuk ki a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontját, vagy nyomjuk le a CONTROL + V billentyűt. A beillesztést szükség szerint többször is megismételhetjük. A kijelölés megszüntetéséhez nyomjuk le az ESCAPE vagy az ENTER billentyűt. A kijelölést valamelyik nyílbillentyű lenyomásával is meg lehet szüntetni.

A cellák tartalmát egy másik munkalapra is átmásolhatjuk. A másolás parancs kiadása után a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval lépjünk át a megfelelő munkalapra, majd jelöljük ki a célterületet a beillesztendő adatok számára. Az adatok másik lapra történő másolásához válasszuk ki a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + V billentyűkombinációt. A munkafüzetek között az ALT + TAB billentyűkombinációval váltunk.

Irányított beillesztés: a másoláshoz hasonlóan használandó, csak a Beillesztés (CONTROL + V) menüpont helyett a Szerkesztés menü Irányított beillesztés menüpontját kell választani. Akkor használjuk, ha azt szeretnénk, hogy a másolt képletekben hivatkozott adatok változásával a képletek eredménye is megváltozzon. Ekkor a párbeszédablakban a Csatolva gombot kell kiválasztani, majd ENTER-t kell nyomni. Ha fel szeretnénk cserélni a sorokat az oszlopokkal, akkor a Transzponálás jelölőnégyzetet kell a SZÓKÖZ billentyűvel bejelölni, majd ENTER-t nyomni.

4.2.5.2 Adatok másolása és sorozat folytatása az automatikus kitöltés / kitöltőnégyzet használatával

Az Autokitöltés funkció segítségével cellatartalmat másolhatunk, illetve különféle sorozatokat készíthetünk.

Másolás menüből: A cellák adatait a Szerkesztés menü Kitöltés almenüje segítségével is tudjuk másolni. Jelöljük ki a másolni kívánt adatot tartalmazó cellát és azokat a cellákat amelyekbe másolni szeretnénk az adatot. A kijelölés egy cellatartományt határoz meg, vagyis a másolni kívánt cellától a kijelölés jobbra, balra, fel vagy le történhet. Válasszuk ki a Szerkesztés menü Kitöltés almenüjének Lefelé, Felfelé, Jobbra vagy Balra menüpontját attól függően, hogy a kijelölt tartomány melyik szélén helyezkedik el a másolandó cella. A lefelé másolást kezdeményezhetjük a CONTROL + L, illetve a jobbra másolást a CONTROL + J billentyűkombinációval is.

Lehetőségünk van egy cellában szereplő képlet másolására is. Másolás során a képlet átkerül a kijelölt cellákba, de a képletben szereplő cellahivatkozások a másolás irányától függően változnak. A képlet másolása során változó hivatkozásokat relatív hivatkozásoknak hívjuk. Az abszolút hivatkozások a másolás során nem változnak. Egy hivatkozást abszolút hivatkozássá tudunk tenni, ha elé írunk egy $ (Dollár) jelet. A $ jelet az ALTGR + É billentyűkombinációval tudjuk beírni.

Sorozat készítése a menüből: Az AutoKitöltés funkciót a Szerkesztés menü Kitöltés almenüjének Sorozatok menüpontjával is elérhetjük. Először jelöljük ki a sorozat kezdő értékét tartalmazó cellát és azokat a cellákat ahova a sorozatot készíteni szeretnénk. A kezdő értéket tartalmazó cella a kijelölt cellatartományon belül a legfelső vagy a balszélső cellába essen. Ezután válasszuk ki a Szerkesztés menü Kitöltés almenüjének Sorozatok menüpontját. A megnyíló Sorozatok párbeszédpanelen a Lépésköz mezőbe kerülünk. Egy SHIFT + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Típus választógombra. Itt a nyílbillentyűkkel kiválaszthatjuk a sorozat típusát.

Alaphelyzetben a számtani sorozat van beállítva. A következő típusokat lehet választani.
- Számtani: a sorozat a Lépésköz mező értékével nő.
- Mértani: a sorozat a Lépésköz mező értékének szorzatával nő.
- Dátum: a sorozatot a Lépésköz mezőben megadott számú nappal, hétköznappal, hónappal vagy évvel növeli az Excel. A Dátumegység választógombbal lehet kiválasztani, hogy a Lépésköz mező értéke mire vonatkozzon. A Dátumegység beállítási lehetőséget megtaláljuk, ha TAB-bal továbblépünk. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki az egységet.
- AutoKitöltés: az Excel a sorozattípust megpróbálja automatikusan megállapítani. Ezt akkor érdemes használni, amikor a kiinduló cellába bevitt adat számot és szöveget is tartalmaz. Kitöltéskor az Excel a cellában lévő számból sorozatot készít, a szöveges részt csak másolja. Hasznos funkció az AutoKitöltés akkor is, ha a napok és a hónapok neveiből szeretnénk készíteni egy sorozatot. Elég beírni a kiinduló cellába például a hét egy napját és a többit elvégzi az Excel.

A Sorozatok párbeszédpanelen nem kell beállítani a sorozat elhelyezkedésének irányát és a Végértéket, ha kijelöltük azokat a cellákat ahova a sorozatot szánjuk. Végül menjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

4.2.5.3 Egy cella és egy cellatartomány tartalmának mozgatása egy munkalapon belül, különböző munkalapok között és különböző munkafüzetek között

Először jelöljük ki a forrásállományt (amit szeretnénk áthelyezni). Válasszuk ki a Szerkesztés menü Kivágás menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + X billentyűt. Lépjünk a céltartomány bal felső cellájára (ahová szeretnénk áthelyezni). Válasszuk ki a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontját, vagy nyomjuk le a CONTROL + V billentyűt.

A cellák tartalmát egy másik munkalapra is áthelyezhetjük. A kivágás parancs kiadása után a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval lépjünk át a megfelelő munkalapra, majd jelöljük ki a célterületet a beillesztendő adatok számára. Az adatok másik lapra történő áthelyezéséhez válasszuk ki a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + V billentyűkombinációt. A munkafüzetek között az ALT + TAB billentyűkombinációval váltunk.

4.2.5.4 A cellatartalom törlése

Jelöljük ki azokat a cellákat, amelyeknek a tartalmát törölni szeretnénk, majd nyomjuk meg a DELETE billentyűt. Egy cella tartalmának törléséhez egyszerűen álljunk rá a törölni kívánt adatot tartalmazó cellára és nyomjuk meg a DELETE billentyűt. A DELETE billentyűvel csak a cellába beírt adatokat tudjuk kitörölni. A cellák formátum-beállításai és a cellákhoz csatolt esetleges megjegyzések megmaradnak. Ezeknek a törléséhez válasszuk ki a Szerkesztés menü Tartalom törlése almenüjének megfelelő menüpontját.

4.2.6 Keresés és csere

4.2.6.1 Adott tartalom keresése egy munkalapon belül

A Keresés és csere funkcióval kikereshetünk egy adott képletet vagy adatot tartalmazó cellát. Ha csak egy adott tartományon belül szeretnénk keresni, jelöljük ki a tartományt. Ha viszont az egész munkalapon szeretnénk keresni, ne legyen kijelölve semmi. Keresés előtt menjünk a munkalap elejére a CONTROL + HOME billentyűkombinációval. A keresés a Szerkesztés menü Keresés menüpontjával vagy a CONTROL + F billentyűkombinációval indítható. A megjelenő Keresés és csere párbeszédpanel Keresés fülén található Keresett szöveg mezőbe írjuk be a keresendő adatot, képletet vagy annak részletét és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a TAB-bal menjünk a Következő gombra és ott nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Az Excel az aktuális cellától kiindulva kijelöli az első, a keresett információt tartalmazó cellát a munkalapon. Amennyiben a keresést a képletekben végezzük, előfordulhat, hogy a keresett kifejezés csak a Szerkesztőlécen olvasható le. Ha nem talált semmit, akkor Az Excel nem találja a keresett adatot üzenetet kapjuk. Ezt az üzenetet tudomásul kell vennünk, ehhez nyomjuk meg az OK gombon az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ha nem kaptunk hibaüzenetet, akkor valószínű a keresésnek van eredménye. Egy ESCAPE billentyűvel lépjünk ki a Keresés és csere párbeszédpanelből. Ilyenkor a keresett és megtalált adat ki van jelölve. Meg tudjuk hallgatni, hogy a találat melyik cellában van. Nyomjuk meg az INSERT + C billentyűkombinációt. Ha tovább keressük ugyanazt az adatot, akkor nyomjuk meg a SHIFT + F4 billentyűkombinációt. Ekkor az adat következő előfordulásán állunk, ami ki van jelölve.

A Keresés és csere párbeszédpanelen lehetőségünk van a keresett adat összes előfordulásának megkeresésére és listába szervezésére. Ha begépeltük a keresendő adatot, nyomjunk kettő TAB billentyűt és a Listába mind gombon nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Ekkor a találatok hivatkozásai megjelennek a párbeszédpanel alsó részén egy listában. Ebbe a listába kerülünk a Listába mind gomb megnyomása után. Válasszuk ki a nyílbillentyűkkel azt a találatot, amelyhez ugrani szeretnénk, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Az Excel ekkor kijelöli a keresett és kiválasztott információt tartalmazó cellát a munkalapon. A Keresés és csere párbeszédpanelt zárjuk be az ESCAPE billentyűvel. A cellakurzor a kijelölt cellán áll.

A kereséshez további feltételeket adhatunk meg a Keresés és csere párbeszédpanel Egyebek gombjával megjelenített beállítási lehetőségekkel. TAB billentyűvel a következőket állíthatjuk be.

Formátum: a keresett karakterláncon kívül egy adott formátumot is kereshetünk. A cella formátumozásánál használt beállításokat használhatjuk.
Hatókör: a nyílbillentyűkkel beállíthatjuk, hogy a keresés az adott munkalapra vagy a teljes munkafüzetre vonatkozzon. Alapértelmezetten a lap van beállítva.
Sorrend: a nyílbillentyűkkel beállíthatjuk, hogy a keresés vízszintes (soronként) vagy függőleges (oszloponként) történjen. Alaphelyzetben a Soronként van beállítva.
Keresés helye: beállíthatjuk a nyílbillentyűkkel, hogy a keresendő adatot a cellák értékében, a képletekben vagy a cellákhoz csatolt megjegyzésekben keresse az Excel.
Kis- és nagybetű különbözik: meghatározhatjuk, hogy a keresés során különbözőnek számítsanak-e a kis- és nagybetűk. Használjuk a SZÓKÖZ-t a bejelöléshez.
Ha ez a teljes cella tartalma: A jelölőnégyzet bekapcsolásával a teljes cella teljes tartalmának meg kell egyeznie a keresett adattal. Ha nincs bejelölve, akkor a keresett adat a cella tartalmának kisebb részlete is lehet. A bejelöléshez használjuk a SZÓKÖZ-t.

4.2.6.2 Adott tartalom cseréje egy munkalapon belül

Ha csak egy adott tartományon belül szeretnénk cserélni, jelöljük ki a tartományt. Csere előtt menjünk a munkalap elejére a CONTROL + HOME billentyűkombinációval. A csere a Szerkesztés menü Csere menüpontjával vagy a CONTROL + H billentyűkombinációval indítható. A megjelenő Keresés és csere párbeszédpanel Csere lapfülén található Keresett szöveg mezőbe írjuk be a lecserélendő adat részletét, majd TAB-bal lépjünk a Csere erre mezőbe és írjuk be a behelyettesítendő adatot. Ha megnyomjuk az ENTER-t vagy a TAB-bal elmegyünk a Következő gombig és megnyomjuk a SZÓKÖZ-t, akkor az Excel az aktuális cellától kiindulva kijelöli az első, a keresett információt tartalmazó cellát a munkalapon, de nem cseréli le. Ha le akarjuk cserélni, menjünk TAB-bal a Csere gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. A Csere megtörténte után az Excel kijelöli a keresett információt tartalmazó cella következő előfordulását. A Következő gombbal átugorhatjuk, ha nem akarunk cserélni.

A Keresés és csere párbeszédpanelen lehetőségünk van a lecserélendő adat összes előfordulásának megkeresésére, listába szervezésére és a kiválasztás után lecserélésére. Ha begépeltük a lecserélendő adatot nyomjunk kettő TAB billentyűt és a Listába mind gombon nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Ekkor a találatok hivatkozásai megjelennek a párbeszédpanel alsó részén egy listában. Ebbe a listába kerülünk, a Listába mind gomb megnyomása után. Válasszuk ki a nyílbillentyűkkel azt a találatot, amelyet le szeretnénk cserélni, majd TAB billentyűvel menjünk a Cseréli gombig és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. A listában állva a Csere gombot elérhetjük, ha megnyomjuk az ALT + S billentyűkombinációt.

Az összes cseréje gombbal egy lépésben lecserélhetjük a keresett szó vagy kifejezés összes előfordulását. TAB-bal tudjuk megkeresni a gombot és SZÓKÖZ-zel elindítani a cserét. A munkalapon található keresett adat minden előfordulását lecserélhetjük a Mire cseréli mező tartalmával. TAB-bal menjünk Az összes cseréje gombig és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. További feltételeket adhatunk meg a Keresés és csere párbeszédpanel Egyebek gombjával megjelenített beállítási lehetőségekkel. A lehetőségek megegyeznek a keresés Egyebek gombjával megjelenített beállításokkal. A csere mindig a cella tartalmán történik meg és nem a képletek végeredményén.

4.2.7 Adatok rendezése

4.2.7.1 Cellatartomány rendezése egy kritérium alapján csökkenő, növekvő és szám szerinti sorrendben, csökkenő és növekvő ábécé rendben

Egy lista elemeit különböző szempontok szerint sorba tudjuk rendezni. Az adatok sorba rendezéséhez jelöljük ki a rendezni kívánt cellák tartományát. Fontos, hogy ha pl. egy nagyobb táblázat (cellatartomány) sorait rendezni szeretnénk, akkor ne csak azt az oszlopot jelöljük ki, ami a rendezés alapjául szolgál, hanem az egész táblázatot! Például ha egy táblázat neveket és címeket tartalmaz, és a nevek alapján szeretnénk a listát rendezni, akkor a címek cellatartományát (a második oszlopot) is ki kell jelölni a rendezés előtt, különben a program neveket sorba rendezné, a címeket viszont változatlanul hagyná, vagyis rossz lakcím kerülne az egyes nevek mellé.

Ezután válasszuk ki az Adatok menü Sorba rendezés menüpontját. A megnyíló Rendezés párbeszédpanelen először a Rendezze mezőben válasszuk ki le- vagy felnyíl billentyűkkel az elsődleges rendezési szempontot, vagyis azt az oszlopot amely alapján az adatokat sorba szeretnénk rendezni. Itt a Rendezés párbeszédpanelen beállíthatjuk, hogy a kijelölt cellatartomány első sora, azaz rovatfeje is rendezésre kerüljön-e. Ha a Van rovatfej opció ki van választva, akkor az Excel a kijelölt cellatartomány első sorába írt mezőneveket használja az oszlopok megnevezésére, ellenkező esetben az oszlopok betűjeleit. A TAB-bal továbblépve beállíthatjuk a nyílbillentyűkkel, hogy a rendezés emelkedő vagy csökkenő sorrendben történjen. Abban az esetben, ha az Excel nem tudja megállapítani a sorrendet, mert a Rendezze mezőben kiválasztott oszlop több ismétlődő adatot tartalmaz, akkor lehetőségünk van beállítani a másodlagos és az Azután mezővel harmadlagos rendezési szempontot is. A Majd és Azután mezőt a TAB-bal keressük meg és a le- vagy felnyíl billentyűkkel válasszuk ki az oszlopot. Az oszlop kiválasztása után lépjünk egy TAB-bal a rendezés iránya választógombra és a le- vagy felnyíl billentyűkkel adjuk meg, hogy a rendezés emelkedő vagy csökkenő legyen.

Ha kijelöltük a cellatartomány első sorát, vagyis a rovatfejet is, akkor jeleznünk kell, hogy van rovatfej. TAB-bal keressük meg a rovatfej beállítást. Ha a nincs rovatfej opció érvényes, akkor a le- vagy felnyíl billentyűkkel váltsunk át „van rovatfejre”. A választható opciók.

Van rovatfej: A kijelölt cellatartomány első sora oszlopcímeket tartalmaz, az első sor elemein kívül minden sor rendezve lesz.
Nincs rovatfej: A kijelölt cellatartomány első sora adatokat tartalmaz és nem oszlopcímeket. Minden sor rendezve lesz.

Végül menjünk TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Ezután ellenőrizzük a rendezés eredményét. Nagyon figyeljünk arra, hogy van-e rovatfej vagy nincs, mert rossz választás esetén az Excel a rendezés során a rovatfejet összekeverheti az adatsorokkal! Ebben az esetben vonjuk vissza a műveletet a CONTROL + Z billentyűkombinációval, és a rendezést ismételjük meg.

4.3 Beállítások elvégzése

4.3.1 A kicsinyítés/nagyítás (zoom) használata

Megfelelő arányú nagyítás beállításával könnyebbé tehetjük a táblázatok áttekintését. A nagyítás a táblázat képernyőn való megjelenítését befolyásolja. A beállított nagyítás nem érinti az adattartalmat és a nyomtatási képet. A nagyítás beállításához válasszuk ki a Nézet menü Nagyítás menüpontját. A megjelenő Nagyítás/kicsinyítés párbeszédpanelen a nagyítás listájába kerülünk. A nyílbillentyűkkel kiválaszthatjuk a táblázat nagyítását. Lehetőségünk van egyéni nagyítást megadni. Egy TAB billentyűvel lépjünk az Egyéni nagyítás szerkesztőmezőre, majd gépeljük be a kívánt nagyítás mértékét. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy lépjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.3.2 A beépített eszköztárak megjelenítése és elrejtése

Az eszköztárakon található gombokkal az Excel leggyakrabban használt parancsait érhetjük el. Az Eszköztárak megjelenítéséhez vagy elrejtéséhez használjuk a Nézet menü Eszköztárak almenüjének menüpontjait. A le- vagy felnyíl billentyűkkel tudunk választani a megjelenítendő vagy elrejtendő eszköztárak között. Ha egy bejelölt Eszköztáron megnyomjuk az ENTER-t, akkor azt az Eszköztárat eltüntetjük. A billentyűzetről az Eszköztár gombjait úgy érhetjük el, ha az ALT billentyűvel megnyitjuk a menüsort, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval átváltunk az Eszköztárra. Az eszköztárak között a CONTROL + TAB billentyűkombinációval tudunk váltani, míg egy eszköztáron belül a gombok között a TAB vagy a SHIFT + TAB billentyűkombinációval lépkedhetünk. A kiválasztott gombhoz tartozó parancsot az ENTER megnyomásával adhatjuk ki.

Alaphelyzetben az Excel a Szokásos és a Formázás eszköztárat jeleníti meg. A Szokásos eszköztár a leggyakrabban használt műveletek parancsait tartalmazza. A Formázás eszköztár a táblázatba bevitt adatok formátumozására szolgáló parancsokat tartalmazza.

4.3.3 Sorok és/vagy oszlopok rögzítése és feloldása

Nagyméretű táblázatok készítése és használata során a táblázat áttekintését megkönnyíthetjük az Ablaktábla rögzítése funkció használatával. A táblázat első sora és oszlopa mindig látható lesz a képernyőn, ezáltal a szöveges sor- és oszlopazonosítók mindig elérhetőek lesznek.

Első lépésként jelöljünk ki egy cellát, sort vagy oszlopot. A kijelölés fölötti sorok, illetve a tőle balra eső oszlopok kerülnek rögzítésre. Ezután válasszuk ki az Ablak menü Ablaktábla rögzítése menüpontját. A funkció állapotától függetlenül meghallgathatjuk az oszlop és a sor első celláját a JAWS segítségével.
Oszlop első cellája = ALT + 1 a számsoron.
Sor első cellája = CONTROL, ALT + 1 a számsoron.
Az ablaktáblák rögzítésének megszüntetéséhez válasszuk ki az Ablak menü Ablaktábla feloldása menüpontját.

4.3.4 Az alkalmazás beállításainak megváltoztatása, például: felhasználónév, a munkafüzetek megnyitásához és mentéséhez használt munkakönyvtár elérési útja

Lehetőségünk van arra, hogy a felhasználónevünket és az alapértelmezett mentési és megnyitási Mappát megadjuk az Excel számára. Válasszuk ki az Eszközök menü Beállítások menüpontját. A megjelenő Beállítások párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Általános lapfülre, majd a TAB billentyűvel lépjünk a Munkakönyvtár szerkesztőmezőbe. Itt megadhatjuk, hogy a munkafüzetek melyik mappába kerüljenek elmentésre.

TAB billentyűvel továbblépve az Indításkor minden fájl betöltése e könyvtárból szerkesztőmezőben megadhatjuk a munkafüzetek megnyitásához használt munkakönyvtárat. A felhasználónév megadásához a TAB billentyűvel lépjünk a Név szerkesztőmezőbe, majd gépeljük be a nevünket.

Az Excel által végzett automatikus mentések mappáját módosíthatjuk ha a CONTROL + TAB billentyűkombinációval átlépünk a Mentés lapfülre, majd a TAB billentyűvel megkeressük a Mentési hely az automatikus helyreállításhoz szerkesztőmezőt és begépeljük az új mentési mappa útvonalát. Ha a TAB billentyűvel átlépünk Az automatikus helyreállítás kikapcsolása jelölőnégyzetre és a SZÓKÖZ-zel bejelöljük, akkor leállíthatjuk a program automatikus mentés funkcióját.

Végül a beállítások lezárásához nyomjuk meg az ENTER-t vagy TAB-bal keressük meg az OK gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

Egy általunk létrehozott dokumentum adatlapján a nevünk szerzőként fog szerepelni. A dokumentum adatlapjának megtekintéséhez válasszuk ki a Fájl menü Adatlap menüpontját.

4.4 Képletek és függvények

4.4.1 Aritmetikai képletek

4.4.1.1 Képletek készítése cellahivatkozások és számtani operátorok (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) használatával

Az Excel nem csak adatok tárolására alkalmas. Különféle számításokat tudunk elvégezni a cellákba beírt adatokkal kapcsolatban a szintén cellákba beírható képletek segítségével. A képletek beírását mindig = (egyenlő) jellel kezdjük, és a képleten belül sehol nem használunk szóköz karaktert.
A következő aritmetikai műveleti jeleket használhatjuk a képletekben:
Összeadás: + (Plusz) Példa =a2+b2.
Kivonás: - (Mínusz) Példa =A4-C4.
Szorzás: * (Csillag) Példa =B3*d3.
Osztás: / (Per) Példa =D5/E5.
Hatványozás: ^ (Fölfelényíl) Példa =D5^D6.

Megjegyzés: A ^ (Fölfelényíl) jelet többféleképpen is beírhatjuk. Használhatjuk a karakter kódját, ehhez adjuk ki az ALT + Numerikus 94 billentyűparancsot (természetesen a NUM LOCK legyen bekapcsolva a kód beírása alatt), vagy nyomjuk le az ALTGR + 3 billentyűkombinációt, majd a SZÓKÖZ-t.


Az Excelben használhatók az összehasonlító vagy logikai műveletek, melyek eredménye IGAZ vagy HAMIS logikai érték lesz:
Egyenlő: = (egyenlő)
Nagyobb, mint: > (nagyobb)
Kisebb, mint: < (kisebb)
Nagyobb vagy egyenlő: >= (nagyobbegyenlő)
Kisebb vagy egyenlő: <= (kisebbegyenlő)
Nem egyenlő: <> (kisebbnagyobb)

Az Excel a képletek kiszámításánál használja a matematikai művelet-végrehajtás szabályait.
Balról jobbra szabály: Ha egy képlet nem tartalmaz zárójelet, akkor a számtani műveleteket balról jobbra haladva végzi el az Excel.
Művelet prioritási szabály: A műveleteknek különböző prioritása van. Az Excel a legmagasabb rangú műveletet végzi el először. A műveletek rang szerint a legmagasabbtól kezdve: hatványozás, majd a szorzás és osztás egyenrangú, végül az összeadás és kivonás szintén egyenrangú.
Zárójelezési szabály: A képletben a számítási műveletek végrehajtási sorrendje zárójelek segítségével módosítható. Az Excel a számítási műveleteket először a zárójelen belül végzi el.

4.4.1.2 A képletek használata során felmerülő általános hibaértékek felismerése és értelmezése

Amikor az Excel egy képlet eredményét nem tudja kiszámítani, akkor a cellában egy hibaértéket jelenít meg. A hibaérték egy # kettőskereszttel kezdődő, csupa nagybetűből álló szöveges információ. A következő hibaértékekkel találkozhatunk a leggyakrabban.
#ÉRTÉK! = Szöveges adatot írtunk be, vagy szöveges adatot tartalmazó cellára hivatkoztunk olyan számításban, ahol numerikus adatot kell megadni.
#ZÉRÓOSZTÓ! = Nulla értékkel vagy üres cellával osztottunk.
#NÉV? = A cellahivatkozást, függvényt vagy nevet nem ismeri fel az Excel. Általában ez gépelési hibát jelent.
#HIV! = A képlet érvénytelen cellahivatkozást tartalmaz. A képletben szereplő cellahivatkozás nem létező cellára hivatkozik.
#SZÁM! = A képletünk eredménye túl nagy vagy túl kicsi szám, ezért az Excel már nem tudja kezelni.

4.4.2 Cellahivatkozások

4.4.2.1 A relatív, vegyes és abszolút cellahivatkozások értelmezése és használata a képletekben

A képletekben felhasználhatjuk más cellák adatait olyan módon, hogy megadjuk az adatokat tartalmazó cellák koordinátáit. A hivatkozás során először az oszlop betűjelét, majd a sor számát kell megadnunk. A hivatkozások több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a konstansokkal szemben, például kiküszöbölhetjük az ismételt begépeléssel járó tévedési lehetőséget. Ha megváltoztatjuk egy olyan cella tartalmát, melyre egy képletben hivatkoztunk, az Excel a képletet automatikusan újraszámolja. Lehetőségünk van más munkalapon található cellára hivatkozni a következő módon: munkalap_neve!cella
Egy példa: leves!C4

Más munkafüzetben található cellára történő hivatkozáshoz használjuk a következőt:
[munkafüzet_neve]munkalap_neve!cella
Egy példa [étel.xls]leves!C4

Gyakran előfordul, hogy egy táblázat soraiban vagy oszlopaiban ugyanazt a számítást kell elvégeznünk. A képleteket egyszerűbb és gyorsabb másolni, mint egyenként beírni. A cellakoordináták megadásakor három hivatkozástípust használunk.

Relatív hivatkozás: egy képlet másolása esetén az Excel automatikusan módosítja a képletben található relatív hivatkozásokat. Ha a bal vagy a jobb irányba másoltuk a képletet, akkor az oszlopazonosító változik. A le vagy fel másolás esetén a sorazonosító változik. A relatív cellahivatkozás koordinátái a képlet másolásakor mindig annyival változnak, amennyivel a képlet az eredeti helyéhez képest arrébb kerül. Egy példa a relatív cellahivatkozásra.
Eredeti képlet: =D2+E2
Lefelé másolás után: =D3+E3
Felfelé másolás után: =D1+E1
Jobbra másolás után: =E2+F2
Balra másolás után: =C2+D2

Abszolút hivatkozás: az abszolút hivatkozás oszlop és sor azonosítója nem változik a képlet másolása során. Egy relatív cellahivatkozást abszolút cellahivatkozássá tudunk tenni, ha az oszlop és a sor azonosító elé egy $ (Dollár) jelet írunk. A dollár jelet az ALTGR + É billentyűkombinációval tudjuk beírni. Példa az abszolút cellahivatkozásra $A$2 vagy $E$5.

Vegyes hivatkozás: a vegyes hivatkozás egy relatív és egy abszolút azonosítót tartalmaz. Ha a hivatkozásban a sor azonosító az abszolút, akkor a képlet függőleges másolásakor nem változik a hivatkozás, ellenben a vízszintes másolásnál igen. Ha a hivatkozásban az oszlopazonosító az abszolút, akkor a képlet vízszintes másolásakor nem változik a hivatkozás, ellenben a függőleges másolásnál igen.
Két példa a vegyes hivatkozásra:
Eredeti képlet: =$D2+E$2
Lefelé másolás után: =$D3+E$2
Felfelé másolás után: =$D1+E$2
Jobbra másolás után: =$D2+F$2
Balra másolás után: =$D2+D$2

4.4.3 Függvények használata

4.4.3.1 Képletek készítése a szum/összeg (sum), átlag (average), minimum, maximum és darab (count) függvények használatával

A függvények általános alakja

Függvényeket akkor használunk, ha valamilyen számítást a műveleti jelekkel nem tudunk leírni vagy csak egyszerűsíteni szeretnénk a számítást. Az Excelben használhatunk matematikai, trigonometriai, pénzügyi, statisztikai, dátum és idő, valamint logikai függvényeket. A függvények két fő része a függvény neve és a bemenő adatok. A bemenő adatokat argumentumoknak hívjuk. A függvény elején található a függvény neve, majd mögötte zárójelek között az argumentum. Több argumentumot pontosvesszővel választunk el egymástól. Néhány függvénynél nem kötelező megadni minden argumentumot. Példák:
függvénynév(argumentum)
függvénynév(argumentum1;argumentum2;argumentum3)

Egyes függvényekhez üres argumentum tartozik, a zárójeleket ebben az esetben is kötelező használnunk. Ilyenek például:
Most() = Megadja az aktuális dátumot és időt.
Ma() = Megadja az aktuális dátumot.
A függvényekben történő cellatartományokra hivatkozásnál a két sarokcella hivatkozását kettősponttal elválasztva kell megadni. Például:
Függvénynév(A2:E2)

Kettő vagy több lépésből álló műveletet egy lépésben is elvégezhetünk a függvények egymásba ágyazásával. Ebben az esetben egy függvény argumentumaként egy másik függvényt adunk meg. Az Excel a műveletsort a belső függvénytől kifelé haladva hajtja végre. Példa:
Függvénynév(függvénynév(argumentum1.1;argumentum1.2);argumentum2.1)

A Függvény beillesztése funkcióval hozzáférhetünk az Excelben megtalálható összes függvényhez. Függvényt beszúrhatunk egy üres cellába vagy egy képlet begépelése közben is. Ha egy képlet begépelése közben hívjuk meg a funkciót, akkor a Függvény beszúrása párbeszédpanel jelenik meg, de ha a képletben éppen egy függvényt kezdtünk beírni, akkor annak a függvénynek nyitja meg a Függvényargumentumok párbeszédpanelét.

Álljunk arra a cellára, melybe a függvényt szeretnénk beírni. Függvény beillesztéséhez válasszuk ki a Beszúrás menü Függvény menüpontját vagy nyomjuk meg a SHIFT + F3 billentyűkombinációt. TAB-bal lépjünk A függvény kategóriája kombinált listamezőre, majd a nyílbillentyűkkel válasszuk ki, hogy melyik csoportban található a beillesztendő függvény. A Mind lehetőség választása esetén az összes beilleszthető függvényt megkapjuk. Használt függvényeinket A legutóbb használt kategóriában találhatjuk meg. Tehát válasszuk ki a Mind lehetőséget, majd a TAB-bal lépjünk a Függvény neve listába. A nyílbillentyűkkel vagy a függvény kezdőbetűjével válasszuk ki a beszúrandó függvényt és nyomjuk meg az ENTER-t.

A megjelenő Függvényargumentumok párbeszédpanelen adjuk meg a függvény argumentumait. Az argumentumok között a TAB billentyűvel lépegethetünk, majd végül nyomjuk meg az ENTER-t. Egy cellában lévő függvényt tovább szerkeszthetünk, ha a cellára rálépve megnyomjuk az F2 funkcióbillentyűt vagy a SHIFT + F3 billentyűkombinációt. Az utóbbival a Függvényargumentumok párbeszédpanelt tudjuk megnyitni. Ha nem beszúrással adunk meg egy függvényt, hanem begépeljük, akkor mindig egyenlőség jellel kezdjük.

Gyakran használt függvények

SZUM(tartomány)
Matematikai függvény, mely a megadott cellatartomány számértékeinek összegét adja eredményül. Példa: =SZUM(A2:E50)

ÁTLAG(tartomány)
Statisztikai függvény, mely a cellatartományon belül a szám értéket tartalmazó cellák értékének átlagát számítja ki. Példa: = ÁTLAG(B2:B20)
Ha a megadott tartományban nincs számot tartalmazó cella, akkor a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket kapjuk eredményül.

MIN(tartomány)
Statisztikai függvény, mely a megadott tartomány területén található legkisebb számértéket adja eredményül. Példa: =MIN(A2:G30)

MAX(tartomány)
Statisztikai függvény, mely a megadott tartomány területén található legnagyobb számértéket adja eredményül. Példa: =MAX(A2:G30)

DARAB(tartomány)
Statisztikai függvény, mely a megadott tartomány területén található, számadatot tartalmazó cellák mennyiségét adja eredményül. Példa: =DARAB(A2:G30)

DARAB2(tartomány)
Statisztikai függvény, mely a megadott tartomány területén található kitöltött cellák mennyiségét adja eredményül. Példa: =DARAB2(A2:G30)

DARABÜRES(tartomány)
Statisztikai függvény, mely a megadott tartomány területén található üres cellák mennyiségét adja eredményül. Példa: =DARABÜRES(A2:G30)

DARABTELI(tartomány;kritérium)
Statisztikai függvény, mely a megadott tartomány területén található, kritériumnak megfelelő cellák mennyiségét adja eredményül. Példák:
=DARABTELI(A2:G30;”férfi”)
=DARABTELI(A2:G30;20000)

4.4.3.2 Képletek készítése a logikai ha (if) függvény használatával (mely két meghatározott érték közül az egyiket eredményezi)

Logikai függvények
HA(logikai_vizsgálat;érték_ha_igaz;érték_ha_hamis)
A logikai „HA” függvénnyel feltételes vizsgálat hajtható végre értékeken és képleteken. A függvény a logikai vizsgálat igazságtartalmától függően az érték_ha_igaz vagy az érték_ha_hamis argumentum értéket adja eredményül.

Álljunk a cellára, ahova a függvényt szeretnénk beilleszteni, majd válasszuk ki a Beszúrás menü Függvény menüpontját. A megnyíló Függvény beszúrása párbeszédpanelen a TAB billentyűvel lépjünk A függvény kategóriája kombinált listamezőre, majd a nyílbillentyűkkel válasszuk a Mind lehetőséget. Ezután TAB-bal lépjünk a Függvény neve listába, majd a nyílbillentyűkkel vagy a H kezdőbetűvel válasszuk ki a beszúrandó HA függvényt és nyomjuk meg az ENTER billentyűt. A függvénynek három argumentumot kell megadni. Az argumentumok között a TAB billentyűvel tudunk váltani.

Logikai_vizsgálat = A Logikai_vizsgálat tetszőleges érték vagy kifejezés lehet, amely kiértékeléskor IGAZ vagy HAMIS eredményt ad, például =D3>100 vagy MAX(B2:F2)>=3500. Az argumentumban tetszőleges összehasonlító operátor használható.

Érték_ha_igaz = Ezt az értéket adja a függvény eredményül, ha a logikai_vizsgálat eredménye IGAZ. Az érték_ha_igaz képlet is lehet.

Érték_ha_hamis = Ezt az értéket adja a függvény eredményül, ha a logikai_vizsgálat eredménye HAMIS. Ezt az argumentum értéket nem kötelező megadni. Ha nem adjuk meg az Érték_ha_hamis argumentum értéket és a logikai_vizsgálat hamisnak bizonyul, akkor a cellában a HAMIS logikai érték fog megjelenni. Az érték_ha_hamis képlet is lehet.

Ha az argumentum értékeket megadtuk, nyomjuk meg az ENTER billentyűt és másoljuk a képletet, ha szükséges. Egy példa a képletre: =HA(A2>=50000;”drága”;”olcsó”) Leírás: Megvizsgáljuk, hogy az A2 cellában lévő adat nagyobb vagy egyenlő mint 50000. Ha igaz, akkor a függvény írja ki a Drága szót, de ha hamis, akkor írja ki, hogy olcsó.

SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány)

A függvény a megadott feltételnek vagy kritériumnak eleget tevő cellákban található értékeket adja össze. Álljunk a cellára, ahova a függvényt szeretnénk beilleszteni, majd válasszuk ki a Beszúrás menü Függvény menüpontját. A megnyíló Függvény beszúrása párbeszédpanelen a TAB billentyűvel lépjünk A függvény kategóriája kombinált listamezőre, majd a nyílbillentyűkkel válasszuk a Mind lehetőséget. Ezután TAB-bal lépjünk a Függvény neve listába, majd a nyílbillentyűkkel vagy a S kezdőbetűvel válasszuk ki a beszúrandó SZUMHA függvényt és nyomjuk meg az ENTER billentyűt. A függvénynek három argumentumot kell megadni. Az argumentumok között a TAB billentyűvel tudunk váltani.
Tartomány = A tartomány a kiértékelendő cellatartomány. A függvény a megadott cellatartomány azon Celláinak összegét adja eredményül, amelyek eleget tesznek a kritérium feltételnek.
Kritérium = A Kritérium a keresett érték, például 32, >32, alma.
Összeg_tartomány = Az Összeg_tartomány a ténylegesen összeadandó cellák tartománya. Az Összeg_tartomány argumentum nem kötelező. Amennyiben az összeg_tartomány argumentumot mégis megadjuk, a tartomány cellái helyett az összeg_tartomány megfelelő celláit összesíti a függvény.
Ha az argumentum értékeket megadtuk, nyomjuk meg az ENTER billentyűt és másoljuk a képletet, ha szükséges. Vegyünk két példát: =SZUMHA(A1:B2;2) Az A1:B2 cellatartományban keresi a függvény a 2-es számot. Ha talál, akkor azokat összeadja. Szumha(A1:B2;2;D1:E2)
Az A1:B2 cellatartományban keresi a függvény a 2-es számot. Ha talál, akkor a D1:E2 cellatartományban összeadja a megfelelő cellákat. Például ha az A2-ben és a B1-ben talált 2-es számot, akkor összeadja a D2 és az E1 cellák értékeit.

4.5 Formázás

4.5.1 Számok és dátumok

4.5.1.1 Cellaformázás: a számok megjelenítése meghatározott számú tizedeshelyekkel és az ezreselválasztó jel megjelenítésével illetve elrejtésével

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen beállíthatjuk az egyes cellákra vonatkozó formátumokat. Alaphelyzetben a Szám lapfülre kerülünk, de ha mégsem, akkor a CONTROL + TAB billentyűkombinációval váltsunk át. A Szám lapfülön a beírt számok megjelenési formáját adhatjuk meg. Ezek a beállítások a számok képernyőn, illetve nyomtatásban való megjelenését befolyásolják. Egy TAB billentyűvel lépjünk a kategória listába. Itt választhatunk a számformátumok közül. Az Excel az általános számformátumot ajánlja fel nekünk. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki a Szám formátum kategóriát. A Szám formátum az egyszerű számok megjelenési formájának beállítására szolgál.

TAB-bal továbblépve további választási lehetőségeket kapunk. A Tizedesjegyek opcióval beállítható, hány tizedesjegyet jelenítsen meg az Excel. Alapértelmezetten 2 van beállítva. A tizedesjegyeket beállíthatjuk a fel- vagy lenyíl billentyűkkel, de be is gépelhetjük. Az Ezres csoport jelölőnégyzetet akkor érdemes bejelölni a SZÓKÖZ-zel, ha azt szeretnénk, hogy a cellában lévő számadatot három számjegyenként jelenítse meg az Excel. Így könnyebb lesz áttekinteni a nagyobb számokat. A Negatív számok opcióval beállíthatjuk, hogy hogyan jelenjenek meg a negatív számok. A beállításhoz használjuk a nyílbillentyűket.
Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

Lehetőségünk van meghatározott formátumot beállítani a kijelölt cellára vagy cellákra a CONTROL, SHIFT + 1 billentyűkombinációval. A paranccsal beállíthatunk szám formátumot, két tizedesjegyet, ezres tagolást és a negatív értékeknél mínuszjelet.

4.5.1.2 Cellaformázás dátum stílus megjelenítéséhez

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen alaphelyzetben a Szám lapfülre kerülünk, de ha mégsem, akkor a CONTROL + TAB billentyűkombinációval váltsunk át. Egy TAB billentyűvel lépjünk a kategórialistába, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a Dátum formátum kategóriát. A Dátum speciális számformátum. A cellába beírt számokat az Excel az 1900. január 1-jéhez viszonyított sorszámként kezeli. Példa:
1900.01.01 = 1
2007.05.01 = 39203
1900. január 1. előtti dátumot az Excel nem tud értelmezni. Magyar területi beállítás esetén az évszámot, a hónapot és a napot ponttal elválasztva, szám értékkel adjuk meg. TAB-bal továbblépve további választási lehetőségeket kapunk. A Típus opcióval beállíthatjuk, hogy a dátum milyen formában jelenjen meg. A típust válasszuk ki a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőszámmal. A Nyelv (ország) opcióval beállíthatjuk a dátum nyelvét. A nyelvet válasszuk ki a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

Lehetőségünk van meghatározott formátumot beállítani a kijelölt cellára vagy cellákra a CONTROL, SHIFT + 3 billentyűkombinációval. A paranccsal beállíthatunk nap, hónap és év sorrendű dátumformátumot. Lehetőségünk van meghatározott formátumot beállítani a kijelölt cellára vagy cellákra a CONTROL, SHIFT+2 billentyűkombinációval. A paranccsal beállíthatunk órát, percet, illetve a délelőtt vagy a délután jelét tartalmazó időformátumot.

4.5.1.3 Cellaformázás: a pénznem jelének megjelenítése

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen alaphelyzetben a szám lapfülre kerülünk, de ha mégsem, akkor a CONTROL + TAB billentyűkombinációval váltsunk át. Egy TAB billentyűvel lépjünk a kategórialistába, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a Pénznem formátum kategóriát. A Pénznem formátum választásával különféle pénznemjelölésekkel egészíthetjük ki a számok megjelenését. A Pénznem formátumban a számadat mindig ezres csoportosításban jelenik meg.

TAB-bal továbblépve további választási lehetőségeket kapunk. A Tizedesjegyek opcióval beállíthatjuk, hány tizedesjegyet jelenítsen meg az Excel. Alapértelmezetten 2 van beállítva, a kívánt értéket a le- vagy felnyíl billentyűkkel válasszuk ki vagy gépeljük be. A Pénznem opcióval beállíthatjuk a pénznemet. Alapértelmezetten az Ft van beállítva, de választhatunk más pénznemet a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel. A Negatív számok opcióval beállíthatjuk a negatív számok megjelenését. Válasszunk a nyílbillentyűkkel a negatív számok közül. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

Lehetőségünk van meghatározott formátumot beállítani a kijelölt cellára vagy cellákra a CONTROL, SHIFT+4 billentyűkombinációval. A paranccsal beállíthatunk pénznem-formátumot, két tizedesjegyet. A negatív számok zárójelben jelennek meg.

4.5.1.4 Cellaformázás: a számok százalék formában való megjelenítése

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen alaphelyzetben a Szám lapfülre kerülünk, de ha mégsem, akkor a CONTROL + TAB billentyűkombinációval váltsunk át. Egy TAB billentyűvel lépjünk a kategória listába, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a Százalék formátum kategóriát. A százalék formátum választásával a számok százzal megszorozva és százalékjellel kiegészítve jelennek meg, például a 0,2 érték százalékos formában: 20%.

A TAB-bal továbblépve a Tizedesjegyek opcióval beállíthatjuk, hány tizedesjegyet jelenítsen meg az Excel. Alapértelmezetten 2 van beállítva, a kívánt értéket válasszuk ki a le- vagy felnyíl billentyűkkel vagy gépeljük be. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

Lehetőségünk van meghatározott százalékos formátumot beállítani a kijelölt cellára vagy cellákra a CONTROL, SHIFT+5 billentyűkombinációval. A paranccsal beállíthatunk százalékos formátumot, amelyben nem jelennek meg a tizedesjegyek.

4.5.2 Az adatok, a cellák tartalmának kezelése

4.5.2.1 A cellatartalom megjelenítésének megváltoztatása: betűméret és betűtípusok

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Betűtípus lapfülre. A Betűtípus lapfülön a cellákba begépelt adatok betűformátumát állíthatjuk be. A betűformátum az egyetlen olyan formázás, amely szöveges adattípus esetén a teljes cella helyett a bevitt adat kisebb részére is alkalmazható. A TAB billentyűvel lépjünk a Betűtípus kombinált listamezőbe, majd a le- vagy felnyíl billentyűkkel válasszuk ki a karakter típusát. A Betűtípus listában a Windowsban telepített karakterkészletek közül választhatunk, az alapértelmezett az Arial betűtípus.

Ezután a TAB billentyűvel lépjünk a Méret kombinált listamezőbe. A betűnagyságot nyomdai mértékegységben (pontban) adhatjuk meg. Alaphelyzetben 10 pont van beállítva. A méret megadásához használjuk a le- vagy felnyíl billentyűket vagy gépeljük be a kiválasztott értéket. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.5.2.2 Formázások alkalmazása a cellatartalomra: félkövér, dőlt, aláhúzott, kétszeresen aláhúzott

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Betűtípus kombinált listamezőbe, majd a TAB-bal lépjünk a Betűstílus listába. A betűk írásmódját a le- vagy felnyíl billentyűk segítségével állíthatjuk be. A választható betűstílusok betűtípusonként eltérőek is lehetnek. Alaphelyzetben a Normál van beállítva. A következő betűstílusokat választhatjuk:
Normál
Dőlt: CONTROL + I
Félkövér CONTROL + B
Félkövér dőlt CONTROL + I és CONTROL + B
A kiválasztás után TAB-bal lépjünk az Aláhúzás kombinált listamezőbe. Különféle stílusú aláhúzásokat állíthatunk be a le- vagy felnyíl billentyűk segítségével. Alapértelmezetten a Nincs aláhúzás van beállítva. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.5.2.3 A cellatartalom és a cellaháttér színének megváltoztatása

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Betűtípus lapfülre, majd a TAB-bal lépjünk a Betűszín kombinált listamezőre. A le- vagy felnyíl billentyűkkel választhatunk a különböző betűszínek közül. Alapértelmezetten az Automatikus opció van beállítva.

A Szín kombinált listamezőt nyissuk meg a lenyíl billentyűvel, majd a le- vagy jobbranyíl billentyűvel válasszuk ki a kívánt színt. A kiválasztás után nyomjuk meg az ENTER-t. Ekkor még a Cellák formázása párbeszédpanelen tartózkodunk, hiszen az ENTER-rel csak a Betűszín listát zártuk be.

A cella háttérszínének beállításához lépjünk át a CONTROL + TAB billentyűkombinációval a Mintázat lapfülre. A Mintázat lapfülön adhatunk háttérszínt vagy mintát a kijelölt cellának. Különféle hatásokat érhetünk el eltérő mintázatok beállításával. TAB-bal lépjünk a színpalettára. A nyílbillentyűkkel a színek listájában kiválaszthatjuk a cella háttérszínét. Alapértelmezetten a Nincs szín van beállítva. A kiválasztás után nyomjuk meg az ENTER billentyűt. A TAB-bal továbblépve beállíthatjuk a cella hátterének mintázatát. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki a mintázatot és annak színét, majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Végül menjünk TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

Megjegyzés

A következő művelet hasznos lehet az Excel korábbi változataiban (az Excel 2003 már nem tartalmazza ezt a hibás funkciót): a beállítások megtétele előtt a TAB-bal tegyünk egy kört a mintázat lapfül beállításain. Erre azért van szükség, mert ha nem tesszük meg ezt a kört, akkor a beállított színt az Excel nem alkalmazza a kijelölt cellára.

4.5.2.4 Egy cella vagy cellatartomány formázásának másolása másik cellára vagy cellatartományra

Az Excelben való munkánk során előfordulhat, hogy egy-egy formátumkombinációt többször szeretnénk használni. A korábban beállított formátumok másolásával gyorsabban és egyszerűbben tudunk dolgozni.

Egy cella formátumainak másolásához jelöljük ki a másolandó formátumokat tartalmazó cellát, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Másolás menüpontját vagy nyomjuk meg a CONTROL + C billentyűkombinációt. Ezután jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Irányított beillesztés menüpontját. A megjelenő Irányított beillesztés párbeszédpanelen a beillesztés típusait választhatjuk ki a nyílbillentyűkkel. Alaphelyzetben a Mindent kínálja fel az Excel. A nyílbillentyűkkel keressük meg a Formátumot és nyomjuk meg az ENTER-t. A formátum helyes átmásolását az INSERT + F billentyűkombinációval tudjuk ellenőrizni.

Lehetőségünk van egy teljes cellatartomány formátumainak másolására. A formázni kívánt cellatartomány és a formátumokat tartalmazó cellatartomány celláinak száma és elrendezése meg kell, hogy egyezzen. Jelöljük ki a másolni kívánt formátumokat tartalmazó cellatartományt, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Másolás menüpontját vagy nyomjuk meg a CONTROL + C billentyűkombinációt. Ezután jelöljük ki annak a cellatartománynak a bal felső celláját, ahová a formátumokat átmásolni szeretnénk, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Irányított beillesztés menüpontját. A megjelenő Irányított beillesztés párbeszédpanelen a Beillesztés típusait választhatjuk ki a nyílbillentyűkkel. Alaphelyzetben a Mindent kínálja fel az Excel. A nyílbillentyűkkel keressük meg a Formátumot és nyomjuk meg az ENTER-t. A formátum másolását ellenőrizni tudjuk, ha megnyomjuk az INSERT + F billentyűkombinációt.

4.5.2.5 Szövegtördelés (text wrapping) alkalmazása egy cellára

Előfordulhat, hogy valamilyen szöveges adat hosszabb, mint a rendelkezésre álló cella szélessége. Ilyenkor a hosszabb szöveg rálóghat a szomszédos üres cellákra, vagy a fennmaradó része nem fog látszani. Az Excelt beállíthatjuk, hogy a cella szélességét meghaladó szövegrészt automatikusan új sorba tördelje. A hosszú szövegek tördeléséhez először jelöljük ki azokat a cellákat, amelyekben alkalmazni szeretnénk az automatikus tördelés funkciót, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Igazítás lapfülre, majd a TAB billentyűvel lépjünk a Sortöréssel több sorba jelölőnégyzetre. Ha bejelöljük a SZÓKÖZ-zel, akkor az Excel a cella szélességét meghaladó szövegrészt automatikusan új sorba tördeli. SZÓKÖZ-zel jelöljük be, majd nyomjuk meg az ENTER-t vagy TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

4.5.3 Igazítás, kerethatások

4.5.3.1 Egy cella vagy cellatartomány tartalmának igazítása: balra, középre, jobbra, felülre, alulra

Jelöljük ki az igazítani kívánt adatok celláját vagy celláit, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Igazítás lapfülre. Az Igazítás lapfülön beállíthatjuk a cellák tartalmának megjelenését a cellához viszonyítva. A TAB billentyűvel lépjünk a Vízszintesen listába, majd válasszuk ki a le- vagy felnyíl billentyűkkel a cella adatainak a cella jobb és bal oldalához viszonyított elhelyezkedését. Alapértelmezetten a Normál van beállítva. A következő opciók közül választhatunk:
Normál: Az Excel az adattípustól függően rendezi a cella tartalmát.
Balra (Beütve): Az Excel a cella tartalmát a cella bal szélére igazítja.
Középre: A cella adatát a cella jobb és bal szélétől egyenlő távolságra rendezhetjük.
Jobbra (Beütve): Az Excel a cella tartalmát a cella jobb szélére igazítja.
Kitöltve: a cella tartalma addig ismétlődik, amíg a cellát teljes szélességében ki nem tölti.
Sorkizárt: Az Excel a többsoros adatokat tartalmazó cellák sorait az utolsó sor kivételével a cella két széléig kihúzza.
A kijelölés közepére: Az Excel a bevitt adatot vízszintesen a kijelölt cellák közepére igazítja.

Ezután két TAB-bal lépjünk a Függőlegesen listába, majd válasszuk ki a cella adatainak a cella felső és alsó széle közötti elhelyezkedését. A Fent, Középen vagy Lent opcióval a begépelt adatokat a cella felső széléhez, középre vagy az alsó széléhez igazíthatjuk. A Kizárva opció választása esetén az Excel a cellába begépelt adatok sorait egyenletesen elosztja a cella alsó és felső széle között. A kiválasztás után nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.5.3.2 Cím középre igazítása egy cellatartományon keresztül

Egy adott szöveg középre igazítását egy cellatartományon keresztül kétféleképpen megtehetjük.

1. megoldás
Gépeljük be az adatot annak a tartománynak az első cellájába, melynek közepére azt igazítani szeretnénk. A tartomány többi celláját hagyjuk üresen. Ezután jelöljük ki a cellatartományt, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Igazítás lapfülre. Egy TAB billentyűvel lépjünk a Vízszintesen listába, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel A kijelölés közepére opciót. Végül nyomjuk meg az ENTER billentyűt vagy a TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Ekkor az Excel a bevitt adatot vízszintesen a kijelölt cellák közepére igazítja.

2. megoldás
Gépeljük be az adatot annak a tartománynak az első cellájába, melynek közepére azt igazítani szeretnénk. A tartomány többi celláját hagyjuk üresen. Ezután jelöljük ki a cellatartományt, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Igazítás lapfülre. Egy TAB billentyűvel lépjünk a Vízszintesen listába, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a Középre igazítást. Ezután két TAB billentyűvel lépjünk a Függőlegesen listába, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a Középen igazítást. Ezután a TAB billentyűvel lépjünk a Cellák egyesítésével jelölőnégyzetre, majd a SZÓKÖZ-zel jelöljük be. Végül nyomjuk meg az ENTER billentyűt vagy a TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Ekkor az Excel a kijelölt cellákat egyesítette. Az egyesített cellákból egyetlen önálló cella lett, amelyben a begépelt adatok függőlegesen és vízszintesen középre vannak igazítva.

4.5.3.3 A cellatartalom elforgatása

Jelöljük ki a formázni kívánt cellát vagy cellákat, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Igazítás lapfülre. TAB billentyűvel lépjünk az Elforgatás fokkal szerkesztőmezőbe, majd a kívánt értéket le- vagy felnyíl billentyűkkel adjuk meg vagy gépeljük be a cellában lévő szöveg elforgatásának mértékét. Az elforgatás mértékét fokban adjuk meg. Alaphelyzetben 0 fok van beírva, amikor a szöveg vízszintesen helyezkedik el. 90 foknál a szöveg függőlegesen helyezkedik el úgy, hogy a betűk teteje bal oldalt, az alja jobb oldalt található. -90 foknál a szöveg szintén függőlegesen helyezkedik el, de a betűk teteje jobb oldalt, az alja bal oldalt található. Ha 0-tól és 90-től eltérő fokot adunk meg, akkor a szöveg átlósan fog elhelyezkedni a cellában. Végül nyomjuk meg az ENTER billentyűt vagy a TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.5.3.4 Egy cella vagy cellatartomány szegélystílusának meghatározása

A táblázat rácsvonalai alaphelyzetben nem jelennek meg nyomtatásban. Nyomtatásban is látható rácsvonalak megjelenítéséhez jelöljük ki a cellát vagy cellákat, amelyeket rácsvonallal szeretnénk ellátni, majd válasszuk ki a Formátum menü Cellák menüpontját vagy nyomjuk le a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Cellák formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Szegély lapfülre. A Szegély lapfülön beállíthatjuk, hogy a kijelölt terület milyen szegélyvonallal legyen szegélyezve. A szegélyezés alapesetben ki van kapcsolva. A TAB billentyűvel lépjünk a stílus listába, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a stílusát a szegélyvonalnak. Itt nem kell ENTER-t nyomni. Ezután TAB-bal továbblépve a szegélyvonal szín kombinált listamezőnél a nyílbillentyűkkel beállíthatjuk, hogy milyen  színű vonallal szeretnénk szegélyezni. Alaphelyzetben az Automatikus van beállítva. A szín kombinált listamezőt nyissuk meg a lenyíl billentyűvel, majd a le- vagy jobbranyíl billentyűvel válasszuk ki a kívánt színt és nyomjuk meg az ENTER-t.

A szegélyvonal stílusának és színének beállítása után TAB-bal keressük meg az Elhelyezés csoport Körül vagy Belül gombját. A Körül gomb használata esetén a kijelölt cellatartomány körvonala, a Belül gomb használata esetén pedig a cellákat határoló rácsvonalak veszik fel a beállított formátumokat. A Belül gomb csak akkor lesz aktív, ha több cellát jelöltünk ki, egy cella esetén inaktív marad. Ha TAB-bal továbblépve a Nincs gombon megnyomjuk a SZÓKÖZ-t, akkor megszüntetjük a már beállított szegélyvonalakat. A Balra, Fent, Lent és a Jobbra szegélyvonalak formátumát egyenként is beállíthatjuk a Szegély csoport gombjainak segítségével. A TAB-bal keressük meg a módosítani kívánt szegélyvonalat, majd nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t a módosításnak megfelelően. A beállítások végeztével menjünk a TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

4.6 Diagramok és grafikonok

4.6.1 Diagramok és grafikonok használata

4.6.1.1 Különféle diagramok/grafikonok készítése egy munkafüzet adataiból: oszlop-, sáv-, vonal- és kördiagram

Egy táblázat adatainak megjelenítését látványosabbá tehetjük diagramok segítségével. Diagram készítéséhez először készítsünk egy táblázatot, amely homogén (azonos típusú) számadatokat tartalmaz. Ha a táblázat első sora vagy oszlopa címeket tartalmaz, akkor azokat felhasználhatjuk a diagram feliratozásához.

Először jelöljük ki az ábrázolandó adatokat tartalmazó cellákat és az adatokhoz tartozó címek celláit. Nem összefüggő tartományok esetén gondoskodjunk róla, hogy minden adatnak legyen párja. Válasszuk ki a Beszúrás menü Diagram menüpontját. Diagramot ezután négy lépésben tudunk készíteni a Diagram Varázsló segítségével.

Diagram varázsló, 1. lépés a 4-ből: Diagramtípus

A panel bal oldali Diagramtípus listájából válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a diagram típusát. A leggyakrabban használt típusok a következők:

Oszlopdiagram: a legtöbb adattípus ábrázolására alkalmas. Az oszlopdiagram az adatok időbeli változását mutatja vagy elemek közötti összehasonlításokat tesz lehetővé. Az Oszlopdiagram segítségével az adatokat összehasonlító jelleggel egymás mellé vagy összegzésképpen egymás fölé tehetjük, illetve százalékos megoszlást is ábrázolhatunk.
Sávdiagram: a sávdiagramok elemek közötti összehasonlításokat tesznek lehetővé. A Sávdiagram segítségével az adatokat összehasonlító jelleggel egymás mellé vagy összegzésképpen egymásra tehetjük, illetve százalékos megoszlást is ábrázolhatunk.
Vonaldiagram: a grafikon az adatok trendjét ábrázolja egyenlő időközönként. A Grafikon diagramon az adatsorokat pontokkal és vonalakkal ábrázoljuk.
Kördiagram: A kördiagram egy adatsor - egy sor vagy egy oszlop - elemei százalékos megoszlásának ábrázolására alkalmas. Több adatsor elemeinek megoszlását Perec diagram használatával ábrázolhatjuk.
TAB billentyűvel átléphetünk a jobb oldalra, ahol beállíthatjuk a kiválasztott diagramtípus altípusát. A beállítás után nyomjunk ENTER-t vagy TAB-bal lépjünk a Tovább gombra és nyomjuk meg az ENTER-t.

Két példa:
Torta diagram beállítása: a diagramtípus listában válasszuk a kör típust, majd az altípus listában válasszuk a torta altípust.
Hasábdiagram (térbeli oszlopdiagram) beállítása: a diagramtípus listában válasszuk az oszlop típust, majd az altípus listában válasszuk a csoportosított oszlop térhatással altípust.

Diagram varázsló, 2. lépés a 4-ből: Diagram forrásadatok
Lehetőségünk van a diagramon ábrázolt adatok pontosítására. A 2. lépésben az adattartomány és az adatsorok lapfület találjuk. Az adattartomány lapfül Tartomány szerkesztőmezőjében szükség szerint módosíthatjuk a diagram alapjául szolgáló cellatartományt a nyílbillentyűkkel, de mivel a diagram beszúrása előtt már kijelöltük a cellatartományt, így ez most már nem szükséges. Egy TAB-bal átléphetünk az adatsorok kombinált listamezőbe, majd a nyílbillentyűkkel megadhatjuk, hogy az Excel a táblázat sorainak vagy oszlopainak adatait tekintse összetartozó adatoknak. Ha a CONTROL + TAB billentyűkombinációval átlépünk az adatsorok lapfülre, akkor az adatsorok nevét és tartományát módosíthatjuk.
Egy TAB-bal lépjünk az Adatsorok csoport listájába. A nyílbillentyűkkel meghallgathatjuk a diagramon szereplő adatsorok neveit. Az adatsorokhoz hozzáadhatunk újabb adatsorokat, illetve a meglevő adatsorokból törölhetünk is. A törléshez nyílbillentyűkkel jelöljük ki a törlendő adatsort, majd TAB-bal keressük meg az Eltávolítás gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Ezután SHIFT + TAB billentyűkombinációval visszaléphetünk az Adatsorok csoport listájába és a nyílbillentyűkkel leellenőrizhetjük az adatsor meglétét.
A lista új adatsorral történő bővítéséhez TAB-bal keressük meg a Hozzáadás gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Ezután SHIFT + TAB billentyűkombinációval visszaléphetünk a Név szerkesztőmezőig. Itt a nyílbillentyűkkel kiválaszthatjuk, hogy az új adatsor nevét melyik cellából vegye az Excel. A Név mezőben úgy módosíthatjuk az adatsorok nevét, hogy a módosítás nincs hatással a munkalapon szereplő szövegre. A kiválasztás után a SHIFT + TAB-bal visszaléphetünk az Adatsorok csoport listájába és a nyílbillentyűkkel leellenőrizhetjük a beállított új adatsor nevét.
TAB-bal továbblépve az Értékek szerkesztőmezőbe kerülünk, ahol a kijelölt adatsor értékeit tartalmazó cellahivatkozások szerepelnek. Itt módosíthatjuk a meglévő értékeket és megadhatjuk az új adatsorokhoz tartozó értékeket is.
TAB-bal továbblépve a kategóriatengely (X) feliratai mezőbe lépünk. Itt a kategóriatengely feliratát módosíthatjuk. Végül a 3. lépésre léphetünk ha megnyomjuk az ENTER-t vagy a TAB-bal a  Tovább gombra lépünk és megnyomjuk az ENTER-t.

Példák a jobb megértéshez. Vegyünk egy kis táblázatot.

Gyümölcs

Mennyiség (kg)

Egységár (Forint)

Alma

5

120

Málna

2

800


Adatsor = Alma, Málna.
Név = A2, A3.
Értékek = B2:C2, B3:C3.
kategóriatengely (X) feliratai = B1 „Mennyiség (KG)”, C1 „Egységár”.

Diagram varázsló, 3. lépés a 4-ből: Diagrambeállítások
A harmadik lépésben a diagram megjelenítéséhez kapcsolódó további információkat adhatunk meg hat különböző lapfülön. A Címek lapfülön állunk. Egy TAB-bal lépjünk a Diagramcím mezőbe és gépeljünk be egy címet a diagramnak. A tengelyeknek adhatunk tetszőleges nevet ha a TAB-bal továbblépve a Kategóriatengely (X), illetve az Értéktengely (Y) szerkesztőmezőkbe begépeljük a nevet.

CONTROL + TAB-bal lépjünk a Tengelyek lapfülre. A Tengelyek lapfülön a tengelyfeliratok megjelenítését kapcsolhatjuk ki vagy be. TAB billentyűvel megkereshetjük a Kategóriatengely (X) vagy az Értéktengely (Y) jelölőnégyzetet és ha szükséges, akkor a SZÓKÖZ billentyűvel módosíthatjuk. Lehetőségünk van a feliratok típusának megváltoztatására. Keressük meg a TAB billentyűvel a Kategóriatengely (X) elemhez tartozó választógombokat, majd a nyílbillentyűkkel módosítsuk, ha szükséges a feliratok típusát. Alapértelmezetten az Automatikus választógomb van beállítva. Választhatunk még a Kategória és az Időosztás között is.

A CONTROL + TAB billentyűkombinációval a Rácsvonalak lapfülre léphetünk. A Rácsvonalak lapfülön szükség esetén a diagram értékeinek leolvasását megkönnyítő fő- és segédrácsokat kapcsolhatjuk be vagy ki a SZÓKÖZ megnyomásával. A Fő vezetőrácsok, illetve a Segédrácsok jelölőnégyzeteket megtalálhatjuk ha a TAB-bal lépkedünk a lapfülön. Először az X tengely rácsait lehet beállítani. Alapértelmezetten az Y tengely Fő vezetőrácsai be vannak jelölve.

A CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Jelmagyarázat lapfülre. A Jelmagyarázat fülön a diagram adatsorainak azonosítását segítő jelmagyarázatot kapcsolhatjuk ki vagy be, illetve annak a diagramterületen való elhelyezkedését állíthatjuk be. A jelmagyarázat ki vagy be kapcsolásához lépjünk a TAB billentyűvel a Jelmagyarázat látszik jelölőnégyzetre, majd használjuk a SZÓKÖZ-t. A jelmagyarázat bekapcsolása esetén a TAB billentyűvel továbblépve az Elhelyezés kombinált listamezőbe léphetünk. A Lent, Sarokban, Fent, Jobbra, Balra elhelyezések közül választhatunk a nyílbillentyűkkel.

A CONTROL + TAB billentyűkombinációval a Feliratok lapfülre léphetünk, ahol beállíthatjuk A felirat tartalma csoportjában az egyes adatpontokhoz - vagyis az egyes adatokhoz - kapcsolódó feliratokat. A felirat tartalmának beállításához TAB billentyűvel lépjünk az Adatsor neve, Kategória neve, vagy az Érték jelölőnégyzetre, majd a megjeleníteni kívánt feliratot vagy feliratokat jelöljük be a SZÓKÖZ-zel. Több felirat bekapcsolása esetén elválasztójelet tehetünk a feliratok közé. TAB billentyűvel lépjünk az Elválasztó kombinált szerkesztőmezőre, majd az elválasztójelet válasszuk ki vagy gépeljük be.

A Jelmagyarázat jelölőnégyzet bekapcsolásával a feliratok mellett feltüntethetjük az adatpont színét. A funkció bekapcsolásához lépjünk a TAB billentyűvel a Jelmagyarázat jelölőnégyzetre, majd jelöljük be a SZÓKÖZ billentyűvel.

A CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Adattábla lapfülre, majd egy TAB billentyűvel az Adattábla látszik jelölőnégyzetre. A jelölőnégyzet bejelölésével beállíthatjuk, hogy a diagramon megjelenjen a diagram alapjául szolgáló táblázat. Az Adattábla látszik jelölőnégyzet bejelölése esetén TAB billentyűvel továbblépve a Jelmagyarázat jelölőnégyzetre kerülünk. Ha a Jelmagyarázat-jel látszik jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, a táblázatban is megjelenik az adatsorokat szimbolizáló jel.

Ha mindent beállítottunk, nyomjuk meg az ENTER-t vagy TAB-bal lépjünk a Tovább gombra és nyomjuk meg az ENTER-t.

Diagram varázsló, 4. lépés a 4-ből: Diagram helye
Az utolsó lépésben kiválaszthatjuk, hogy a diagram valamely munkalapon belül beágyazott objektumként vagy önállóan, egy új munkalapon jelenjen meg. A JAWS miatt célszerű a diagramot új munkalapra elkészíteni, különben eltakarhatja a táblázat egy részét. SHIFT + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Objektumként itt lehetőségig, amely alapértelmezetten ki van választva, majd nyomjuk meg egyszer a fel- vagy lenyíl billentyűt. Ezzel állítjuk be, hogy a diagram új munkalapon jelenjen meg. Az új munkalapnak begépelhetünk egy nevet a megjelenő szerkesztőmezőbe. Végül nyomjuk meg az ENTER-t, vagy lépjünk TAB-bal a Befejezés gombra és nyomjuk meg az ENTER-t.

A diagramról leolvashatjuk az adatokat. CONTROL +  HOME billentyűkombinációval lépjünk a diagram tetejére, majd a lenyíl billentyűvel olvassuk soronként az információt. Ha visszaléptünk az adatokat tartalmazó munkalapra a CONTROL + PAGEUP vagy CONTROL + PAGEDOWN billentyűkombinációval, akkor még egyszer nyomjuk meg az ESCAPE billentyűt a diagramból való kilépéshez.

4.6.1.2 Cím és felirat hozzáadása diagramhoz/grafikonhoz

Ha már van kész diagramunk, módosíthatjuk a címét vagy a feliratát. Ha a diagram önálló munkalapon helyezkedik el, akkor lépjünk át arra a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval a diagramlapra. Ha a diagram valamely munkalapon belül beágyazott objektumként szerepel, akkor nyomjuk meg a CONTROL, SHIFT + O billentyűkombinációt. Ekkor a JAWS összegyűjti a munkalapon található objektumokat és egy listába szervezi őket. Ezután válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a megfelelő diagramot a listából, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A diagram kijelölése után megjelenik a diagram. Ezután válasszuk ki a Diagram menü Diagram beállításai menüpontját. A megjelenő Diagrambeállítások párbeszédpanel megegyezik a Diagram Varázsló 3. lépésénél található párbeszédpanellel. Alapértelmezetten a Címek lapfülre kerülünk, de ha mégsem, akkor a CONTROL + TAB-bal lépjünk át. A TAB billentyűvel lépkedve a Diagramcím, Kategóriatengely (X) és Értéktengely (Y) szerkesztőmezőket érhetjük el. A kívánt helyre írjuk be a címet. Végül TAB billentyűvel menjünk az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

4.6.1.3 A diagram/grafikon háttérszínének megváltoztatása

Először aktívvá kell tennünk a diagramot, amelynek módosítani szeretnénk a hátterét. Ha a diagram önálló diagramlapon helyezkedik el, akkor lépjünk a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval a diagramlapra. Ha a diagram valamely munkalapon belül beágyazott objektumként szerepel, akkor nyomjuk meg a CONTROL, SHIFT + O billentyűkombinációt. Ekkor a JAWS összegyűjti a munkalapon található objektumokat és egy listába szervezi őket. Ezután válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a megfelelő diagramot a listából, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Végül a helyi menüben válasszuk ki a Diagramobjektum szerkesztése menüpontot.

A diagram kijelölésekor megjelenik a Diagram eszköztár, melynek segítségével módosíthatjuk a diagram beállításait.  Lépjünk a Diagram eszköztárra. Az ALT billentyűvel nyissuk meg a menü sort, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Diagramobjektumok kombinált listára. A lenyíl billentyűvel kiválaszthatjuk azt a diagramelemet, amit formázni szeretnénk. Jelen esetben a Rajzterület elemet kell választanunk. Tehát válasszuk ki a Rajzterület elemet, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Az ENTER megnyomásával kijelöltük a formázandó elemet. Az ENTER megnyomása előtt érdemes leellenőrizni az INSERT + felnyíl billentyűkombinációval, hogy jó elemen állunk-e. A következő lépés a kijelölt elem formázása. Ehhez ismét lépjünk a Diagram eszköztárra. Az ALT billentyűvel nyissuk meg a menü sort, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Diagramobjektumok kombinált listáig. A jobbranyíl billentyűvel keressük meg a Rajzterület formázása gombot és nyomjuk meg az ENTER billentyűt. A megjelenő Rajzterület formázása párbeszédpanel Mintázat lapfülén beállíthatjuk a szegélyeket, illetve a hátteret. TAB billentyűvel lépjünk a Terület elemcsoport szín listamezőjére, majd a lenyíl billentyűvel válasszuk ki a beállítani kívánt színt. Az Excel alapértelmezetten a fekete színt ajánlja fel. Ha kiválasztottuk a megfelelő színt, nyomjuk meg az ENTER-t. A Kitöltési effektusok gombbal megnyitható párbeszédpanelen további beállításokat tehetünk meg. Végül menjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

4.6.1.4 Az oszlop, vonal vagy a körcikk színének megváltoztatása a diagramon/grafikonon belül

Először aktívvá kell tennünk a diagramot, amely tartalmazza a formázni kívánt elemeket. Ha a diagram önálló diagramlapon helyezkedik el, akkor lépjünk a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval a diagramlapra. Ha a diagram valamely munkalapon belül beágyazott objektumként szerepel, akkor nyomjuk meg a CONTROL, SHIFT + O billentyűkombinációt. Ekkor a JAWS összegyűjti a munkalapon található objektumokat és egy listába szervezi őket. Ezután válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a megfelelő diagramot a listából, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A diagram kijelölésekor megjelenik a Diagram eszköztár, melynek segítségével módosíthatjuk a diagram beállításait. Ezután lépjünk a Diagram eszköztárra. Az ALT billentyűvel nyissuk meg a menü sort, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Diagramobjektumok kombináltlistára. A lenyíl billentyűvel kiválaszthatjuk azt a diagramelemet amit formázni szeretnénk, majd nyomjuk meg az ENTER-t, ezzel kijelöltük a formázandó elemet. Az ENTER megnyomása előtt érdemes leellenőrizni az INSERT + felnyíl billentyűkombinációval, hogy jó elemen állunk-e.

A következő lépés a kijelölt elem formázása. Ehhez ismét lépjünk a Diagram eszköztárra. Az ALT billentyűvel nyissuk meg a menü sort, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Diagramobjektumok kombináltlistáig. A jobbranyíl billentyűvel keressük meg az Adatsorok formázása gombot és nyomjuk meg az ENTER billentyűt. A megjelenő Adatsorok formázása párbeszédpanel Mintázat lapfülén az adatsorokat szimbolizáló oszlopok színét és szegélyét módosíthatjuk. Alapértelmezetten a Mintázat lapfülre kerültünk, de ha mégsem, akkor lépjünk a CONTROL + TAB billentyűkombinációval a Mintázat lapfülre. TAB-bal lépjünk a Kitöltés elemcsoport szín listamezőjére. Alapértelmezetten a Fekete szín van kijelölve. A lenyíl billentyűvel válasszuk ki a kívánt színt, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A Kitöltési effektusok gombbal megnyitható párbeszédpanelen további beállításokat tehetünk. Végül TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

4.6.1.5 A diagram/grafikon típusának megváltoztatása

Először aktívvá kell tennünk azt a diagramot, amelynek módosítani szeretnénk a típusát. Ha a diagram önálló diagramlapon helyezkedik el, akkor lépjünk a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval a diagramlapra. Ha a diagram valamely munkalapon belül beágyazott objektumként szerepel, akkor nyomjuk meg a CONTROL, SHIFT + O billentyűkombinációt. Ekkor a JAWS összegyűjti a munkalapon található objektumokat és egy listába szervezi őket. Válasszuk ki a listából a nyílbillentyűkkel a megfelelő diagramot, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A diagram kijelölése után megjelenik a diagram. Ezután válasszuk ki a Diagram menü Minták menüpontját. A megjelenő Diagramtípus párbeszédpanel kombinált listamezői megegyeznek a Diagram Varázsló 1. lépésének beállítási lehetőségeivel. Alapértelmezetten a diagram típus listába kerülünk. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki az új típust, majd a TAB billentyűvel átléphetünk a jobb oldalra, ahol beállíthatjuk a nyílbillentyűkkel a kiválasztott diagramtípus altípusát. A Beállítás alapértelmezett diagramként gombbal a diagram típust alapértelmezett diagramtípussá tudjuk tenni. A beállítás után nyomjunk ENTER-t vagy TAB-bal lépjünk az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

4.6.1.6 Diagramok/grafikonok másolása és mozgatása egy munkalapon belül és megnyitott munkafüzetek között

Diagram másolása és áthelyezése
Először ki kell jelölni a másolni vagy áthelyezni kívánt diagramot. Ha a diagram valamely munkalapon belül beágyazott objektumként szerepel, akkor nyomjuk meg a CONTROL, SHIFT + O billentyűkombinációt. Ekkor a JAWS összegyűjti a munkalapon található objektumokat és egy listába szervezi őket. Ezután válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a megfelelő diagramot a listából, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A diagram kijelölésekor megjelenik a diagram.

Diagram másolása
Egy elkészített diagramot tetszőleges helyre másolhatunk. A másolás során a diagram megmarad az eredeti helyén is. A diagram kijelölése után válasszuk ki a Szerkesztés menü vagy a helyi menü Másolás menüpontját vagy nyomjuk meg a CONTROL + C billentyűkombinációt. Ezután az ESCAPE billentyűvel zárjuk be a virtuális megjelenítőt, majd vigyük a cellakurzort a munkafüzet kiválasztott munkalapjának azon cellájára, ahová a diagramot be szeretnénk szúrni. Végül a diagram beillesztéséhez használjuk a Szerkesztés menü vagy a helyi menü Beillesztés menüpontját vagy a CONTROL + V billentyűkombinációt. A beillesztett diagram megjelenik a virtuális kijelzőn. A kijelzőt bezárhatjuk az ESCAPE billentyűvel.

Ha a diagram önálló diagramlapon helyezkedik el, akkor lépjünk a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval a diagramlapra. Egy diagramlap másolásához használjuk a Szerkesztés menü Lap áthelyezése vagy másolása menüpontját. Egy diagramlap diagramját átmásolhatjuk egy meglévő munkalapra. A munkalapon a diagram objektumként lesz beillesztve.

Diagram áthelyezése
Egy diagramot áthelyezhetünk egy munkalapról egy másikra. Az áthelyezés során a diagram az eredeti helyéről törlődik, és az új helyén létrejön. A diagram kijelölése után válasszuk ki a Szerkesztés menü vagy a helyi menü Kivágás menüpontját vagy nyomjuk meg a CONTROL + X billentyűkombinációt. Ezután az ESCAPE billentyűvel zárjuk be a virtuális megjelenítőt, majd vigyük a cellakurzort a munkafüzet kiválasztott munkalapjának azon cellájára, ahová a diagramot be szeretnénk szúrni. Végül a diagram beillesztéséhez használjuk a Szerkesztés menü vagy a helyi menü Beillesztés menüpontját vagy a CONTROL + V billentyűkombinációt. A beillesztett diagram megjelenik a virtuális kijelzőn. A kijelzőt bezárhatjuk az ESCAPE billentyűvel.

Ha a diagram önálló diagramlapon helyezkedik el, akkor lépjünk a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval a diagramlapra. Egy diagramlap áthelyezéséhez használjuk a Szerkesztés menü Lap áthelyezése vagy másolása menüpontját.

4.6.1.7 Diagramok/grafikonok átméretezése és törlése

Az elkészült diagram méretét a későbbi munkánk során tetszőlegesen módosíthatjuk. Ehhez először ki kell jelölni az átméretezni kívánt diagramot. Csak azt a diagramot tudjuk átméretezni, amely egy meglévő munkalapon belül beágyazott objektumként szerepel. Nyomjuk meg a CONTROL, SHIFT + O billentyűkombinációt. Ekkor a JAWS összegyűjti a munkalapon található objektumokat és listába szervezi őket. Ezután válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a megfelelő diagramot a listából, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A diagram kijelölésekor megjelenik a Diagram. Válasszuk ki a Formátum menü Objektum menüpontját vagy nyomjuk meg a CONTROL + 1 billentyűkombinációt. A megjelenő Objektum formázása párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Méret lapfülre, majd a TAB billentyűvel a Magasság kombinált listamezőre. A diagram magasságát megadhatjuk a le- vagy felnyíl billentyűkkel vagy be is gépelhetjük a kívánt értéket. TAB-bal továbblépve adhatjuk meg a diagram szélességét is. Mindkét érték centiméterben értendő. Ha a TAB billentyűvel továbblépünk, akkor megadhatjuk százalékos formában is az eredeti objektumhoz képest a módosítás mértékét. Itt is külön beállíthatjuk a magasságot és a szélességet. Alapértelmezetten a 100% van beállítva. Az objektum arányainak megőrzéséhez lépjünk tovább a TAB-bal és jelöljük be SZÓKÖZ-zel a Rögzített méretarány jelölőnégyzetet. Végül menjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

Diagram törlése

A diagram törlése a diagram típusától függően kétféleképpen történhet. Ha a diagramot egy beágyazott objektumként szúrtuk be, akkor nyomjuk meg a CONTROL, SHIFT + O billentyűkombinációt. Ekkor a JAWS összegyűjti a munkalapon található objektumokat és egy listába szervezi őket. Ezután válasszuk ki a nyílbillentyűkkel a megfelelő diagramot a listából, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A diagram kijelölése után válasszuk ki a Szerkesztés menü Tartalom törlése almenüjének Mindent menüpontját.

Ha a diagram önálló diagramlapon helyezkedik el, akkor lépjünk a CONTROL + PAGEDOWN vagy a CONTROL + PAGEUP billentyűkombinációval a diagramlapra, majd válasszuk ki a Szerkesztés menü Lap törlése menüpontját.

4.7 Nyomtatás előkészítése

4.7.1 A munkalap oldalbeállításai

4.7.1.1 A munkalap margóinak megváltoztatása: felső, alsó, bal és jobb margók

Táblázatunk nyomtatott formájának kialakításához a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját használhatjuk. A megjelenő párbeszédpanelen négy lapfület találunk. Közöttük a CONTROL + TAB billentyűkombinációval tudunk váltani. Az oldalbeállítás munkalaponként eltérő lehet.

A munkalap margóinak megváltoztatásához válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Margók lapfülre. Az Alsó és Felső léptethető szerkesztőmezőkben a lap alsó és felső szélétől mért margótávolságot, a Bal és Jobb léptethető szerkesztőmezőkben a lap bal és jobb szélétől mért margótávolságot állíthatjuk be. A léptethető szerkesztőmezőkön a TAB billentyűvel tudunk lépkedni. A margók megadására használjuk a le- vagy felnyíl billentyűket vagy gépeljük be az értéket. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy a TAB-bal menjünk az OK Gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.7.1.2 A munkalap tájolásának megváltoztatása álló vagy fekvő formátumra, és a papírméret megváltoztatása

A tájolás és a papírméret megváltoztatásához válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Oldal lapfülre. Az Oldal lapfülön a nyomtatásra vonatkozó általános beállításokat tehetjük meg. TAB-bal lépjünk a Tájolás kombinált listamezőbe, majd a nyílbillentyűkkel válasszuk ki, hogy álló vagy fekvő lapra történjen a táblázat nyomtatása. A beállítás után lépjünk a TAB-bal a Papírméret kombinált listamezőre. Az alapértelmezett papírméret az A4-es. Az új papírméretet a le- vagy felnyíl billentyűkkel tudunk megadni. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy a TAB-bal menjünk az OK Gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.7.1.3 Az oldalbeállítás megváltoztatása ahhoz, hogy a munkalap tartalma elférjen egy oldalon vagy meghatározott számú oldalon

A táblázat nyomtatásbeli maximális méretének megadásához válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Oldal lapfülre. Az Oldal lapfülön a nyomtatásra vonatkozó általános beállításokat tehetjük meg. TAB-bal keressük meg az oldal széles és az oldal magas léptethető szerkesztőmezőket. A Legyen oldal széles és oldal magas léptethető szerkesztőmezők segítségével a táblázat nyomtatásbeli maximális méretét adhatjuk meg. Amennyiben a táblázat mérete a megadott értékeket meghaladja, az Excel méretarányosan a megadott értékhatárig zsugorítja azt. Az oldal széles és az oldal magas értékeket adjuk meg a le- vagy felnyíl billentyűkkel vagy gépeljük be. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy a TAB-bal menjünk az OK Gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.7.1.4 Szöveg bevitele és megváltoztatása egy munkalap élőfejében (fejlécében) és élőlábában (láblécében)

Az Élőfej és élőláb megadásához válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Élőfej és élőláb lapfülre. Az Élőfej és élőláb fülön a lap tetején és alján ismétlődő szöveges információk beállítására nyílik lehetőségünk. Ugyanerre a lapfülre juthatunk a Nézet menü Élőfej és élőláb menüpontjával is. TAB-bal lépjünk az Élőfej vagy az Élőláb kombinált listamezőbe, majd a nyílbillentyűkkel az előre definiált sémák közül válasszunk. Saját élőfej vagy élőláb beállításához lépjünk TAB-bal az Egyéni élőfej vagy az Egyéni élőláb gombokra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Az egyéni élőfej és élőláb beállítása azonos módon történik. Az élőfej vagy élőláb tartalmát a megjelenő párbeszédpanelen található Bal oldalon, Középen, Jobb oldalon szerkesztőmezőkben adhatjuk meg. A begépelt adatok a rovatoktól függően balra, középre vagy jobbra rendezve jelennek meg. A párbeszédpanel megnyitása után alaphelyzetben a bal oldalon állunk, ide beírhatjuk például a nevünket. A szerkesztőmezők kitöltése után lépjünk a TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Ekkor az oldalbeállítás párbeszédpanelre visszakerülünk. Itt is keressük meg a TAB-bal az OK gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

4.7.1.5 Mezők beillesztése az élőfejbe (fejlécbe) és élőlábba (láblécbe): oldalszám-információk, dátum, időpont, fájlnév, a munkalap neve

Az Élőfej és élőláb megadásához válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk az Élőfej és élőláb lapfülre. Az Élőfej és élőláb fülön a lap tetején és alján ismétlődő szöveges információk beállítására nyílik lehetőségünk. Ugyanerre a lapfülre juthatunk a Nézet menü Élőfej és élőláb menüpontjának kiválasztásával is.

Saját élőfej vagy élőláb beállításához lépjünk TAB-bal az Egyéni élőfej vagy az Egyéni élőláb gombokra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Az egyéni élőfej és élőláb beállítása azonos módon történik. Az élőfej vagy élőláb tartalmát a megjelenő párbeszédpanelen található Bal oldalon, Középen, Jobb oldalon szerkesztőmezőkben adhatjuk meg. A begépelt adatok a rovatoktól függően balra, középre vagy jobbra rendezve jelennek meg. Alaphelyzetben a Bal oldalon állunk a párbeszédpanel megnyitása után.

Állandó szövegrészek beírásán kívül beszúrhatunk automatikusan frissülő mezőket is. Ezeket a párbeszédpanel megfelelő gombjaival vagy a mezőkód begépelésével adhatjuk meg. Egy mező beszúrása mindig abba a mezőbe történik, amelyen éppen utoljára álltunk. Először TAB-bal keressük meg a beszúrandó mezőhöz tartozó gombot, majd nyomjuk meg az INSERT + numerikus mínusz billentyűt. Ezzel a paranccsal a JAWS kurzort, vagyis az egér kurzort a gombra vittük. Ezután váltsunk vissza a PC kurzorra a numerikus plusz billentyűvel. Lépjünk a TAB-bal a beszúrás helyére. Nyomjuk meg a numerikus mínusz billentyűt és kattintsunk a bal egér gombbal a numerikus billentyűzet / (per) billentyűjével. Ezután váltsunk vissza a PC kurzorra a numerikus plusz billentyűvel. A mező beszúrása megtörtént.
A gombok nevei egyértelműen azonosítják funkciójukat, kivéve az Összes gombot, amelynek hatására az aktuális oldalszámot szúrja be. Végül lépjünk a TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t. Ekkor az oldalbeállítás párbeszédpanelre kerülünk vissza. Itt is keressük meg a TAB-bal az OK gombot és nyomjuk meg az ENTER-t.

4.7.2 Előkészítés

4.7.2.1 A munkalap nyomtatási képének megjelenítése

Nyomtatás előtt megtekinthetjük, hogy a táblázat nyomtatott formában hogyan fog kinézni. Válasszuk ki a Fájl menü Nyomtatási kép menüpontját. A nyomtatási képet még megtekinthetjük a Fájl menü Oldalbeállítás párbeszédpanel Megtekintés gombjával vagy a Fájl menü Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatási kép gombjával. A Nyomtatási kép ablakban a nyomtatandó képet a JAWS kurzorral tudjuk leolvasni, de használhatjuk a virtuális megjelenítőt is. A Nyomtatási kép ablakban a státuszsoron olvashatjuk el az aktuális és az összes oldalszámot. A Státuszsor meghallgatásához nyomjuk meg az INSERT + PAGEDOWN billentyűkombinációt. A lapok között lapozhatunk, ha a TAB-bal megkeressük a Következő vagy az Előző gombot, majd megnyomjuk a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. A teljes oldal és a 100%-os nézet között válthatunk, ha a TAB-bal a Nagyítás gombra lépünk és megnyomjuk a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

A Nyomtatás párbeszédpanel megjelenítéséhez lépjünk a Nyomtat gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Az Oldalbeállítás párbeszédpanel megjelenítéséhez lépjünk a Beállít gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Az oldal margóit és az oszlophatároló vonalakat megjeleníthetjük, vagy elrejthetjük ha a TAB-bal a Margók gombra lépünk és megnyomjuk a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

Az Oldaltöréses megtekintés vagy a Normál nézet gombokkal átválthatunk más nézetre. Ezek a nézetek megegyeznek a Nézet menüből is elérhető lehetőségekkel. A nyomtatási képet bezárhatjuk, ha a TAB billentyűvel megkeressük a Bezárás gombot és megnyomjuk a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. Az ESCAPE billentyűt is használhatjuk a bezáráshoz.

4.7.2.2 A cellarácsok megjelenítése és elrejtése, a nyomtatáshoz használt sor- és oszlopazonosítók megjelenítése

Válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Lap lapfülre. A Lap lapfülön az aktuális vagy a kijelölt munkalap tartalmának nyomtatásával kapcsolatos beállításokat tehetjük meg. TAB-bal keressük meg a Nyomtatás elemcsoport Cellarácsokkal jelölőnégyzetet. Ha a SZÓKÖZ-zel bejelöljük, akkor az alapértelmezett cellarácsok a nyomtatásban is meg fognak jelenni. A beállítás után lépjünk a TAB billentyűvel a Sor- és oszlopazonosítókkal jelölőnégyzetre. Ha a SZÓKÖZ-zel bejelöljük, akkor a nyomtatott táblázat a sorok és oszlopok címkéit is tartalmazni fogja. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy a TAB-bal menjünk az OK Gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.7.2.3 Címként nyomtatandó soro(k) engedélyezése a kinyomtatott munkalap minden oldalán

A táblázatban vigyük a cellakurzort abba az oszlopba vagy sorba, amelynek a tartalmát címként meg szeretnénk jeleníteni minden oldalon. Ez nem kötelező, de hasznos lehet nagyobb táblázatoknál.

Válasszuk ki a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontját. A megjelenő Oldalbeállítás párbeszédpanelen a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Lap lapfülre. A Lap lapfülön az aktuális vagy a kijelölt munkalap tartalmának nyomtatásával kapcsolatos beállításokat tehetjük meg. TAB-bal keressük meg a Fent ismétlődő sorok és a Balra ismétlődő oszlopok szerkesztőmezőt. Megadhatjuk, hogy többoldalas táblázat nyomtatása esetén minden nyomtatott oldal tetején, illetve bal oldalán címként mindig jelenjenek meg bizonyos sor vagy oszloptartományok. Ha lenyomjuk a lenyíl, majd a felnyíl billentyűt, akkor annak a cellának a hivatkozása jelenik meg a szerkesztőmezőben, amelyre ráléptünk a táblázatban. Ha más cellahivatkozást szeretnénk megadni, akkor használjuk a nyílbillentyűket vagy gépeljük be a cella abszolút hivatkozását. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy a TAB-bal menjünk az OK Gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

4.7.3 Nyomtatás

4.7.3.1 Egy cellatartomány, egy teljes munkalap, egy munkalap meghatározott számú példánya, a teljes munkafüzet és egy kiválasztott diagram nyomtatása

A nyomtatási terület kijelölése
Ha a munkalapnak egy bizonyos területét szeretnénk csak kinyomtatni, akkor az adott tartományt nyomtatási területként kell kijelölni. A nyomtatási terület megadásához először jelöljük ki a nyomtatandó cellatartományt, majd válasszuk ki a Fájl menü Nyomtatási terület almenüjének Nyomtatási terület kijelölése menüpontját. A nyomtatási terület megszüntetéséhez válasszuk ki a Fájl menü Nyomtatási terület almenüjének Nyomtatási terület megszüntetése menüpontját.

Nyomtatás
Miután elvégeztük a szükséges beállításokat, válasszuk ki a Fájl menü Nyomtatás menüpontját vagy nyomjuk  le a CONTROL + P billentyűkombinációt. A megjelenő Nyomtatás párbeszédpanelen a példányszám léptethető szerkesztőmezőbe kerülünk, ahol a le- vagy felnyíl billentyűkkel vagy a szám begépelésével megadhatjuk, hogy a táblázatot hány példányban szeretnénk kinyomtatni. A TAB billentyűvel továbblépve a Nyomtatandó oldalak elemcsoportban beállíthatjuk, hogy a táblázat mely oldalait szeretnénk kinyomtatni. Alapértelmezetten a Mind van kiválasztva. TAB-bal továbblépve begépelhetünk egy oldaltartományt a Kezdete és a Vége szerkesztőmezőkbe.

TAB-bal továbblépve a Mi kerül nyomtatásra elemcsoportban kiválaszthatjuk a nyílbillentyűkkel, hogy a munkalap mely részét, illetve a munkafüzet mely munkalapjait szeretnénk kinyomtatni.

Választható lehetőségek
A kijelölt terület: Egy munkalap tetszőleges kijelölt cellatartományának nyomtatása.
A teljes munkafüzet: A teljes munkafüzet kinyomtatása.
A kijelölt munkafüzetlapok: Az aktuális és a kijelölt Munkalap nyomtatása.
Kijelölt diagram: A kijelölt diagram nyomtatása.
A nyomtatás elindításához nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk a TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t.

Függelék: Kisegítő lehetőségek látássérülteknek

A. A táblázatkezelő kisegítő lehetőségei látássérülteknek

Hasznos beállítások a JAWS program optimális kihasználásához

1. Az Excel program ablaka legyen teljes méretű.

2. A Nézet menü Nagyítás menüpontjánál beállíthatjuk a megjelenítés nagyítását vagy kicsinyítését. A nagyítás panel listából válasszuk ki a kívánt értéket, vagy a szerkesztőmezőbe írjunk 10 és 400 közötti értéket. Ha a lap kijelölt részével ki szeretnénk tölteni a teljes ablakot, válasszuk a Kijelölés elemet. A nagyítás vagy a kicsinyítés a nyomtatást nem érinti. Ha a Fájl menüből választható Oldalbeállítás párbeszédpanel Oldal lapján nem állítjuk be másképp, a lapok nyomtatása 100%-os méretben történik.

3. Az Eszköztár gombjainak méretének növeléséhez válasszuk ki az Eszközök menü Testreszabás menüpontját. A CONTROL + TAB billentyűkombinációval váltsunk a Beállítások lapfülre. Keressük meg TAB-bal, majd a Szóköz billentyűvel jelöljük be a Nagy gombok jelölőnégyzetet.

4. Gombok, menük és más képernyőelemek hangjelzéseinek be- és kikapcsolásához válasszuk ki az Eszközök menü Beállítások menüpontját, majd lépjünk CONTROL + TAB billentyűkombinációval az Általános lapfülre. TAB-bal keressük meg, majd a szóköz billentyűvel jelöljük be a Hangos visszajelzés jelölőnégyzetet, vagy töröljük annak jelölését.

B. A képernyőolvasó szoftverek szolgáltatásai táblázatkezeléshez

4.8.2.1 Sor- és oszlopcímek felolvasása az Excel programban

Sor- és oszlopcímek megadása
Mielőtt a JAWS a számolótábla celláinak címét fel tudná olvasni, meg kell adnia, hogy mely oszlopok, illetve sorok tartalmazzák a címeket. Ha szeretné beállítani a sorcímeket, lépjen a sorcímeket tartalmazó oszlopba, és használja az ALT + CONTROL + SHIFT + R billentyűparancsot. Ha az oszlopcímeket szeretné beállítani, lépjen az oszlopcímeket tartalmazó sorba, és használja az ALT + CONTROL + SHIFT + C billentyűparancsot.
Tipp: Használhatja az INSERT + V billentyűparancsot is, hogy a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel segítségével adja meg a sor- illetve oszlopcímeket.

Továbbá az Excel névmegadási funkciójával is meghatározható, hogy mely sorok és oszlopok tartalmazzák a cellák címét. Az Excel név megadásának használata a JAWS ilyen parancsai helyett akadálymentesítetté teszi a munkalapot a JAWS minden 6.10-es vagy újabb verzióját használónak. Nem szükséges a munkafüzet .jsi fájljának átadása a más felhasználók részére, mert már maga a munkafüzet tartalmazza a sor- és oszlopcímekre vonatkozó adatokat. Ezzel az akadálymentességgel felruházhatják a készítői a munkafüzetet a JAWS használata nélkül is.

A sor- és oszlopcímekből a következő eljárással készíthet neveket:
1. Lépjen a címeket tartalmazó oszlop vagy sor első cellájába. Ha a munkalapon sor- és oszlopcímeket is használ, abba a cellába lépjen, ahol ezek találkoznak.
2. Válassza a Beszúrás menüt, jelölje ki a Név menüpontot, majd nyomja le a jobbranyíl billentyűt.
3. Válassza a Név megadása menüpontot, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
4. Ha ez az oszlop tartalmazza a sorcímeket, írja be "Sorcím", és nyomja meg az ENTER billentyűt. Ha ez a sor tartalmazza az oszlopcímeket, írja be "Oszlopcím", és nyomja meg az ENTER billentyűt. Ha ez a cella a sor- és az oszlopcímek találkozásánál van, írja be "Cím", és nyomja meg az ENTER billentyűt.

Ha nem az 1-es számú munkalapra kívánja a sor- illetve oszlopcímeket megadni, a munkalap számát a "Sorcím", "Oszlopcím" vagy "Cím" mögé be kell szúrni. Például, ha a 4-es munkalapon lévő sort kíván megadni oszlopcímként, ezt kell beírni "Oszlopcím4." Hogy meghallgassa, melyik munkalapon van, használja az INSERT + C billentyűparancsot.

Tipp: Címtartományként több sort illetve oszlopot is megadhat. Például ha az 1. és 2. sort kívánja oszlopcímként defíniálni, jelölje ki mindkét oszlopot, és rendelje hozzá az "Oszlopcím" nevet.

A JAWS így a cellát sor- illetve oszlopcímeket tartalmazó tartomány kezdeteként azonosítja. Ha a munkafüzet egy adott munkalapján a sor- illetve oszlopcímek ilyen módszerrel lettek megadva, a JAWS programnak a sor- és oszlopcímek definiálására szolgáló szokásos módszere nem használható. Ha azonban ugyanennek a munkafüzetnek másik munkalapján a sor- és oszlopcímek nem az Excel névadási funkciójával lettek megadva, használható a JAWS szokásos módszere. Ha a munkalap több régiót tartalmaz, ez a módszer nem használható.

4.8.2.2 Megnevezések hatálytalanítása

A számolótábla szerzője által megadott sorcím- és oszlopcím-adatokat a JAWS bármely felhasználója hatálytalaníthatja. Ennek érdekében használja az INSERT + V billentyűparancsot a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel megnyitásához. Jelölje ki a "Megnevezések hatálytalanítása" beállítást, és a SZÓKÖZ billentyű többszöri megnyomásával választhat a lehetőségek között. Kiválaszthatja azt is, hogy csak az aktuálisan megnyitott számolótáblában legyenek hatálytalanítva a megnevezéses címek. Választhatja azt, hogy az Excelben megnyitott minden munkalapon legyenek hatálytalanítva a megnevezéses címek. A "Kikapcsolva" választásával a szerző által megnevezéssel megadott sor- és oszlopcímeket újra használhatja.

4.8.2.3 Címfelolvasási beállítások

Az Excel bőbeszédűségi beállításainál megadott sor- és oszlopcímeknek megváltoztathatja a felolvasási módját. Az INSERT + V billentyűparancsra megjelenő párbeszédpanelen válassza a "Címfelolvasás" listaelemet, és a SZÓKÖZ billentyűvel válassza ki a következők egyikét:
Kikapcsolva - A JAWS nem mondja be a sor- és oszlopcímeket.
Sorcímek felolvasása - Amikor átlép egy másik sorba, a JAWS bemondja a sorcímet, de nem mondja be az oszlopcímeket.
Oszlopcímek felolvasása - Amikor átlép egy másik oszlopba, a JAWS bemondja az oszlopcímet, de nem mondja be a sorcímeket.
Oszlop- és sorcímek felolvasása - Amikor átlép egy másik oszlopba, a JAWS bemondja az oszlopcímet. Amikor átlép egy másik sorba, a JAWS bemondja a sorcímet.

4.8.2.4 Összegzést tartalmazó sorok és oszlopok felolvasása

Megjelölheti, hogy mely sor vagy oszlop tartalmazza a szomszédos cellákba írt értékek összegét. Ha a munkalapon oszlopösszegek vannak, lépjen abba a sorba, amelyik az összegeket tartalmazza, és használja a CONTROL + INSERT + DELETE billentyűparancsot. Ha a munkalapon sorösszegek vannak, lépjen abba az oszlopba, amelyik az összegeket tartalmazza, és használja a CONTROL + INSERT + ENTER billentyűparancsot.
Tipp: Használhatja az INSERT + V billentyűparancsot is, hogy a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel segítségével adja meg az összeget tartalmazó sort, illetve oszlopot.

Miután megadta, hogy melyik sor tartalmazza az oszlopösszegeket, az INSERT + DELETE billentyűparancs hatására meghallgathatja az aktuális oszlop összegét. Hasonlóképpen, miután megadta, hogy melyik oszlop tartalmazza a sorösszegeket, az INSERT + ENTER billentyűparancs hatására meghallgathatja az aktuális sor összegét.

A JAWS csak felolvassa a megjelenített összegeket, maga nem végzi el automatikusan a szükséges számolást. Az Excel megfelelő képletét, ami a cellák adott tartományát összegzi, önnek kell beszúrnia. A képletek használatáról az Excel súgójában tájékozódhat.

4.8.2.5 A számolótábla látható sorainak és oszlopainak felolvasása

A JAWS tartalmaz olyan billentyűparancsokat, amelyekkel akár csak az adott számolótábla képernyőn látható részét is fel lehet olvasni. Amennyiben engedélyezve van a címfelolvasás, az alábbiakban ismertetett billentyűkombinációk lenyomásakor a program először a megfelelő címcellákat, majd a látható cellák tartalmát olvassa fel.

Munkalaponként tíz figyelőcellát lehet beállítani. A program rögzíti a memóriában ezt a tíz cellát, és a munkalapról történő kilépések, illetve az arra való visszalépések során mindvégig viszonyítási pontként kezeli azokat. Lehetősége van cellatartomány figyelésére is. A figyelést indító billentyűkombináció lenyomása előtt jelölje ki a cellatartományt, és a lenyomást követően a JAWS felolvassa azt.

A figyelőcellákat az ALT + CONTROL + SHIFT + 1-0 billentyűkombinációkkal állíthatja be. A következő alkalmas figyelőcella aktuális cellára állításához használhatja a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanelt is. A figyelőcellák felolvasásához nyomja le az ALT + SHIFT + 1-0 billentyűkombinációk egyikét. A figyelőcellák felolvasásakor a JAWS a cellakoordinátákat is közli. A JAWS közli továbbá a cella címét is, ha az Excel bőbeszédűségi beállításaiban a Címfelolvasás megfelelő beállítását választotta.

Tipp: Ha nem szeretné, hogy a JAWS bejelentse a figyelőcellák címét, használja az INSERT + V billentyűparancsot, jelölje ki a "Figyelőcellák címének bejelentése" listaelemet, majd nyomja le a SZÓKÖZ billentyűt, hogy az "Kikapcsolva" legyen.

A figyelt cellák felsorolásához nyomja le a CONTROL + SHIFT + M billentyűkombinációt. A párbeszédpanelen valamennyi definiált figyelőcella koordinátái és tartalma megjelenik. Amennyiben a figyelőcella egy tartomány, a program a tartomány koordinátáit jeleníti meg. A párbeszédpanelről a figyelőcellára is át lehet váltani.

A program jelen verziójában egy újabb bőbeszédűségi elem használatával törölheti az aktuális munkalaphoz tartozó összes figyelőcellát. Amikor a nyílbillentyűkkel kiválasztja ezt a beállítást, a JAWS bemondja az aktív munkalapon megadott figyelőcellák számát.

4.8.2.6 Visszatérés az előző cellába a figyelőcellából

Ha a CONTROL + SHIFT + M billentyűparanccsal valamely figyelőcellára lépett, a CONTROL + SHIFT + 0 billentyűparanccsal visszatérhet közvetlenül a figyelőcella előtti
pozícióba.

4.8.2.7 Régiófüggő Excel-beállítások

A címek és az összegek felolvasása történhet régiónként is. Ebben az esetben a JAWS automatikusan ezeket a beállításokat használja a megfelelő régióra történő ugrás során. A JAWS azt is közli, ha a kurzor új régióba kerül. Az is lehetséges, hogy egyazon munkalapon egymás mellett helyezkedjenek el a táblázatok.

Alapértelmezés szerint az egyrégiós üzemmód támogatott. A többrégiós üzemmód támogatásának engedélyezéséhez az INSERT + V billentyűparanccsal nyissa meg a
Bőbeszédűség megadása párbeszédpanelt, lépjen a Területek elemre, és a SZÓKÖZ billentyűt megnyomva váltson beállítást.

Megjegyzés: Egyrégiós üzemmód használata esetén a címek és az összegek felolvasása szempontjából az egész munkalap egy régiónak számít.

Régiót kétféleképpen lehet definiálni: cellatartomány definiálása régióként, vagy az Excel alapértelmezett régiódefiníciója használatával.
1. Jelölje ki azt a teljes cellatartományt, amelyet a régió részévé kíván tenni.
2. Mutasson a Beszúrás menü Név pontjára, majd kattintson a Név megadása parancsra.
3. Írja be a régió nevét, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.

A saját régiót azért célszerű elnevezni, mert üres sorokat és oszlopokat lehet beszúrni. A JAWS *.jsi kiterjesztésű fájlban tárolja a régióneveket.

Az Excel program alapértelmezés szerint adatokat tartalmazó, folytonosan elhelyezkedő cellák csoportját tekinti régiónak. A régió széleit egy üres cellákból álló sor és oszlop jelenti. Ennek megfelelően az Excel alapértelmezett régiói nem tartalmazhatnak üres cellákból álló sort vagy oszlopot.

A JAWS a sorok és az oszlopok összegét csak az aktuális régió figyelembevételével számítja ki. Ha tudni szeretné valamely sor vagy oszlop összegét, és a munkalapon van egy szomszédos táblázat is, a program a helyes összeget közli.

4.8.2.8 A többrégiós üzemmód támogatásának korlátozásai

A többrégiós üzemmód támogatásának köszönhetően javítható a sorok és az oszlopok címének, illetve a sorok és az oszlopok összegének olvasási hatékonysága. Ez az üzemmód nem támogatja a JAWS valamennyi, az Excel programban használható parancsát, mert sok parancs nem ismeri fel a többrégiós műveletsorokat. Néhány ilyen parancs:
az aktuális oszlop celláinak felsorolása (CONTROL + SHIFT + C)
az aktuális sor celláinak felsorolása (CONTROL + SHIFT + R)
az oldaltörésénél lévő cellák felsorolása (CONTROL + SHIFT + B)
megjegyzéssel ellátott cellák felsorolása (CONTROL + SHIFT + Á)
adatokat tartalmazó látható cellák felsorolása (CONTROL + SHIFT + D)

Létezik néhány olyan parancs is, amely nem alkalmazható a többrégiós üzemmódban, mert nem tudják olvasni a táblázatcellákban lévő adatokat. Ilyen például
a Munkalapok felsorolása parancs (CONTROL + SHIFT + S).

4.8.2.9 A JAWS Excel-beállításainak mentése

A JAWS az egyes munkamenetek között is megjegyzi az összes Microsoft Excel-specifikus bőbeszédűségi beállítást, például a cellák és kijelölések felolvasására, a cellában szereplő számok formátumának megváltozására, valamint a cellaszegély megváltozására vonatkozókat.

4.8.2.10 Munkafüzet-beállítások

A Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel Munkafüzet-beállítások eleme három beállítási lehetőséget kínál: a Pontosan egyező, a Legjobban egyező és az Új JSI-fájl lehetőséget. A Munkafüzet-beállítások lehetőséggel határozható meg, hogy egy adott munkafüzetet milyen beállításokat alkalmazva olvasson fel a program. Ha gyakran dolgozik hasonló beállításokat tartalmazó munkafüzetekkel (például havonta kap olyan munkafüzeteket, amelyekhez ugyanazok a cím-, összeg- és figyelési beállítások használhatóak), akkor nem túl kényelmes megoldás beállítani e jellemzőket minden egyes új munkafüzethez. A JAWS Munkafüzet-beállítások elemének Legjobban egyező nevű beállítását megadva a JAWS meghatározza, hogy mely beállításfájlok illenek leginkább az aktuális munkafüzethez, és automatikusan betölti a megfelelő beállításokat.

Megjegyzés: Ha módosítja a bőbeszédűségi beállításokat, miközben a Legjobban egyező beállítás van megadva, a program a módosításokat a Munkafüzet-beállítások területen található Legjobban egyező nevű beállításnál megadott JSI-fájlba menti.

Ha csak akkor szeretné betölteni a beállításokat, ha azok kifejezetten az adott munkafüzethez készültek, válassza a Pontosan egyező nevű beállítást.

Amennyiben egy olyan munkafüzet bőbeszédűségi beállításait kell módosítania, amelyhez a Legjobban egyező nevű beállítás van megadva, de nem módosíthatja a megadott JSI-fájlt, mivel azt más fájlokhoz kell használnia, adjon meg egy új JSI-fájlt, nyomja meg az ENTER billentyűt a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel bezárásához, majd nyissa meg újra a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanelt, és hajtsa végre a módosításokat. A Munkafüzet-beállítások területen a Pontosan egyező nevű beállítás lesz megadva, valamint egy JSI-fájl az aktuális munkafüzethez.

4.8.2.11 Braille-üzemmódok használata az Excel programban

A Braille-mód bőbeszédűségi beállítást akkor célszerű alkalmazni, ha a Braille-kijelző részletező üzemmódban fut. Ezzel a bőbeszédűségi beállítással az Excel program számolótábláin történő mozgáshoz három különböző részletező üzemmód között választhat.

A Cella nézet az a hagyományos nézet, amely az aktív cellák koordinátáit, az esetleges oszlop- és sorcímeket, a cellatartalmat, a cellában szereplő képletet, a cellához tartozó megjegyzést, a cellahivatkozás címét, a sorösszeget, a figyelőcellákat stb. jeleníti meg.

A Sor mód beállítással legfeljebb kilenc, az aktuális sor aktív celláját körülvevő cella jeleníthető meg. Az üres cellákat mínuszjel jelöli (3-6. pont). Az aktív cella minden esetben az adatok középpontja, hacsak a fókusz nem a sor elején vagy végén van: ebben az esetben az aktív cella a megjelenített adatok első vagy utolsó eleme. Az aktív cella koordinátáit közvetlenül az aktív cella tartalma előtt jeleníti meg a program, így a képernyőfókusz egyszerűen azonosítható.

Az Oszlop nézet beállítással legfeljebb kilenc, az aktuális oszlop aktív celláját körülvevő cella jeleníthető meg. Az aktív cella minden esetben az adatok középpontja, hacsak a fókusz nem az oszlop elején vagy végén van: ebben az esetben az aktív cella a megjelenített adatok első vagy utolsó eleme. Az üres cellákat mínuszjel jelöli (3-6. pont). Az aktív cella koordinátáit mindig az aktív cella előtt jeleníti meg a program, így a képernyőfókusz egyszerűen azonosítható.

Megjegyzés: Ha az adott cella tartalmának szerkesztéséhez megnyomja az F2 funkcióbillentyűt, a program a Sor módba lép, így a beszúrási jel követhető a szerkesztés közben.

4.8.2.12 Excel-diagramok olvasása

Ahogy valamelyik Excel-diagramra helyezi a fókuszt, a JAWS felolvassa annak tulajdonságait a virtuális kurzor segítségével. A programban ugyanúgy mozoghat, mint az Internet Explorer böngészőben megjelenített weblapokon. A virtuális kurzor használatának befejezéséhez és a munkalapra való visszatéréshez nyomja meg az ESC billentyűt.

Amennyiben egy már aktív diagram esetében a munkalap-objektumokat kijelölő függvényt használja, az Excel rendszerhibája miatt nem lehet másik objektumot kijelölni. Másik diagram kijelöléséhez először tegye inaktívvá a diagramot az ESC gomb megnyomásával.

A JAWS 6.20-as verziója már felismeri és kimondja az összes (14) diagram valamennyi (73) résztípusának típusát és címét, ám részletes ismertetés csak a grafikonokhoz, valamint a sáv-, az oszlop-, a henger-, a piramis-, a kúp-, a kör-, a perec- és a pontdiagramokhoz, illetve azok résztípusaihoz tartozik. Megjegyzés: A trendvonalakhoz ellenben még nem tartozik ismertetés.

Az adott diagram leírását akkor mondja el a program, ha a fókusz a diagramon van, és a felhasználó lenyomja az INSERT + F1 billentyűkombinációt. Példa a diagramleírásra:
a diagram típusa
a diagram címe
a tengelyek feliratai
a sorozatok száma

A program az összes sorozatot ismerteti, kezdve a jelmagyarázattal, ezt pedig a sorozatban szereplő pontok száma követi. Az egyes pontokat a pont száma, az adatfelirat (ha van), a kategórianév és az érték jellemzi. Ha olyan diagramokat jellemez a program, amelyek esetén a százalékos eloszlást nem ismerteti, és több olyan folytonos kategória is létezik, amelyek értéke megegyező (tehát a program nem jelzi az összes, egyező pontot vagy sávot), a JAWS összegyűjti az egyes elemeket, és felolvassa a tartományt.

4.8.2.13 További hasznos tanácsok

Az INSERT + F billentyűkombináció négyféle aláhúzási stílust definiál, ahelyett, hogy pusztán az aláhúzás be- vagy kikapcsolt állapotát jelölné.
Az INSERT + 5 és az INSERT + F billentyűkombináció (az alapértelmezettől eltérő szín választásakor) helyesen azonosítja a cella szövegszínét.
A JAWS kezdő bőbeszédűségi beállítás esetén automatikusan kijelöli a Megnyitás és a Mentés másként párbeszédpanel listanézetében szereplő fájlt.
A munkalap Képernyő tartalmától függő súgó elemével megállapítható az aktuális munkafüzetben lévő munkalapok száma. Az egyes lapok közötti mozgáshoz a CONTROL + PAGE UP vagy a CONTROL + PAGE DOWN, valamint a CONTROL + SHIFT + S billentyűkombináció használható.

Amennyiben az adott táblázatban kezdő bőbeszédűségi szint mellett mozog, a JAWS megjegyzéssel jelölt cella esetén megjegyzésről, képletet tartalmazó cella esetén képletről, hivatkozással rendelkező cella esetén pedig hivatkozásról értesítő üzenettel jelez a felhasználónak.

Egy oszlopban legfeljebb 65 536 sor lehet, de a JAWS csak az első 256 sort veszi figyelembe az aktuális oszlop adatokat tartalmazó celláinak felsorolásakor (CONTROL + SHIFT + C). Ha azt szeretné, hogy a JAWS több adatsort is figyelembe vegyen, módosítsa a kereshető sorok maximális számának értékét: ehhez rendelje újra hozzá az excel.jsh nevű fájlban található MaxRowsToSearch állandót. Ne feledje, hogy a változó maximális értéke nem lehet nagyobb a JAWS szkriptnyelve által engedélyezett maximális egész szám-értéknél.

A Pozícióadatok bőbeszédűségi lehetőséget a JAWS Konfigurációkezelő alkalmazásában lehet beállítani. Haladó bőbeszédűségi szint esetén ez a beállítás általában le van tiltva. Az Excel program használatakor ez a beállítás engedélyezve van. A Pozícióadatok szolgáltatás a táblázatokban való mozgáshoz nyújt segítséget. A program tájékoztatja a felhasználót arról, ha a kurzor új sorba vagy új oszlopba ugrik. A szolgáltatás letiltásához indítsa el a JAWS Konfigurációkezelő segédprogramját az Excel működése közben. Válassza a Beállítások megadása menü Bőbeszédűségi beállítások parancsát. A TAB billentyű megnyomásával ugorjon a Haladó szint beállításai gombra. A gomb kijelölése után nyomja meg az ENTER billentyűt, majd jelölje be a kívánt jelölőnégyzeteket - például a Pozícióadatok beállítást -, vagy törölje belőlük a jelet.

Az Excelben két vagy több cella egy cellába egyesíthető. Amikor ilyen egyesített cellát jelöl ki, a JAWS az egyesítésben lévő cellák tartományát mondja be. Például, ha az A1, B1 és C1 cellát egyesítette, a JAWS a cella kijelölésekor bemondja, hogy "A1 - C1".

C. A képernyőnagyító szoftverek szolgáltatásai táblázatkezeléshez

4.8.3.1 A MAGic és a Microsoft Excel

A MAGic program olyan billentyűparancsokkal rendelkezik, amelyek segítik a Microsoft Excel 97, 2000 és 2002 használatát anélkül, hogy használnia kellene az egeret bizonyos szolgáltatások eléréséhez. Ha a beszédtámogatás be lett kapcsolva, a MAGic bemondja az egérrel kattintott vagy a billentyűzetről kiválasztott cella tartalmát és koordinátáit. Ha a cella képletet tartalmaz, a MAGic azt is bemondja.

MAGic beállítások módosítása: MAGic + O
Megjegyzésekkel ellátott cellák felsorolása: CONTROL + SHIFT + Á
Oszloptartalom felsorolása: CONTROL + SHIFT + C
Oszlopcím feladása: ALT + SHIFT + C
Oszlopösszegzés feladása: MAGic + ENTER
Sortartalom felsorolása: CONTROL + SHIFT + R
Sorcím feladása: ALT + SHIFT + R
Sorösszegzés feladása: MAGic + R
Adatokat tartalmazó látható cellák felsorolása: CONTROL + SHIFT + D
Hiperhivatkozás kiválasztása: CONTROL + SHIFT + H
Figyelőcellák megadása: ALT + CONTROL + SHIFT + 1 (től 0-ig)
Lépés a figyelőcellára: CONTROL + SHIFT + M
Figyelőcellák feladása: ALT + SHIFT + 1 (től 0-ig)

4.8.3.2 MAGic beállítások módosítása

A MAGic + O billentyűparancs olyan beállítások megadását teszi lehetővé, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a nagyobb mértékű nagyítás használatakor. A MAGic megjeleníti a MAGic beállítások módosítása párbeszédpanelt, amely felsorol néhány kiválasztható beállítási lehetőséget:

Egy vagy több régió támogatása
Ha az Excelben több régiót használ, kapcsolja be a több régiós támogatást, hogy hallja, ha átlép másik régióba. A régiókra (tartományok) vonatkozóan az Excel súgójában kap tájékoztatást.

Régió oszlopcímeinek beállítása sortartományra
A MAGic a kijelölt sortartományt oszlopcímeket tartalmazó sor(ok)ként értelmezi, és amikor az Oszlopcím feladása billentyűparancsát használja, a MAGic ebből a sorból (vagy sorokból) olvassa ki az oszlop címét.

Régió sorcímeinek beállítása oszloptartományra
A MAGic a kijelölt oszloptartományt sorcímeket tartalmazó oszlop(ok)ként értelmezi, és amikor a Sorcím feladása billentyűparancsát használja, a MAGic ebből az oszlopból (vagy oszlopokból) olvassa ki a sor címét.

Régió összegoszlopának beállítása a jelenlegire
A MAGic a jelenlegi oszlopot tekinti a sor összegzését tartalmazó oszlopnak a régióban. Amikor a Sorösszegzés feladása billentyűparancsát használja, a MAGic ebből az oszlopból olvassa ki a sor összegét.

Régió összegsorának beállítása a jelenlegire
A MAGic a jelenlegi sort tekinti az oszlop összegzését tartalmazó sornak a régióban. Amikor az Oszlopösszegzés feladása billentyűparancsát használja, a MAGic ebből a sorból olvassa ki az oszlop összegét.

A következő szabad figyelőcella beállítása
A figyelőcella egy cella vagy cellatartomány, amit akkor is figyelhet, amikor a munkalap más területén dolgozik. Tíz figyelőcellát lehet használni, kijelölésük az ALT + CONTROL + SHIFT + 1 billentyűparanccsal történik, az 1 helyén mindig annak a számnak a billentyűjét kell használni a billentyűzet legfelső sorából, ahányadik figyelőcelláról van szó (a 0 a 10. figyelőcellát jelenti), kiolvasásuk az ALT + SHIFT + 1 (… a 0-ig) billentyűparanccsal történik. Az ALT + CONTROL + SHIFT + szám billentyűparancs helyett a MAGic + O billentyűparanccsal meghívhatja a MAGic beállítások módosítása párbeszédpanelt, és ott ezt a feliratot választva és a SZÓKÖZ billentyűt lenyomva az aktuálisan kijelölt cellatartományt a munkalap következő figyelőcellájának jelöli ki. A MAGic ezt követően közli, hogy melyik figyelőcellát rendelte ehhez a tartományhoz. Ha ezt követően a megfelelő számmal használja a billentyűparancsot, a munkalapról bárhonnan felolvastathatja a tartomány tartalmát. Ha például az 5-ös számú figyelőcella lett hozzárendelve, akkor az ALT + SHIFT + 5 billentyűparanccsal hallgathatja meg a cellatartomány tartalmát. A figyelőcellák definiálása munkalaponként történik, és független attól, hogy az egy vagy a több régiós támogatást választotta.

A munkalap figyelőcelláinak törlése
Megszünteti az aktuális munkalaphoz megadott összes figyelőcella kijelölését.

A régió cím- és összegzésdefinícióinak törlése
Törli a következők definícióját: a régió oszlopcímeit tartalmazó sortartomány, a régió sorcímeit tartalmazó oszloptartomány, valamint az oszlopösszegzést tartalmazó sortartomány és a sorösszegzést tartalmazó oszloptartomány. A MAGic alaphelyzetbe áll és kikapcsolja a címek felolvasását is, így ha összegzés felolvasását kéri (a Sorösszegzés vagy az Oszlopösszegzés feladása), a MAGic az összeget keresni fogja a sorban vagy oszlopban végig, ahelyett, hogy az ismert oszlopból vagy sorból felolvasná azt.

Megjegyzésekkel ellátott cellák felsorolása
A CONTROL + SHIFT + Á billentyűparancs a látható ablakterület mindazon celláját felsorolja, amelyhez megjegyzés tartozik. Így gyorsan megkereshető minden látható cella, amely fontos információt hordozhat a számolótábláról.

Oszloptartalom felsorolása
A CONTROL + SHIFT + C billentyűparancs hatására lista készül az aktuális oszlop adatot tartalmazó összes cellájáról. A párbeszédpanelnek erről a listájáról a kiválasztott cellához léphet. Ha oszlop- vagy sorcímeket definiált, azok is megjelennek.

Oszlopcím feladása
Az ALT + SHIFT + C billentyűparancs megjeleníti az oszlop címét egy üzenetablakban. Ezt a billentyűparancsot használhatja arra, hogy egy nagy munkalapon a jelenlegi helyéről való visszagörgetés nélkül megtudja az aktuális oszlop címét. Az oszlopcímnek definiáltnak kell lenni a billentyűparancs kiadását megelőzően. Ezt a MAGic beállítások módosítása párbeszédpanelen teheti meg. Ha beszédet is akar, akkor a Bőbeszédűség párbeszédpanelen be kell jelölni a "Párbeszédpanel egyéb elemei" jelölőnégyzetet. A Bőbeszédűség párbeszédpanel a MAGic Beszéd menüjéről érhető el.

Oszlopösszegzés feladása
A MAGic + ENTER billentyűparancs megjeleníti az oszlop összegét egy üzenetablakban. A MAGic vagy a MAGic beállítások módosítása párbeszédpanelen előre beállított, az oszlopösszegzéseket tartalmazó sorból olvassa ki az összeget vagy megkeresi az oszlopban azt a cellát, amelyik a SZUM szót tartalmazza. Ha beszédet is akar, akkor a Beszéd menüből elérhető Bőbeszédűség párbeszédpanelen be kell jelölni a "Párbeszédpanel egyéb elemei" jelölőnégyzetet.

Sortartalom felsorolása
A CONTROL + SHIFT + R billentyűparancs hatására lista készül az aktuális sor adatot tartalmazó összes cellájáról. Ezzel a módszerrel a kijelölt cellára helyezhető a fókusz. Ha oszlop- vagy sorcímeket definiált, azok is megjelennek.

Sorcím feladása
Az ALT + SHIFT + R billentyűparancs megjeleníti a sor címét egy üzenetablakban. Ez a billentyűparancs akkor működik megfelelően, ha a Beszéd menüről hívható Bőbeszédűség párbeszédpanelen a "Párbeszédpanel egyéb elemei" jelölőnégyzet be lett jelölve, és a sorok címét tartalmazó oszlopot előzőleg definiálta a MAGic beállítások módosítása párbeszédpanelen.

Sorösszegzés feladása
A MAGic + R billentyűparancs megjeleníti a sor összegét egy üzenetablakban. A MAGic vagy a MAGic beállítások módosítása párbeszédpanelen előre beállított, a sorösszegzéseket tartalmazó oszlopból olvassa ki az összeget vagy megkeresi a sorban azt a cellát, amelyik a SZUM szót tartalmazza. Ha beszédet is akar, akkor a Beszéd menüből elérhető Bőbeszédűség párbeszédpanelen be kell jelölni a "Párbeszédpanel egyéb elemei" jelölőnégyzetet.

Adatokat tartalmazó látható cellák felsorolása
A CONTROL + SHIFT + D billentyűparancs csak az adatokat tartalmazó és a képernyőn is látható cellákat sorolja fel. Ezzel a módszerrel gyorsan azokra a cellákra lehet lépni, amelyek láthatók az aktuális képernyőn, így az üres cellák átugorhatók.

Hiperhivatkozás kiválasztása
A CONTROL + SHIFT + H billentyűparancs listát készít az aktuális munkalapon lévő hiperhivatkozásokról, a párbeszédpanelnek erről a listájáról vagy a kiválasztott hiperhivatkozást tartalmazó cellába léphet, vagy aktivizálhatja a hiperhivatkozást.

Figyelőcellák megadása
A figyelőcellák arra használhatók, hogy a munkalap adott területét figyeljék, míg a felhasználó a munkalap más részén dolgozik. Az ALT + CONTROL + SHIFT + szám (1-től 0-ig billentyűzet legfelső sorából) billentyűparanccsal tíz különböző figyelőcellát lehet definiálni.

Figyelőcellák feladása
Az ALT + SHIFT + szám (1-től 0-ig a billentyűzet legfelső sorából) billentyűparancs megjeleníti egy üzenetpanelen a figyelőcella tartalmát. Ha például 5 figyelőcellát definiált, és tudni szeretné a 3. figyelőcella tartalmát, az ALT + SHIFT + 3 billentyűparancsot kell használnia. Ha beszédet is akar, akkor a Beszéd menüből elérhető Bőbeszédűség párbeszédpanelen be kell jelölni a "Párbeszédpanel egyéb elemei" jelölőnégyzetet.

D. Billentyűparancsok összefoglalása

4.8.4.1 Az Excelben használható JAWS-parancsok

Az Excel több szolgáltatása a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanelről is igénybe vehető. Ezeket a beállításokat az Excelből az INSERT + V billentyűparanccsal érheti el. A nyílbillentyűkkel jelöljön ki beállítást, majd a SZÓKÖZ billentyű nyomogatásával válasszon a létező beállítások közül.

Oszlopok információs billentyűkombinációi

Aktuális oszlop celláinak felsorolása
CONTROL + SHIFT + C
Oszlop összegének felolvasása
INSERT + ENTER A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Oszlop címének felolvasása
ALT + SHIFT + C
Sor oszlopcímeinek beállítása
ALT + CONTROL + SHIFT + C
Aktuális oszlop beállítása a sorösszegeket tartalmazó oszlopként
CONTROL + INSERT + ENTER

Sorok információs billentyűkombinációi

Aktuális sor celláinak felsorolása
CONTROL + SHIFT + R
Sor összegének felolvasása
INSERT + DEL
Sor címének felolvasása
ALT + SHIFT + R
Oszlop sorcímeinek beállítása
ALT + CONTROL + SHIFT + R
Aktuális sor beállítása az oszlopösszegeket tartalmazó sorként
CONTROL + INSERT + DEL

Vegyes információs billentyűkombinációk

Cellaszegély leírása
ALT + SHIFT + B
Oldaltörésénél lévő cellák felsorolása
CONTROL + SHIFT + B
Megjegyzésekkel ellátott cellák felsorolása
CONTROL + SHIFT + Á
Cella megjegyzésének felolvasása
ALT + SHIFT + Á
Adatokat tartalmazó látható cellák felsorolása
CONTROL + SHIFT + D
Definiált figyelőcellák felsorolása
CONTROL + SHIFT + M
Munkalapok felsorolása
CONTROL + SHIFT + S
Aktív ablakban látható cellatartomány felolvasása
ALT + SHIFT + V
Hivatkozás felolvasása
ALT + SHIFT + H
Rácsvonalállapot felolvasása
ALT + SHIFT + G
Aktív cella koordinátáinak felolvasása
INSERT + C
Az Excel verzióadatainak bemondása
CONTROL + INSERT + V
Fókusznégyszög tartalmának felolvasása
INSERT + N
Cella betűtípusának és jellemzőinek felolvasása
INSERT + F
Képlet felolvasása
CONTROL + F2
Helyesírási hiba felolvasása, javaslat helyes írásmódra
INSERT + F7

A programon belüli mozgás billentyűkombinációi

Számolótábla előző ablakára lépés
ALT + PAGE UP
Számolótábla következő ablakára lépés
ALT + PAGE DOWN
Következő lap
CONTROL + PAGE DOWN
Előző lap
CONTROL + PAGE UP
Aktuális adatrégió alsó szélére ugrás
CONTROL + LE
Aktuális adatrégió felső szélére ugrás
CONTROL + FEL
Aktuális adatrégió bal szélére ugrás
CONTROL + BALRA
Aktuális adatrégió jobb szélére ugrás
CONTROL + JOBBRA

Billentyűkombinációk kijelöléshez

Oszlop kijelölése
CONTROL + SZÓKÖZ
Hivatkozás kijelölése
CONTROL + SHIFT + H
Régió kijelölése
CONTROL + SHIFT + 8
Sor kijelölése
SHIFT + SZÓKÖZ
Munkalapobjektumok kijelölése
CONTROL + SHIFT + O
Kijelölés korlátozása az aktuális cellára
SHIFT + BACKSPACE

Konfigurációs billentyűkombinációk

Figyelőcella beállítása
ALT + CONTROL + SHIFT + 1 (től 0-ig)
Figyelőcella felolvasása
ALT + SHIFT + 1 (től 0-ig)
Képletbeviteli mód
= (EGYENLŐSÉGJEL)
AutoSzűrő
CONTROL + SHIFT + A
AutoSzum
ALT + =Ó
Dátumbélyegző
CONTROL + ; (PONTOSVESSZŐ)
Időbélyegző
CONTROL + SHIFT + ; (PONTOSVESSZŐ)
Az Office Segéd bezárása
CONTROL + INSERT + F4

4.8.4.2. Billentyűparancsok a Microsoft Excel programban

Az Excel felhasználói felületének billentyűparancsai

Ablakok megjelenítése és használata

ALT + TAB = Váltás a következő programra
ALT + SHIFT + TAB = Váltás az előző programra
CONTROL + ESC = A Windows Start menüjének megjelenítése
CONTROL + F4 = A kijelölt munkafüzetablak bezárása
CONTROL + F5 = A kijelölt munkafüzetablak méretének visszaállítása
F6 = Váltás a következő ablaktáblára felosztott munkalapon (Ablak menü, Felosztás parancs)
SHIFT + F6 = Váltás az előző ablaktáblára felosztott munkalapon
CONTROL + F6 = Váltás a következő munkafüzetablakra, ha több munkafüzetablak is meg van nyitva
CONTROL + SHIFT + F6 = Váltás az előző munkafüzetablakra
CONTROL + F7 = Ha a munkafüzetablak nem teljes méretű, egyenértékű az Áthelyezés parancs választásával (a munkafüzetablak vezérlőmenüjében). Az ablak áthelyezéséhez használhatók a nyílbillentyűk, és ha végeztünk, nyomjuk meg az ESC billentyűt.
CONTROL + F8 = Ha a munkafüzetablak nem teljes méretű, egyenértékű a Méret parancs választásával (a munkafüzetablak vezérlőmenüjében). Az ablak áthelyezéséhez használhatók a nyílbillentyűk, és ha végeztünk, nyomjuk meg az ESC billentyűt.
CONTROL + F9 = A munkafüzetablak ikonméretűre kicsinyítése
CONTROL + F10 = A kijelölt munkafüzetablak teljes méretűre nagyítása vagy méretének visszaállítása
PRINT SCREEN = A képernyő képének vágólapra helyezése
ALT + PRINT SCREEN = A kijelölt ablak képének vágólapra helyezése

Intelligens címkék elérése és használata

ALT + SHIFT + F10 = Intelligens címkéhez tartozó menü vagy üzenet megjelenítése. Ha több intelligens címke is van, váltás a következő címkére és a hozzá tartozó menü vagy üzenet megjelenítése.
LE = A következő elem kijelölése az intelligens címke menüjén
FEL = Az előző elem kijelölése az intelligens címke menüjén
ENTER = Az intelligens címke menüjén kijelölt elemhez tartozó művelet végrehajtása
ESC = Az intelligens címkéhez tartozó menü vagy üzenet bezárása

Munkaablakok elérése és használata

F6 = Ugrás a munkaablakra a program ablakának más ablaktáblájából. Ehhez lehet, hogy többször is le kell nyomnunk az F6 billentyűt.

Megjegyzés: Ha az F6 billentyű lenyomásával nem sikerül megjeleníteni a kívánt munkaablakot, az ALT billentyű lenyomásával aktiváljuk a menüsort, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval lépjünk a munkaablakra.
CONTROL + TAB = Ugrás a munkaablakra aktív menüről vagy eszköztárról. Ehhez lehet, hogy többször is le kell nyomnunk a CONTROL + TAB billentyűkombinációt.
TAB vagy SHIFT + TAB = Aktív munkaablak következő vagy előző beállításának kiválasztása
CONTROL + LE = A munkaablak menüjén található összes parancs megjelenítése
LE vagy FEL = Váltás a kijelölt almenü lehetőségei közt vagy egy vezérlőcsoport egyes elemei között
SZÓKÖZ vagy ENTER = A kijelölt menü megnyitása vagy a kijelölt gombhoz tartozó művelet végrehajtása
SHIFT + F10 = Helyi menü vagy a tár kijelölt eleméhez tartozó legördülő menü megnyitása
HOME vagy END = A megjelenő menü vagy almenü első vagy utolsó parancsának kiválasztása
PAGE UP vagy PAGE DOWN = A tár kiválasztott listájának görgetése felfelé vagy lefelé
CONTROL + HOME vagy CONTROL + END = Ugrás a tár kiválasztott listájának tetejére vagy aljára

Menük és eszköztárak elérése és használata

F10 vagy ALT = A menüsor kijelölése, vagy egy megnyitott menü és almenü egyidejű bezárása
TAB vagy SHIFT + TAB = Váltás a kijelölt eszköztár következő, illetve előző gombjára vagy menüjére
CONTROL + TAB vagy CONTROL + SHIFT + TAB = Váltás a kijelölt eszköztárt követő vagy azt megelőző eszköztárra
ENTER = A kijelölt menü megnyitása, illetve a kijelölt gombhoz vagy parancshoz tartozó művelet végrehajtása
SHIFT + F10 = A kijelölt elem helyi menüjének megjelenítése
ALT + SZÓKÖZ = Az Excel alkalmazásablak vezérlőmenüjének megjelenítése
LE vagy FEL = A megnyitott menü vagy almenü következő vagy előző parancsának kijelölése
BALRA vagy JOBBRA = A balra vagy jobbra található, szomszédos menü kijelölése, illetve váltás a megnyitott almenü és a főmenü között
HOME vagy END = A menü vagy az almenü első vagy utolsó parancsának kijelölése
ESC = A megnyitott menü vagy azon belül csak a megnyitott almenü bezárása
CONTROL + LE = A menüben található összes parancs megjelenítése
CONTROL + 7 = A Szokásos eszköztár elrejtése vagy megjelenítése

Megjegyzés: A billentyűzettel bármilyen menüparancsot kiválaszthatunk a menüsoron vagy a megjelenített eszköztáron. Nyomjuk meg az ALT billentyűt a menüsor kijelöléséhez. Ha ezután egy eszköztárat szeretnénk kijelölni, nyomjuk meg a CONTROL + TAB billentyűket, és ezt addig ismételjük, amíg el nem érjük a kívánt eszköztárat. Nyomjuk meg a kívánt parancsot tartalmazó menüben lévő aláhúzott betűt. A menü megjelenése után nyomjuk meg a kívánt parancs nevében lévő aláhúzott betűt.

Eszköztárak és munkaablakok átméretezése, illetve áthelyezése

1. A menüsor kijelöléséhez nyomjuk le az ALT billentyűt.
2. A kívánt eszköztár vagy munkaablak kijelöléséhez nyomjuk le a CONTROL + TAB billentyűkombinációt többször egymás után.
3. Hajtsuk végre a megfelelő műveletet:
Eszköztár átméretezése
Eszköztár áthelyezése
Munkaablak átméretezése
Munkaablak áthelyezése
4. Az áthelyezés vagy átméretezés végeztével nyomjuk le az ESC billentyűt.

Párbeszédpanelek használata

TAB = Ugrás a következő beállításra vagy beállításcsoportra
SHIFT + TAB = Ugrás az előző beállításra vagy beállításcsoportra
CONTROL + TAB vagy CONTROL + PAGE DOWN = Ugrás a párbeszédpanel következő lapjára
CONTROL + SHIFT + TAB vagy CONTROL + PAGE UP = Ugrás a párbeszédpanel előző lapjára
Nyílbillentyűk = Váltás megnyitott legördülő lista elemei vagy egy beállításcsoport beállításai között
SZÓKÖZ = A kijelölt gombhoz tartozó művelet végrehajtása, vagy a kijelölt jelölőnégyzet bejelölése, illetve jelölésének törlése
A legördülő listában található elemek első betűje = Lista megnyitása (ha be van zárva), és ugrás a lista adott elemére
ALT + az aláhúzott betű a beállítás nevében = A beállítás kiválasztása vagy a jelölőnégyzet bejelölése vagy a jelölés törlése
ALT + LE = A kijelölt legördülő lista megnyitása
ENTER = A párbeszédpanel alapértelmezés szerinti parancsgombjához tartozó művelet végrehajtása (vastagított körvonalú gomb, gyakran az OK gomb)
ESC = A parancs visszavonása és a párbeszédpanel bezárása

A párbeszédpanelek beviteli mezőinek használata

A beviteli mezők olyan üres rovatok, amelyekbe adatokat (például felhasználónevet vagy egy mappa elérési útját) írhatunk vagy másolhatunk.

HOME = Ugrás a bejegyzés elejére
END = Ugrás a bejegyzés végére
BALRA vagy JOBBRA = Ugrás egy karakterrel balra vagy jobbra
CONTROL + BALRA = Ugrás egy szóval balra
CONTROL + JOBBRA = Ugrás egy szóval jobbra
SHIFT + BALRA = A kurzortól balra található karakter kijelölése vagy a kijelölés megszüntetése
SHIFT + JOBBRA = A kurzortól jobbra található karakter kijelölése vagy a kijelölés megszüntetése
CONTROL + SHIFT + BALRA = A kurzortól balra található szó kijelölése vagy a kijelölés megszüntetése
CONTROL + SHIFT + JOBBRA = A kurzortól jobbra található szó kijelölése vagy a kijelölés megszüntetése
SHIFT + HOME = A bejegyzés kijelölése a kurzortól a szöveg elejéig
SHIFT + END = A bejegyzés kijelölése a kurzortól a szöveg végéig

A Megnyitás, a Mentés másként és a Kép beszúrása párbeszédpanel használata

A megszokott billentyűparancsok a Megnyitás, a Kép beszúrása és a Mentés másként párbeszédpanelen is használhatók. Az alábbi billentyűparancsok használhatók.

ALT + 1 = Vissza az előző mappára
ALT + 2 = Egy szinttel feljebb, Egy szinttel feljebb gomb: váltás a megnyitott mappánál egy szinttel feljebb lévő mappára
ALT + 3 = Keresés a weben, Keresés a weben gomb: a párbeszédpanel bezárása és a webes Keresőlap megnyitása
ALT + 4 = Törlés, Törlés gomb: a kijelölt mappa vagy fájl törlése
ALT + 5 = Új mappa létrehozása, Új mappa létrehozása gomb: új mappa létrehozása
ALT + 6 = Nézetek, Nézetek gomb: váltás az elérhető mappanézetek közt
ALT + 7 vagy ALT + Z = Eszközök gomb: az Eszközök menü megjelenítése
SHIFT + F10 = A kijelölt elemhez, például fájlhoz vagy mappához tartozó helyi menü megjelenítése
TAB = Váltás a párbeszédpanel beállításai és területei közt
F4 vagy ALT + H = A Hely lista megnyitása
F5 = A fájllista frissítése

Munkafüzetekben és munkalapokon használható billentyűparancsok

Előzetes megtekintés és nyomtatás

CONTROL + P vagy CONTROL + SHIFT + F12 = A Nyomtatás párbeszédpanel megjelenítése

A nyomtatási kép nézetben a következő billentyűket használhatjuk (a nyomtatási kép megtekintéséhez először az ALT + F billentyűkombinációt, majd a P billentyűt kell megnyomni):
Nyílbillentyűk = Oldal bejárása, ha az oldal nagyított
PAGE UP vagy PAGE DOWN = Lapozás oldalanként, ha az oldalak kicsinyítettek
CONTROL + FEL vagy CONTROL + BALRA = Lapozás az első oldalra, ha az oldalak kicsinyítettek
CONTROL + LE vagy CONTROL + JOBBRA = Lapozás az utolsó oldalra, ha az oldalak kicsinyítettek

Munkalapok használata

SHIFT + F11 vagy ALT + SHIFT + F1 = Új munkalap beszúrása
CONTROL + PAGE DOWN = Váltás a munkafüzet következő lapjára
CONTROL + PAGE UP = Váltás a munkafüzet előző lapjára
SHIFT + CONTROL + PAGE DOWN = Az aktuális és a következő lap kijelölése. Több lap kijelölésének megszüntetéséhez a CONTROL + PAGE DOWN, míg egy másik lap kijelöléséhez a CONTROL + PAGE UP billentyűkombinációt kell lenyomni.
SHIFT + CONTROL + PAGE UP = Az aktuális és az előző lap kijelölése
ALT + T L V = Az aktuális lap átnevezése (Formátum menü, Lap almenü, Átnevezés parancs)
ALT + Z A = Az aktuális lap áthelyezése vagy másolása (Szerkesztés menü, Lap áthelyezése vagy másolása parancs)
ALT + Z L = Az aktuális lap törlése (Szerkesztés menü, Lap törlése parancs)

Mozgás és görgetés a munkalapokon belül

Nyílbillentyűk = Lépés egy cellával felfelé, lefelé, balra vagy jobbra
CONTROL + nyílbillentyű = Ugrás az aktuális adatterület szélére
HOME = Ugrás a sor elejére
CONTROL + HOME = Ugrás a munkalap elejére
CONTROL + END = Ugrás a munkalap utolsó cellájára (legalsó felhasznált sor, legtávolabbi felhasznált oszlop)
PAGE DOWN = Görgetés egy ablakkal lefelé
PAGE UP = Görgetés egy ablakkal felfelé
ALT + PAGE DOWN = Görgetés egy ablakkal jobbra
ALT + PAGE UP = Görgetés egy ablakkal balra
F6 = Váltás a következő ablaktáblára felosztott munkalapon (Ablak menü, Felosztás parancs)
SHIFT + F6 = Váltás az előző ablaktáblára felosztott munkalapon
CONTROL + BACKSPACE = Görgetés az aktív cella megjelenéséig
F5 = Az Ugrás párbeszédpanel megjelenítése
SHIFT + F5 = A Keresés párbeszédpanel megjelenítése
SHIFT + F4 = Az utolsó Keresés művelet megismétlése (mint a Következő gomb)
TAB = Mozgás védett munkalapon a nem zárolt cellák között

Lépkedés kijelölt tartományon belül

ENTER = Lépkedés a kijelölt tartományon belül fentről lefelé
SHIFT + ENTER = Lépkedés a kijelölt tartományon belül alulról felfelé
TAB = Lépkedés a kijelölt tartományon belül balról jobbra, ha egyetlen oszlop van kijelölve, akkor lefelé
SHIFT + TAB = Lépkedés a kijelölt tartományon belül jobbról balra, ha egyetlen oszlop van kijelölve, akkor felfelé
CONTROL + . (pont) = Ugrás az óramutató járásával egyező irányban a kijelölt tartomány következő sarkába
CONTROL + ALT + JOBBRA = Nem szomszédos kijelölések között váltás jobbra a következő kijelölésre
CONTROL + ALT + BALRA = Váltás balra a következő nem szomszédos kijelölésre

Megjegyzés: Az ENTER vagy a SHIFT + ENTER billentyűk megnyomása után meg lehet változtatni a mozgás irányát: ehhez nyomjuk meg az ALT + E, majd a T billentyűt (Eszközök menü, Beállítások parancs), majd a CONTROL + TAB billentyűket addig, amíg ki nem jelöljük a Szerkesztés lapot, végül módosítsuk az ENTER után továbblép négyzet beállítását.

Mozgás és görgetés Vége üzemmódban

Az állapotsorban a VÉGE szó jelenik meg, ha a Vége üzemmód aktív.

END billentyű = A Vége üzemmód be- vagy kikapcsolása
END + nyílbillentyű = Mozgás adatblokkonként a sorban vagy az oszlopban
END + HOME = Ugrás a munkalap utolsó cellájára (legalsó felhasznált sor, legtávolabbi felhasznált oszlop)
END + ENTER = Ugrás az aktuális sor jobb oldali nem üres cellájára. Ez a billentyűsorozat nem működik, ha bekapcsoltuk a másodlagos irányítóbillentyűket (Eszközök menü, Beállítások parancs, Áttérés lap).

Mozgás és görgetés a SCROLL LOCK billentyű bekapcsolt állapotában

Ha a SCROLL LOCK ki van kapcsolva, a görgetőbillentyűk (például PAGE UP vagy PAGE DOWN) használata a kijelölés áthelyezésével jár. Ha a cellakijelölés megváltoztatása nélkül szeretnénk görgetni, először kapcsoljuk be a SCROLL LOCK billentyűt.

SCROLL LOCK = A SCROLL LOCK be- vagy kikapcsolása
HOME = Ugrás az ablak bal felső cellájára
END = Ugrás az ablak jobb alsó cellájára
FEL vagy LE = Görgetés egy sorral fel vagy le
BALRA vagy JOBBRA = Görgetés egy oszloppal balra vagy jobbra

Billentyűparancsok adatok és cellák kijelöléséhez

Cellák, sorok és oszlopok, valamint objektumok kijelölése

CONTROL + SZÓKÖZ = A teljes oszlop kijelölése
SHIFT + SZÓKÖZ = A teljes sor kijelölése
CONTROL + A = A teljes munkalap kijelölése
SHIFT + BACKSPACE = Több cella kijelölése esetén a kijelölés szűkítése az aktív cellára
CONTROL + SHIFT + SZÓKÖZ = Egy kijelölt objektum esetén a lap összes objektumának kijelölése
CONTROL + 6 = Váltás az objektumok elrejtése, megjelenítése, valamint helyének jelzése között

Különleges tulajdonságokkal rendelkező cellák kijelölése

CONTROL + * (csillag a numerikus billentyűzeten) = Az aktív cella körüli aktuális terület kijelölése (az adatterület az aktív cellát tartalmazó, üres sorokkal és oszlopokkal határolt terület). Kimutatásban a teljes kimutatást kell kijelölni.
CONTROL + SHIFT + 6 = Az aktív cellát tartalmazó tömb kijelölése
CONTROL + , (vessző) = Az összes, megjegyzést tartalmazó cella kijelölése
CONTROL + W = Az összes olyan cella kijelölése a kijelölt sorban, amelynek értéke nem egyezik meg az aktív cella értékével
CONTROL + M = Az összes olyan cella kijelölése a kijelölt oszlopban, amelynek értéke nem egyezik meg az aktív cella értékével
CONTROL + G = Az összes olyan cella kijelölése, amelyre a kijelölésben szereplő képletek közvetlenül hivatkoznak
CONTROL + SHIFT + G = Az összes olyan cella kijelölése, amelyre a kijelölésben szereplő képletek közvetlenül vagy közvetetten hivatkoznak
CONTROL + , (vessző) = Azoknak a celláknak a kijelölése, amelyek az aktív cellára közvetlenül hivatkozó képleteket tartalmaznak
CONTROL + SHIFT + U = Azoknak a celláknak a kijelölése, amelyek az aktív cellára közvetlenül vagy közvetetten hivatkozó képleteket tartalmaznak
ALT + SHIFT + , (vessző) = Az aktuális kijelölés szűkítése a látható cellákra

Kijelölés bővítése

F8 = A bővített kijelölési mód be- és kikapcsolása. Bővített kijelölési módban az állapotsorban a BŐV szó jelenik meg, és ekkor a nyílbillentyűkkel lehet a kijelölést bővíteni.
SHIFT + F8 = A kijelölés bővítése újabb cellatartománnyal; lenyomása után a nyílbillentyűkkel lépjünk a hozzáadandó tartomány kezdetére, majd az F8 és a nyílbillentyűkkel jelöljük azt ki.
SHIFT + nyílbillentyű = A kijelölés bővítése egy cellával
CONTROL + SHIFT + nyílbillentyű = A kijelölés bővítése az aktív cella sorának vagy oszlopának utolsó nem üres cellájáig
SHIFT + HOME = A kijelölés bővítése a sor elejéig
CONTROL + SHIFT + HOME = A kijelölés bővítése a munkalap elejéig
CONTROL + SHIFT + END = A kijelölés kiterjesztése a munkalap legutolsó használatban lévő cellájáig (jobb alsó sarok)
SHIFT + PAGE DOWN = A kijelölés bővítése egy képernyővel lefelé
SHIFT + PAGE UP = A kijelölés bővítése egy képernyővel felfelé
END + SHIFT + nyílbillentyű = A kijelölés bővítése az aktív cella sorának vagy oszlopának utolsó nem üres cellájáig
END + SHIFT + HOME = A kijelölés bővítése a munkalap legutolsó használatban lévő cellájáig (jobb alsó sarok)
END + SHIFT + ENTER = A kijelölés bővítése az aktuális sor utolsó cellájáig. Ez a billentyűkombináció nem működik, ha bekapcsoltuk a másodlagos irányítóbillentyűket (Eszközök menü, Beállítások parancs, Áttérés lap).
SCROLL LOCK + SHIFT + HOME = A kijelölés bővítése az ablak bal felső sarkában lévő celláig
SCROLL LOCK + SHIFT + END = A kijelölés bővítése az ablak jobb alsó sarkában lévő celláig

Az adatok beírásának, szerkesztésének, formázásának és kiszámolásának billentyűparancsai

Adatok beírása

ENTER = A cellabejegyzés befejezése és az alatta levő cella kijelölése
ALT + ENTER = Új sor kezdése az adott cellában
CONTROL + ENTER = A kijelölt cellatartomány kitöltése az aktuális bejegyzéssel
SHIFT + ENTER = A cellabejegyzés befejezése és a felette levő cella kijelölése
TAB = A cellabejegyzés befejezése és a jobbra levő következő cella kijelölése
SHIFT + TAB = A cellabejegyzés befejezése és a balra levő előző cella kijelölése
ESC = Cellabejegyzés elvetése
Nyílbillentyűk = Lépés egy karakterrel felfelé, lefelé, balra vagy jobbra
HOME = Ugrás a sor elejére
F4 vagy CONTROL + Y = Az utolsó művelet megismétlése
CONTROL + SHIFT + F3 = Nevek létrehozása sor- és oszlopfeliratokból
CONTROL + L = Kitöltés lefelé
CONTROL + J = Kitöltés jobbra
CONTROL + F3 = Név megadása
CONTROL + K = Hivatkozás beszúrása
CONTROL + . (pont) = A napi dátum bevitele
CONTROL + SHIFT + . (pont) = A pontos idő bevitele
ALT + LE = Értékekből álló legördülő lista megjelenítése egy tartomány aktuális oszlopában
CONTROL + Z = A legutóbbi művelet visszavonása

Különleges karakterek beírása

A cella szerkesztéséhez nyomjuk meg az F2 billentyűt, kapcsoljuk be a NUM LOCK billentyűt, majd használjuk a számbillentyűzeten a következő billentyűket:
ALT + 0162 = A cent (¢) karakter beírása
ALT + 0163 = A font (£) karakter beírása
ALT + 0165 = A jen szimbólumának (¥) beírása
ALT + 0128 = Az eurójel (€) beírása

Képletek beírása és kiszámítása

= (egyenlőségjel) = Képlet írásának megkezdése
F2 = Ugrás a kurzorral a szerkesztőlécre, amikor a cellában való szerkesztés ki van kapcsolva
BACKSPACE = Egyetlen karakter törlése balra a szerkesztőlécen
ENTER = Cellabejegyzés befejezése a cellából vagy a szerkesztőlécről
CONTROL + SHIFT + ENTER = Képlet bevitele tömbképletként
ESC = A cella vagy a szerkesztőléc bejegyzésének elvetése
SHIFT + F3 = A Függvény beszúrása párbeszédpanel megjelenítése képletíráskor
CONTROL + A = A Függvényargumentumok párbeszédpanel megjelenítése, ha a kurzor a képletben levő függvény nevétől jobbra áll
CONTROL + SHIFT + A = Argumentum nevének és zárójeleknek a beszúrása, ha a kurzor a képletben levő függvény nevétől jobbra áll
F3 = Név beillesztése képletbe
ALT + SHIFT + 7 = AutoSzum képlet beszúrása a SZUM függvénnyel
CONTROL + L = Az aktív cella feletti cella értékének másolása a cellába vagy a szerkesztőlécre
CONTROL + SHIFT + , (vessző) = Az aktív cella feletti cella képletének másolása a cellába vagy a szerkesztőlécre
ALT + . (pont) = Váltás a cellában lévő értékek és képletek megjelenítése között
F9 = Az összes megnyitott munkafüzet valamennyi lapjának újraszámolása. Amikor egy képlet valamely részét jelöljük ki, akkor a kijelölt rész számolását végzi el. Ezt követően a kijelölt résznek a kiszámolt értékkel való behelyettesítéséhez megnyomhatjuk az ENTER vagy a CONTROL + SHIFT + ENTER (tömbképletek esetén) billentyűket.
SHIFT + F9 = Az aktív munkalap újraszámolása
CONTROL + ALT + F9 = Az összes nyitott munkafüzet minden lapjának újraszámolása, függetlenül attól, hogy azok az utolsó számolás óta megváltoztak-e
CONTROL + ALT + SHIFT + F9 = A függő képletek újraellenőrzése, majd az összes megnyitott munkafüzet minden cellájának kiszámolása, beleértve azokat a cellákat is, amelyek nincsenek számolásra bejelölve

Adatok szerkesztése

F2 = Az aktív cella szerkesztése és a kurzornak a cellatartalom végére helyezése
ALT + ENTER = Új sor kezdése az adott cellában
BACKSPACE = Az aktív cella szerkesztése és tartalmának törlése vagy a cellatartalom szerkesztése közben az előző karakter törlése az aktív cellában
DELETE = A kurzortól jobbra levő karakter törlése vagy a kijelölt rész törlése
CONTROL + DELETE = A szöveg törlése a sor végéig
F7 = A Helyesírás-ellenőrzés párbeszédpanel megjelenítése
SHIFT + F2 = A cellához fűzött megjegyzés szerkesztése
ENTER = Cellabejegyzés befejezése és a következő alatta lévő cella kijelölése
CONTROL + Z = A legutóbbi művelet visszavonása
ESC = Cellabejegyzés elvetése
CONTROL + SHIFT + Z = Az utolsó automatikus javítás visszavonása vagy megismétlése, ha látszik az automatikus javítás intelligens címkéje

Cellák beszúrása, törlése és másolása

CONTROL + C = A kijelölt cellák másolása
CONTROL + C, közvetlenül egy másik CONTROL + C billentyűsorozat megnyomása után = A Microsoft Office vágólap megjelenítése (többszöri másolás és beillesztés)
CONTROL + X = A kijelölt cellák kivágása
CONTROL + V = A másolt cellák beillesztése
DELETE = A kijelölt cellák tartalmának törlése
CONTROL + - (kötőjel) = A kijelölt cellák törlése
CONTROL + PLUSZ = Üres cellák beszúrása

Adatok formázása

ALT + , (vessző) = A Stílus párbeszédpanel megjelenítése
CONTROL + 1 = A Cellák formázása párbeszédpanel megjelenítése
CONTROL + ALT + SZÓKÖZ = Formázás általános számformátummal
CONTROL + SHIFT + 4 = Formázás két tizedesjegyet tartalmazó pénznemformátummal (a negatív számok zárójelben jelennek meg)
CONTROL + SHIFT + 5 = Formázás tizedesjegyek nélküli százalékos formátummal
CONTROL + E = Formázás két tizedesjegyet tartalmazó exponenciális számformátummal
CONTROL + SHIFT + 3 = Formázás a nap, hónap, év sorrendű dátumformátummal
CONTROL + SHIFT + 2 = Formázás az órát és a percet, illetve a délelőtt és a délután jelölését tartalmazó időformátummal
CONTROL + SHIFT + 1 = Formázás két tizedesjegyet és ezrestagolást tartalmazó számformátummal, negatív értékeknél mínusz jellel (-)
CONTROL + B = Félkövér formázás be- vagy kikapcsolása
CONTROL + I = Dőlt formázás be- vagy kikapcsolása
CONTROL + U = Aláhúzás be- vagy kikapcsolása
CONTROL + 5 = Áthúzás be- vagy kikapcsolása
CONTROL + 9 = A kijelölt sorok elrejtése
CONTROL + SHIFT + 9 = A kijelölésen belüli elrejtett sorok felfedése
CONTROL + 8 = A kijelölt oszlopok elrejtése
CONTROL + SHIFT + 8 = A kijelölésen belüli elrejtett oszlopok felfedése
ALT + SHIFT + . (pont) = A kijelölt cellák ellátása külső szegéllyel
CONTROL + J = A kijelölt cellák külső szegélyének (keretének) eltávolítása

A Cellák formázása párbeszédpanel Szegély lapjának használata

A párbeszédpanel megjelenítéséhez nyomjuk meg a CONTROL + 1 billentyűket.
ALT + T = Felső szegély használata vagy eltávolítása
ALT + L = Alsó szegély használata vagy eltávolítása
ALT + A = Bal oldali szegély használata vagy eltávolítása
ALT + J = Jobb oldali szegély használata vagy eltávolítása
ALT + I = A sorok közötti vízszintes szegély használata vagy eltávolítása, ha több sorban levő cellák vannak kijelölve
ALT + G = Az oszlopok közötti függőleges szegély használata vagy eltávolítása, ha több oszlopban levő cellák vannak kijelölve
ALT + E = A lefelé menő átlók használata vagy eltávolítása
ALT + F = A felfelé menő átlók használata vagy eltávolítása

Tartományok szűrésének, tagolásának és kezelésének billentyűparancsai

Adatűrlapok használata (Adatok menü, Űrlap parancs)

LE = Ugrás a következő rekord azonos mezőjére
FEL = Ugrás az előző rekord azonos mezőjére
TAB és SHIFT + TAB = Lépkedés a rekord mezői, majd az egyes parancsgombok között
ENTER = Ugrás a következő rekord első mezőjére
SHIFT + ENTER = Ugrás az előző rekord első mezőjére
PAGE DOWN = Ugrás 10 rekorddal előre ugyanarra a mezőre
CONTROL + PAGE DOWN = Új, üres rekord írásának megkezdése
PAGE UP = Ugrás 10 rekorddal vissza ugyanarra a mezőre
CONTROL + PAGE UP = Ugrás az első rekordra
HOME vagy END = Ugrás a mező elejére vagy végére
SHIFT + END = Kijelölés a kurzortól a mező végéig
SHIFT + HOME = Kijelölés a kurzortól a mező elejéig
BALRA vagy JOBBRA = Lépés a mezőn belül egy karakterrel balra vagy jobbra
SHIFT + BALRA = Kijelölés a mezőn belül egy karakterrel balra
SHIFT + JOBBRA = Kijelölés a mezőn belül egy karakterrel jobbra

Tartományok szűrése (Adatok menü, AutoSzűrő parancs)

ALT + LE = Az aktuális oszlop AutoSzűrő listájának megjelenítése abban a cellában, amely a legördítő nyilat tartalmazza
LE = Az AutoSzűrő lista következő elemének kijelölése
FEL = Az AutoSzűrő lista előző elemének kijelölése
ALT + FEL = Az aktuális oszlop AutoSzűrő listájának bezárása
HOME = Az első elem (Mind) kijelölése az AutoSzűrő listán
END = Az AutoSzűrő lista utolsó elemének kijelölése
ENTER = A tartomány szűrése az AutoSzűrő listában választott elem alapján

Adatok megjelenítése, elrejtése és tagolása

ALT + SHIFT + JOBBRA = Sorok vagy oszlopok csoportosítása
ALT + SHIFT + BALRA = Sorok vagy oszlopok csoportjának bontása
CONTROL + 8 = Tagolási szimbólumok megjelenítése vagy elrejtése
CONTROL + 9 = A kijelölt sorok elrejtése
CONTROL + SHIFT + 9 = A kijelölésen belül elrejtett sorok felfedése
CONTROL + 8 = A kijelölt oszlopok elrejtése
CONTROL + SHIFT + 8 = A kijelölésen belül elrejtett oszlopok felfedése

A kimutatások és a kimutatásdiagramok billentyűkombinációi

Kimutatás elrendezése a képernyőn

1. Az F10 billentyűvel a menüsor aktívvá tehető.
2. A kimutatás mezőlistájának aktiválásához nyomjuk meg a CONTROL + TAB vagy a CONTROL + SHIFT + TAB billentyűket.
3. A LE vagy a FEL billentyűvel jelöljük ki a kívánt mezőt. Kibontható mező kinyitásához vagy bezárásához nyomjuk meg a JOBBRA vagy a BALRA billentyűt.
4. Az Ehhez lista kijelöléséhez nyomjuk meg a TAB billentyűt, majd a lista megnyitásához a LE billentyűt.
5. A LE vagy a FEL billentyű megnyomásával jelöljük ki azt a területet, ahová a mezőt vinni szeretnénk, majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt.
6. Az Ehhez gomb kijelöléséhez nyomjuk meg a TAB, majd az ENTER billentyűt.

A Kimutatás varázsló - Elrendezés párbeszédpanel használata

A párbeszédpanel megjelenítéséhez többször egymás után nyomjuk meg a TAB billentyűt, amíg ki nem jelöljük az Elrendezés lapot a Kimutatás varázsló 3. lépésében.

FEL vagy LE = A lista jobb oldalán az előző vagy a következő mezőgomb kijelölése
BALRA vagy JOBBRA = Két vagy több oszlopnyi mezőgomb esetén a balra vagy jobbra levő gomb kijelölése
ALT + R = A kijelölt mező áthelyezése a sorterületre
ALT + Z = A kijelölt mező áthelyezése az oszlopterületre
ALT + A = A kijelölt mező áthelyezése az adatterületre
ALT + O = A kijelölt mező áthelyezése az oldalterületre
ALT + L = A kijelölt mező Kimutatás-mező párbeszédpaneljének megjelenítése

Elemek megjelenítése és elrejtése mezőben

ALT + LE = Kimutatásban vagy kimutatásdiagramban szereplő mező legördülő listájának megjelenítése; a mezőt a nyílbillentyűkkel jelölhetjük ki.
FEL = A tartomány előző elemének kijelölése
LE = A tartomány következő elemének kijelölése
JOBBRA = Alsóbb szintű elemekkel rendelkező elem esetén az alsóbb szintű elemek megjelenítése
BALRA = Alsóbb szintű elemekkel rendelkező elem esetén az alsóbb szintű elemek elrejtése
HOME = A lista első látható elemének kijelölése
END = A lista utolsó látható elemének kijelölése
ENTER = A lista bezárása és a kijelölt elemek megjelenítése
SZÓKÖZ = A lista egyik jelölőnégyzetének egyszeres, kétszeres jelölése vagy jelölésének törlése; a kétszeres jelölés az elemnek és az alsóbb szintű elemeinek a bejelölését jelenti.
TAB = Váltás a lista, az OK és a Mégse gomb között

Kimutatás elrendezésének megváltoztatása

CONTROL + NUM + * (csillag) = A teljes kimutatás kijelölése
ALT + SHIFT + JOBBRA = A kimutatásmező kijelölt elemeinek csoportosítása
ALT + SHIFT + BALRA = A kimutatásmezőben csoportba rendezett elemek csoportjának bontása

Diagramokhoz használható billentyűparancsok

Diagramok létrehozása és diagramelemek kijelölése

F11 vagy ALT + F1 = Az aktuális tartományban szereplő adatok diagramjának létrehozása
CONTROL + PAGE DOWN = Diagramlap kijelölése: a munkafüzet következő lapjának kijelölése, amíg a kívánt diagramlapot ki nem jelöljük.
CONTROL + PAGE UP = Diagramlap kijelölése: a munkafüzet előző lapjának kijelölése a kívánt diagramlap kijelöléséig
LE = A diagram előző elemcsoportjának kijelölése
FEL = A diagram következő elemcsoportjának kijelölése
JOBBRA = A csoport következő elemének kijelölése
BALRA = A csoport előző elemének kijelölése

Beágyazott diagram kijelölése

1. A Rajzolás eszköztár megjelenítéséhez nyomjuk meg az ALT + N, az E, majd a LE billentyűt, amíg ki nem jelöljük a Rajzolás eszköztárat, majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt.
2. Az F10 billentyűvel a menüsor aktívvá tehető.
3. A Rajzolás eszköztár kijelöléséhez nyomjuk le a CONTROL + TAB vagy a CONTROL + SHIFT + TAB billentyűkombinációt.
4. A Rajzolás eszköztár Objektumok kijelölése Objektumok kijelölése gombjának kijelöléséhez nyomjuk meg a JOBBRA billentyűt.
5. Az első objektum kijelöléséhez nyomjuk meg a CONTROL + ENTER billentyűket.
6. A TAB billentyű megnyomásával léphetünk tovább a következő objektumokra (a SHIFT + TAB billentyűkkel pedig vissza az előzőekre), amíg a kívánt beágyazott diagram körül meg nem jelennek a méretezőfogantyúk.
7. A diagram aktívvá tételéhez nyomjuk meg a CONTROL + ENTER billentyűket, így kijelölhetjük annak elemeit.

Rajzobjektumok és egyéb objektumok billentyűparancsai

Ha a Véleményezés és a Rajzolás eszköztár is látható a képernyőn, az ALT + A billentyűkombinációval a véleményezésről átválthatunk az Alakzatok eszköztármenüre, majd az ENTER billentyűvel megnyithatjuk azt.

Rajzobjektum kijelölése

Amikor egy rajzobjektumban szöveget szerkesztünk, a következő vagy az előző objektumot a TAB, illetve a SHIFT + TAB billentyűk megnyomásával jelölhetjük ki.
Ha a munkalapról szeretnénk elindulni, tegyük a következőt:
1. A Rajzolás eszköztár kijelöléséhez nyomjuk meg az F10, majd a CONTROL + TAB billentyűket, végül az Objektumok kijelölése gomb kijelöléséhez a JOBBRA billentyűt.
2. A CONTROL + ENTER billentyűk megnyomásával jelöljük ki az első rajzobjektumot.
3. A TAB billentyű megnyomásával léphetünk tovább a következő objektumokra (a SHIFT + TAB billentyűkkel pedig vissza az előzőekre), amíg a kívánt objektum körül meg nem jelennek a méretezőfogantyúk. Ha az objektum csoportban található, a TAB billentyűvel jelöljük ki a csoportot, majd a csoporton belüli objektumokat, végül a következő objektumot.
4. Ha egy kijelölt objektumról szeretnénk visszaváltani a munkalapra, nyomjuk meg az ESC billentyűt.

Alakzat beszúrása

1. Az ALT + A billentyűk megnyomásával jelöljük ki a Rajzolás eszköztár Alakzatok menüjét.
2. A nyílbillentyűk segítségével jelöljük ki a kívánt alakzatkategóriát, majd nyomjuk meg a JOBBRA billentyűt.
3. A nyílbillentyűkkel jelöljük ki a kívánt alakzatot.
4. Nyomjuk meg a CONTROL + ENTER billentyűket.
5. Ha formázni szeretnénk az alakzatokat, az Alakzat formázása párbeszédpanel megjelenítéséhez nyomjuk meg a CONTROL + 1 billentyűket.

Szövegdoboz beszúrása

1. A Rajzolás eszköztár kijelöléséhez nyomjuk meg az F10, majd a CONTROL + TAB billentyűket, végül a Szövegdoboz gomb kijelöléséhez a JOBBRA billentyűt.
2. Nyomjuk meg a CONTROL + ENTER billentyűket.
3. Írjuk be a szövegdobozban megjeleníteni kívánt szöveget.
4. Hajtsuk végre a megfelelő műveletet:

Ha végeztünk a beírással, és vissza szeretnénk térni a munkalaphoz, nyomjuk meg kétszer az ESC billentyűt.

Ha formázni szeretnénk a szövegdobozt, a Szövegdoboz formázása párbeszédpanel megjelenítéséhez nyomjuk meg az ESC, majd a CONTROL + 1 billentyűket. Ha végeztünk a formázással, nyomjuk meg az ENTER, majd az ESC billentyűt, hogy visszatérjünk a munkalapra.

WordArt beszúrása

1. Nyomjuk meg az ALT + B, K, majd W billentyűket (Beszúrás menü, Kép almenü, WordArt parancs).
2. A nyílbillentyűk segítségével válasszuk ki a kívánt WordArt stílust, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.
3. Írjuk be a kívánt szöveget, majd a TAB billentyű segítségével válasszuk ki a párbeszédpanel egyéb beállításait.
4. A WordArt beszúrásához nyomjuk le az ENTER billentyűt.
5. A WordArt objektum formázásához használjuk a Word Art eszköztár eszközeit, vagy a WordArt formázása párbeszédpanel megjelenítéséhez nyomjuk meg a CONTROL + 1 billentyűket.

Rajzobjektum forgatása

1. Jelöljük ki a forgatandó rajzobjektumot.
2. A CONTROL + 1 billentyűparanccsal jelenítsük meg az objektum formázási paneljét, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval válasszuk a Méret lapot.
3. Az Elforgatás mező kijelöléséhez nyomjuk meg az ALT + E billentyűket.
4. A nyílbillentyűk segítségével adjuk meg a forgatás kívánt mértékét.

Rajzobjektum méretének megváltoztatása

1. Jelöljük ki az átméretezendő rajzobjektumot.
2. A CONTROL + 1 billentyűparanccsal jelenítsük meg az objektum formázási paneljét, majd a CONTROL + TAB billentyűkombinációval válasszuk a Méret lapot.
3. Adjuk meg a méret megváltoztatásához szükséges beállításokat.

Rajzobjektum áthelyezése

1. Jelöljük ki az áthelyezendő rajzobjektumot.
2. Az objektum áthelyezéséhez nyomjuk meg a szükséges nyílbillentyűket.
3. Az objektum egy képpontnyi pontosságú elhelyezéséhez nyomjuk meg egyszerre a CONTROL billentyűt és a szükséges nyílbillentyűt.

Rajzobjektumok és jellemzőik másolása

A rajzobjektum másolásához jelöljük ki az objektumot, majd nyomjuk meg a CONTROL + D billentyűket. Ha az egyik objektum jellemzőit - például a kitöltési színt vagy a vonalstílust - egy másikra szeretnénk másolni, tegyük a következőt:
1. Jelöljük ki a másolni kívánt jellemzőkkel rendelkező rajzobjektumot. Szöveges alakzatok esetén a szöveg formátuma az egyéb jellemzőkkel együtt másolódik.
2. Az objektum tulajdonságainak másolásához nyomjuk meg a CONTROL + SHIFT + C billentyűkombinációt.
3. A TAB vagy a SHIFT + TAB billentyűk megnyomásával jelöljük ki azt az objektumot, amelyre a tulajdonságokat másoljuk.
4. A CONTROL + SHIFT + V billentyűkombinációval másoljuk a tulajdonságokat az objektumra.

A beszéddel kapcsolatos szolgáltatások, az e-mailek, a makrók és az egyéb nyelvek használatának billentyűparancsai

A beszédfelismerés és a szövegfelolvasás használata

CONTROL = Váltás a parancsmód és a diktálási mód között
ESC = A felolvasás befejezése szöveg felolvasásakor

E. Szakirodalom

A tananyagban helyenként változtatás nélkül használtuk fel az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány által kiadott JAWS for Windows 6.20-as szoftver  magyar nyelvű változatának Súgóját. Kisebb változtatásokkal felhasználtuk továbbá az alábbi műveket:

JAWS for Windows 6.20 oktatóanyag
Az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány megbízásából készítette: Papp László, lektorálta: Torma Zsolt.

Windows 95 magyarázat - Útmutató látássérült felhasználóknak
Írta: Sarah Morley
Fordította: Babinszki Tamás, Szuhaj Mihály

Impresszum

Szerző: Herczeg Lajos
Szakmai lektorok: Fehér István, Hammer Attila, Pál Zsolt, Szuhaj Mihály
Szerkesztő: Szatmári Péter
Felelős kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Tóth Egon, a kuratorium elnöke és „Informatika a látássérültekért” Alapítvány, Szuhaj Mihály, a kuratórium elnöke
A projekt irányítója: Nagy Zsuzsa Anita