ECDL Start tananyag
látássérült felhasználók számára

2. modul

Operációs rendszerek

Vakbarát ECDL tananyag

 Szerző: Herczeg Lajos
Kiadja a Microsoft és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány

Copyright © 2008. Minden jog fenntartva.



2.1 A számítógépes környezet és a munkaasztal

2.1.1 Első lépések

2.1.1.1 A számítógép elindítása

A számítógép bekapcsolása után a telepített operációs rendszertől függetlenül minden esetben lefut egy úgynevezett önteszt, amelynek során ellenőrzésre kerülnek a számítógép alapvető hardverelemei. Ilyen például a processzor, a memória, a videokártya, a számítógépbe épített lemezmeghajtó egységek, valamint a billentyűzet. A tesztfolyamat utolsó lépése a hardvereszközök néhány beállítását tároló, úgynevezett CMOS RAM ellenőrzése, ez az egység felelős az aktuális rendszeridő és dátum tárolásáért is. A számítógép indításakor lefutó önteszt során a felhasználónak lehetősége van az öntesztet megszakítva belépni a különböző beállításokat tartalmazó rendszerprogramba, ahol megváltoztathatók egyes rendszerbeállítások. Ilyen beavatkozásra azonban csak ritkán, például új hardvereszköz beépítése után van szükség. A sikeres öntesztet követően megkezdődik az operációs rendszer betöltésének folyamata. Ezt a folyamatot boot folyamatnak vagy boot-olásnak is nevezik.

Sokszor szükség van arra, hogy az egyes felhasználókat külön azonosítsuk, sőt, ez néha elengedhetetlen. Egyetlen felhasználó esetén, ha a felhasználóhoz nincs jelszó hozzárendelve, akkor a számítógép elindítása után a rendszer automatikusan elvégzi a bejelentkezést. Ha csak egy felhasználó van beállítva a számítógépre és az rendelkezik jelszóval, akkor a bejelentkezéskor azt meg kell adnia. Ha több felhasználó van beállítva a számítógépen, akkor a nyílbillentyűkkel válasszuk ki a felhasználó nevét, és szükség esetén a név alatt megjelenő mezőben adjuk meg a jelszót. A felhasználónév és a jelszó között a TAB-bal tudunk váltani. A felhasználó kiválasztása Windows XP esetén beállításfüggő: előfordulhat, hogy a nevet és a jelszót is egy-egy szerkesztőmezőben kell begépelni, a kettő között ilyenkor is a TAB billentyűvel tudunk váltani.

A jelszó soha nem jelenik meg a képernyőn. A betűket és írásjeleket csillag alakú jelekkel helyettesíti a számítógép. Rosszul megadott jelszó esetén figyelmeztetést kapunk. A figyelmeztetést tudomásul kell venni a figyelmeztetéssel együtt megjelent OK gomb megnyomásával, majd a bejelentkezést meg kell ismételni.

2.1.1.2 A számítógép kikapcsolása a megfelelő módszerrel

Először a gépet állítjuk le, majd a perifériákat. Ennek három lehetséges módja van:

1. A WINDOWS billentyűvel megnyitjuk a Start menüt, majd a felnyíl billentyűvel megkeressük a számítógép kikapcsolása menüpontot és megnyomjuk az ENTER-t. A megnyíló ablakban ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel, hogy a Kikapcsolás gombon állunk-e. Ha nem, akkor a le- vagy felnyíl billentyűvel keressük meg a Kikapcsolás gombot, majd nyomjuk meg az ENTER-t.
 
2. A WINDOWS + M billentyűparanccsal lépjünk az Asztalra és nyomjunk ALT + F4 billentyűkombinációt. A megnyíló ablakban ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel, hogy a Kikapcsolás gombon állunk-e. Ha nem, akkor a le- vagy felnyíl billentyűvel keressük meg a Kikapcsolás gombot, majd nyomjuk meg az ENTER-t.

3. Nyomjuk meg a CONTROL + ALT + DELETE billentyűkombinációt. Amikor megnyílt a Feladatkezelő, nyomjuk meg az ALT billentyűt a menü sor megnyitásához. A jobbranyíl billentyűvel menjünk a Leállítás menüpontig, majd a lenyíl billentyűvel keressük meg a Kikapcsolás parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t a kikapcsoláshoz.

Bármelyik módszert használjuk, a beállításoktól függően előfordulhat, hogy a fel-le helyett a jobbra-balra nyílbillentyűkkel lehet választani a gombok közül.

Ha lefagyott valamilyen programunk, akkor a következő billentyűkombinációk is hasznosak lehetnek:
CONTROL + ALT + DELETE (Megnyitjuk a Feladatkezelőt)
ALT + L (Megnyitjuk a Leállítás menüt)
K (Kiválasztjuk a Kikapcsolás parancsot)

Végső esetben a számítógép a gépházon található bekapcsológomb hosszú (5 másodperces) folyamatos nyomvatartásával is kikapcsolható.

2.1.1.3 A számítógép újraindítása a megfelelő módszerrel

A számítógép újraindításának több módja van:

1. A WINDOWS billentyűvel megnyitjuk a Start menüt, majd a felnyíl billentyűvel megkeressük a Számítógép kikapcsolása menüpontot és megnyomjuk az ENTER-t. A megnyíló ablakban ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel, hogy az Újraindítás gombon állunk-e. Ha nem, akkor a le vagy felnyíl billentyűvel keressük meg az Újraindítás gombot, majd nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

2. A WINDOWS + M billentyűparanccsal lépjünk az Asztalra és nyomjuk meg az ALT + F4 billentyűkombinációt. A megnyíló ablakban ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel, hogy az Újraindítás gombon állunk-e. Ha nem, akkor a le vagy felnyíl billentyűvel keressük meg az Újraindítás gombot, majd nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

3. A CONTROL + ALT + DELETE billentyűkombináció lenyomásával (csak vészhelyzetben). Amikor megnyílt a Feladatkezelő, válasszuk ki nyomjuk meg az ALT billentyűt a menü sor megnyitásához. A jobbranyíl billentyűvel menjünk a Leállítás menüpontig, majd a lenyíl billentyűvel keressük meg az Újraindítás parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t az újraindításhoz.

Hasonlóképpen bármelyik módszert használjuk, a beállításoktól függően előfordulhat, hogy a fel-le helyett a jobbra-balra nyílbillentyűkkel lehet választani a gombok közül.

Ha lefagyott valamilyen programunk, akkor hasznosak lehetnek a következő billentyűkombinációk:
CONTROL + ALT + DELETE (Megnyitjuk a Feladatkezelőt)
ALT + L (Megnyitjuk a Leállítás menüt)
R (Kiválasztjuk az Újraindítás parancsot)

4. A gépházon található RESET gombbal (csak a legvégső esetben)

2.1.1.4 A nem válaszoló alkalmazás bezárása

Egy nem válaszoló programot a Windows Feladatkezelőjének segítségével tudunk bezárni, melyet a CONTROL + ALT + DELETE billentyűkombinációval lehet elindítani. Az Alkalmazások lapon a le- vagy felnyíl billentyűvel válasszuk ki a bezárandó programot, majd lépjünk TAB-bal a Feladat befejezése gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ha a számítógépünk lefagyott, szintén érdemes a feladatkezelő használatával próbálkozni, melyet a CONTROL + ALT + DELETE billentyűkkel tudunk indítani. Vagy nyomjuk meg határozott mozdulattal, röviden a gépházon található RESET gombot.

2.1.2 Menük és vezérlőelemek a Microsoft Windowsban

2.1.2.1 Menütípusok: főmenü, legördülő menü,almenü, vezérlőmenü és helyi menü

Főmenü

A legtöbb windowsos alkalmazás által nyújtott funkciók, lehetőségek a menün keresztül érhetőek el. Többféle menü is létezik, a főmenü az ablak fejléce alatt levő sorban helyezkedik el. A menü kifejezés az éttermi menü egyszerű példájából származik. Az egyes menük kategóriák szerint csoportosított, különféle
Menüpontokat, parancsokat és beállítási lehetőségeket tartalmaznak. A legtöbb Windows alkalmazás menüsorán megtalálhatjuk a Fájl, Szerkesztés, Nézet, Kedvencek, Eszközök és Súgó menüpontokat, ezt elsősorban az adott program funkciója határozza meg.

A menüsort mindig az ALT, vagy az F10 billentyűvel aktiválhatjuk, a vezérlés ilyenkor a sorban az első menüpontra kerül, ez általában a Fájl menü. A további menüpontok kiválasztásához a balranyíl vagy jobbranyíl billentyűt használhatjuk, de a menüsor ciklikusan körbejárható.

Az egyes menüpontokhoz tartozó menüt legördíthetjük, ha megnyomjuk a lenyíl vagy felnyíl billentyűket, de használhatjuk az ENTER billentyűt is. A menüpontok billentyűparancsait kiválasztó billentyűknek nevezzük. Ezek lehetővé teszik, hogy gyorsan legördíthessünk egy menüpontot az ALT + kiválasztó betű megnyomásával. Például: az ALT + S rendszerint a Súgó menüpontot vagy az ALT + F a Fájl menüpontot gördíti le. A billentyűparancsokat az aláhúzott betűk jelzik, így a Súgó menüpont S betűje az aláhúzott, és hatására a Súgó, az ALT + F hatására pedig a Fájl legördülő menü nyílik meg. Néhány parancs közvetlenül is elérhető egy-egy billentyűkombinációval, például az alkalmazások többségében az ALT + F4 közvetlenül, a Fájl menü használata nélkül bezárja az aktív alkalmazást ugyanúgy, mintha a Fájl menü Kilép menüpontját választottuk volna.

Legördülő menü

Az alkalmazások menüsorán lévő menüpontok többsége legördülő menüvel rendelkezik, amely a kiválasztott menüpontnak megfelelő további választási lehetőségek listáját adja. A legördülő menü szó szerint a menüsor egy eleméből legördített menüt jelenti, amely közvetlenül az általunk választott menüelem alatt jelenik meg a képernyőn. Például: a menüsor Fájl menüeleméből általában nyílik egy legördülő menü, amely legalább a következő menüpontokat tartalmazza: Megnyitás, Mentés, Nyomtatás, Kilépés.
A legördülő menü egy menüpontjának aktiválása általában az alábbi három dolog egyikéhez vezet:
1. A kiválasztott menüpontnak megfelelő funkciót azonnal végrehajtja az alkalmazás, pl. kilép.
2. Megnyílik egy párbeszédpanel és további információkat, vagy megerősítést kér, pl. Mentés esetén. Ezt a menüpont utáni három pont jelzi.
3. Egy további almenü nyílik meg, amelyet a menüpont utáni jobbra mutató nyílhegy jelez.
Ha egy legördülő menüben vagyunk és megnyomjuk a balra- vagy jobbranyíl billentyűt, akkor a következő két dolog egyike történik:
1. Átlépünk a menüsor következő menüpontjának legördülő menüjébe, pl. egy szövegszerkesztőben a Fájl menüből a Szerkesztés menübe. Figyeljünk oda, hogy melyik nyílbillentyűt használjuk!
2. Ha egy olyan menüpontnál nyomjuk meg a jobbranyíl billentyűt, amelyik rendelkezik almenüvel, akkor a menüpontból nyíló almenübe kerülünk. Ilyenkor a balranyíl vagy az ESCAPE billentyű megnyomásával tudunk visszalépni az előző menüpontra. Alapértelmezés szerint, amikor egy legördülő menü megnyílik, a kiválasztás az első menüelemre kerül. A legördülő menü egy másik elemének kiválasztásához használjuk a le- vagy felnyíl billentyűket, majd a kívánt menüelemen nyomjuk meg az ENTER billentyűt.

A legördülő menüt is ciklikusan körbe lehet járni a függőleges nyílbillentyűkkel. A legördülő menükben számos menüpontnak van saját billentyűparancsa, amely lehetővé teszi, hogy egy billentyű megnyomásával végrehajtsuk a menüpont funkcióját, pl. a nyomtatást. Ezeket a billentyűparancsokat aláhúzott betűk jelölik, így a Nyomtatás menüpont aláhúzott betűje az N, amely megnyitja a Nyomtatás párbeszédpanelt. A menüsorokkal ellentétben a legördülő menükben a kiválasztóbillentyűket az ALT nélkül használjuk. Fontos emlékeznünk erre a különbségre, mert ha egy nyitott legördülő menüben megnyomjuk az ALT billentyűt, akkor minden menüaktiválást visszavonunk.

Néha a legördülő menü egy menüpontjának funkciója egyszerűen be- vagy kikapcsolható, ilyen például a mappák Nézet menüpontjának Állapotsor menüpontja. Az Állapotsor menüpont a bekapcsolt állapotban megjeleníti az állapotsort az ablak alsó részén, míg kikapcsolt állapotban elrejti. A bekapcsolt állapotot a menüelem melletti pipa vagy pont jelzi, a kikapcsolt állapotnak nincs a menüelem mellett megjelenő jelzése. A menüelem minden egyes végrehajtása be-, illetve kikapcsolja az állapotot.
 
Almenü

A legördülő menükből meghívott, lépcsőzetesen megnyíló menüket almenünek nevezzük. Az almenüt a nyitó menüelem melletti jobbra mutató nyílhegy jelzi. Az ENTER, vagy a jobbranyíl billentyű megnyomásával nyithatjuk meg a kiválasztott menüelem almenüjét, amely a menüelemtől jobbra vagy balra nyílik meg. A függőleges listában megjelenő további menüelemeket ugyanúgy használhatjuk, mint egy normál legördülő menüt. A lépcsőzetesen megnyíló menü bezárásához, azaz a nyitó menüponthoz való visszatéréshez használjuk a balranyíl billentyűt vagy az ESCAPE billentyűt. Az ESCAPE billentyűvel mindig egy szintet lépünk vissza a menüben, míg az ALT megnyomásával egy lépésben bezárhatjuk az összes aktív menüt.

Inaktív menüpont

Előfordulhat, hogy egy legördülő menü egy vagy több menüpontja nem használható. Ezeket a menüpontokat "nem kiválaszthatónak" nevezzük. Feliratuk szürke, míg a többié fekete. Az aktuális pillanatban ezek az elemek nem használhatóak, mivel a hozzájuk tartozó parancsok valamilyen okból nem hajthatók végre. Például a Sajátgép mappa Szerkesztés menüjének Beillesztés parancsa nem érhető el addig, amíg nincs mit beilleszteni, az csak a Másolás vagy Kivágás parancsok kiadása után lesz elérhető (Másolás/Kivágás/Beillesztés parancsok használatát részletesen lásd később).

Vezérlőmenü

Minden ablak rendelkezik egy Vezérlőmenüvel, amelyet néha Rendszermenünek is nevezünk. Ez az ablak méretének és elhelyezkedésének beállítására szolgáló menüpontokat tartalmaz.

A Vezérlőmenüt az ALT + SZÓKÖZ billentyűkombinációval nyithatjuk meg. Válasszuk ki a kívánt menüpontot a le- vagy felnyíl billentyűk használatával, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A menüpontok kiválasztásához használhatunk kiválasztóbillentyűt is.

A Vezérlőmenü leggyakrabban előforduló menüpontjai a Kis méret, Teljes méret, Előző méret és a Bezárás. A Teljes és az Előző méret közül mindig csak egy aktív attól függően, hogy az aktuális helyzetben az ablak milyen méretű. Ezek gyakran kiválasztóbillentyűvel is elérhetőek, pl. az Előző méret az E-vel, néhány menüpont pedig a menüt teljesen megkerülő billentyűkombinációval is aktiválható, például az ALT + F4 az alkalmazásablakot, a CONTROL + F4 a dokumentumablakot zárja be. Az alkalmazásablakok és a dokumentumablakok mindegyike rendelkezik saját Vezérlő menüvel, így az egyes ablakokat külön-külön vezérelhetjük.

Helyi menü

A Windows operációs rendszer számos objektuma rendelkezik egy speciális menüvel, amely kimondottan az adott objektumra vonatkozó menüpontokat kínálja fel számunkra. Ezek arra szolgálnak, hogy a gyakran használt funkciókat könnyebben elvégezhessük. Az ilyen menütípust Helyi menünek nevezzük, de néha Tulajdonságok menünek is hívják. Sok objektum rendelkezik Helyi menüvel, pl. a Tálca, az Asztal ikonjai, a Sajátgép programban megjelenített fájlok és mappák mindegyike. A Helyi menü mindig valahol az objektum közelében tűnik fel a képernyőn, ez az ún. felbukkanó menü.

A Helyi menü menüpontjai az objektumtól függően változatosak lehetnek. Ha be akarunk lépni egy objektum Helyi menüjébe, először az INSERT + felnyíl billentyűvel győződjünk meg arról, hogy a kiválasztás az objektumon van-e, majd nyomjuk meg a SHIFT + F10 billentyűkombinációt. 104 gombos billentyűzet esetén a SHIFT + F10 helyett használhatjuk a Helyi menü billentyűt is, amely alul, a szóköztől jobbra a harmadik.

2.1.2.2 A Start menü kezelése

A Start gomb és a Start menü

A Tálcán található „Start” feliratú gomb megnyomásával jeleníthetjük meg a Start menüt, ahol hierarchikus struktúrába szervezve találjuk meg futtatható programjaink listáját, valamint további parancsokat és beállítási lehetőségeket. A Start menünek fontos szerepe van a Windows használatában: a segítségével indíthatjuk el a programokat és módosíthatjuk számítógépünk beállításait, illetve ezen keresztül lehet kilépni a rendszerből.

A Start menüt a WINDOWS billentyűvel nyithatjuk meg. A WINDOWS billentyű a második a SZÓKÖZ billentyű mindkét oldalán. A régebbi billentyűzeteken még nem volt WINDOWS billentyű, ilyen billentyűzet használata esetén a Start menüt a CONTROL + ESCAPE billentyűkombináció segítségével nyithatjuk meg.

A Start menü a Windows XP-ben lehet XP vagy Klasszikus stílusú. Mindkét stílusnál a Start menüben a fel- és lenyíl billentyűkkel választhatunk a menüpontok között. Egy menüpont kiválasztásához nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Ha a menüponthoz egy lépcsőzetesen megnyíló almenü tartozik (ezt jobbra mutató nyílhegy szimbólum jelzi), akkor a következő menüszintre lépéshez a jobbranyíl vagy az ENTER billentyűt használhatjuk.

Ahogy a legördülő menüknél, így a Start menü menüpontjainál is használhatunk kiválasztóbillentyűket. A kiválasztóbillentyűk egyikét megnyomva a Windows azonnal végrehajtja az adott menüelem funkcióját, azaz elindul a kiválasztott program, megnyílik egy párbeszédpanel vagy egy lépcsőzetesen nyíló almenü. A Start menü teljes bezárásához nyomjuk meg újra a WINDOWS billentyűt. Mint minden menüben, az ESCAPE billentyű megnyomásával itt is egymás után zárhatjuk be az egyes menüszinteket. A Start menü bezárása után a kiválasztás a Tálcán lévő Start gombra kerül. A lépcsőzetesen megnyíló menüket az ESCAPE vagy a balranyíl billentyű megnyomásával zárhatjuk be. Ilyenkor a kijelölés arra a menüpontra kerül, amelyről az almenüt megnyitottuk.

A Start menü stílusának módosítása

A Windows XP-ben megváltozott a Start menü korábban megszokott stílusa, azonban lehetőségünk van arra, hogy azt a korábbi, a látássérült felhasználók számára jobban használható stílusúra állítsuk vissza.
Ehhez először tegyük aktívvá a Start menüt a WINDOWS gomb megnyomásával, majd zárjuk be az ESCAPE billentyűvel. Egy másik módszer, hogy lépjünk az Asztalra a WINDOWS + M billentyűkombinációval, majd lépjünk a TAB billentyűvel a Start gombra. A Start gomb aktívvá tétele után nyissuk meg a helyi menüt a HELYIMENÜ gombbal, majd a le- vagy felnyíl billentyűvel lépjünk a Tulajdonságok parancsra és nyomjuk meg az ENTER-t.

A megjelenő Tálca és Start menü tulajdonságai párbeszédpanelen a Start menü lapfülre kerülünk. Itt a fel- vagy lenyíl billentyűvel kiválaszthatjuk a Start menü stílusát. Az XP-stílusú Start menü kiválasztásához válasszuk a Start menü választógombot, amit a TAB billentyű megnyomása után a Testreszabás gomb segítségével tovább módosíthatunk. A Windows korábbi verziójából ismert stílus kiválasztásához azonban válasszuk a Klasszikus Start menü választógombot. Végezetül nyomjuk meg az ENTER billentyűt vagy lépjünk a TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Amikor legközelebb a Start menüt megnyitjuk, az már a beállított stílussal jelenik meg.

A klasszikus Start menü főbb menüpontjai:

Programok: a Start menü Programok menüpontja az alkalmazásaink fő elérési útvonala, a programokat, programcsoportokat ABC-sorrendben tartalmazza. A menüben a le- vagy felnyíl billentyűkkel mozoghatunk, és ha megtaláltuk a keresett programot, az elindításához nyomjuk meg az ENTER-t. Az adott kezdőbetűvel kezdődő menüpontok között válthatunk úgy is, hogy megnyomjuk a keresett alkalmazás kezdőbetűjét. A Start menüben a Programok menüpontot például elérhetjük úgy is, ha megnyomjuk a P billentyűt. XP stílusú Start menüben az alkalmazásaink a Minden program menüpont alatt találhatók.

Dokumentumok: A Dokumentumok menüpont almenüje a legutoljára megnyitott dokumentumok listáját tartalmazza. Ez lehetőséget teremt arra, hogy egyszerűbben elérhessük a 15 utoljára használt, bármelyik alkalmazással létrehozott vagy szerkesztett dokumentumunkat. A le- vagy felnyíl billentyűkkel válasszuk ki a megnyitandó dokumentumot, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A Windows betölti a megfelelő alkalmazást és a kiválasztott dokumentumot megnyitja. A Start menü Dokumentumok menüpontja a D billentyűvel is megnyitható.

Beállítások: A Start menü Beállítások menüpont almenüje megjeleníti a rendszereszközök listáját, amelyekkel megváltoztathatjuk a Windows rendszer vagy egyes alkalmazásainak beállításait. A Beállítások menüpont egyik legfontosabb pontja a Vezérlőpult. A Windows rendszer munkafelülete nagy mértékben személyre szabható, a különböző beállítási lehetőségek legnagyobb része a Vezérlőpulton keresztül érhető el.

Súgó és támogatás: Ha elakadnánk a Windowsban végzett munkánk során, a Súgótól remélhetünk segítséget. Majdnem minden program rendelkezik saját súgóval, és az egyes programokhoz tartozó súgó funkciókat általában a saját Súgó főmenüponton keresztül érhetjük el. A Start menü Súgó és támogatás parancsa viszont a Windows rendszer általános használatához ad támpontokat. A Súgót az F1 funkcióbillentyű leütésével lehet a legkönnyebben indítani, ilyenkor az éppen aktuális helyzethez vagy művelethez tartozó súgótéma jelenik meg a képernyőn.

Keresés: A Keresés parancs használatával megjelenített panelen a saját vagy a hálózati háttértárakon lévő adatok között kereshetünk különféle szempontok alapján.

Futtatás: A Futtatás parancs segítségével olyan programokat is elindíthatunk, amelyek a Start menüben nem szerepelnek. A szerkesztőmezőben megadhatjuk a mappa vagy a fájl útvonalát és nevét, majd azt a Windows megnyitja számunkra. A Futtatás párbeszédpanelnek van egy Tallózás gombja is, amellyel kiválaszthatjuk a futtatni kívánt fájlt. Ezt a funkciót egy átlagos felhasználó ritkán használja.

Kijelentkezés: A Kijelentkezés paranccsal munkánk végeztével kiléphetünk a Windows rendszerből, de bekapcsolva hagyhatjuk a számítógépet egy újabb felhasználó számára.

A számítógép kikapcsolása: A számítógép kikapcsolása parancs kiválasztása után a megnyíló párbeszédpanelen további lehetőségek közül választhatunk. A felkínált parancsok közül válasszunk a nyílbillentyűk segítségével, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A következők közül választhatunk:

1. Készenlét (ALT + S): a készenléti állapot segítségével energiát takaríthatunk meg, miközben hosszabb időre bekapcsolva hagyjuk a számítógépet. A készenléti állapotban a számítógép azonnali használatra kész – csak be kell jelentkezni, és az asztal pontosan ugyanúgy jelenik meg, ahogyan hagytuk, beleértve az éppen használt programokat is. A készenléti állapotban a rendszer a memóriabeli adatokat nem menti merevlemezre, ami azt jelenti, hogy az áramforrás esetleges megszűnése esetén a készenléti állapotba lépés előtt nem mentett információk elvesznek. Ezért a számítógép készenléti állapotba helyezése előtt célszerű elmenteni a munkánkat.

2. Kikapcsolás (ALT + K): Ezzel a lehetőséggel – a számítógép kézi kikapcsolásával vagy áramforrásának megszüntetésével ellentétben – biztonságosan leállíthatjuk a számítógépet. A számítógép leállítása vagy kikapcsolása esetén a rendszer a Windows összes módosított beállítását tárolja, valamint a memóriabeli adatokat (a nem mentett információkat) a merevlemezre menti.

3. Újraindítás (ALT + Ú): Ez a parancs leállítja, majd automatikusan újra bekapcsolja a számítógépet. Célszerű élni ezzel a lehetőséggel minden olyan esetben, amikor a Windows ezt javasolja, például a fontos frissítések telepítésének befejező lépéseként. Az újraindítás során a rendszer a Windows összes módosított beállítást tárolja, valamint a merevlemezre menti a memóriabeli adatokat. A hibernálással ellentétben azonban az asztal nem áll vissza előző állapotába a számítógép újraindítása után.

4. Hibernálás: A számítógép leállítása a programok bezárása és a nem mentett információk elvesztése nélkül. Hibernálás esetén a Windows a merevlemezre menti a memóriabeli adatokat, rögzíti, mely programok futottak éppen, majd leállítja a számítógépet. Az újraindítást követően az asztal és a programok pontosan úgy jelennek meg, mint a számítógép kikapcsolását megelőzően. A hibernálás lehetőség csak akkor jelenik meg, ha a számítógép és a telepített eszközök támogatják azt, valamint engedélyeztük a számítógép hibernálását az Energiagazdálkodási lehetőségek párbeszédpanelen.

5. Mégsem: Ha meggondoltuk magunkat és mégsem szeretnénk kikapcsolni a számítógépet, akkor válasszuk a Mégse lehetőséget vagy nyomjuk meg az ESCAPE billentyűt.

Figyelem! A Windows XP használatának helyes befejezésére a Kikapcsolás parancs használata a legbiztonságosabb módszer. A Kikapcsolás parancs nélkül nem szabad leállítanunk a számítógépet, mivel a Windows XP és alkalmazásai létrehozhattak ideiglenes fájlokat, amelyek csak a szabályos kilépéskor törlődnek. Előfordulhat az is, hogy olyan fájljaink, vannak amelyek nincsenek még elmentve, ha a számítógépet nem szabályosan állítjuk le, ezek is elveszhetnek.

2.1.2.3 A Microsoft Windows főbb vezérlőelemei

Az ablakok a Windows rendszer alapvető objektumai, minden elindított alkalmazás, bevitt adat vagy eredmény valamilyen ablakban jelenik meg a képernyőn. Az ablak nem más, mint egy téglalap alakú, kerettel határolt, önálló terület. Az ablakok közül mindig csak egy aktív. Három ablaktípust különböztetünk meg.
1. Az alkalmazásablak olyan önálló menüvel rendelkező ablak, amelyben egy alkalmazás fut.
2. A dokumentumablakok olyan önálló menüvel nem rendelkező ablakok, amelyek általában egy alkalmazásablakon belül helyezkednek el, és az alkalmazással készített adatokat tartalmazzák. A dokumentumablakok csak az alkalmazásablakon belül méretezhetők.
3. A párbeszédablakok, más néven párbeszédpanelek segítségével a program egyes funkcióihoz további információkat adhatunk meg, állíthatunk be.

Párbeszédpanelek

Az ablak egy speciális formája a párbeszédpanel, amely különböző adatok bevitelére szolgál. A párbeszédpanelek nem minimalizálhatók, és nem méretezhetők át, az alkalmazások ablakában szoktak ideiglenesen megjelenni. A legtöbb alkalmazásban, amíg a párbeszédpanel a képernyőn van, nem végezhetünk más műveletet. Az információkat különféle vezérlőelemeken adhatjuk meg. Az egyes vezérlőelemek között a TAB billentyűvel tudunk váltani, illetve a SHIFT + TAB billentyűkombinációval tudunk visszafelé lépkedni. A párbeszédpanelt a TAB billentyűvel teljesen körbe tudjuk járni. Egyes vezérlőelemeket kiválaszthatunk a hozzátartozó billentyűkombináció segítségével is. Az INSERT + TAB billentyűkombinációval lekérdezhetjük az aktuális vezérlőelem nevét, típusát, állapotát és az elemhez tartozó úgynevezett oktatói üzenetet.

Az alapértelmezett gomb

Minden párbeszédpanelen van egy úgynevezett alapértelmezett gomb. Ez a gomb lesz aktív, ha megnyomjuk az ENTER billentyűt bárhol a párbeszédpanelen. Ez az alapértelmezett gomb rendszerint az OK gomb szokott lenni. Ha befejeztük a beállításokat a párbeszédpanelen, nem minden esetben kell az OK gombot megkeresni a TAB billentyűvel, elegendő, ha megnyomjuk az ENTER billentyűt ott, ahol éppen állunk. Van azonban néhány kivétel, ahol nem az alapértelmezett gombot aktiváljuk az ENTER billentyűvel:
1. Az ENTER nem hajtja végre az alapértelmezett gomb parancsát, ha egy másik gombon állunk, ekkor a kijelölt gombhoz kapcsolódó parancs fog végrehajtódni.
2. Az ENTER nem hajtja végre az alapértelmezett gomb parancsát, ha egy listamezőben vagyunk, például a meghajtók vagy mappák listájában.
Egy párbeszédpanel alapértelmezett gombját le tudjuk kérdezni az INSERT + E billentyűkombinációval.

Lapfülek

A Lapfülek a párbeszédpanelek különböző kategóriába sorolt elemeit választják szét a hagyományos kartotékokhoz hasonlóan, ezzel áttekinthetőbbé válnak a sok beállítást tartalmazó párbeszédpanelek. Ezeket a lapokat adatlapoknak nevezzük, a lapfül felirata az adott adatlap címét tartalmazza. Az adatlapok között a CONTROL + TAB billentyűparanccsal mozoghatunk, ekkor a következő adatlap kerül előtérbe (felülre), és az adatlap első eleme lesz a kiválasztott. Ha valamelyik fül a kiválasztott elem, akkor a jobbra- vagy balranyíl billentyűvel mozoghatunk a fülek között. Néha több sornyi fület is találunk, ezek között a fel- vagy lenyíl billentyűvel is mozoghatunk.

A megfelelő adatlap kiválasztása után a TAB billentyűvel haladhatunk végig az adatlap elemein. Annak ellenére, hogy a képernyőn egyszerre csak egy fül tartalmát láthatjuk, jóváhagyáskor a programok mindig figyelembe veszik az összes adatlapon végzett beállítást. Az egyes adatlapok elemeit beállíthatjuk a hozzájuk tartozó billentyűparancsok segítségével, vagy ha kiválasztjuk a TAB billentyű segítségével.

Szerkesztőmezők

Minden olyan mezőt, amely szöveg fogadására képes, szerkesztőmezőnek nevezünk. A szöveges beviteli mezőbe a billentyűzet vagy a vágólapról való beillesztés segítségével vihetünk be adatokat. Szerkesztési lehetőségeink általában egy sorra - és néha maximált számú karakter bevitelére - korlátozódnak, de találkozhatunk hosszabb szöveg fogadására alkalmas, többsoros szöveges beviteli mezővel is.
Egy szerkesztőmezőben a szöveg bevitelének helyét egy kis függőleges vonal, vagy néhány alkalmazásban egy kis téglalap jelzi, amit szövegkurzornak nevezünk. Ha a szerkesztőmező üres, akkor a szövegkurzor pozíciója a sor elején van. Ha a szerkesztőmező már tartalmaz szöveget, akkor a szerkesztőmezőre lépés után az kijelölt lesz és a szövegkurzor a szöveg végén áll. Figyelem! Ha ekkor nyomunk meg valamilyen karakteres billentyűt, akkor a meglévő szöveg felülíródik a begépelt karakterrel. A felülírást visszavonhatjuk, ha megnyomjuk a CONTROL + Z billentyűkombinációt. Ahhoz, hogy szerkeszteni tudjuk a kijelölt szöveget, a kijelölést először meg kell szüntetnünk. A jobbra- vagy balranyíl, illetve a HOME vagy END billentyű megnyomásával megszüntethetjük a kijelölést. A szerkesztőmezőben a normál szerkesztőbillentyűk használhatók a szerkesztéshez és a kijelöléshez.
Néhány billentyűparancs:
Balra- vagy jobbranyíl: Karakterenként lépked.
HOME vagy END: A szerkesztőmező elejére vagy végére ugrás.
DEL: Kijelölt szöveg törlése, ha nincs kijelölt szöveg, akkor a kurzortól jobbra eső karakter törlése.
CONTROL + A: A teljes szöveg kijelölése.
CTRL+ SHIFT + END = Teljes szöveg kijelölése.

Listamező

A listamező előre definiált választási lehetőségek halmazát tartalmazza. A mező értékét egy, vagy ha ez lehetséges, több elem kiválasztásával állíthatjuk be. A listamezőre lépjünk a TAB billentyűvel vagy a listamezőhöz tartozó billentyűparancsal, majd használjuk a fel- vagy lenyíl billentyűket a lista valamelyik elemének kiválasztásához. A kiválasztáshoz használhatjuk az elem kezdőbetűjét is. Ha több hasonló kezdőbetűs elem található, akkor addig nyomkodjuk a kezdőbetűt, amíg a megfelelő elemre nem lépünk. A kívánt elem kiválasztása után a TAB billentyűvel továbbhaladhatunk a párbeszédpanelen, és folytathatjuk a munkát, mert a listamező elemének kiválasztása addig érvényben marad, amíg az OK gombbal be nem zárjuk a párbeszédpanelt.

Fa nézet

Fa nézetben az elemek hierarchikus formában, függőleges elrendezésben jelennek meg a képernyőn. A fa nézetben a fel- vagy lenyíl billentyűk segítségével mozoghatunk. Ha a „nulladik szint bezárva” szöveget halljuk, a jobbranyíl billentyűvel nyithatjuk meg az adott szintet. Ekkor a kiválasztott elem alatt további adatok jelennek meg. A lenyíl billentyű megnyomásával a következő szintre ugorhatunk. A bezárt elemeket itt is a jobbranyíl billentyű segítségével nyithatjuk meg. Az adott szint bezárása a balranyíl vagy a BACKSPACE billentyű megnyomásával hajtható végre. A JAWS csak akkor mondja be a szint sorszámát, amikor szintet váltunk. A fa legelső elemére a HOME, a legutolsóra pedig az END billentyűvel ugorhatunk.

A fa nézet jobb oldalán található másik ablaktábla rendszerint a nézet bal oldalán kiválasztott elemnek megfelelő adatokat tartalmaz, például a kiválasztott mappa tartalmát. A másik ablaktáblára a TAB billentyűvel lehet átváltani. Az ablaktábla adatainak meghallgatásához használjuk a le- vagy felnyíl billentyűket. Az előző ablaktáblába a SHIFT+TAB billentyűkombináció lenyomásával térhetünk vissza.

Kiterjesztett listamező

Egyes listamezők lehetőséget adnak arra, hogy egynél több elemét is kiválasszuk, ezeket kiterjesztett listamezőknek nevezzük. A le- vagy felnyíl billentyűvel, vagy az elemek kezdőbetűinek segítségével kereshetünk meg egy elemet a listában. Szomszédos elemek kijelöléséhez használjuk a SHIFT + fel- vagy lenyíl billentyűket.

Többválasztós listamező

A többválasztós listamezőkben lehetőség nyílik arra, hogy egy vagy több különálló elemet válasszunk ki a listából. A nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel keressük meg az első elemet, amelyet ki szeretnénk választani, majd ezután nyomjuk le a CONTROL billentyűt és tartsuk lenyomva. Ekkor a nyílbillentyűkkel keressük ki a következő elemet, amelyet ki szeretnénk választani és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t a kiválasztandó elemen. A CONTROL nyomvatartása mellett keressük ki a többi kiválasztandó elemet és mindegyiken nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. A kiválasztás végeztével felengedhetjük a CONTROL billentyűt. A SZÓKÖZ-zel nemcsak bejelölhetjük az elemeket, hanem a jelölést meg is tudjuk szüntetni, természetesen a CONTROL folyamatos nyomvatartása mellett, hogy a többi kijelölésünk közben ne vesszen el. Ha nem tartjuk nyomva a CONTROL billentyűt a kijelölésnél, akkor nem tudunk több elemet kijelölni, és a kurzor mozgatásával minden addigi kijelölést megszüntetünk.
 
Kombinált szerkesztőmező

A kombinált szerkesztőmező valójában egy szerkesztőmező és egy listamező kombinációja. A listában előre definiált választási lehetőségeket találunk, de a felkínált lehetőségeken kívül a szöveges beviteli mezőhöz hasonlóan egyéni értékeket is megadhatunk. A lista és a szerkesztőmező összetartozik, hiszen ha egy értéket beírunk a szerkesztőmezőbe, akkor a kijelölés arra az elemre ugrik. A lista elemeinek kiválasztásához használjuk a le- vagy felnyíl billentyűket vagy gépeljük be a kívánt értéket.

Kombinált listamező

A kombinált listában előre definiált választási lehetőségeket találunk. Ezt a listát azért hívjuk kombinált listamezőnek, mert a lista elemeinek kiválasztása hatással van valamilyen másik vezérlőelemre, például egy szomszédos szerkesztőmezőre.

Egyes párbeszédpaneleken nincs elég hely ahhoz, hogy megjelenjen a lista összes eleme egy listamezőben, ezért csak egy egysoros listamező jelenik meg, ahol csak az éppen kiválasztott elemet láthatjuk. A lista megnyitásához használhatjuk az ALT + lenyíl billentyűkombinációt, a lenyíl billentyűt vagy az F4 billentyűt is. Ezután a megfelelő listaelem kiválasztásához használjuk a le- vagy felnyíl billentyűket, vagy az elem kezdőbetűjét. Az elem kiválasztása után a listát bezárhatjuk az ENTER, a TAB vagy az ALT + felnyíl billentyű segítségével. Ekkor az utoljára kijelölt elem lesz a kiválasztott és a lista bezáródik. Az ESCAPE billentyű megnyomása után az alapértelmezett elem lesz kiválasztva, majd a lista bezáródik.

Választógomb

A választógomb (régebben rádiógombnak vagy választókapcsolónak is hívták) segítségével több, egymást kizáró lehetőség közül választhatunk egyet. A választógombok mindig csoportosan fordulnak elő a párbeszédpaneleken. Minden egyes csoportnak csak egyetlen bekapcsolt eleme lehet. A képernyőn a választógomb egy kis körként jelenik meg, amelynek a közepén egy pont van, ha ki van választva és üres, ha nincs kiválasztva. A választógombokat, azért nevezték régebben rádiógomboknak is, mert a régi rádiókon minden frekvenciasávnak külön gombja volt. Egyszerre csak egyet választhattunk ki, és nem aktiválhattunk egyszerre több sávot. Ha egy másik frekvenciasáv gombját nyomtuk meg, akkor az előzőleg benyomott gomb kiugrott.

Egy párbeszédpanelen a nyílbillentyűkkel vagy a választógomb billentyűparancsával tehetünk aktívvá egy választógombot. A megfelelő választógombok kiválasztása után továbbmehetünk a párbeszédpanel következő elemére a TAB billentyűvel.

Léptethető mező

A léptethető mező, más néven beállító-mező általában számadatok bevitelére szolgál. A jobb szélén, egymás alatt egy felfelé és egy lefelé mutató nyílheggyel ellátott gombot találunk , amelyet az egérhasználók megnyomhatnak az érték növelésére vagy csökkentésére. A léptethető mező tartalmát begépeléssel, a le- vagy felnyíl billentyűkkel adhatjuk meg. Egy léptethető mező rendszerint több részből áll, a részek között a TAB billentyűvel tudunk váltani, például az óra, a perc, vagy a délelőtt és a délután megadásához.

Csúszka

A Windows XP-ben több értéket egy-egy folyamatos skálán adhatunk meg értéket az ún. csúszka segítségével. Ez értékek, arányok, állapotok, helyzetek meghatározására használható. Ha a csúszkán állunk, akkor használjuk a balra- vagy jobbranyíl billentyűt a csúszka vízszintes mozgatásához, valamint a fel- vagy lenyíl billentyűt a függőleges mozgatáshoz. Néha a csúszkák rögzített skálán mozognak, például egy 1-5 skálán, ilyenkor a nyílbillentyűk egyszeri megnyomása egy értékugrást eredményez. Más csúszkák ennél finomabb beállításokra adnak lehetőséget, lehet, hogy többször is meg kell nyomni a nyílbillentyűk valamelyikét ahhoz, hogy bármilyen változást észleljünk. Ha nagyobb lépésekben akarunk a skálán haladni, akkor a többi kurzormozgató billentyűt is használhatjuk, a HOME és az END billentyűk a skála legmagasabb, illetve a legalacsonyabb értékére ugranak, a PAGE UP és a PAGE DOWN pedig nagyobb lépésekben haladnak a skálán.

Jelölőnégyzet

A jelölőnégyzetek segítségével bizonyos funkciókat tudunk be- vagy kikapcsolni. Az egymáshoz tartozó funkciók jelölőnégyzetei általában egy csoportban találhatók. Egy jelölőnégyzet általában a többitől független választási lehetőséget kínál. A jelölőnégyzet egy kis négyzet, amely üres, ha nincs bejelölve, és egy vonal (iksz, pipa) van benne, ha be van jelölve. A jelölőnégyzetet be- vagy kikapcsolhatjuk a hozzá tartozó billentyűparancs segítségével, vagy miután kijelöltük, a SZÓKÖZ billentyűvel.

Gomb

A gombok segítségével a hozzájuk tartozó parancs vagy műveletsor végrehajtását kezdeményezhetjük. A kijelölt gombot az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyű megnyomásával aktiválhatjuk. Egy párbeszédpanel jellemző gombjai az OK, MÉGSEM és az ALKALMAZ gombok.

Alkalmaz gomb: A beállításokat jóváhagyjuk, de a párbeszédpanel ablaka nyitva marad.
OK gomb: Elfogadjuk a megtett beállításokat, majd bezárjuk a párbeszédpanelt. Néhány alkalommal az OK gomb nem aktiválható, ilyenkor szürke színnel jelenik meg, és azt jelöli, hogy még valamilyen beállítást kell végrehajtani ahhoz, hogy aktiválhassuk az OK parancsot. Általában az OK gomb az alapértelmezett gomb a párbeszédpaneleken.
Nem gomb: Elvethetjük a paneleken végzett beállításokat.
Mégse gomb: A beállítások elvetésén túl egyúttal kilépünk az aktuális párbeszédpanelből.

A Beszélő jegyzettömb

A Beszélő jegyzettömb alkalmazást a Freedom Scientific fejlesztette ki a JAWS for Windows képernyőolvasó program felhasználói számára, a tanulás segítésére. A Beszélő jegyzettömb a JAWS for Windowson keresztül használható általános szövegszerkesztő. Segítséget ad az alapvető Windows-fogalmak, illetve az egyes vezérlőelemek használatának megtanulásához. A program különösen azok számára lehet hasznos, akik a Windows rendszer használatát a JAWS-on keresztül oktatják. A Beszélő jegyzettömb megnyitásához válasszuk ki a Start menü / Programok / JAWS 6.20 / Beszélő jegyzettömb parancsot.

2.1.3 Munka az ikonokkal

2.1.3.1 Az általánosan használt asztalikonok ismerete, például: fájlok, könyvtárak/mappák, alkalmazások, nyomtatók, lomtár/kuka

A számítógép elindítását követően a képernyőn az Asztal és a Tálca jelenik meg. Az Asztal, vagy más néven Munkaasztal foglalja el a képernyő legnagyobb részét. Az Asztalon található kisméretű képek az ikonok. Ikonokkal nem csak az Asztalon találkozunk. Az ikonok parancsokat, mappákat és fájlokat jelképeznek.

A képernyő alsó szélén található vízszintes sáv a Tálca. A Tálca csak az egér használatával méretezhető át. A Tálcán a már futó alkalmazások gombjai találhatóak meg.

A bal alsó sarokban található a Start gomb, amellyel megnyitható a Start menü. A Start menün keresztül megtalálhatóak a feltelepített programok, illetve elérhetőek a Windows beállítási lehetőségei. A Start menüt megnyithatjuk a WINDOWS gombbal és ugyanezzel a gombbal be is zárhatjuk. A régi billentyűzeteken még nem volt külön WINDOWS gomb, ilyen billentyűzet használata esetén hasznos lehet, hogy a Start menüt megnyitható a CONTROL + ESCAPE billentyűkombinációval is.

A Tálca jobb oldalán található a Rendszertálca, az aktuális idő is látható, de az lekérdezhető az INSERT + F12 billentyűkombinációval is. A dátumot az INSERT nyomvatartása mellett az F12 kétszeri megnyomásával kérdezhetjük le. Az óra mellett a billentyűkiosztást jelző rövidítés olvasható (pl. HU - magyar, EN - angol). A beállított nyelvek között a BAL ALT + SHIFT billentyűkombinációval is válthatunk.

A Windowsban alapvetően három ikontípus fordul elő:

1. Parancsikon, azaz a számítógépen tárolt fájlra vagy mappára mutató hivatkozás. A segítségükkel egy mappát vagy fájlt elérhetünk bárhonnan úgy is, hogy az eredeti állomány a helyén marad. Egy program vagy mappa gyors elérésére szolgál.
2. Fájlikon. Egy fájl típusára utal. A segítségével megnyithatjuk a fájlt, azaz például egy dokumentum esetében a dokumentumot létrehozó programot és magát a dokumentumot is.
3. Mappaikon. A mappákat jelöli, a segítségével megnyithatjuk a mappát.

Az asztalon általában a következő ikonok találhatóak meg:

Sajátgép: A meghajtókon és az adathordozókon tárolt adatok böngészésére szolgál.
Dokumentumok: A felhasználó által készített és használt dokumentumok tárolására szolgáló mappa.
Hálózati helyek: A segítségével a hálózaton keresztül elérhető számítógépeket vagy azok megosztott mappáit találhatjuk meg.
Lomtár: A törölt fájlok és mappák tárolására szolgáló speciális mappa. Ez az egyedüli, amely nem törölhető az Asztalról.
Internet Explorer: Internet-böngésző.

2.1.3.2 Az asztalikonok kiválasztása és mozgatása

Az Asztalon található ikonok eléréséhez először magát az Asztalt kell aktívvá tennünk az alábbi billentyűkombinációk egyikével:

1. WINDOWS + M: Minden alkalmazásablak kis méretű lesz. A programok működése továbbra is folytatódik, tehát ez nem jelent azok bezárását, csak nem látszanak a képernyőn.
2. WINDOWS + D: Aktívvá tesszük az Asztalt, a kijelölés a Dokumentumok parancsikonra kerül.

Ezután a Windows fő komponenseit a TAB-bal tudjuk körbejárni a következő sorrendben: Asztal, Start gomb, Futó alkalmazások sávja, Rendszertálca. A Tálcán egyéb sávok is nyitva lehetnek, pl. Gyorsindítás.
A JAWS speciális billentyűparancsai:
INSERT + F11: A Rendszertálca Ikonjait egy listába gyűjti. Az Ikonok között a le- vagy felnyíl billentyűvel válasszunk, majd nyomjuk meg az ENTER-t.
INSERT + F10: A futó alkalmazásokat egy listába gyűjti. Az Ikonok között a le- vagy felnyíl billentyűvel válasszunk, majd nyomjuk meg az ENTER-t.

Ikonok kiválasztása

Az Asztalon az ikonok listanézetben vannak, és itt a nézet típusán nem is lehet módosítani. Tegyük aktívvá az Asztalt, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel vagy az elem kezdőbetűjével a megfelelő ikont. A kijelölt ikon színe az eredeti színtől eltérő lesz.

Ikonok mozgatása

A kijelölt ikonok mozgatása csak egérrel, a Fogd és vidd módszerrel lehetséges. Az ikon kijelölése után, a bal egérgomb nyomva tartása mellett át lehet húzni az ikont a kívánt helyre.

2.1.3.3 Egy fájl könyvtár/mappa vagy alkalmazás megnyitása az Asztalról

Nyomjuk meg a Windows + M vagy a Windows + D billentyűkombinációt. Ekkor az asztalra léptünk vagyis aktívvá tettük az Asztalt. Az ikonokkal jelölt állományok, mappák, illetve alkalmazások között a nyílbillentyűkkel mozoghatunk. Gyorsabb módszer, ha az elem kezdőbetűjét nyomjuk meg. Válasszuk ki tehát a megnyitandó elemet és nyomjuk meg az ENTER-t.

Az egyes parancsikonokhoz saját billentyűparancsot is rendelhetünk. Az Asztalon válasszuk ki azt az elemet, amelyhez billentyűparancsot szeretnénk rendelni és nyomjuk meg az ALT + ENTER billentyűkombinációt. Ekkor megnyílik az adott ikon tulajdonságaihoz tartozó párbeszédpanel. A Parancsikon lapra kerülünk, TAB-bal keressük meg a Billentyűparancs mezőt. Ha még nem állítottunk be billentyűparancsot akkor a „nincs” szó van a mezőben. Üssük le a kívánt billentyűkombinációt, figyelem, az automatikusan kiegészül a CTRL + ALT billentyűkkel! Majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt, amelynek hatására bezáródik a Tulajdonság párbeszédpanel és onnantól kezdve használható lesz a megadott billentyűparancs.

2.1.3.4 Új parancsikon létrehozása az Asztalon, új elem felvétele a menübe

Parancsikon segítségével gyorsabban elindíthatunk egy programot, illetve megnyithatunk egy fájlt vagy mappát anélkül, hogy meg kellene keresnünk az állandó helyét. A parancsikon nem magát a fájlt tárolja, hanem csak annak a címét. Az elkészült parancsikon neve alapesetben a következő: Parancsikon - fájl név.lnk

Nyissuk meg a Sajátgépet, majd keressük meg és jelöljük ki a mappát vagy fájlt, amelyhez parancsikont szeretnénk létrehozni. Nyomjuk meg a HELYI MENÜ billentyűt. A megjelenő helyi menüben a lenyíl billentyűvel válasszuk a Parancsikon létrehozása parancsot, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Ezzel az éppen aktuális helyen hozunk létre egy parancsikont.

A létrehozott parancsikont aztán helyezzük át a megfelelő helyre a CONTROL + X és CONTROL + V billentyűkombinációkkal. Jelöljük ki az elkészített parancsikont és nyomjuk meg a CONTROL + X billentyűkombinációt. Ezután navigáljunk oda, ahol szeretnénk elhelyezni a parancsikont, és nyomjuk meg a CONTROL + V billentyűt.

A parancsikon Asztalra helyezésének egyszerűbb módja: jelöljük ki a fájlt, amelyhez parancsikont szeretnénk készíteni, majd nyomjuk meg az ALT gombot. A lenyíl billentyűvel keressük meg a Küldés almenüt és nyissuk meg az ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel. Végül a le- és felnyíl billentyűkkel keressük meg az Asztal (parancsikon létrehozása) parancsot és nyomjunk ENTER-t. A parancsikon máris az Asztalra kerül.

Parancsikonok létrehozása az Asztalon

Gyakran használt programjaink és egyéb fájljaink eléréséhez az Asztalon is létrehozhatunk parancsikonokat. Ehhez nyissuk meg a Sajátgépet, majd a BACKSPACE billentyű megnyomásával lépjünk át az Asztal elemeit felsoroló ablakba. Itt a Fájl menü Új menüpontja segítségével létrehozhatunk új parancsikonokat. Az új parancsikonok azonnal megjelennek az Asztalon.

A megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg a kívánt fájl elérési útvonalát. Elérési útvonal alatt a program vagy fájl mappaszerkezetben elfoglalt helyének megadását értjük. Az elérési utat legegyszerűbben a Tallózás gombbal adhatjuk meg. A megjelenő „Tallózás a mappák között” panelen határozzuk meg a program vagy fájl helyét, majd az OK gombbal térjünk vissza a Parancsikon létrehozása ablakhoz. A tallózás eredményeként a kiválasztott program neve és útvonala megjelenik az Adja meg az elem helyét mezőben. A Tovább gombbal a parancsikon nevét adhatjuk meg, például Képek/Nagyitó.

A művelet befejezéséhez használjuk a panel Befejezés gombját. Ekkor a létrehozott parancsikon megjelenik az Asztalon. A képernyőn létrehozott parancsikonokat legegyszerűbben a DELETE billentyű segítségével törölhetjük, de használhatjuk a helyi menü Törlés parancsát is. A parancsikon törlésével soha nem a hivatkozott fájlt vagy programot töröljük, csak annak a hivatkozási lehetőségét az adott helyről.

2.1.4 Munka az ablakokkal

2.1.4.1 Az ablak különféle részeinek megnevezése: a címsor, a menüsor, az eszköztár, az állapotsor, a görgetősáv

A Windows legfontosabb, alapvető objektuma az ablak. Az angol Windows szó magyarul ablakokat jelent. Ablaknak nevezzük azt az önálló területet, amely téglalap alakú és be van keretezve. Minden program egy önálló ablakban fut. A bevitt és a kapott adatok is ezekben az ablakban jelennek meg. Az alapvető ablaktípusok a következők:
1. Alkalmazásablak: ebben fut az alkalmazás. Általában önálló menüvel rendelkezik.
2. Dokumentumablak: olyan, alkalmazásablakon belül elhelyezkedő ablak, amely egy dokumentum szerkesztését teszi lehetővé. Egy alkalmazásablak (pl. Microsoft Word) több dokumentumablakot is tartalmazhat (pl. több Word dokumentum), de közülük mindig csak egy lehet aktív. A memóriakapacitás megszabja, hogy maximum hány ablak lehet nyitva. Nem minden alkalmazás használ belső dokumentum-ablakokat, például a Jegyzettömb és a Wordpad nem, a Word és az Excel igen.
3. Párbeszédpanel: a segítségükkel beállításokat, adatmódosításokat végezhetünk el. A párbeszédpanelek lehetnek többlaposak is, ilyenkor a vezérlőelemek a lapokon csoportosítva helyezkednek el.

Egy program elindításakor egy ablak nyílik meg, amely általában a következő részekből áll:

1. Címsor

A címsor az ablak felső részén elhelyezkedő vízszintes sáv. Az alkalmazás nevét és a kezelt (szerkesztett) állományok nevét jeleníti meg. A címsor bal oldalán található a vezérlőmenü, ami az ALT + SZÓKÖZ billentyűkombináció megnyomásával nyitható meg, és az ablak vezérlésére szolgál (Bezárás, Kis méret, Előző méret, Teljes méret). A címsor jobb szélén az ablakkezelő gombok helyezkednek el. Az ablak címsorát az INSERT + T billentyűkombináció megnyomásával olvastathatjuk fel.

2. Menüsor

A menüsor általában a címsor alatt található vízszintes sáv, amely feliratokat tartalmaz. Az egyes menüpontok kategóriák szerint vannak csoportosítva. A menüsort a bal ALT billentyűvel tudjuk megnyitni, majd a balra- vagy jobbranyíl billentyűvel választhatunk a menük között. Egy menü lenyitásához nyomjuk meg a le- vagy felnyíl billentyűt. Ekkor megjelenik az adott menühöz tartozó menüpontok listája. A keresett menüpontot keressük meg a le- vagy felnyíl billentyűvel, és nyomjuk meg az ENTER-t.

Vegyünk egy példát! A feladat a Sajátgép által megjelenített elemek listába rendezése. A Lista parancs a Nézet menüben található. A Sajátgép ablakában nyomjuk meg az ALT billentyűt. Ezzel megnyitottuk a menüsort. A jobbranyíl billentyűvel keressük meg a Nézet menüt és nyissuk meg a lenyíl billentyűvel. Továbbra is a lenyíl billentyűt használva a megjelenő listában menjünk el a Lista menüpontig és nyomjuk meg az ENTER-t. Vigyázzunk arra, hogy egy menü parancsainak listájában közlekedve ne nyomjuk meg egyik oldalirányú nyílbillentyűt sem, mert akkor áttérünk egy másik menübe, ahol egészen más menüpontokat találunk. A menü bezárásához használjuk az ESCAPE vagy az ALT billentyűt. Az Escape billentyű mindig egy szintet lép vissza a menüben. Ez azt jelenti, hogy egy menü bezárásához akár többször is meg kell nyomni az ESCAPE billentyűt. A menüt bezárhatjuk egy lépésben is, ha megnyomjuk az ALT billentyűt. Az ALT nyitja és zárja a menüsort attól függően, hogy nyitva volt-e a menüsor az ALT megnyomásakor. Ha eltévednénk a menüben, akkor keressünk egy már ismert, biztos pontot, vagy az ESCAPE vagy ALT billentyűvel zárjuk be a menüt, és az ALT-al nyissuk meg ismét.

Általában a különféle programokban hasonló menüpontokat találunk, de vannak lényeges eltérések is. Az adott program funkciója meghatározza, hogy milyen menüpontokat találunk, például a JAWS program menüje nem tartalmaz Fájl menüt.
Általában a menüt le tudjuk gördíteni a hozzá tartozó hívóbillentyűvel is. Ehhez tartsuk lenyomva az ALT-ot, majd nyomjuk le azt a billentyűt, amely alá van húzva a menü nevében.
A Sajátgépben használható hívóbillentyűk:
Fájl menü = ALT + F
Szerkesztés menü = ALT + Z
Nézet menü = ALT + N
Kedvencek menü = ALT + V
Eszközök menü = ALT + E
Súgó menü = ALT + S
Nem mindig használhatjuk az összes parancsot és beállítási lehetőséget. A nem használható menüpont inaktív állapotban van, ilyenkor halványabb színű.

3. Eszköztár
Egy program parancskészletéből (melyeket a menü tartalmaz), a leggyakrabban használtak megjeleníthetőek az Eszköztárban is ikon formájában, és így gyorsabban elérhetőek egérrel, de néhány programban (pl. Word) billentyűzetről is megoldható az elérésük. Vannak programok, amelyeknél egyszerre több eszköztár is van, ilyenkor mi szabályozhatjuk, általában a Nézet menüből, hogy mely eszköztárak jelenjenek meg. Az eszköztárak általában a programok ablakának bal felső szélén helyezkednek el a menüsor alatt, de a legtöbb programban áthelyezhetőek máshová is.

4. Munkaterület
Az a terület, ahol dolgozunk a programban.

5. Státuszsor vagy állapotsor
Az ablak alsó részén elhelyezkedő vízszintes információs sáv. Az éppen aktuális programmal, feladattal, folyamattal, elemmel kapcsolatos aktuális információkat mutatja meg. Az INSERT + PAGEDOWN billentyűkombinációval olvastatható fel. Előfordulhat, hogy az aktuális programban nincs bekapcsolva ennek a sávnak a megjelenítése, ilyenkor a Nézet menün keresztül kapcsolhatjuk be.

6. Gördítősáv

Ha egy ablak teljes tartalma nem fér el annak látható területén belül, csak egy része, akkor az ablak jobb és alsó szélén úgynevezett gördítősávok jelennek meg. Ilyen eset lehet például az, amikor egy levélnek csak a fejléce és az első néhány sora jelenik meg a képernyőn. Ilyenkor a dokumentum teljes szövegének elolvasásához gördítenünk kell az állományt, a módszer az aláíró keret papíron való mozgatásához hasonlít, hiszen a kereten belüli rész is csak a papír egy kis részét fedi fel.

A gördítősávok mindkét végén egy-egy nyílheggyel ellátott gomb található. A gördítősávon a két nyíl közötti szürke terület az ablakban lévő információk teljes kiterjedését szimbolizálja. A gördítődoboz vagy csúszka mérete és helyzete az ablakban látható adatok - a teljes adathalmazhoz viszonyított - mennyiségére és pozíciójára utal. A csúszka a két nyíl közötti szürke területen helyezkedik el és azon belül mozgatható.

A nyilakra rákattintva az egérrel újabb információkat lehet begörgetni az ablakba. Ezt a műveletet a JAWS KURZOR segítségével tehetjük meg. A gördítősávok használatakor a kurzor helyzete nem változik meg, csak az ablaknak a képernyőn látható tartalma. A kurzor mozgatásakor a képernyő tartalma is megváltozhat, ilyenkor a programok automatikusan elvégzik a dokumentum görgetését úgy, hogy a kurzor helye mindig látható legyen a képernyőn. Ilyen kurzormozgató billentyűk a nyílbillentyűk, a CTRL + nyílbillentyűk, a PAGE UP és a PAGE DOWN, a HOME és az END, illetve a CTRL + HOME és a CTRL + END.

2.1.4.2 Az ablakok lekicsinyítése, teljes méretűvé állítása, átméretezése mozgatása és bezárása

Az ablakkal végezhető műveleteket az éppen aktuális ablak vezérlőmenüjében találjuk. A vezérlőmenüt az ALT + SZÓKÖZ billentyűkombinációval hívjuk elő. A le- vagy felnyíl billentyűvel válasszuk ki a kívánt műveletet, majd nyomjuk meg az ENTER-t.

A vezérlő menü elemei:

Ablakok mozgatása egérrel

Az ablak áthelyezhető a képernyő más területére. Ehhez először a bal egérgombbal rá kell kattintani a címsorra, majd a gomb nyomva tartása mellett az ablakot át lehet húzni a képernyő tetszőleges részére, ez a fogd és vidd (drag and drop) módszer.

Ablakok átméretezése egérrel

Egy ablakot általában tetszőleges méretűre át lehet állítani. Ehhez az egérrel mutassunk az ablak valamelyik szegélyére, ekkor az egér alakja kétirányú fekete nyíllá változik. Attól függően, hogy melyik irányban engedélyezett az ablak méretezése, az egér iránya lehet vízszintes, függőleges vagy átlós. Az ablak oldalainál fogva csak függőlegesen vagy vízszintesen, a sarkoknál fogva akár tetszőleges irányban elvégezhetjük az átméretezést. Tehát nyomjuk le és tartsuk nyomva a bal egér gombot az ablak szegélyén, majd méretezzük át az ablakot.

A JAWS beállítható úgy, hogy jelezze a kurzor változását. Alapértelmezetten ez a funkció nincs bekapcsolva, a Konfigurációkezelő Kurzorbeállítások menüpontjánál érhető el, ha bejelöljük be a Jelezze, ha a kurzor alakja megváltozik jelölőnégyzetet.

2.1.4.3 A megnyitott ablakok közötti váltás

Gyakran több programmal is dolgozunk egyszerre. Minden program külön ablakban működik. Aktív ablaknak hívjuk azt az ablakot, amiben éppen dolgozunk, így egyszerre csak egy ablak lehet aktív. Bár a többi ablak inaktív, de a bennük futó alkalmazások működése nem szakad meg. Például amíg az aktív ablakban levelet írunk, addig egy másik ablakban egy zenelejátszó program futhat, így levélírás közben is hallgathatunk zenét.

Több megnyitott ablak, illetve program között az ALT + TAB billentyűkkel válthatunk. Az ALT billentyűt tartsuk folyamatosan lenyomva, majd a TAB billentyűt többször röviden nyomjuk meg. A kívánt program elérésekor engedjük fel az ALT billentyűt. Lehetnek aktívak a párbeszéd- és üzenetablakok is.

A futó alkalmazások listáját megkaphatjuk az INSERT + F10 billentyűkombinációval is. A megnyíló ablaklistából válasszuk ki a le- vagy felnyíl billentyűvel azt a programot, amelyikre szükségünk van, majd nyomjuk meg az ENTER-t.

A Tálcán minden megnyitott, futó program ikonja megtalálható. Egy programot a kijelölés után a SZÓKÖZ vagy ENTER billentyűvel aktiválhatunk.

2.1.5 Alapvető információk és tevékenységek

2.1.5.1 A számítógép alapvető rendszerinformációinak lekérdezése: az operációs rendszer és a verziószám, a beépített RAM

A processzor típusát, a memória mennyiségét vagy az operációs rendszer verziószámát többféleképpen is megtudhatjuk. Nyissuk meg a Start menüt a WINDOWS gombbal, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyissuk meg az almenüt az ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel és végül nyomjuk meg az ENTER-t a Vezérlőpulton.

A Vezérlőpultban a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel válasszuk a Rendszer listaelemet, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Az ablakban található információkat három módon olvashatjuk le:

1. A Windows + M billentyűkombináció kis méretűre váltja az esetleg aktív ablakokat, majd kijelölődik az Asztal egy ikonja. Itt keressük meg a Sajátgépet a nyílbillentyűkkel vagy az „S” kezdőbetűvel. Nyissuk meg ALT + ENTER-rel vagy a helyi menü Tulajdonság parancsával a Rendszertulajdonságok ablakát. Ez az ablak jelenik meg a Vezérlőpult Rendszer listaelemnél is. Végül nyomjunk egy Escape billentyűt az ablakból való kilépéshez.

2. A WINDOWS gombbal nyissuk meg a Start menüt, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Programok almenüt. Nyomjuk meg az ENTER-t vagy a jobbranyíl billentyűt. Keressük meg a lenyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel a Kellékek almenüt, majd nyomjunk ENTER-t vagy jobbranyíl billentyűt. A lenyíl billentyűvel menjünk a Rendszereszközök almenüig, és ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel nyissuk meg. Végül a lenyíl billentyűvel keressük meg a Rendszerinformációt és nyomjuk meg az ENTER-t. A megnyíló ablakban információkat tekinthetünk meg a számítógépről. A Rendszer összegzése fa nézet objektumon állunk. A nyílbillentyűkkel lépkedhetünk az elemeken. Egy objektumot kinyitni a jobbranyíl, bezárni a balranyíl billentyűvel tudunk. A TAB-bal a listanézetbe léphetünk, majd vissza a fa nézetbe a SHIFT + TAB-bal. Tehát amikor megnyitottuk a rendszerinformációt, a Rendszer összegzése elemre kerültünk. Egy TAB-bal beléphetünk a listába, majd a le- vagy felnyíl billentyűvel olvashatjuk el az információt. A rendszereszközök listája a gép hardveres összetevőit tartalmazza. Végül zárjuk be az ALT + F4 billentyűkombinációval az ablakot.

3. Használjuk a JAWS kurzort. Nyomjuk meg az INSERT + MÍNUSZ jelet. Az aktuális pozícióhoz vittük a JAWS kurzort. Ezután menjünk a CONTROL + HOME billentyűvel az ablak bal felső sarkába, majd a lenyíl billentyűvel olvassuk végig a képernyő tartalmát. Végül váltsunk vissza a PC-kurzorra a PLUSZ billentyűvel.

Az ablak teljes tartalmát az INSERT + B billentyűkombináció megnyomásával hallgathatjuk meg. Tegyük az ablak tartalmát a virtuális megjelenítőre az INSERT + CONTROL + W billentyűparanccsal. Menjünk a megjelenítő bal felső sarkába és olvassuk el az információt a lenyíl billentyűvel. Az olvasás után zárjuk be a megjelenítőt az ESCAPE billentyűvel.
Végül zárjuk be a Rendszertulajdonságok ablakát az ESCAPE billentyűvel vagy az ALT + F4 billentyűkombinációval.

2.1.5.2 A számítógép beállításainak megváltoztatása: a dátum és az idő, a címke, a munkaasztal megjelenítési beállításai (színbeállítások, a képernyő felbontása, a képernyővédő beállítása)

Dátum és idő

Nyissuk meg a Start menüt a WINDOWS gombbal, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyissuk meg az almenüt az ENTER-rel vagy a jobbranyíllal és végül nyomjuk meg az ENTER-t a Vezérlőpulton. A Vezérlőpultban a nyílbillentyűkkel vagy a D kezdőbetűvel válasszuk a Dátum és időt, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A TAB billentyűvel járhatjuk körbe a különböző beállítási lehetőségeket. Először a dátum állítható be, majd az idő. A kívánt érték mindenhol a nyílbillentyűkkel választható ki. Először a hónapválasztásra kerülünk, majd az évre, napra, órára, percre és végül a másodpercre. Ha beállítottuk az értéket, TAB-bal továbbmegyünk az OK gombig, majd megnyomjuk az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t a beállítások jóváhagyásához.

Egy további hasznos beállítási lehetőség is megtalálható itt, amelyet azonban csak akkor tudunk használni, ha van internet-kapcsolatunk: az interneten keresztül szinkronizálható a rendszeridő olyan számítógépek segítségével, amelyek mindig a pontos időt mutatják. Ha megnyitottuk a Dátum és idő beállítást, váltsunk lapot a CONTROL + TAB billentyűparanccsal az Internet-idő lapra, ahol az Automatikus szinkronizálás internetes időkiszolgálóval jelölőnégyzetre kerülünk. Ha be van jelölve, akkor a számítógépünk időnként egyezteti a pontos időt egy interneten elérhető számítógéppel, amely a pontos időt közli. Ha TAB-bal továbbmegyünk, akkor a nyílbillentyűkkel meg tudjuk adni, hogy melyik számítógéppel szinkronizálja a gépünk a pontos időt. Egy TAB megnyomásával egy gombra kerülünk, amelyet megnyomva a számítógép azonnali frissítést hajt végre. Az idő-szinkronizálás állapotát csak akkor közli a JAWS, ha bekapcsoljuk a Mindent mond funkciót az INSERT + S billentyűparanccsal. Az információ elhangzása után ne felejtsük el visszaállítani a JAWS-t kiemelt szövegolvasásra az INSERT + S billentyűparanccsal.

Amikor beállítottuk az időt akár manuálisan, akár az internetes módszerrel, menjünk a TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ekkor visszakerülünk a Vezérlőpultba, majd zárjuk be azt az ALT + F4-el.

Rendszeridő lekérdezése: INSERT + F12.
Rendszerdátum lekérdezése: INSERT + duplán F12.

Megjelenítés (háttér, képernyő, képernyőkímélő)

A Windowsban lehetőség van a felhasználói felület, azaz az Asztal és más ablakok felületének sokrétű testreszabására. A megjelenést nagyban befolyásolja a képernyőn megjelenő objektumok színe, és a háttérben látható kép vagy mintázat. A megjelenés a JAWS képernyőolvasási képességeit is befolyásolja. Ezek módosításához a Vezérlőpult Megjelenítés tulajdonságai párbeszédpanelt használhatjuk.

Nyissuk meg a Start menüt a Windows gombbal, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyissuk meg az almenüt az ENTER-rel vagy a jobbranyíllal és végül nyomjuk meg az ENTER-t a Vezérlőpulton. A Vezérlőpultban a le- vagy felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel válasszuk ki a Megjelenítést, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A megnyíló párbeszédpanelen több lapot találunk. A Témák lap első vezérlőelemén (Téma kombinált listamező) célszerű a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel a Klasszikus Windows témát beállítani. A klasszikus Windows témát tudja jobban kezelni a JAWS.

A következő lap az Asztal, ahová a CONTROL + TAB billentyűvel váltunk át. Itt az Asztal hátterét tudjuk beállítani. Egy listában több kép található, a lista elemei között a le- vagy felnyíl billentyűvel tudunk válogatni. Ha kiválasztottuk a listából a háttérképet, kétszer nyomjuk meg TAB billentyűt, ezzel a Pozíció kombinált listamezőbe jutunk. Beállítható a le- vagy felnyíl billentyűvel a háttérkép pozíciója, vagyis az, hogy a kép az asztalon hogyan jelenjen meg. Három lehetőség van:

Célszerű a „Nincs” lehetőséget választani (ilyenkor nem lesz beállítva háttérkép), mert a színes háttér megzavarhatja a JAWS-t. A háttérképek listája és a pozíció beállítása között található a Tallózás gomb. Ennek a gombnak a megnyomásával beállíthatunk háttérnek saját képet is. Háttérként csak BMP, GIF, JPG vagy PNG képek állíthatók be.

Ha a hátterek listájában a Nincs elemet választjuk akkor a Tallózás gomb utáni gomb segítségével az egyszínű háttér színét állíthatjuk be. Sajnos a JAWS nem mondja ki a színeket, ezért a TAB-bal lépjünk az Eegyéb gombra és nyissuk meg az ENTER-rel vagy a SZÓKÖZ-zel. A TAB-bal érhetjük el a beállítási lehetőségeket. Beállíthatjuk egyenként az árnyalatot, a telítettséget, fényerőt, kék színt, zöld színt vagy a vörös színt. A szerkesztőmezőkbe írjunk be egy értéket 0-tól 255-ig. Minél nagyobb számot írunk be, annál erősebb az adott szín. Végül menjünk TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t, ezzel visszakerülünk az Asztal lapon lévő gombra.

Asztali elemek testreszabása lapon az Asztal négy fő ikonját tetszőlegesen megváltoztathatjuk. A megnyíló lapon egy listába kerülünk, amely jelölőnégyzeteket tartalmaz. Ha valamelyik asztali ikont meg akarjuk jeleníteni, akkor azt jelöljük be a SZÓKÖZ-zel, az elrejtéshez vegyük ki a jelölést. A következő asztali ikonok találhatóak itt meg:

Egy jó tanács: ha az Internet Explorert elértük, ne nyomjunk újabb nyílbillentyűt, mert átkerülünk egy másik mezőbe. Ebből a mezőből a SHIFT + TAB billentyű megnyomással térhetünk vissza a gombok listájába. Amikor a beállítást megtettük, nyomjuk meg az ENTER-t, ezzel visszakerültünk a megjelenítés ablakba.

A következő lap a Képernyőkímélő. Monitorunk élettartamát megnövelhetjük, ha nem hagyjuk, hogy hosszú időn keresztül ugyanazt az állóképet jelenítse meg, ami káros a monitorra nézve. Ebben segít a képernyőkímélő, amely, ha a számítógépünket egy adott ideig nem használjuk, automatikusan elindul, és folyamatosan változó ábrák megjelenítésével kíméli a képernyőt. A képernyőkímélő eltűnik, ha az egeret megmozdítjuk vagy ha egy billentyűt leütünk, ilyenkor onnan folytathatjuk a munkánkat, ahol abbahagytuk. Tehát ha a képernyőkímélő lapra átváltottunk, bekerülünk a kiválasztható képernyőkímélők listájába. A nyílbillentyűkkel választhatunk képernyőkímélőt, köztük kiválasztható a Nincs lehetőség is.

Egy képernyőkímélő kiválasztása után TAB-bal keressük meg a Beállítások gombot. A Beállítások gombbal a megadott képernyőkímélő beállításait finomíthatjuk, testreszabhatjuk. TAB-bal továbblépve a következő gomb a Villámnézet. Az ENTER vagy SZÓKÖZ megnyomásával a kiválasztott képernyőkímélő elindul. A bemutatóból bármelyik billentyű megnyomásával kiléphetünk, amivel visszakerülünk a képernyőkímélők listájába. A következő gomb a Villámnézet után a Várakozás léptethető szerkesztőmezőt. Itt a nyílbillentyűkkel megadhatjuk, hogy hány perc után induljon el a képernyőkímélő. Az értéket be is írhatjuk. Az utolsó billentyű vagy az egér utolsó használatától indul a várakozási idő. Ezután, ha TAB-bal továbbmegyünk, a jelszavas védelem jelölőnégyzethez kerülünk. Ezt, ha bejelöljük SZÓKÖZ-zel, akkor egy jelszót adhatunk meg, ezt a jelszót kell majd beírnunk, ha a számítógépünk vissza akar térni a képernyőkímélő módból.

A CONTROL + TAB billentyűkkel továbblépve, a Megjelenés lapon az ablakok és a gombok megjelenítésénél célszerű kiválasztani a nyílbillentyűkkel a Klasszikus Windows-stílust. TAB-bal továbblépve beállíthatjuk a Színsémát. Alaphelyzetben a Windows szabvány van beállítva. A következő TAB billentyűvel a Betűméret beállítási lehetőségre kerülünk. Alaphelyzetben a Normál van kiválasztva. Választhatunk még a Nagy és az Extra nagy között is.

Újabb TAB-bal a Hatások gombra kerülünk. Ezek beállításához nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Különböző megjelenési hatásokat állíthatunk be a jelölőnégyzetek bejelölésével vagy a jelölés kivételével, amihez használjuk a SZÓKÖZ billentyűt.

TAB-bal keressük meg az OK gombot és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t a beállítások elmentéséhez. Ezzel bezártuk a Hatások ablakot és visszakerültünk a Hatások gombra.

A gyengénlátó felhasználóknak érdemes beállítani valamilyen kontrasztos megjelenítést és nagyobb betűméretet. Fontos azonban, hogy a betűméret vagy a kontraszt megváltoztatása után a JAWS nem beszél jól, esetenként hibás információkat mond ki.

Az utolsó lap a Beállítások, ahol a képernyő felbontását (a képernyőn megjelenő képpontok számát) és a lépernyő színmélységét (az egy időben megjeleníthető színek számát) állíthatjuk be.

A TAB-bal keressük meg a képernyőfelbontást. A nyílbillentyűkkel tudjuk megváltoztatni a felbontást. Sajnos itt a JAWS csak százalékokat mond, ezért kapcsoljuk be a Mindent mond funkciót az INSERT + S billentyűvel, ezután, ha a nyílbillentyűkkel változtatjuk meg a felbontás értékét, a lehetséges értékeket már mondani fogja a JAWS. Amikor beállítottuk a kívánt értéket, váltsunk vissza ismét az INSERT + S billentyűvel a kiemelt módra.

A JAWS a 800 x 600 vagy az 1024 x 768 képpontos felbontást támogatja leginkább. Vigyázzunk, ha a felbontást gyakran módosítgatjuk, a JAWS megbízhatatlanul működhet! Nagyobb felbontás használata esetén a megjelenített képek és rajzok finomabbak lesznek, és egyidőben több információ jeleníthető meg a képernyőn, viszont a betűk és ikonok kisebbé válnak. A monitor képességei is befolyásolják a választható felbontási lehetőségeket.

A TAB billentyű megnyomásával a Színminőség kombinált listamezőre kerülünk. A megjeleníthető színek számát tudjuk beállítani a nyílbillentyűkkel. A lehetőségek a következők:

TAB-bal továbblépve a Speciális gombra kerülünk. Lehetőségünk van egyebek között megváltoztatni a monitor képfrissítési frekvenciáját. Alacsonyabb frekvenciák esetén a monitor zavaróan vibrálhat, nagyobb frekvenciák esetében tisztább állóképet kaphatunk. A képfrissítési frekvencia beállításához a Speciális gombon nyomjuk meg az ENTER-t, majd a megjelenő párbeszédpanelen keressük meg CONTROL + TAB-bal a Monitor lapot. TAB-bal lépjünk a Képernyő-frissítési gyakoriság listájába és válasszuk ki a megfelelő értéket. célszerű minél magasabb, de legalább 70-80 Hertz körüli értéket választanunk. Nagyon fontos, hogy ne villogjon a monitor, hiszen az kifejezetten rontja a szemet. TAB-bal keressük meg az OK gombot, majd nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Meg kell erősítenünk, hogy a választott beállításokat szeretnénk-e megtartani. A beállítások után menjünk el TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ha nem tartjuk meg a beállításokat, akkor válasszuk a Mégse gombot vagy nyomjuk meg az ESCAPE billentyűt. A beállítások után a Windows rákérdez, hogy szeretnénk-e megtartani az új beállításokat. Amennyiben nemmel válaszolunk, vagy 15 másodpercen belül nem válaszolunk a kérdésre, a Windows visszaállítja a korábban használt felbontást és színmélységet.

2.1.5.3 A billentyűzet nyelvének beállítása és megváltoztatása

A Windowsban a területi beállítások határozzák meg többek között a számok és az időkijelzés formátumát, valamint billentyűzetünk nyelvét és billentyűzetkiosztását. Ezek a beállítások nem csak a Windows operációs rendszer, hanem általában a Windowsban telepített programok működését is meghatározzák.

Nyissuk meg a Start menüt a Windows gombbal, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyissuk meg az almenüt az ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel és végül nyomjuk meg az ENTER-t a Vezérlőpulton. A Vezérlőpultban a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel válasszuk a Területi és nyelvi beállításokat, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A megnyíló ablakban a CONTROL + TAB billentyűvel lépjünk a Nyelvek lapra. A Részletek gombra kerülünk, de ha mégsem, akkor nyomjuk meg a TAB-ot. A Részletek gombon nyomjunk ENTER-t vagy SZÓKÖZ-t. A megjelenő listából a nyílbillentyűkkel kiválasztható az alapértelmezett szövegbeviteli nyelv.

Az angol vagy a magyar billentyűzetkiosztás közül választhatunk alaphelyzetben (magyar Windows esetén). A billentyűzetkiosztás megváltoztatásával a betűk, szimbólumok,
írásjelek helyét is módosítjuk a billentyűzeten. Azok a nyelvek választhatók még ki, amelyek a megjelenő listában benne vannak. A magyar Windows XP-ben az amerikai és a magyar nyelv van beállítva alapértelmezettnek. Ha egy TAB-bal továbblépünk, a telepített nyelvek listájába kerülhetünk. A választható nyelvek közé felvehetünk újabb nyelveket is. TAB-bal menjünk el a hozzáadás gombig és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Bekerülünk a nyelvek listájába, itt a nyílbillentyűkkel megadhatjuk a szöveg bevitel nyelvét. Ha egy TAB-ot nyomunk, akkor a nyílbillentyűkkel választhatunk billentyűzetkiosztást is. Ezután nyomjuk meg az ENTER-t. Visszakerülünk a Hozzáadás gombra. Ha valamilyen nyelv már nem kell, akkor a SHIFT + TAB billentyűparanccsal keressük meg a telepített szolgáltatások fa nézet mezőt, majd a nyílbillentyűkkel vagy a megfelelő kezdőbetűvel keressük ki az eltávolítani kívánt nyelvet. Ezután két TAB megnyomásával menjünk az eltávolítás gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

Vigyázzunk, csak egyszer nyomjuk meg a gombot, mert ha többször tesszük ezt, kitörölhet más nyelvet is anélkül, hogy külön figyelmeztetést adna. Ezután bezárhatjuk az ablakot. Menjünk TAB-bal az OK gombig és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

2.1.5.4 A hordozható adattároló eszközök (floppy lemez, Zip lemez) formázása

A formázás segítségével a lemezt alkalmassá tesszük adatok fogadására. A formázás alkalmas még a lemezen tárolt adatok végleges, visszaállíthatatlan letörlésére is. Minden háttértárat meg lehet formázni, éppen ezért formázni csak különösen óvatosan szabad!

1. Floppy formázásához helyezzük be a lemezt a meghajtóba. Ha a floppy már bent volt a meghajtóban, akkor győződjünk meg róla, hogy a hajlékonylemez mappája nincs megnyitva.
2. Tegyük aktívvá az Asztalt a WINDOWS + M billentyűkombinációval, és a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel jelöljük ki a Sajátgépet és nyissuk meg az ENTER-rel.
3. A Sajátgépben a háttértárak közül a nyílbillentyűkkel válasszuk ki a 3,5”-os hajlékonylemezt, vagyis jelöljük ki, de ne nyissuk meg. Mielőtt elkezdenénk a formázást, ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel, hogy biztosan a 3,5"-os lemezen állunk-e. Válasszuk ki a Fájl menü Formázás menüpontját, majd A megnyíló párbeszédpanelen TAB-bal lépkedve keressük meg a Kötetcímke címszót. Ha a lemeznek adni szeretnénk valamilyen címkét, akkor gépeljük be ide. Címkét nem kötelező megadni, a floppy címkeneve a listanézetben nem is hangzik el. Ha megnyomjuk egyszer a TAB-ot, a gyorsformázás jelölőnégyzetre kerülünk. Ha nincs bejelölve, akkor a lemezünket teljesen letörli, és közben megnézi, hogy van-e hiba a lemezen. Ez hosszabb időt vesz igénybe. Ha bejelöltük a Gyorsformázást, akkor gyorsabban végez a törléssel, de csak a háttértár tartalomjegyzékét törli, az adatterület törlése és ellenőrzése nem történik meg. TAB-bal lépjünk az Indítás gombra és az ENTER-rel indítsuk el a formázást. Kapunk egy figyelmeztető üzenetet, hogy a lemez tartalma el fog veszni. A figyelmeztetés tudomásulvételéhez nyomjuk meg az OK gombot. Ha a formázás befejeződik, erről is kapunk egy üzenetet egy OK gombbal, ekkor is nyomjuk meg az ENTER-t. Végül a Bezárás gombon nyomjunk ENTER-t, vagy az ALT + F4 billentyűkombinációval zárjuk be a formázóablakot. Visszakerülünk a lemezek listájába, ahol a 3,5"-os hajlékonylemez lesz kijelölve. A formázás veszélyes művelet, mivel az adatok végleg, visszavonhatatlanul megsemmisülnek, ezért óvatosan használjuk!

Másféle lemezek (pl. zip lemez), illetve pen-drive-ok formázása ehhez nagyon hasonlóan történhet meg, a formázáshoz szükséges idő azonban eszközönként jelentősen eltér (a floppy-lemez formázása pl. viszonylag sok időt vesz igénybe, egy pen-drive-é csupán néhány másodpercet).

2.1.5.5 Az alkalmazások telepítése és eltávolítása

Alkalmazás telepítése

Előfordulhat, hogy olyan programot szeretnénk használni, amely még nincs a számítógépünkön. Ekkor a programot fel kell telepítenünk a számítógépre. Néhány programot nem szükséges telepíteni, csak a számítógépre másolni, de ez kevés programra jellemző. Hasznos és általános módszer az automatikusan induló telepítő CD-k használata. Csak be kell tennünk a telepítőlemezt és az elinduló telepítő varázsló végigsegít a telepítés folyamatán. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor a telepítést elindíthatjuk a telepítőfájl segítségével is. A telepítést ilyenkor is a telepítő varázsló segíti végig. Általában az install.exe vagy a setup.exe egy programnak a telepítítést elindító fájlja.

A Windows is lehetőséget nyújt a telepítésre vagy az eltávolításra. Helyezzük be a CD vagy floppy lemezt. Nyissuk meg a Start menüt a Windows gombbal, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyissuk meg az almenüt az ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel és végül nyomjuk meg az ENTER-t a Vezérlőpulton.

A Vezérlőpultban a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel válasszuk a Programok telepítése és törlése beállítási lehetőséget, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A Programok telepítése és törlése ablak megnyitása után néhány másodpercet várni kell, amíg a Windows listába szervezi a már telepített programokat. Ezután keressük meg TAB-bal a Programok módosítása vagy eltávolítása gombot. A lenyíl billentyűvel válasszuk ki Az Új program hozzáadása gombot és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Válasszuk ki a CD vagy hajlékonylemez gombot a TAB-bal, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Ezzel elindítjuk a telepítést. Kövessük végig a telepítő lépéseit. Először a Windows megkeresi a program telepítőfájlját a CD-n vagy a hajlékonylemezen, de a Tallózás gombra ENTER-t nyomva magunk is megadhatjuk a telepítő fájl elérési útvonalát. Ha a Befejezés gombon megnyomjuk az ENTER-t, elindul a kívánt program telepítése. A telepített program indítására szolgáló ikon általában bekerül a Start menübe, illetve megjelenik az Asztalon is.

Alkalmazás eltávolítása

Nyissuk meg a Start menüt a WINDOWS gombbal, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyissuk meg az almenüt az ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel és végül nyomjuk meg az ENTER-t a Vezérlőpulton.
A Vezérlőpultban a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel válasszuk a Programok telepítése és törlése beállítási lehetőséget, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A Programok telepítése és törlése ablak megnyitása után néhány másodpercet várni kell, amíg a Windows listába szervezi a feltelepített programjainkat. Ezután válasszuk ki a le- vagy felnyíl billentyűvel a törlendő programot, majd TAB-bal keressük meg a Törlés, vagy ha nincs, akkor a Módosítás gombot. Minden TAB után nyomjuk meg az INSERT + felnyíl billentyűt, mert különben a JAWS nem mondja ki a gombokat. Ha megtaláltuk a Törlés gombot, nyomjuk meg az ENTER-t. A Windows megerősítést kér, válasszuk az Igen vagy Yes gombot. Előfordulhat, hogy a Következő vagy a Next gomb jelenik meg és lesz aktív. A JAWS vagy a MAGIC eltávolításánál megkérdezi a Windows, hogy a közös összetevőket eltávolítjuk-e. Semmiféleképpen ne távolítsuk el a közös összetevőket, mert azzal a rendszer stabilitását veszélyeztetjük. Az eltávolítás vagy telepítés befejezésekor a megjelenő OK, Bezárás vagy Close gombon nyomjunk ENTER-t. Végezetül ALT + F4-el bezárhatjuk a Programok telepítése ablakát.

2.1.5.6 A billentyűzet Print Screen gombjának használata, a másolt tartalom beágyazása egy dokumentumba

Az aktuális képernyő elmentése

Ha valamilyen fontos információ jelenik meg a képernyőn és képként el szeretnénk menteni, akkor nyomjuk meg az ALT + PRINT SCREEN billentyűt. Ekkor az aktuális képernyő képe bemásolódik a memória egy speciális részére, amit vágólapnak hívunk. A teljes képernyő elmentéséhez csak a PRINT SCREEN billentyűt kell megnyomni.

A vágólap a programok által közösen használt átmeneti memóriaterület. Bármely program adatokat helyezhet el vagy olvashat le a vágólapról, amely az adatok másolásához vagy áthelyezéséhez használható. A vágólap mindig a rajta legutoljára elhelyezett adatokat tartalmazza, a korábbi adatok elvesznek.

Az ALT + PRINT SCREEN egy speciális parancs, amely a képernyő tartalmát lefényképezi, és a képet eltárolja a vágólapon, mi pedig lementhetjük egy fájlba. Ehhez a Paint rajzolóprogramot használjuk, amit megtalálunk minden Windowsban.

A Paint egy egyszerű rajzoló- és festőprogram. Segítségével egyszerű rajzokat, illusztrációkat lehet készíteni. A programot a Start menü, Programok, Kellékek, Paint parancsával lehet megnyitni. Tehát miután nyomtunk egy ALT + PRINT SCREEN billentyűt, nyissuk meg a Start menüt a Windows gombbal. A felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a programok almenüt, majd nyomjuk meg az ENTER-t vagy a jobbranyíl billentyűt. A lenyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Kellékek almenüt és nyissuk meg az ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel. Itt a lenyíl billentyűvel menjünk el a Paint programig és nyomjuk meg az ENTER-t.

Ha megnyílt a Paint, illesszük be a vágólap tartalmát a CONTROL + V billentyűparanccsal. Ezután nyomjuk meg a CONTROL + S billentyűparancsot az elmentéshez. Megnyílik a mentés másként párbeszédpanel és a fájlnév megadása szerkesztőmezőbe kerülünk. Írjuk be a nevet, amit a képnek adni akarunk. Egy TAB megnyomása után a fájl típusának listájába kerülünk. Válaszuk ki a nyílbillentyűkkel, hogy milyen típusú legyen a fájl. Válasszuk a jpeg *.jpg fájltípust. Alapból a fájlunkat a Dokumentumok mappa Képek almappájába mentené. Ha ez nem felel meg, akkor megadhatjuk a megfelelő helyet a nyílbillentyűkkel az ALT + H billentyűparancs megnyomása után. Ezután menjünk TAB-bal a Mentés gombig és nyomjuk meg az ENTER-t vagy SZÓKÖZ-t. Ezzel lementettük a képernyő tartalmát.

2.1.5.7 A Súgó funkcióinak használata

A Windows XP Súgóját a Start menü Súgó és támogatás parancsával jeleníthetjük meg. A Súgót alapvetően kétféle módon használhatjuk. Az egyik esetben általában a Windows operációs rendszerhez készült Súgóban kereshetünk, míg a másik esetben egy programban egy konkrét feladathoz kérhetünk segítséget. Kétféle Súgó-formátum létezik, az első a Windows operációs rendszerhez, illetve a Microsoft Office programokhoz készült súgó. Ez címszavak szerinti keresésre nyújt lehetőséget, amihez nyissuk meg a WINDOWS billentyűvel a Start menüt, majd a felnyíl billentyűvel keressük meg a Súgó és támogatás parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t. Az INSERT + felnyíl billentyűparanccsal nézzük meg, hogy a szerkesztőmezőn vagyunk-e. Ha igen, akkor nyomjuk meg az ENTER-t, hogy űrlap módba kerüljünk. Ha nem a szerkesztőmezőn állunk, akkor CONTROL + HOME billentyűkombinációval menjünk az ablak elejére, majd az E billentyűvel vagy a lenyíl billentyűvel keressük meg a szerkesztőmezőt és nyomjuk meg az ENTER-t. Írjuk be a keresendő kifejezést vagy annak egy részét és nyomjuk meg az ENTER-t a keresés elindításához. CONTROL + HOME billentyűparanccsal menjünk az oldal tetejére, majd a lenyíl billentyűvel válasszuk ki a találati listához tartozó hivatkozásokat és nyomjuk meg az ENTER-t. A következő hivatkozások közül választhatunk:

A lista megnyitása után a le- vagy felnyíl billentyűvel válogathatunk a találatok között. Amelyik témára kíváncsiak vagyunk, ott nyomjuk meg az ENTER-t. A megnyíló ablakban olvashatjuk a találat szövegét. A kiválasztott találatot úgy olvashatjuk el, ha a CONTROL + HOME billentyűparanccsal az ablak elejére megyünk, majd a lenyíl billentyűvel elolvassuk. Ha át akarjuk másolni a súgó szövegét egy másik programba, akkor nyomjuk meg CONTROL + A billentyűkombinációt, vagyis mindent kijelölünk, majd a CONTROL + C billentyűparancsot. Végül zárjuk be a súgót ALT + F4 billentyűparanccsal, ezután a szöveg beilleszthető egy másik dokumentum szövegébe.

A CHM formátumú súgók kezelése

A Microsoft a Windows XP-ben és az Office alkalmazásokban a fent ismertetett, webes alapú súgót alkalmazza, az alkalmazások többségénél azonban az ún. chm formátumú súgóval találkozhatunk, amelynek kezelése attól eltérő. Az egyes alkalmazások Súgóját rendszerint a Súgó menüből vagy az F1 billentyű megnyomásával érhetjük el.

A megjelenő súgóablak bal oldalán helyezkedik el a tartalomjegyzék, a tárgymutató, a keresőablak és a szószedet, jobb oldalán pedig az egyes témakörök tartalma. A bal oldalon megjeleníthető szolgáltatások között a CONTROL + TAB billentyűparanccsal válthatunk. A súgóablak bezárásakor használt szolgáltatás lesz aktív a súgó következő megnyitásakor. Az egyes szolgáltatások a következők:

Tartalomjegyzék (ALT+L)

A súgó első megnyitásakor a megosztott ablak bal oldalán a tartalomjegyzék jelenik meg. A tartalomjegyzékben számos könyv és lap található. A könyvek lapokat tartalmazó kategóriák. A lapok a tájékoztatást tartalmazó témakörök. A tartalomjegyzékben a fel- és lenyíl billentyű segítségével mozoghatunk. Az aktuális könyvet a jobbranyíl segítségével nyithatjuk meg, és a balranyíl billentyű segítségével zárhatjuk be. A kiválasztott oldalon a témakör szövegének megjelenítéséhez nyomjuk meg az ENTER, a témakör ablakába való lépéshez pedig az F6 billentyűt. A tartalomjegyzékbe való visszatéréshez nyomjuk meg az F6 billentyűt. Az ALT+L billentyűkombináció lenyomásával a súgó bármely részéből visszatérhetünk a tartalomjegyzékbe.

Tárgymutató (ALT+R)

Az ALT+R billentyűkombináció lenyomásával léphetünk a tárgymutatóba, ahol beírhatjuk a keresett kulcsszavakat. A kulcsszavak a keresett témakörhöz kapcsolódó kifejezések vagy fogalmak. A kulcsszó beírása után a fel- vagy lenyíl billentyűvel mozoghatunk a tárgymutató kulcsszónak megfelelő bejegyzéseinek listájában. Kulcsszó kiválasztásához nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Ha csak egy olyan témakör van, amely megfelel a kulcsszónak, a program megjeleníti azt a témakör ablakában. Az F6 billentyű lenyomásával léphetünk a témakört megjelenítő ablakba. Ha több olyan témakör van, amely megfelel a kulcsszónak, a program listában jeleníti meg őket. Válasszunk témakört a listából, nyomjuk meg az ENTER billentyűt, majd a témakör ablakába való lépéshez nyomjuk meg az F6 billentyűt.

Keresés (ALT+K)

Az ALT+K billentyűkombináció lenyomásával léphetünk a Keresés lapra. Írjuk be a keresett szót vagy kifejezést, és nyomjuk meg a TAB billentyűt. Ekkor a program a Témakörök gombra lép. Nyomjuk meg az ENTER-t, majd a témakörök listájába lépéshez a TAB billentyűt. A megfelelő témakör kereséséhez használjuk a nyílbillentyűket, megnyitásukhoz pedig nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Az F6 billentyű lenyomásával léphetünk az adott témakört megjelenítő ablakba.

A témakört megjelenítő ablak használata (F6)

Miután a Tartalom, a Tárgymutató vagy a Keresés panelen kiválasztott oldalt az ENTER billentyű lenyomásával megnyitottuk, a témakört megjelenítő ablakba lépéshez nyomjuk meg az F6 billentyűt. A témakörben található szöveges részeket és hivatkozásokat a weblapokhoz hasonlóan használhatjuk. A szöveget soronként, mondatonként vagy bekezdésenként olvashatjuk. A hivatkozás megnyitásához a hivatkozáson állva nyomjuk meg az ENTER billentyűt.

Szószedet (ALT+S)

Az ALT+S billentyűkombináció lenyomásával léphetünk a szószedet lapfülre. A fókusz először egy kifejezéslistán áll. Írjuk be a keresett kifejezés első néhány karakterét és/vagy a nyílbillentyűk segítségével keressük meg azt. Ha megtaláltuk a keresett kifejezést, a definíciót megjelenítő ablakba a TAB billentyű lenyomásával léphetünk tovább. A definíció felolvasásához nyomjuk meg az INSERT + lenyíl billentyűkombinációt. A JAWS többi felolvasási parancsát is használhatjuk. Ha vissza szeretnénk térni a kifejezések listájához, nyomjuk meg ismét a TAB billentyűt.

2.1.6 Szöveg szerkesztése

2.1.6.1 Szövegszerkesztő alkalmazás elindítása. Fájl megnyitása, új fájl létrehozása

A Windows operációs rendszerben két egyszerű szövegszerkesztő található. A WordPad a Word szövegszerkesztő egyszerűbb változata, egy átlagos levél megírására alkalmas. A WordPad programot megnyithatjuk, ha a Start menü, Programok, Kellékek, WordPad parancsánál megnyomjuk az ENTER-t.

A szövegfájlok (TXT) készítésének egyszerűbb eszköze a Jegyzettömb. Kevés szolgáltatással rendelkezik, de tökéletes eszköz olyan szöveges dokumentumok készítésére, ahol a leírt szöveg tartalma a fontosabb, és nem a megjelenése. A Jegyzettömb programot megnyithatjuk, ha a Start menü, Programok, Kellékek, Jegyzettömb parancsánál megnyomjuk az ENTER-t. A program csak a TXT kiterjesztésű dokumentumokat támogatja. Jó tanács! Ha a Jegyzettömbben dolgozunk, akkor érdemes az ablakot teljes méretűre állítani és a Formátum menüben bekapcsolni a hosszú sorok tördelését.

Új szöveges dokumentum létrehozása

Amikor elindítjuk a szövegszerkesztőt, megnyílik a program és automatikusan szerkeszthetővé válik egy új üres dokumentum. Ha egy további üres dokumentumot szeretnénk nyitni, válasszuk a Fájl menü Új dokumentum parancsát vagy nyomjuk le a CONTROL + N billentyűkombinációt. Új dokumentum megnyitása esetén az előzőleg szerkesztett dokumentumot, ha volt ilyen, be kell zárni.

Meglevő szöveges dokumentum megnyitása

Ha egy korábban elkészült dokumentumot szeretnénk továbbszerkeszteni, módosítani, kinyomtatni vagy csak olvasni, akkor azt először meg kell nyitni. A szöveges állományt jelöljük ki, és nyissuk meg az ENTER-rel.

A szöveges dokumentumunkat a szövegszerkesztő programból is meg tudjuk nyitni. A szövegszerkesztő programban nyomjuk meg a CONTROL + O billentyűkombinációt vagy válasszuk a Fájl menü Megnyitás parancsát. A Fájlnév szerkesztőmezőbe kerülünk a Megnyitás ablakban. Először meg kell adni a helyet, ahol a megnyitandó fájlunk található. Az ALT + H billentyűkombinációval a Hely kombinált lista-mezőbe jutunk. Itt megtalálhatóak a számítógép lényeges könyvtárai, mint pl. Asztal, Dokumentumok, Sajátgép, meghajtók. A le- vagy felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel válasszuk ki a helyet, ahol a fájlunk van. Tegyük fel, hogy a fájlunk a D: meghajtón van a könyvek mappában. Ekkor a listából válasszuk ki a le- vagy felnyíl billentyűvel vagy a H betűvel a helyi lemez D: meghajtót. Ha beállítottuk a könyvtárat, továbbmegyünk három TAB-bal, amíg azt nem halljuk, hogy mappanézet listanézet. Itt a kezdőbetűvel vagy a nyílbillentyűkkel válasszuk ki a megfelelő mappát és ENTER-rel lépjünk be. Végül keressük meg a szöveges dokumentumunkat a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel és nyomjuk meg az ENTER-t. Ezzel megnyílik a dokumentumunk.

Új szöveges dokumentum létrehozása és elmentése

Nyissuk meg azt a mappát, ahol létre szeretnénk hozni az új szöveges dokumentumot. Válasszuk ki a Fájl menü Új almenükében a Szöveges dokumentum parancsot. Megnyílik egy szerkesztőmező, amibe alapértelmezetten be van írva, hogy „Új szöveges dokumentum.txt”. Ha megnyomnánk az ENTER-t, akkor ilyen néven hozna létre szöveges dokumentumot. A szöveges dokumentumnak gépeljük be a nevét és zárjuk le a szerkesztőmezőt az ENTER megnyomásával. Alaphelyzetben a szerkesztőmezőben lévő Új szöveges dokumentum szöveg ki van jelölve, ezért ha begépeljük a dokumentum nevét, akkor felülírja az új szöveg a régit. Ha bármilyen nyílbillentyűt megnyomunk, a kijelölés megszűnik. Ekkor az "Új szöveges dokumentum" szöveg megmarad a szerkesztőmezőben, így hozzáírjuk az új nevet. A szerkesztőmező kitörlésére nyomjuk meg az END billentyűt, majd a SHIFT + HOME billentyűt. Végül nyomjunk DEL gombot.  Ekkor a szövegünket kijelöltük a végétől az elejéig és töröltük. Ha kijelöltük a szövegünket, nem kell DEL billentyűt nyomni, egyből írhatjuk a fájl nevét, majd nyomjuk meg az ENTER-t.

Vigyázzunk, hogy a .txt kiterjesztést pontosan gépeljük be! A kiterjesztés fontos, hiszen ezzel azonosítjuk a fájl típusát. Ha mégis elrontjuk, a Windows hibaüzenetet fog küldeni, figyelmeztet, hogy ha a fájl kiterjesztését módosítjuk, a fájl használhatatlanná válhat. Megkérdezi, hogy biztos módosítja-e a kiterjesztést. Ilyenkor válasszuk a Nem gombot a le- vagy felnyíl billentyűvel és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Általában, ha a Windows valamilyen kérdést feltesz, a válaszok kezdőbetűjével is lehet válaszolni Pl. i = igen, n = nem. Ha a Nem gombot kiválasztottuk, visszakerülünk a szerkesztőmezőbe, ahol ismét meg kell adnunk a szöveges dokumentum nevét. Végül nyomjuk meg az ENTER-t. Ha jól írtuk be a nevet, akkor a szöveges dokumentum létrejött és ki van jelölve. Létrehozáskor nem nyílik meg a dokumentum, azt nekünk kell megnyitni az ENTER-rel.

A létrehozás után előfordulhat, hogy véletlenül újra megnyomjuk az ENTER-t. Ne lepődjünk meg, ha azt mondja a JAWS, hogy "üres". Valószínű, hogy a második ENTER-rel megnyitottuk a szöveges dokumentumunkat, ezt le tudjuk ellenőrizni az INSERT + T billentyűkombinációval. Ha nem akarunk még beleírni, akkor bezárhatjuk Az ALT + F4 billentyűparanccsal vagy a Fájl menü Bezárás parancsával.

2.1.6.2 A fájl elmentése a merevlemezre

Amikor létrehozunk egy dokumentumot, vagy egy meglévőt módosítunk akkor a beírt információk a számítógép memóriájában helyezkednek el. A számítógép memóriája csak ideiglenes tároló, ezért a dokumentumunk szövegét le kell menteni fájlba is. A dokumentumok mentéséhez használjuk a CONTROL + S billentyűkombinációt vagy a Fájl menü Mentés parancsát. Ha ezt a parancsot egy korábban már elmentett dokumentumban használjuk, akkor az új változat automatikusan felülírja a dokumentum korábbi példányát, és ebben az esetben nem kapunk semmilyen visszajelzést a mentésről.

Ha egy újonnan létrehozott dokumentum mentését kezdeményezzük, a megjelenő Mentés másként párbeszédpanelen meg kell adnunk, hogy a dokumentumot milyen néven és melyik helyre szeretnénk elmenteni. Először a fájl nevéhez kerülünk, itt gépeljük be a dokumentum nevét. Ezután megadhatjuk a helyet, hogy hova kerüljön a fájlunk, ehhez nyomjuk meg az ALT + H billentyűt vagy menjünk TAB-bal a Hely kombinált lista-mezőig. Itt a következők találhatók: Asztal, Sajátgép, Dokumentumok, meghajtók. Keressük ki a nyílbillentyűkkel vagy a megfelelő kezdőbetűvel a helyet, ahova menteni szeretnénk a fájlunkat. A dokumentumok mentése nem csak a Dokumentumok mappába lehetséges, de javasolt elsősorban annak a használata.

Ha kiválasztottuk a helyet, ahová menteni fogjuk a fájlunkat és bele is léptünk ENTER-rel, akkor három TAB-bal lépjünk a Mentés gombra, majd nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

2.1.6.3 A szövegszerkesztő alkalmazás bezárása

Ha már nincs szükségünk a szövegszerkesztő programra, akkor azt be kell zárni. Nem jó megoldás, ha nyitva marad, hiszen a megnyitott program és fájl foglalja a memóriát. Bezárhatjuk a szövegszerkesztő programot az ALT + F4 billentyűkombinációval vagy a Fájl menü Kilépés parancsával. Ha időközben módosítottunk a dokumentumon (akár véletlenül, akár szándékosan), a bezárás előtt a Windows meg fogja kérdezni, hogy kívánjuk-e menteni a változásokat. Ha el akarjuk menteni, akkor az Igen gombot kell választani a nyílbillentyűkkel vagy a „I” billentyűvel. Ellenkező esetben válasszuk a Nem lehetőséget. Ha meggondoltuk magunkat és mégsem akarunk kilépni a programból, akkor válasszuk a Mégse gombot. Elkerülhetjük a kérdést, ha a bezárás előtt elmentjük a dokumentumot a CONTROL + S billentyűparanccsal.

2.2 Fájlkezelés

2.2.1 Fogalmak

2.2.1.1 Hogyan mutatja a számítógép a meghajtókat, mappákat és fájlokat hierarchikus rendszerben?

Minden számítógépen rengeteg adat található, amelyek között nehéz tájékozódni. Ezért kialakítottak egy hierarchikus tárolási módszert, ahogy például egy könyvtárban is egy úgynevezett katalógus segíti a könyvek között a tájékozódást. A számítógépen is hasonló logikájú rendszerezés található, amelyet könyvtárrendszernek vagy mapparendszernek nevezünk. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy fát, ahol a fa „gyökere” a meghajtó (háttértár), melyen az állomány található. A gyökérkönyvtár tartalmazza a meghajtón található összes fájlt és mappát. A fájl tehát a meghajtó, majd az azt tartalmazó mappákon keresztül érhető el, egy ilyen útvonal lehet például a következő:
C:\vizsga\feladat.txt

Mappa (könyvtár, folder, directory): Logikailag összetartozó fájlok hierarchikus csoportosítására szolgáló tárolóhely. Szükség szerint további mappákat, almappákat tartalmazhat.

Fájl (állomány, File): A logikailag összetartozó adathalmazt fájlnak nevezzük. A fájlokat tartalmuktól függően programfájlokba és adatfájlokba csoportosítjuk. Teljes nevük két részből áll, a névből és a kiterjesztésből. A kettő rész között pont található. A kiterjesztés meghatározza a fájl típusát.

2.2.1.2 Milyen eszközöket használ az operációs rendszer a fájlok és mappák tárolására? – Merevlemez, floppy lemez CD-ROM, hálózati meghajtók

A gépen az információk a különböző háttértárakon levő mappákban található fájlokban vannak eltárolva. A háttértár más néven meghajtó (drive) lehet:
- merevlemezes meghajtó, HDD (Hard Disk Drive) vagy ismertebb nevén winchester. A winchester a számítógépbe beépített nagy kapacitású mágneslemezes háttértár, az operációs rendszer is ezen a háttértáron található. Egy számítógépbe több winchester is beépíthető, illetve megfelelő eszközökkel külső meghajtóként is csatlakoztatható hozzá.
- hajlékonylemezes meghajtó, FDD (Floppy Disk Drive) Hajlékonylemez olvasására és írására alkalmas egység.
- CD/DVD meghajtó, CD-k, DVD-k olvasására és esetlegesen írására alkalmas egység.
- pen-drive: olyan cserélhető háttértár, amely Flash ROM-ban tárolja az információt.

A meghajtók egyszerű és egységes azonosítására az angol ábécé betűit használjuk. Az A: és B: jelölést kizárólag a hajlékonylemezes meghajtók, míg a C:-t az első merevlemezes egység kapja.

2.2.2 Mappák/könyvtárak

2.2.2.1 Egy fájl vagy mappa megkeresése a meghajtón

A számítógépen használt rendszerezést könyvtárrendszernek vagy mapparendszernek nevezzük. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy fát, ahol a fa „gyökere” maga a meghajtó (háttértár), ami tartalmazza a mappákat (ágakat), illetve a fájlokat (a fa leveleit). A fa „törzse”, a gyökérkönyvtár tartalmazza a meghajtón található összes fájlt és mappát. Egy ilyen útvonal lehet például a következő:
C:\ (gyökérkönyvtár)

Vizsga (mappa)

feladat.txt (fájl) esetén:

c:\vizsga\feladat.txt

Azaz a winchester vizsga nevű mappájában található egy feladat.txt nevű fájl. A meghajtókat mindig valamilyen betűjellel jelöljük, általában a winchestert a C betűvel. Az útvonalon megtalálható elemeket egy \ (blackslash) jellel választjuk el egymástól.

 A Windowsban a fa nézet kiindulópontja, gyökere az Asztal, amely tartalmazza a Sajátgépet, a Hálózati helyeket, a Dokumentumok mappát és a Lomtárat, majd a Sajátgépen belül találhatóak az egyes fizikai háttértárak (pl. winchesterek).

2.2.2.2 Könyvtár/mappa létrehozása majd további alkönyvtár/almappa létrehozása

Új mappa létrehozása

Új mappát létrehozni egy, már létező mappán belül a Fájl / Új / Mappa menüpontnál tudunk. Keressük ki és nyissuk meg azt a helyet a meghajtón, ahova szeretnénk létrehozni az új mappát. Ellenőrizzük le az INSERT + T billentyűkombinációval, hogy valóban azon a helyen vagyunk-e ahova az új mappát szeretnénk létrehozni. Válasszuk ki a Fájl menü Új almenüjének Mappa menüpontját. Megnyílik egy szerkesztőmező, amibe alapértelmezetten be van írva, hogy „Új mappa”. Ha megnyomnánk az ENTER-t, akkor ilyen néven hozna létre mappát. Az Új mappának gépeljük be a nevét és zárjuk le a szerkesztőmezőt az ENTER megnyomásával. Alapesetben a szerkesztőmezőben lévő Új mappa szöveg ki van jelölve, ezért ha begépeljük a mappa nevét, akkor felülírja az új szöveg a régit. Ha bármilyen nyílbillentyűt megnyomunk, a kijelölés megszűnik. Amikor beírtuk a mappa nevét és megnyomtuk az ENTER-t, az új mappa létrejött és ki van jelölve. Előfordulhat, hogy véletlenül két ENTER-t nyomtunk a mappa létrehozásakor, azaz a második ENTER-rel beléptünk az új, üres mappába. Ekkor a nyílbillentyűkre a JAWS nem mond semmit, és az INSERT + felnyíl billentyűre is azt mondja, hogy üres. Ellenőrizzük le, hogy hol vagyunk az INSERT + T billentyűkombinációval. Ha valóban benne vagyunk az új, üres mappában és ki szeretnénk lépni belőle, akkor nyomjuk meg a BACKSPACE billentyűt.

Lehetőségünk van a létrehozott új mappában újabb mappákat (almappákat) létrehozni. Nyissuk meg az elkészített mappát egy ENTER-rel, majd hozzunk létre újabb mappákat.

2.2.2.3 Egy olyan ablak megnyitása, mely kijelzi a könyvtárak/mappák nevét, méretét és helyét a meghajtón

Mappák tulajdonsága

Egy mappa legfontosabb jellemzője a neve és az, hogy hol található meg a háttértáron. Válasszuk ki azt a mappát amelynek tudni szeretnénk a tulajdonságait és nyomjuk meg az ALT + ENTER billentyűkombinációt. Megjelenik a mappához tartozó Tulajdonság párbeszédpanel. A következő információkat kaphatjuk meg a mappáról:

Az információkat a JAWS kurzorral tudjuk leolvasni. A következőkben csak a numerikus billentyűzetet használjuk. Kapcsoljuk be a JAWS kurzort, majd nyomjuk le a CONTROL + 7 billentyűkombinációt vagy a CONTROL + HOME billentyűt. Ekkor az ablak bal felső sarkába ugrunk. Továbbra is a Numerikus billentyűzetet használva a következő módokon tudjuk olvasni soronként az információt:

A mozgáshoz a numerikus billentyűk helyett használhatjuk a nyílbillentyűket is. Végül nyomjuk le a PLUSZ billentyűt, ezzel visszaváltunk a PC kurzorra. Végezetül zárjuk be a Tulajdonság párbeszédpanelt az ESCAPE billentyű megnyomásával. Megjegyzés: A JAWS kurzort mellőzhetjük, ha megnyomjuk az INSERT + B billentyűkombinációt. Ez a billentyűparancs felolvassa az ablak tartalmát, de mivel folyamatosan, gyorsan felolvassa az összes információt, nem mindig használható.

2.2.3 Munka a fájlokkal

2.2.3.1 Az általánosan használt fájltípusok felismerése: szövegszerkesztői dokumentumok, táblázatkezelő dokumentumok, adatbázis fájlok, prezentációs fájlok, kép–, hang– és videoállományok, tömörített fájlok, ideiglenes fájlok

Az operációs rendszerben használt általános fájltípusok és kiterjesztéseik:
Futtatható fájl (alkalmazás): BAT, COM, EXE
Szöveges dokumentum: DOC, RTF, TXT
Táblázatkezelővel készült fájl: XLS, XLC
Képállomány: JPG, JPEG, GIF, BMP, TIF, EPS, TGA
Tömörített állomány: ZIP, ARJ, ACE, RAR
Videó állomány: AVI, WMV, MPEG, RM
Hangállomány: WAV, SND, WMA, MP3, MID, OGG
Prezentációs állomány: PPT, PPS
Ideiglenes állomány: TMP
Adatbázis-állomány: DBF, MDB
Internetes weblap állomány: HTM, HTML
Adobe Acrobat hordozható dokumentum: PDF
Másolat (backup) állomány: BAK

2.2.3.2 Fájlok számának kijelzése, adott típusú fájlok számának meghatározása adott könyvtárban (beleértve az alkönyvtárakat is)

A mappák egyik fontos jellemzője a bennük található almappák és fájlok száma. Válasszuk ki azt a mappát, amelynek tudni szeretnénk a tulajdonságait és nyomjuk meg az ALT + ENTER billentyűkombinációt. Megjelenik a mappához tartozó Tulajdonság párbeszédpanel. A következő információkat kaphatjuk meg a mappáról:
Név
Típus
hely (a számítógépen hol található)
méret (kilo- vagy megabájtban és bájtban)
lemezterület (kilo- vagy megabájtban és bájtban)
tartalmaz (mappában található fájlok és mappák száma)
létrehozva (dátum és idő)
attribútumok (írásvédett, rejtett)

Az információkat a JAWS kurzorral tudjuk leolvasni. A mozgáshoz a numerikus billentyűk mellett használhatjuk a nyílbillentyűket is. Végezetül zárjuk be a Tulajdonság párbeszédpanelt az ESCAPE billentyű megnyomásával. Megjegyzés: A JAWS kurzort mellőzhetjük az INSERT + B billentyűkombináció használatával.

Ha egy adott típusú fájlok mennyiségét akarjuk megtudni, akkor először a kiválasztott mappán belül kell keresést indítanunk. Jelöljük ki a mappát, amiben keresni szeretnénk, majd a Fájl vagy a helyi menüben keressük meg a keresés parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t. Megnyílik a keresés ablak és egyből a fájlnév egésze vagy része mezőbe kerülünk, ide beírhatjuk azt a fájltípust amit keresni szeretnénk, aminek a formátuma a következő:
*.kiterjesztés
A kiterjesztés szó helyett természetesen a fájltípusra jellemző kiterjesztést írjuk (pl. *.txt), majd nyomjuk meg az ENTER-t. A keresés közben ne nyomjunk ENTER-t vagy SZÓKÖZ-t, mert akkor leállítjuk a keresést. Ha vége van a keresésnek, akkor csak annyit mond a JAWS, hogy gomb. Ez azt jelenti, hogy igen, befejezte a keresést. Nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. A találatok számát kijelzi a státuszsor, amelyet meghallgathatunk az INSERT + PAGEDOWN billentyűkombinációval. Így megtudtuk, hogy az adott mappában hány darab, adott típusú fájl van.

2.2.3.3 Fájlok attribútumainak megváltoztatása: csak olvasható/zárolt,  olvasható-írható

Egy fájl egyes tulajdonságait attribútumoknak nevezzük. A fájlok attribútumainak beállításához először jelöljük ki a fájlt vagy fájlokat, majd nyissuk meg az ALT + ENTER billentyűkombinációval a Tulajdonság párbeszédpanelt. A Tulajdonság parancsot megtalálhatjuk a Fájl és a helyi menüben is. Ha végeztünk a fájl tulajdonságainak beállításával, akkor keressük meg TAB billentyűvel az OK gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. A beállítások elvetéséhez nyomjuk meg az ESCAPE billentyűt.

Írásvédett attribútum

A Tulajdonság párbeszédpanel megnyitása után az Írásvédett jelölőnégyzet lesz aktív. Ez az egyik tulajdonsága a fájlnak, az írásvédett fájl csak olvasható. Ha be van jelölve ez a jelölőnégyzet, akkor a fájl írásvédett. Az írásvédettség be- vagy kikapcsolásához használjuk a SZÓKÖZ-t. Az írásvédettség nem jelent komoly védelmet, maximum a fájl törlésekor, módosításakor vagy felülírásakor figyelmeztet a Windows egy párbeszédpanellel, hogy az elem írásvédett.

Rejtett attribútum

Ha megnyomjuk a TAB billentyűt, a Rejtett jelölőnégyzetre kerülünk. A rejtett attribútummal rendelkező fájlok alapesetben nem jelennek meg a mappaszerkezetben, de a Windows mappanézetét be lehet állítani úgy, hogy mutassa a rejtett mappákat, fájlokat is. Ezt a beállítást általában a rendszerfájlok elrejtésére használjuk.

Speciális gomb

A következő TAB billentyű megnyomásával a Speciális gombra kerülünk. A Speciális attribútumokkal a fájl tartalmának kezelését állíthatjuk be. SZÓKÖZ-zel vagy ENTER-rel nyissuk meg a Speciális attribútum párbeszédpanelt. A beállítások módosításához használjuk a SZÓKÖZ-t. A következő beállításokkal találkozhatunk, ha a TAB billentyűt megnyomjuk:

2.2.3.4 Fájlok rendszerezése név, méret, típus és a módosítás dátuma szerint

A meghajtók és a mappák tartalmát több szempont szerint tudjuk rendezni. Válasszuk ki a Nézet menü Ikonrendezés szempontja almenüjében a következő rendezési szempontok közül a megfelelőt:
Név szerinti rendezés: a könyvtár tartalmát ABC sorrendben, A-tól Z-ig rendezi.
Méret szerinti rendezés: a könyvtár tartalmát a legkisebb elemtől a legnagyobbig rendezi.
Módosítás szerinti rendezés: a könyvtár tartalmát a legrégebbi (legkorábbi) elemtől a legújabbig (legfrissebbig, legutóbbiig) rendezi.

Végezetül a kiválasztott rendezési szempontnál nyomjuk meg az ENTER-t. Ha az addig is aktív rendezési szempontot választottuk ki, akkor a rendezés szempontja megmarad, de az iránya megváltozik. A lista első elemére a HOME, az utolsó elemére pedig az END billentyűvel lépünk.

2.2.3.5 A fájlkiterjesztés megtartásának fontossága a fájlok átnevezésénél

Az operációs rendszerben egy fájl típusát annak kiterjesztése jelzi. A kiterjesztés információt ad az operációs rendszernek arról, hogy a fájlhoz milyen programot társítson. Egy fájl megnyitásakor (pl. Word dokumentum megnyitásakor) a rendszer elindítja a társított alkalmazást (a Word programot), és annak munkaterületére betölti a fájlt (a megnyitott dokumentumot). A kiterjesztés a fájlnév után található. A fájl nevét és a kiterjesztését egy pont választja el.

Alapértelmezetten a Windows nem mutatja a fájlok kiterjesztését, ilyenkor átnevezésnél sem kell vele foglalkozni, azonban a látássérült felhasználók számára (amikor az ikon által nyújtott grafikus információ nem érhető el) ajánlott a kiterjesztés elrejtésének kikapcsolása.

Alapvetően fontos információt jelent a kiterjesztés, hiszen abból tudhatjuk meg, hogy a fájl milyen típusú adatokat tartalmaz. Ha egy fájl kiterjesztését hibásan adtuk meg, akkor a Windows nem tudja megnyitni, hiszen például egy szöveges dokumentumot nem tudunk megnyitni egy médialejátszó programmal.

A kiterjesztés módosítása után a Windows figyelmeztet, mert a fájl használhatatlanná válhat. Megkérdezi, hogy biztos módosítja-e a kiterjesztést. Ilyenkor, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, válasszuk a Nem gombot és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Az „N” billentyű megnyomásával is válaszolhatunk.

2.2.3.6 Fájlok és könyvtárak/mappák átnevezése

Jelöljük ki a módosítani kívánt mappát vagy fájlt, majd nyomjuk le az F2 billentyűt. Ekkor megnyílik egy szerkesztőmező, ami tartalmazza a fájl vagy mappa eredeti nevét. Alaphelyzetben az eredeti név ki van jelölve, így ha beírjuk az új nevet, akkor az felülírja a régit. Ezért az F2 megnyomása után ne használjuk a nyílbillentyűket, mivel akkor a kijelölés elveszik. Gépeljük be az új nevet és nyomjuk meg az ENTER-t. Ha közben meggondoljuk magunkat, és az átnevezésből ki akarunk lépni, nyomjuk meg az ESCAPE billentyűt. Az Átnevezés parancs a Fájl menüben és a helyi menüben is megtalálható. A fájlok átnevezésekor, amennyiben a kiterjesztés látható, azt ne változtassuk meg. Ha egy fájl kiterjesztését megváltoztatjuk, a fájl használhatatlanná válhat. Ha a kiterjesztés nem látszik, akkor nem kell vele foglalkozni.

2.2.4 Másolás, mozgatás

2.2.4.1 Fájlok és könyvtárak/mappák kijelölése egyenként vagy csoportosan, egymás melletti és különálló tételekkel

Összes elem kijelölése a listanézetben

Bárhol állunk a listában, nyomjuk meg a CONTROL + A billentyűkombinációt vagy válasszuk a Szerkesztés menü pont az összes kijelölése parancsát.

Egymás melletti elemek kijelölése a listanézetben

Listanézetben, ha a kijelölendő elemek közvetlenül egymás után találhatóak, kijelöljük a nyílbillentyűkkel a kijelölendő csoport felső vagy alsó elemét, és lenyomjuk a SHIFT-et, majd a SHIFT lenyomva tartása mellett a le- vagy felnyíl billentyűkkel kijelöljük a megfelelő elemeket. Ha a listában állva ki akarjuk jelölni az elemeket egészen a lista végéig vagy az elejéig attól kezdve, ahol állunk, akkor nyomjuk meg a SHIFT + HOME vagy SHIFT + END billentyűt attól függően, hogy melyik irányba akarunk haladni.

Különálló elemek kijelölése a listanézetben

Ezeket a kijelölési módszereket bármilyen listanézetben lehet használni. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki azt az elemet, amelyet elsőnek akarunk kijelölni, majd a CONTROL lenyomva tartása mellett a nyílbillentyűkkel kikeressük a második elemet, amit ki akarunk jelölni. Közben a JAWS felolvassa az út közben érintett elemeket és azt is, hogy azok ki vannak-e jelölve vagy sem. Ha megtaláltuk a második kijelölendő elemet, akkor megnyomjuk a SZÓKÖZ-t. A SZÓKÖZ megnyomásával kijelöltük a második elemet is. Ha még egy SZÓKÖZ-t nyomnánk ezen az elemen, akkor a kijelölés megszűnne, azaz a SZÓKÖZ itt egy kapcsolóként működik. Természetesen mindeközben lenyomva tartjuk a CONTROL-t.

Ha a második elemet is kijelöltük a SZÓKÖZ-zel, továbbmegyünk a nyílbillentyűkkel és megkeressük a harmadik kijelölendő elemet és ott is megnyomjuk a SZÓKÖZ-t. Ezt addig folytatjuk, amíg ki nem jelölünk minden elemet, amit ki akartunk jelölni. Ha befejeztük a kijelölést, felengedhetjük a CONTROL-t, de vigyázzunk, ne nyomjunk meg újabb nyílbillentyűt, mert akkor az eddigi kijelölések elvesznek, és kezdhetjük elölről az egészet. Ezután ezeket a kijelölt elemeket törölhetjük, másolhatjuk vagy áthelyezhetjük egyszerre.

2.2.4.2 Fájlok és könyvtárak/mappák másolása könyvtárak/mappák és meghajtók között

 

A CONTROL + C és a CONTROL + V billentyűkkel lehet mappát vagy fájlt másolni. Jelöljük ki a másolandó mappát vagy fájlt és nyomjuk le a CONTROL + C billentyűkombinációt. Keressük meg a mappa vagy fájl másolatának helyét, vagyis célját, majd nyomjuk le a CONTROL + V billentyűkombinációt. A Másolás és Beillesztés parancsok a Szerkesztés menüben és a helyi menüben is elérhetők.

2.2.4.3 Fájlok és könyvtárak/mappák mozgatása könyvtárak/mappák és meghajtók között

A CONTROL + X és a CONTROL + V billentyűkkel lehet mappát vagy fájlt mozgatni, áthelyezni. Jelöljük ki az áthelyezni kívánt mappát vagy fájlt és nyomjuk le a CONTROL + X billentyűkombinációt. Keressük meg a mappa vagy fájl új helyét, vagyis célját, majd nyomjuk le a CONTROL + V billentyűkombinációt. A Kivágás és Beillesztés parancsok a Szerkesztés menüben és a helyi menüben is elérhetők. Fontos: a másolás után két példány lesz az eredeti mappából vagy fájlból, egy eredeti és egy új jön létre. A mozgatás után viszont csak egy példány marad, az új helyen.

2.2.4.4 Miért fontos biztonsági másolatot készíteni a fájlokról hordozható adattároló eszközre?

Bármikor történhet valami a számítógéppel, ami adatvesztést okozhat. Ezért érdemes a dokumentumainkat és a legfontosabb programjainkat CD-re, vagy más hordozható adattároló eszközre vinni.

Az információvesztés lehetséges okai:
Fizikai: az adatok tárolására használt eszközök fizikai meghibásodása az egyik leggyakoribb ok. Általában a meghajtóegység mechanikája sérül meg olyan súlyosan, hogy az adatok elvesznek. Vannak olyan cégek amelyek adatmentéssel foglalkoznak, de ők sem adnak teljeskörű garanciát az adatok megmentésére.

Logikai: logikai hibának nevezzük a lemezek fájlszerkezetében keletkezett hibákat. Általában akkor keletkezik ilyen hiba, ha az operációs rendszerből szabálytalanul lépnek ki. A szabálytalan kilépés oka lehet Pl. egy áramszünet vagy egy programhiba. Ennek javítására léteznek segédprogramok.

Felhasználói: sok esetben a hibaforrás maga a felkészületlen, figyelmetlen felhasználó. Általában valamilyen helytelen számítógépes művelet következményeként vesznek el az adatok vagy az adathordozó figyelmetlen használata miatt.

Élettartam: mint minden más az adattárolók is véges élettartamúak. Pl. a CD-k élettartamát kb. 10 évre teszik, ellenben a floppy lemezekét csak 1-2 évre.

Szándékosság: ide tartozik az adatvesztéssel járó szándékos cselekedet, mint pl. vírustámadás, rongálás vagy jogtalan behatolás a rendszerbe.

2.2.5 Törlés és visszaállítás

2.2.5.1 Fájlok és könyvtárak/mappák törlése és a lomtárba/kukába helyezése

Ha egy fájlra vagy mappára már nincs szükségünk, törölhetjük azt a számítógépről. A merevlemezről törölt fájlok vagy mappák a végleges törlés előtt egy ideiglenes tárolóhelyre, a Lomtárba kerülnek. A Lomtár egy speciális mappa a számítógépünk merevlemezén. A Lomtár elemeinek listáját megjeleníthetjük Miniatűrök, Mozaik, Ikonok, Lista és Részletek nézetekben. A Részletek nézetben az elemről részletes információt kaphatunk. A Lomtár tartalmát később véglegesen törölhetjük. Ha meggondoltuk magunkat és mégsem akarjuk véglegesen letörölni a Lomtárba dobott fájlt vagy mappát, visszahelyezhetjük a törlés előtti helyére. A Lomtár megtalálható a Windows Intézőben és az Asztalon.

Fontos, hogy más háttértárról (pl. pen-drive-ról) törölt fájlok vagy mappák nem kerülnek a Lomtárba, törlés esetén azonnal elvesznek.

Egy fájl törlése

Jelöljük ki azt az elemet vagy elemeket, amelyeket törölni szeretnénk, majd nyomjuk meg a DELETE gombot. A Windows ekkor megerősítést vár, ezért megkérdezi, biztosan a Lomtárba dobjuk-e a kijelölt elemet vagy elemeket. Választási lehetőségként felkínál két gombot, az Igent és a Nemet. A nyílbillentyűk segítségével válasszuk ki a megfelelőt, majd nyomjunk ENTER-tvagy SZÓKÖZ-t. Válaszolhatunk az „I” vagy a „N” billentyűkkel is. Lehetőségünk van arra, hogy a kijelölt fájlokat vagy mappákat egy lépésben véglegesen töröljük a helyi merevlemezről. A végleges törléshez nyomjuk meg a SHIFT + DELETE billentyűkombinációt. A kijelölt fájlok és mappák törlését nem csak a DELETE billentyűvel tudjuk megtenni. A törlés parancsot megtaláljuk a Fájl és a helyi menüben is.

2.2.5.2 Fájlok és könyvtárak/mappák visszaállítása a lomtárból/kukából

Lehetőségünk van arra, hogy a törölt adatokat visszanyerjük és visszahelyezzük az eredeti helyükre. A WINDOWS + M billentyűvel lépjünk az Asztalra, majd az L billentyűvel keressük meg a Lomtárat. A Lomtár megnyitásához nyomjunk ENTER-t. A nyílbillentyűkkel vagy a kezdő betűvel keressük meg és jelöljük ki a visszaállítandó elemet. A Visszaállítás parancs megtalálható a Fájl és a helyi menüben is. Tehát nyomjuk meg az ALT billentyűt vagy a helyi menüt, majd a lenyíl billentyűvel keressük meg a Visszaállítás parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t. Ekkor a fájl vagy a mappa eltűnik a Lomtárból és az eredeti helyén jelenik meg. Végül zárjuk be a Lomtárat az ALT + F4 billentyűvel.

2.2.5.3 A lomtár/kuka kiürítése

A Lomtárba került elemek továbbra is foglalják a helyet a számítógép merevlemezén, ezért a Lomtárat időnként érdemes kiüríteni.

A Lomtár egyes elemeinek törlése

Lépjünk az Asztalra a WINDOWS + M billentyűvel, majd a nyílbillentyűkkel vagy az L billentyűvel keressük meg a Lomtárat és ENTER-rel nyissuk meg. A törölt elemek listában helyezkednek el. A nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel keressük meg és jelöljük ki a véglegesen törlendő elemet, majd nyomjuk meg a DELETE billentyűt. Az elem törlését meg kell erősítenünk. A Windows megkérdezi, hogy biztosan törölni szeretnénk-e a kijelölt elemet. Választási lehetőségként felkínál két gombot, az Igent és a Nemet. A nyílbillentyűk segítségével válasszuk az Igen gombot, majd nyomjunk ENTER-t vagy SZÓKÖZ-t. Válaszolhatunk a kezdőbetűk megnyomásával is. Ezután bezárhatjuk a lomtárat az ALT + F4 billentyűkombinációval.

A Lomtár teljes tartalmának törlése

A Lomtár teljes tartalmának törlése három módszerrel végezhető el:

1. A legegyszerűbb megoldás, hogy a Windows + M billentyűkombinációval lépjünk az Asztalra és keressük meg a nyílbillentyűkkel vagy az L betűvel a Lomtárat, de ne nyissuk meg. A Lomtár ikonon állva nyomjuk meg a HELYI MENÜ gombot, a lenyíl billentyűvel keressük meg a Lomtár ürítése parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t. A megjelenő párbeszédpanelen a Windows megerősítést vár, hogy valóban szeretnénk-e törölni a Lomtár összes elemét. Az Igen vagy Nem gombok közül választhatunk. Nyomjuk le a válaszunk kezdőbetűjét vagy a nyílbillentyűkkel válasszuk ki a kívánt gombot és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ezután visszakerülünk az Asztalra.

2. Nyissuk meg a Lomtárat az Asztalról. Jelöljünk ki minden elemet a CONTROL + A billentyűkombinációval, majd nyomjuk meg a DELETE gombot. Ismét megerősítést vár a Windows. Válasszuk az igen gombot a Nyílbillentyűkkel és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Használhatjuk a válasz kezdőbetűjét is. Ezután bezárhatjuk a Lomtárat az ALT + F4 billentyűkombinációval.

3. Nyissuk meg a Lomtárat az Asztalról. Ne nyomjunk meg semmilyen nyílbillentyűt, hogy ne legyen kijelölt elem, ezt ellenőrizzük is le az INSERT + felnyíl billentyűvel. Ha nem mondja azt a JAWS, hogy nincs kijelölve, akkor nyomjuk meg a CONTROL + SZÓKÖZ-t, majd ismét ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel. Ha azt mondja, hogy nincs kijelölve, akkor nyomjuk meg az ALT billentyűt vagy a helyi menüt. Keressük meg a lenyíl billentyűvel a Lomtár ürítése parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t. Ezután bezárhatjuk a lomtárat az ALT + F4 billentyűkombinációval.

2.2.6 Keresés

2.2.6.1 A Keresés eszköz használata fájlok és könyvtárak/mappák megkereséséhez

Előfordulhat, hogy nem emlékszünk, hogy egy dokumentum vagy egy mappa hol található a számítógépen. A keresést elindíthatjuk a Start menü Keresés parancsával is, de a Windows mappanézetéből indított keresés az egyszerűbb megoldás. Nyissuk meg a Sajátgépet és keressük meg azt a meghajtót vagy mappát, amiben keresni szeretnénk. Ne nyissuk meg ENTER-rel, csak jelöljük ki.

Ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel, hogy jó mappán vagy meghajtón állunk-e. Ezután nyomjuk meg a bal ALT billentyűt, és a lenyíl billentyűvel keressük meg a Fájl menüben a Keresés parancsot, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A Keresés parancs a helyi menüben is megtalálható. A keresés ablak fájlnév egésze vagy része mezőjébe kerülünk. A keresés mezőbe gépeljük be a keresett Mappa vagy Fájl nevét vagy annak egy részletét. A beírt kifejezés a találat bármely részén szerepelhet. A keresés elindításához nyomjuk meg az ENTER-t. A keresés közben ne nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t, mert akkor leállítjuk a keresést. Ha vége van a keresésnek, akkor csak annyit mond a JAWS, hogy gomb. Ez azt jelenti, hogy igen, befejeztem a keresést. Nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t vagy az ENTER-t. A találatok számát a státusz sor jelzi ki, amelyet meghallgathatunk az INSERT + PAGEDOWN billentyűkombinációval. A találatok listájába a lenyíl billentyűvel juthatunk. A találatok között a le- vagy felnyíl billentyűvel tudunk lépkedni. Végül, ha már nincs szükségünk a találati listára, akkor az ALT + F4 billentyűkombinációval bezárhatjuk a keresés eredménye ablakot. Visszakerülünk a Sajátgépbe és azon a mappán vagy meghajtón fogunk állni, amiben az imént kerestünk. A Sajátgépben a keresést el tudjuk indítani az F3 billentyűvel is.

Keresés elmentése

A keresés eredményét el is menthetjük. A keresés végeztével nyomjuk meg az ALT billentyűt, majd a lenyíl billentyűvel keressük meg a Fájl menüben a Keresés mentése parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t. A megjelenő Mentés másként ablakban a fájlnév szerkesztőmezőbe alaphelyzetben be van írva, amit kerestünk. Az alapbeállítás szerint a fájlt Dokumentumok mappába menti. A mentés után visszakerülünk a keresés eredménye ablakba. A keresés mentésénél nem a megtalált fájlokat vagy mappákat mentjük el, csak a nevüket és a megtalálási helyüket, így a mentett fájl mérete viszonylag kicsi.

2.2.6.2 Fájlok keresése a fájl tartalma, az utolsó módosítás dátuma, a létrehozás dátuma és a méret alapján, a helyettesítő karakterek használata

Helyettesítő karakterek

A keresés ablak fájlnév egésze vagy része mezőjébe gépeljük be a keresendő Mappa vagy Fájl nevét vagy annak egy részletét. Ha nem tudjuk az egész nevet, csak egy részét, akkor lehetőségünk van arra, hogy összetett feltételeket adjunk meg. A feltételek megadásának egyik módja a helyettesítő karakterek vagy másnéven Joker karakterek.
? = (kérdőjel): Egy karaktert helyettesít az adott helyen.
* = (csillag): Nulla vagy végtelen karaktert helyettesíthet.

Példák:
Bármilyen fájlnév, bármilyen hosszal és txt kiterjesztéssel: *.txt
Bármilyen fájlnév, 2 karakternyi hosszal és txt kiterjesztéssel: ??.txt
k betűvel kezdődő fájlnév, bármilyen hosszal és doc kiterjesztéssel: k*.doc
f betűvel kezdődő fájlnév, 5 karakternyi hosszal és bármilyen kiterjesztéssel: f????.*
z betűvel kezdődő mappa minimum 4 karakternyi hosszal: z???*
Ha van olyan fájl vagy mappa, amely teljesíti ezeket a feltételeket, az szerepelni fog a találatok között. Nyomjuk meg az ENTER-t a keresés elindításához.

Dátum szerinti keresés

A keresés ablakban a fájlnév egésze vagy része szerkesztőmezőbe beírhatjuk a keresendő fájl vagy mappa nevét vagy a nevének egy részét, de ez nem kötelező. Ehhez a Mikor volt módosítva objektumon állva nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ezzel megnyitjuk, vagy más néven kibontjuk a Mikor volt módosítva beállítást.

A megnyitással több beállítási lehetőséget kapunk. A Mikor volt módosítva kapcsolóként működik, ami annyit jelent, hogy ha még egyszer megnyomjuk az ENTER-t vagy SZÓKÖZ-t, akkor bezáródik. Vigyázzunk, mert a JAWS mindig csak annyit mond, hogy kibontva, holott lehet, hogy bezártuk. Le tudjuk ellenőrizni, hogy ki van-e bontva az INSERT + felnyíl billentyűvel. Tehát ha megnyitottuk, akkor egy TAB-bal továbbmegyünk. Itt kiválaszthatjuk a Nyílbillentyűkkel, hogy a keresett fájlunk vagy mappánk mikor lett létrehozva. Alapértelmezetten a Nem emlékszem választás van bejelölve. A további lehetőségek a következők:
A múlt héten
A múlt hónapban
A múlt évben
Dátumok megadása
Ha nem a Dátumok megadása lehetőséget választjuk, akkor a keresés elindításához nyomjuk meg az ENTER-t.

A Dátumok megadása választásával további beállítási lehetőségeket kapunk. Megadhatjuk az időszakot és a keresett elemhez tartozó műveletet. Egy TAB-bal lépjünk tovább, majd a nyílbillentyűkkel válasszuk ki, hogy az adott időszakban milyen művelethez tartozó elemeket Keresünk. A választható műveletek:
Utolsó módosítás (A meglévő fájlban vagy mappában történt változások Pl. törlés, hozzáadás, módosítás)
Létrehozás (Nem létező fájlt vagy mappát hozunk létre)
Utolsó hozzáférés (Meglévő fájlt vagy mappát megnyitottunk, de nem biztos, hogy változtattunk tartalmán Pl. olvastunk egy szöveges fájlt)
A létrehozás is utolsó módosítást jelent. Végül, ha nyomunk egy TAB-ot, akkor az időszak kezdetére kerülünk és egy további TAB-bal az időszak végéhez jutunk.

Mindkét mező 3 részre van tagolva. A részek az év, hónap és nap. Először az év részbe kerülünk. A balra- vagy jobbranyíl billentyűvel mozoghatunk a részek között. Az értéket meg tudjuk változtatni a le- vagy felnyíl billentyűvel, de be is gépelhetjük az adatot. Pl.:
Kezdet: 2007.03.10
Vég: 2007.03.23
A végnél állva a keresés egy ENTER-rel indítható.

Méret szerinti keresés

A keresés ablakban a fájlnév egésze vagy része szerkesztőmezőbe beírhatjuk a keresendő fájl vagy mappa nevét vagy a nevének egy részét, de nem kötelező. A Mekkora a mérete kapcsolón állva nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ezzel megnyitjuk, vagy más néven kibontjuk a Mekkora a mérete beállítást.

Több beállítási lehetőséget kapunk. A Mekkora a mérete kapcsolóként működik, ami annyit jelent, hogy ha még egyszer megnyomjuk az ENTER-t vagy SZÓKÖZ-t, akkor bezáródna a beállítás. Vigyázzunk, mert a JAWS mindig csak annyit, mond, hogy kibontva, holott lehet, hogy éppen bezártuk. Le tudjuk ellenőrizni, hogy ki van-e bontva az INSERT + felnyíl billentyűvel. Tehát ha megnyitottuk, akkor egy TAB-bal lépjünk tovább, majd válasszuk ki a Nyílbillentyűkkel, hogy mekkora elemet keresünk. Alapértelmezetten a Nem emlékszem van bejelölve. További lehetőségek:

Ha nem az Adott méret (KB) lehetőséget választjuk, akkor a keresés elindításához nyomjuk meg az ENTER-t.

Az Adott méret (KB) választásával további beállítási lehetőségeket kapunk. Nyomjuk meg a TAB billentyűt, majd válasszuk ki a nyílbillentyűkkel, hogy a minimumát vagy a maximumát akarjuk megadni a keresett elemnek. Ezután, ha TAB-bal továbblépünk, belekerülünk egy léptethető szerkesztőmezőbe, ahol megadhatjuk a méretet. A méret kilobájtban van megadva. A le- vagy felnyíl billentyűkkel tízesével tudjuk kiválasztani az értéket. Be is írhatjuk a méretet. Ez akkor hasznos, ha túl nagy számot írunk be, vagy ha a szám nem kerek, vagyis nem lehet kikeresni a nyílbillentyűkkel. Figyelem, ha ebben a mezőben nyomunk valamilyen oldalirányú nyílbillentyűt, akkor a kijelölés megszűnik. A mezőben lévő szám ki van jelölve, és ha új értéket írunk be, akkor a régi eltűnik és a beírt érték marad meg. Viszont ha a kijelölés megszűnik, és valamilyen értéket beírunk, akkor bennemarad a régi érték is az új mellett. Ekkor nyomjunk egy END billentyűt és töröljük ki a mezőt a BACKSPACE-el. Ezután írhatjuk az új értéket. Végül indítsuk el a keresést egy ENTER-rel.

További beállítások

A keresés ablakban a fájlnév egésze vagy része szerkesztőmezőbe beírhatjuk a keresendő fájl vagy mappa nevét vagy a nevének egy részét, de ez nem kötelező. A További beállítások kapcsolón állva nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ezzel megnyitjuk, vagy más néven kibontjuk a További beállítások nevű beállítást. A megnyitással több beállítási lehetőséget kapunk.

A További beállítások kapcsolóként működik, ami annyit jelent, hogy ha még egyszer megnyomjuk az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t, akkor bezáródna. Vigyázzunk, mert a JAWS mindig csak annyit mond, hogy kibontva, holott lehet, hogy bezártuk. Le tudjuk ellenőrizni, hogy ki van-e bontva az INSERT + felnyíl billentyűvel. Tehát ha megnyitottuk, akkor nyomjuk meg a TAB billentyűt, majd válasszuk ki a Nyílbillentyűkkel, hogy milyen típusú elemet keresünk. Alapértelmezetten a (Minden mappa és fájl) van kijelölve. Összesen 306 elem van. TAB-bal lépegetve jelölőnégyzeteket találunk. A következőket jelölhetjük be a SZÓKÖZ-zel:

A keresés az ENTER megnyomásával indítható.

Szöveg keresése fájlokban

Fájlban található szövegrészeket kereshetünk az Egy szó vagy kifejezés a fájlban szerkesztőmező segítségével. Ez lassú folyamat is lehet, mivel minden fájl tartalmát részletesen át kell vizsgálni. Nyissuk meg a Sajátgépet és keressük meg azt a meghajtót vagy mappát, amiben keresni szeretnénk. Ne nyissuk meg ENTER-rel csak jelöljük ki. Ellenőrizzük le az INSERT + felnyíl billentyűvel, hogy jó mappán vagy meghajtón állunk-e. Ezután nyomjuk meg a bal ALT billentyűt, és a lenyíl billentyűvel keressük meg a Fájl menüben a Keresés parancsot, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A Keresés parancs a helyi menüben is megtalálható. A keresés ablak fájlnév egésze vagy része mezőjébe kerülünk.  Nekünk nem ez kell, hiszen most nem fájl vagy mappa nevére keresünk, hanem egy fájlban lévő szövegre. Nyomjuk meg a TAB-ot, majd az Egy szó vagy kifejezés a fájlban: mezőbe írjuk be a keresendő szöveget. Nyomjuk meg az ENTER-t a keresés elindításához.

2.2.6.3 A legutóbb használt fájlok listájának megjelenítése

A keresés ablakban a fájlnév egésze vagy része szerkesztőmezőbe beírhatjuk a keresendő fájl vagy mappa nevét vagy a nevének egy részét, de ez nem kötelező. A Mikor volt módosítva kapcsolón állva nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t Ezzel megnyitjuk, vagy más néven kibontjuk a Mikor volt módosítva beállítást.

A megnyitással több beállítási lehetőséget kapunk. A Mikor volt módosítva kapcsolóként működik, ami annyit jelent, hogy ha még egyszer megnyomjuk az ENTER-t vagy SZÓKÖZ-t, akkor bezáródik. Vigyázzunk, mert a JAWS mindig csak annyit mond, hogy kibontva, holott lehet, hogy bezártuk. Le tudjuk ellenőrizni, hogy ki van-e bontva az INSERT + felnyíl billentyűvel. Tehát ha megnyitottuk, akkor egy TAB-bal továbbmegyünk. Itt kiválaszthatjuk a Nyílbillentyűkkel, hogy a keresett fájlunk vagy mappánk mikor lett létrehozva. Alapértelmezetten a Nem emlékszem választás van bejelölve. A felnyíl billentyűvel válasszuk ki a Dátumok megadása lehetőséget. A Dátumok megadása választásával további beállítási lehetőségeket kapunk. Megadhatjuk az időszakot és a keresett elemhez tartozó műveletet. Nyomjuk meg a TAB-ot, majd a nyílbillentyűkkel válasszuk az Utolsó hozzáférés lehetőséget. Ismét nyomjuk meg a TAB billentyűt. Az időszak kezdetére kerülünk és egy további TAB-bal az időszak végéhez jutunk.

Mindkét mező 3 részre van tagolva. A részek az év, hónap és nap. Először az év részbe kerülünk. A balra- vagy jobbranyíl billentyűkkel mozoghatunk a részek között. Az értéket meg tudjuk változtatni a le- vagy felnyíl billentyűkkel, de be is gépelhetjük az adatot. Pl.:
Kezdet: 2007.03.10
Vég: 2007.03.23
A végnél állva a keresés egy ENTER-rel indítható.

2.2.7 Fájlok tömörítése

2.2.7.1 A fájltömörítés fogalma

A számítógépes háttértárak és az adathordozók csak korlátozott kapacitással rendelkeznek, ezért érdemes volt olyan eljárásokat kidolgozni, amelyekkel az adatok eredeti méretét csökkenteni lehetett. A számítógépes hálózatok megjelenése még jobban indokolta a tömörítési eljárások használatát, hiszen az adatok átviteli ideje nagyban függ azok méretétől.

A tömörítés olyan eljárás, melynek segítségével az adataink eredeti méretét csökkenteni lehet. Az állományok tömörítésével létrehozunk egy úgynevezett tömörített állományt - ilyen állapotban a programok nem használhatóak, de kisebb helyet foglalnak el. A kibontás során a tömörített állományt állítjuk vissza eredeti állapotába.

Tömörítő eljárások csoportjai

Veszteséges tömörítés: a veszteséges tömörítés használatával a tömörített állományból már nem lehet pontosan visszanyerni az eredeti állományt. Ezt az eljárást főleg képek és hangállományok tömörítésére alkalmazzák. Veszteséges tömörítési eljárást alkalmazunk például a JPEG képformátumok és az MPEG mozgókép- és hangformátumok előállítása során.

Veszteségmentes tömörítés: A veszteségmentes tömörítés az eredeti állományt betömörítve, majd újra kibontva pontosan ugyanolyan állományt ad, amely bitről bitre megegyezik az eredeti állománnyal. Ezt az eljárást főleg a programok és a szöveges dokumentumok tömörítésére alkalmazzák, mivel ezeknél nem megengedhető az adatvesztés. Egyes tömörítőprogramok lehetővé teszik az archív fájl több, előre meghatározott méretű részre történő szétbontását. A legismertebb tömörítő programok a Winrar vagy a Winzip.

2.2.7.2 Egy meghajtó mappáiban lévő fájlok tömörítése

A tömörített mappák kevesebb területet foglalnak el a meghajtón, és gyorsabban átvihetők más számítógépekre. A tömörített mappák és a benne található fájlok és programok ugyanúgy kezelhetők, mint a tömörítetlen mappák. A fájlokat megnyithatjuk közvetlenül a tömörített mappából, vagy megnyitás előtt ki is bonthatjuk. Egyes programok kibontás nélkül közvetlenül futtathatók a tömörített mappákból. Azonban a más fájloktól függő programokat a futtatáshoz először ki kell bontani. A tömörített mappák áthelyezhetők a számítógép bármelyik meghajtójára vagy mappájába. A tömörített mappákat jelszóval védhetjük. Ezzel megvédhetjük a megosztott hálózati mappában tárolt, e-mail üzenethez csatolt vagy a munkahelyre, iskolába szállított adatokat. Ha a Windows operációs rendszerre más tömörítőprogramot is telepítünk, akkor a Tömörített mappa parancs akkor is a Windows beépített tömörítőprogramját indítja el. A külső tömörítőprogramok parancsai rendszerint az első menüszinten (Fájl, Helyi menü), a beépített a Küldés menüpontban érhetőek el.

Tömörített mappa létrehozása

Nyissuk meg a Sajátgép ablakot, majd lépjünk arra a helyre, ahova létre szeretnénk hozni a tömörített mappát. Válasszuk a Fájl menü Küldés almenüjének Tömörített mappa parancsát.

A tömörített mappa létrehozása után nyomjuk meg az ENTER-t a tömörített mappán. Jelen esetben a tömörített mappa még üres. A fájlok, programok vagy más mappák tömörítéséhez egyszerűen másoljuk be a tömöríteni kívánt elemeket a tömörített mappába. ALT + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Sajátgép ablakba és keressük ki a tömöríteni kívánt elemeket, majd válasszuk a Szerkesztés menü Másolás parancsát vagy nyomjuk meg a CONTROL + C billentyűkombinációt. Lépjünk vissza az ALT + TAB billentyűkombinációval a tömörített mappába, majd válasszuk a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát vagy nyomjuk meg a CONTROL + V billentyűkombinációt. Ezzel a fájlok, programok vagy más mappák tömörítve lettek.

Van egy egyszerű módja annak, hogy egy tömörített mappát létrehozzunk, és egyúttal be is tömörítsünk valamit. Jelöljük ki azt a mappát vagy fájlt, amit be akarunk tömöríteni. Válasszuk a helyi menü vagy a Fájl menü Küldés almenüjének Tömörített mappa parancsát. Ezzel a művelettel a fájlok, programok vagy más mappák tömörítve lettek egy új tömörített mappába.

Tömörített mappa jelszavas védelme

Nyissuk meg a Sajátgép ablakot. A nyílbillentyűkkel keressük meg és jelöljük ki azt a tömörített mappát, amihez jelszót szeretnénk adni, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A Megnyitott tömörített mappában válasszuk a Fájl menü Jelszó hozzáadása parancsát. A megjelenő Jelszavas védelem párbeszédpanelen gépeljük be a beállítani kívánt jelszót a Jelszó mezőbe, majd TAB billentyűvel továbblépve a Jelszó megerősítése mezőbe ismét gépeljük be. Végezetül nyomjuk meg az ENTER-t vagy lépjünk TAB-bal az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t.

2.2.7.3 Fájlok kibontása egy meghajtó megadott helyéről

Az összes elem kitömörítése

Jelöljük ki azt a tömörített mappát, amit ki szeretnénk tömöríteni, majd válasszuk a Helyi vagy a Fájl menü az összes kibontása parancsát. A megjelenő Kibontási varázsló párbeszédpanelen a Tovább gombra kerülünk, ha mégsem, akkor TAB billentyűvel keressük meg és nyomjuk meg az ENTER-t a továbblépéshez. A következő lépésben meg kell adni azt a mappát, ahova a fájlokat ki szeretnénk bontani. A kibontott fájlok helye szerkesztőmezőben állunk. Alapértelmezetten az a mappa van megadva, ahol a tömörített mappa is található. Tehát ha ez megfelel nekünk, akkor megnyomhatjuk az ENTER-t. Ha nem felel meg a felajánlott mappa, akkor ide begépelhetjük a kibontás útvonalát. Lehetőségünk van a célhely kitallózására is, ehhez egy TAB billentyűvel lépjünk a Tallózás gombra és nyomjuk meg az ENTER-t. A megjelenő Válassza ki a célhelyet párbeszédpanelen lépjünk a TAB billentyűvel a fa nézetbe. A le- vagy felnyíl billentyűvel lépegethetünk a mappákon. Egy mappa megnyitására a jobbra, a bezárásához a balranyíl billentyűt használhatjuk. A célmappa kiválasztása után nyomjuk meg az ENTER-t. Visszakerülünk a Tallózás gombra. TAB billentyűvel továbblépve a Jelszó gombon állunk. A Jelszó gombbal megjelenített párbeszédpanelen kell megadni a kért jelszót a tömörített mappához való hozzáféréshez. Lépjünk TAB billentyűvel a Tovább gombra és nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Ha jelszóval védett a tömörített mappa és nem adtunk meg jelszót, akkor megjelenik a Jelszó megadása párbeszédpanel, ahol meg kell adnunk a jelszót. A jelszó begépelése után nyomjuk meg az ENTER-t.

A következő lépésben értesítést kapunk arról, hogy a fájlok kibontása sikeresen befejeződött. A kibontott fájlok megjelenítése jelölőnégyzeten állunk, amely alapértelmezetten be van jelölve. Ha nem kívánjuk megjeleníteni a kibontott fájlokat, akkor vegyük ki a jelölést a SZÓKÖZ-zel. Végezetül nyomjuk meg az ENTER-t vagy lépjünk a TAB-bal a Befejezés gombra és nyomjuk meg az ENTER-t.

Megadott elem kitömörítése

Keressük meg és jelöljük ki azt a tömörített mappát, amiből ki szeretnénk bontani a megadott elemeket, majd nyomjuk meg az ENTER-t. A megnyitott tömörített mappában a nyílbillentyűkkel keressük meg és jelöljük ki a kibontani kívánt elemet vagy elemeket, majd válasszuk a Szerkesztés menü Másolás parancsát vagy nyomjuk meg a CONTROL + C billentyűkombinációt. Ezután az ALT + TAB billentyűkombinációval lépjünk a Sajátgép ablakba és keressük ki azt a mappát, amibe ki szeretnénk bontani a kijelölt elemet vagy elemeket, majd válasszuk a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát vagy nyomjuk meg a CONTROL + V billentyűkombinációt. Ha jelszóval védett a tömörített mappa és nem adtunk meg jelszót, akkor megjelenik a Jelszó megadása párbeszédpanel, ahol meg kell adnunk a jelszót. A jelszó begépelése után nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Ezzel a fájlok, programok vagy más mappák ki lettek bontva. A fájl kibontásakor a tömörített változat a tömörített mappában marad. Egy jelszóval védett tömörített mappából kibontott fájl már nem védett. Az ALT + TAB billentyűkombinációval visszaléphetünk a tömörített mappába és bezárhatjuk az ALT + F4 billentyűkombinációval.

2.3 Vírusok

2.3.1 Fogalmak

2.3.1.1 A vírus fogalmának ismerete. Milyen következményei lehetnek a vírusoknak?

A vírus olyan kis méretű program, amely engedély és a felhasználó tudta nélkül lép be a rendszerbe, majd nem kívánt jelenségeket okoz. Képes szoftveresen önmaga többszörözésére és más programok megfertőzésére. Céljuk, hogy megzavarják vagy lehetetlenné tegyék a számítógépes munkát. A vírusfertőzés jelei lehetnek a gép rendellenes működése, a képernyőn megjelenő szokatlan üzenetek, csökkent rendszerteljesítmény, hiányzó vagy sérült adatok, illetve a gép gyakori újraindulása.

2.3.1.2 Milyen módokon juthat be a vírus a számítógépekbe?

A vírusok mindig valamilyen fizikai közegen keresztül, egy fertőzött program vagy dokumentum révén jutnak be a rendszerbe. A fizikai közeg lehet adathordozó vagy a számítógépes hálózat (pl. internet). A felfedezett vírusok jelentős része az Internetre kötött számítógépeken keresztül terjed Pl. e-mail vírusok.

2.3.1.3 A víruskereső szoftverek előnyei

A víruskereső program a legfontosabb eszközünk a vírusok elleni harcban. A legtöbb ilyen program komplex védelmet nyújt, a vírusok terjedésének megakadályozására, felkutatására, felismerésére és eltávolítására is alkalmasak. Két fő szolgáltatásuk van:
Aktív védelem (Víruspajzs): futtatás előtt minden végrehajtható fájlt ellenőriz.
Kézi védelem: nekünk kell bizonyos időközönként lefuttatni.

2.3.1.4 A fájlok „megtisztításának” fogalma

A fájl megtisztítása azt jelenti, hogy a víruskereső program eltávolítja a vírust a fájlból, és a fájlban lévő hasznos adatok is megmaradnak. Sajnos ez nem minden esetben lehetséges.

2.3.2 A vírusok kezelése

2.3.2.1 Víruskereső szoftver használata adott meghajtók, mappák és fájlok ellenőrzésére

NOD32 vírusvédelmi program

A NOD32 az egyik legjobb minőségű vírusvédelmi program, magyar nyelven is elérhető, és az egyik legjobban használható a látássérült felhasználók számára. A NOD32 antivirus program moduláris felépítésű, az egyes moduljai a következők:
AMON modul: Állandó memóriarezidens fájlvédelem.
DMON modul: dokumentum védelem.
IMON modul: Levelezés és böngészés védelem.
NOD32 modul: Kézi indítású víruskereső.

Heurisztikának nevezzük azokat a bonyolult algoritmusokon alapuló keresési módokat, amelyek a még ismeretlen vírusok detektálását teszik lehetővé.
A NOD32 kétféle heurisztikus keresőmotort  tartalmaz:
Alap heurisztika: Például a makróvírusok és az MS-DOS-os vírusok felismerése.
Kiterjesztett heurisztika: A férgek, backdoor-ok, tárcsázó programok stb. ellen kifejlesztett speciális heurisztika.

A NOD32 antivirusnak két fő része van. Az egyik a NOD32 program, a másik a Vezérlő központ. A programot a Vezérlő központon keresztül menedzselhetjük.

A NOD32 program kezelése

A programot elindíthatjuk az Asztalon megtalálható NOD32 parancsikonnal vagy a Start menü / Programok almenü / Eset / NOD32 paranccsával. A NOD32 kézi indítású vírusellenőrzés fő ablaka öt lapot tartalmaz, amelyek között a CONTROL + TAB-bal tudunk váltani.
Ellenőrzési célterületek
Víruskeresési napló
Akciók
Beállítások
Profilok

Az ablak bal alsó sarka mutatja a telepített vírusadatbázisra vonatkozó információkat, ezt lekérdezhetjük az INSERT + PAGEDOWN billentyűkombinációval. A programban a következő kezelőgombokkal találkozhatunk:
Víruskeresés: A kiválasztott célterületek víruskeresését indítja el. Csak víruskeresést hajt végre, vírusirtást nem végez.
Vírusirtás: A kijelölt célterületek vírusirtással összekötött ellenőrzését hajtja végre, amennyiben lehetséges a fertőzött fájl megtisztítása és a vírusirtás.
Kilépés: A kézi indítású vírusellenőrzésből való kilépésre szolgál. Kilépéskor, ha valamelyik profil megváltozott, akkor figyelmeztetést küld a program és lehetőséget ad arra, hogy a változtatásokat a felhasználó elmentse.
Súgó: Ezzel a gombbal elindítható a program súgója. Az F1 gomb megnyomásával is el lehet indítani a Súgót.

A program megnyitásakor az Ellenőrzési célterületek lap az aktív. Ez a lap teszi lehetővé az ellenőrizendő területek megadását. Két fő része van.
Felső rész: A meghajtók kiválasztására szolgál.
Alsó rész: A mappák és a fájlok kiválasztására szolgál.

A felső részre, tehát a lemezek listájába kerülünk először. A le- vagy felnyíl billentyűvel választhatunk a lemezek közül. A nyílbillentyűk mozgatására nem mond semmit a JAWS, ezért minden nyílbillentyű megnyomása után használjuk az INSERT + felnyíl billentyűt. Egy lemez kijelöléséhez vagy a jelölés eltávolításához használjuk a SZÓKÖZ-t. A JAWS nem mondja, hogy mi van kijelölve, illetve mi nincs. Ezért lentebb ismertetek egy módszert a probléma megoldására. TAB-bal továbblépve a következőket találhatjuk meg:
Helyi lemezek: Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, akkor a víruskeresés minden, a számítógépben fixen rögzített meghajtón végrehajtódik.
Hálózati meghajtók: Átvizsgálhatjuk a hálózaton megtalálható meghajtókat, ha ezt a jelölőnégyzetet bejelöljük.
Összes kijelölése: Ezzel a gombbal az összes elérhető meghajtót ki lehet jelölni a listában.
Összes kijelölés eltávolítása: Ezzel a gombbal az összes meghajtó kijelölését meg lehet szüntetni.

Tehát amikor megnyitottuk a programot, menjünk TAB-bal az Összes kijelölés eltávolítása gombra és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Az összes meghajtó kijelölése törlődik. Ezután SHIFT + TAB-bal menjünk vissza a meghajtók listájába és jelöljük ki a vírusirtás vagy víruskeresés célját. A nyílbillentyűkkel keressük meg a kijelölendő meghajtót és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Mind a víruskeresés, mind a vírusirtás üzemmódban csak a pipával kijelölt célterületeket vizsgálja meg a program. Ha az összes meghajtón szeretnénk keresni, akkor a program megnyitása után TAB-bal keressük meg az Összes kijelölése gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t.

TAB-bal lépegetve az Összes kijelölés eltávolítása gomb után a Könyvtárak és fájlok listájába kerülünk. Alaphelyzetben ez a lista üres. Egy adott mappa megadásához menjünk tovább a TAB-bal a Hozzáadás gombig és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Megnyílik a Könyvtár hozzáadása az ellenőrizendő könyvtárak listájához párbeszédpanel. Egy szerkesztőmezőben állunk, ahova be lehet írni a mappa vagy fájl útvonalát. TAB-bal lépkedve két gombot találunk:
Könyvtár: Megadhatjuk az ellenőrzendő mappát. A mappa tartalma fa nézetben jelenik meg. A fel- és lenyíl billentyűkkel lépkedünk a meghajtókon és a mappákon. A fa ágait a jobbranyíl billentyűvel nyitjuk, a balranyíl billentyűvel zárjuk. Végül az ellenőrzendő mappa kiválasztásánál nyomjuk meg az ENTER-t.
Fájl: Megadhatjuk az ellenőrzendő fájlt. A fájl megadása egy megnyitás párbeszédpanelen történik. A megnyitás gombon nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

Ha megadtuk a fájlt vagy a mappát, visszakerülünk a szerkesztőmezőbe, ahol automatikusan megjelenik a kiválasztott fájl vagy mappa útvonala. Egyszerre csak egy mappát vagy egy fájlt adhatunk hozzá. Nyomjuk meg ismét az ENTER-t. Visszakerültünk a Hozzáadás gombra. A listában megjelent a hozzáadott mappa vagy fájl. Ha valamire nincs szükségünk, akkor használjuk a Törlés gombot amit a TAB-bal találhatunk meg. A Törlés gomb után megtalálható itt is az Összes kijelölése és az Összes kijelölés eltávolítása gomb. A listában szereplő mappákat vagy fájlokat kijelölhetjük vagy a jelölést megszüntethetjük.

Végezetül attól függően, hogy milyen műveletet szeretnénk végrehajtani, TAB-bal keressük meg a Víruskeresés vagy a Vírusirtás gombot és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Elindul a Víruskeresés. A Víruskeresési napló váltja fel az Ellenőrzési célterületek lapot, mely tájékoztatást ad az ellenőrzés eredményeiről.

A program először a saját épségét, majd a számítógép memóriáját ellenőrzi. A hiberfil.sys, és a pagefile.sys fájlokra vonatkozó hibaüzenetek nem jelentenek hibát. Ez a természetes folyamat része. A vírusirtás befejeztével a vírusirtási napló végén rövid statisztika jelenik meg. A Víruskeresési naplóban a le- vagy felnyíl billentyűvel olvashatjuk el a napló bejegyzéseit. Vírusfertőzött vagy gyanús állomány észlelése esetén a naplóban bejegyzés történik. A fertőzött fájlok megtisztítását kezdeményezhetjük a naplóban is. Ha a nyílbillentyűkkel kiválasztjuk a fertőzött fájl észleléséről szóló bejegyzést, nyissuk meg a helyi menüt és keressük meg a nyílbillentyűkkel a Vírusirtás parancsot, majd nyomjuk meg az ENTER-t.
A naplóból TAB-bal kilépve a következőket találhatjuk:

A Víruskeresés végeztével kiléphetünk a programból a Kilépés gombbal.

A Víruskeresés a Vezérlő központ segítségével is elindítható. A tálca jobb alsó sarkán található NOD32 ikon segítségével lehet megnyitni a Vezérlő központot. Megnyitási módok:

1. Nyomjuk meg az INSERT + F11 billentyűkombinációt. Ha megnyílt a rendszertálca ikonjainak listája, a nyílbillentyűkkel válasszuk ki a NOD32 antivirus system programot. Nyomjuk meg az ENTER-t vagy a TAB-bal lépjünk az Egy kattintás a jobb egérgombbal gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ezzel megnyílt a Vezérlőközpont.

2. Tegyük aktívvá az Asztalt a Windows + M billentyűkombinációval, majd nyomjuk meg a SHIFT + TAB billentyűparancsot. A rendszertálca lesz aktív. A nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a NOD32 antivirus system programot.

3. A Vezérlőközpontot könnyen megnyithatjuk, ha megkeressük az indító fájlját. Pontos helye rendszerint a következő:
„C:\Program Files\ESET\nod32kui.exe”

Víruskeresés a Vezérlő központ segítségével

Ha megnyílt a Vezérlő központ, akkor a le- vagy felnyíl billentyűvel tudunk választani a NOD32 moduljai és lehetőségei között. A kiválasztott elem funkcióihoz és beállításaihoz átléphetünk, ha megnyomjuk a CONTROL + TAB billentyűkombinációt. A megnyitás után a lenyíl billentyűvel keressük meg a NOD32 elemet, amely a listában az ötödik elem. Nyomjuk meg a CONTROL + TAB billentyűkombinációt. Ezzel megnyitottuk a kézi indítású víruskereső párbeszédpanelt. Az ablakban víruskeresési lehetőségek találhatók. A választható lehetőségeket a TAB-bal vagy a nyílbillentyűkkel érhetjük el. A kiválasztott lehetőségnél nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Elindul a víruskeresés és megjelenik a napló. A választható lehetőségek a következők:
Helyi lemezek
A NOD32 futtatása
Mélyreható vizsgálat
Floppy
Súgó
Elrejtés

A Vezérlő központ bezárható az elrejtés gombbal vagy az ESCAPE megnyomásával. Érdemes hetente lefuttatni a mélyreható vizsgálatot.

A kézi víruskeresésnek van egy nagyon egyszerű módja. Nyissuk meg a Sajátgépet, majd lépjünk arra a meghajtóra, mappára vagy fájlra amit át akarunk vizsgálni. Nyissuk meg a helyi menüt és a lenyíl billentyűvel keressük meg a NOD32 antivirus system parancsot. Nyomjuk meg az ENTER-t a víruskeresés elindításához. Megjelenik a napló és elindul a keresés.

2.3.2.2 Miért szükséges a víruskereső rendszeres frissítése?

A vírusdefiníciós adatbázis frissítése

Ha a víruskereső programnak a vírusdefiníciós adatbázisa nem friss, akkor nem ismeri fel a legújabb vírusokat, vagy ha fel is ismeri, nem tudja azt kivédeni vagy leirtani. A rendszeres és gyakori frissítés éppen ezért nagyon fontos! Amikor számítógépünkkel az internetre csatlakozunk, a naprakész vírusdefiníciós adatbázis érdekében a víruskereső programok többsége, így a NOD32 antivirus system is automatikusan ellenőrzi és letölti a program és a vírusdefiníciós fájlok frissítéseit. Ezt a műveletet magunk is kezdeményezhetjük. Mindegyik vírusírtó az interneten keresztül is frissíteni tudja a vírusdefiníciós adatbázisát. Vannak olyan víruskereső programok, amelyeknek a vírusdefiníciós adatbázisát külön is le lehet tölteni, majd a letöltött adatbázist elvinni egy olyan számítógépre, amelyen nincs közvetlen internet kapcsolat.

A NOD32 program vírusdefiníciós adatbázisának frissítése

A NOD32, ha úgy van beállítva, automatikusan letölti a vírusdefiníciós adatbázis frissítését. Lehetőségünk van arra is, hogy kézi indítású frissítést végezzünk. Nyissuk meg a Vezérlő központot a fenti módszerek egyikével. Ha megnyílt a Vezérlő központ, akkor a lenyíl billentyűvel keressük meg a frissítések elemet. Ha nyitva találjuk, akkor csak nyomjuk meg egyszer a lenyíl billentyűt. Ha zárva van, akkor nyissuk meg a jobbranyíl billentyűvel és utána lépjünk le egyet a lenyíl billentyűvel. A Frissítés elemet nyissuk meg a CONTROL + TAB billentyűkombinációval. A megnyílt Frissítés párbeszéd panelen a következőket találhatjuk:
Automatikus frissítés engedélyezése jelölőnégyzet
Frissítés gomb
Beállítások gomb
Súgó gomb
Elrejtés gomb

A nyílbillentyűkkel keressük meg a Frissítés gombot, majd nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Amennyiben letölthető frissebb adatbázist talál, elkezdi a frissítést. A frissítés végeztével, ha a számítógépen található vírusadatbázis naprakész, erről külön ablak tájékoztat. Amennyiben a csendes üzemmód beállítást használjuk, a frissítés eredményéről külön értesítést nem fogunk kapni.

Leolvashatjuk a képernyőn megjelenő információkat, ha megnyomjuk az INSERT + B billentyűkombinációt. Használhatjuk a JAWS kurzort is. Nyomjuk meg az INSERT + Mínusz jelet, majd a CONTROL + HOME billentyűparanccsal menjünk a képernyő bal felső sarkába és a lenyíl billentyűvel olvassuk le a képernyőt. Végezetül váltsunk vissza a PC kurzorra a plusz billentyűvel. A frissítés ablakot bezárhatjuk az elrejtés gombbal vagy nyomjuk meg az ESCAPE billentyűt.

2.3.2.3 A NOD32 és a JAWS for Windows

A a NOD32 ismertetésének célja a víruskereső és vírusirtó programok működésének általános bemutatása volt, amely minden hasonló jellegű szoftver esetén jól használható. Azonban a NOD32-höz a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének támogatásával elkészült egy olyan JAWS szkript (kiegészítő parancsfájl), amelynek segítségével már a telepítés is, majd a program használatának egésze lényegesen egyszerűbbé válik a látássérült felhasználók számára.

2.4 Nyomtatáskezelés

2.4.1 Beállítások

2.4.1.1 Új nyomtató telepítése a számítógépre

Az elkészült munkák kinyomtatásához szükség van egy nyomtatóra. Ehhez mindenképpen szükséges a használni kívánt nyomtató telepítése.

Nyissuk meg a Windows gombbal a Start menüt. A felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyomjuk meg az ENTER-t vagy a jobbranyíl billentyűt, majd A megjelenő Vezérlőpultot nyissuk meg az ENTER-rel. A Vezérlőpult ablakában keressük meg a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel a Nyomtatók és faxok beállítási lehetőséget és nyomjuk meg az ENTER-t. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki a Nyomtató hozzáadása parancsot, majd az ENTER-rel indítsuk el a telepítést. A Nyomtató hozzáadása varázsló segítségével történik meg a telepítés. Először nyomjunk ENTER-t a Tovább gombon. Első lépésként meg kell adnunk, hogy a nyomtató a számítógépünkhöz közvetlenül vagy a hálózaton keresztül csatlakozik. A nyílbillentyűkkel válasszunk a következő lehetőségek közül:
A számítógéphez csatlakoztatott helyi nyomtató
Hálózati nyomtató, vagy másik számítógéphez csatlakozó nyomtató

TAB-bal továbblépve a Plug and Play nyomtató automatikus észlelése és telepítése jelölőnégyzetre kerülünk. Ha a SZÓKÖZ-zel bejelöljük, akkor a Windows felismeri és automatikusan telepíti a számítógépünkhöz csatlakoztatott Plug and Play nyomtatót. A számítógéphez csatlakoztatott Plug and Play eszközöket az Operációs rendszer automatikusan felismeri és beállítja. Lépjünk a TAB-bal a Tovább gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. Ha a Windows nem érzékel Plug and Play nyomtatót egy üzenetet jelenít meg és felajánlja a saját kezű telepítést. Az üzenetet meghallgathatjuk az INSERT + B billentyűkombinációval. A Tovább gombon állva nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. A megjelenő párbeszéd panelen a le- vagy felnyíl billentyűvel válasszuk ki, hogy a helyi nyomtatónk melyik kommunikációs portot fogja használni. A számítógépek portokon keresztül kommunikálnak a nyomtatókkal. Általában az LPT1-et vagy az USB portot használja a helyi nyomtató. A kiválasztás után keressük meg TAB-bal a Tovább gombot, majd nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t a továbblépéshez. A megjelenő Nyomtatószoftver telepítése párbeszédpanelen válasszuk ki a le- vagy felnyíl billentyűvel a használni kívánt nyomtató gyártóját. A gyártó kiválasztása után egy TAB-bal lépjünk át a gyártó által forgalmazott nyomtatók típusainak listájába és válasszunk a le- vagy felnyíl billentyűvel.

Ha a beállítani kívánt nyomtató nem szerepel a listában, akkor a nyomtatóhoz kapott telepítőlemezt kell használni. Tegyük be a telepítőlemezt a meghajtóba, majd a TAB-bal keressük meg a Saját lemez gombot és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. A megjelenő párbeszédpanelen válasszuk ki a nyomtató telepítő fájlját a Tallózás gombbal, amelyet a TAB-bal érhetünk el. A Nyomtatószoftver telepítése párbeszédpanelen keressük meg a Tovább gombot és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t a továbblépéshez. A megnyíló Nyomtató megnevezése párbeszédpanelen írjunk be egy tetszőleges nevet a nyomtatónknak. TAB-bal lépjünk át a következő beállításra, ahol csak annyit mond a JAWS, hogy Igen. Itt a nyílbillentyűkkel megadhatjuk, hogy ez legyen-e az alapértelmezett nyomtató. Az Igen és a Nem közül választhatunk. Ezután TAB-bal lépjünk a Tovább gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. A megnyíló Tesztoldal nyomtatása párbeszéd panelen a nyílbillentyűkkel megadhatjuk, hogy kívánunk-e tesztoldalt nyomtatni. A tesztoldal nyomtatásával le tudjuk ellenőrizni, hogy sikerült-e a nyomtató telepítése. Az utolsó párbeszédpanelen meghallgathatjuk a telepített nyomtató tulajdonságait. Nyomjuk meg az INSERT + B billentyűkombinációt vagy használjuk a JAWS kurzort. A telepítés befejezéséhez a Befejezés gombon nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t. A telepített nyomtató megtalálható a Vezérlőpultban a Nyomtatók és faxok lehetőségen belül.

 Az új nyomtatók többségének vezérlőprogramjai automatiksan feltelepülnek a nyomtatóhoz adott CD-lemezről.

2.4.1.2 Az alapértelmezés szerinti nyomtató megváltoztatása más telepített nyomtatóra

Ha több nyomtató van telepítve a számítógépre, kiválaszthatjuk, hogy melyik legyen az alapértelmezett, amelyet a programjaink fognak használni a nyomtatásra. Nyissuk meg a WINDOWS gombbal a Start menüt. A nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel keressük meg Nyomtatók és faxok beállításait. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki azt a nyomtatót, amit alapértelmezetté szeretnénk tenni.

1. A kiválasztott nyomtatón állva nyomjuk meg az ALT billentyűt és a Fájl menüben a lenyíl billentyűvel keressük meg a Beállítás alapértelmezett nyomtatóként parancsot, majd nyomjuk meg az ENTER-t a parancs kiadásához. A helyi menüben is megtaláljuk ezt a parancsot.

2. Nyomjuk meg az ENTER-t a kiválasztott nyomtatón. A nyomtató ablakában a BAL ALT billentyűvel nyissuk meg a menü sort. A lenyíl billentyűvel a Nyomtató menüben keressük meg a Beállítás alapértelmezett nyomtatóként parancsot, majd nyomjuk meg az ENTER-t. Zárjuk be a nyomtató ablakát az ALT + F4 billentyűparanccsal és ha a Vezérlőpultra már nincs szükségünk azt is zárjuk be.

2.4.2 Nyomtatás

2.4.2.1 Dokumentum nyomtatása egy szövegszerkesztőből

Lehetőségünk van egy elkészített dokumentum nyomtatására. A dokumentum nyomtatásához válasszuk a Fájl menü Nyomtatás parancsát vagy nyomjuk meg a CONTROL + P billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablak Nyomtatási példányszám mezőjébe kerülünk. Alapértelmezetten egy van beírva. Ha módosítani akarjuk a nyomtatandó oldalak számát, használjuk a nyílbillentyűket vagy írjuk be a megfelelő számot. Két SHIFT + TAB segítségével a Nyomtatási tartomány mezőbe kerülünk. A nyílbillentyűkkel választhatunk a Minden oldal, Aktuális oldal vagy Oldalak lehetőségek közül. Ha az oldalak lehetőséghez érünk, akkor automatikusan egy szerkesztőmezőbe kerülünk, ahol beírhatjuk a nyomtatandó oldalakat vesszővel vagy kötőjellel elválasztva. Egy TAB megnyomására a Példányszám mezőbe kerülünk. ENTER-rel elindíthatjuk a nyomtatást. Ha a nyomtatási ablakba kerülve nem akarunk módosítani a beállításokon, akkor csak nyomjuk meg az ENTER-t.

2.4.2.2 A nyomtatási feladat folyamatának nyomon követése egy nyomtatásvezérlő szoftver használatával

Nyomtatási folyamatnak nevezzük a nyomtatás parancs kiadásától a kinyomtatott anyag elkészüléséig tartó folyamatot. Lehetőségünk van a nyomtatás folyamatát ellenőrizni a nyomtatók nyomtatási sorának megtekintésével.

Nyissuk meg a Windows gombbal a Start menüt. A felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyomjuk meg az ENTER-t, majd a megjelenő Vezérlőpulton nyomjuk meg az ENTER-t. A Vezérlőpult ablakában keressük meg a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel a Nyomtatók és faxok beállítási lehetőséget és nyomjuk meg az ENTER-t. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki azt a nyomtatót amelyen kezdeményeztük a nyomtatást és nyomjuk meg az ENTER-t. Az aktuális nyomtató ablakában található az éppen nyomtatás alatt lévő vagy nyomtatásra váró dokumentumok listája, ez a nyomtatási sor. Egy sor egy dokumentummal kapcsolatban mutatja meg a nyomtatás aktuális helyzetét. A következő információs oszlopok vannak:
Dokumentum neve: A nyomtatandó dokumentum nevét tartalmazza.
Állapot: A nyomtatás aktuális állapota, például a Várólista feldolgozása, a Szünet vagy a Nyomtatás olvasható le.
Tulajdonos: Megtudhatjuk a felhasználónevét annak aki a dokumentum nyomtatását kezdeményezte.
Oldalszám: Itt A dokumentum összes oldalának számát, és a már kinyomtatott oldalak számát találhatjuk meg.
Méret: A dokumentum teljes méretét megtudhatjuk.
Elküldve: Megtudhatjuk, hogy mikor kezdeményezték a dokumentum nyomtatását.

2.4.2.3 A nyomtatási feladat szüneteltetése, újrakezdése és törlése a nyomtatásvezérlő szoftver használatával

Nyissuk meg a Windows gombbal a Start menüt. A felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyomjuk meg az ENTER-t vagy a jobbranyíl billentyűt, majd A megjelenő Vezérlőpulton nyomjuk meg az ENTER-t. A Vezérlőpult ablakában keressük meg a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel a Nyomtatók és faxok beállítási lehetőséget és nyomjuk meg az ENTER-t. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki azt a nyomtatót amelyen kezdeményeztük a nyomtatást és nyomjuk meg az ENTER-t. Az aktuális nyomtató ablakában a le- vagy felnyíl billentyűvel válasszuk ki az éppen nyomtatás alatt lévő vagy nyomtatásra váró dokumentumot, amelynek a nyomtatását szeretnénk megszakítani vagy felfüggeszteni. Nyomjuk meg az ALT billentyűt, majd a jobbranyíl billentyűvel menjünk a Dokumentum menüig. A Dokumentum menüben a következő parancsokat találhatjuk:
Felfüggesztés: Egy dokumentum nyomtatását ideiglenesen szüneteltethetjük.
Folytatás: Egy felfüggesztett dokumentum nyomtatását folytathatjuk.
Újraindítás: Egy dokumentum nyomtatását újra kezdeményezhetjük.
Megszakítás: Egy dokumentum nyomtatását véglegesen megszakítjuk.
A lenyíl billentyűvel válasszuk ki a kívánt parancsot és nyomjuk meg az ENTER-t a parancs kiadásához.

Függelék: Vakbarát munkakörnyezet kialakítása

A. Az operációs rendszer kisegítő lehetőségei a látássérült felhasználók számára

A Windows operációs rendszerbe már a Windows 95 bevezetése óta különböző kisegítő lehetőségeket építenek. Ezek a lehetőségek azok számára hasznosak, akiknek a billentyűzet vagy az egér használata nehézséget okoz, illetve akik látás- vagy hallássérültek. Ezeket a lehetőségeket a telepítés során mi is telepíthetjük, illetve később is hozzáadhatjuk a rendszerhez a Windows telepítőlemezek segítségével.

Nyissuk meg a Start menüt a WINDOWS gombbal, majd a felnyíl billentyűvel vagy a kezdőbetűvel keressük meg a Beállítások almenüt. Nyissuk meg az almenüt az ENTER-rel vagy a jobbranyíl billentyűvel és végül nyomjuk meg az ENTER-t a Vezérlőpulton. A Vezérlőpultban a nyílbillentyűkkel vagy a kezdőbetűvel válasszuk a Kisegítő lehetőségek elemet és nyissuk meg ENTER-rel. A Kisegítő lehetőségek párbeszédpanelen több lapfület találunk, amelyek a következők:
Billentyűzet
Hang
Megjelenítés
Egér
Általános

Először a Billentyűzet lapfülre kerülünk. TAB-bal keressük meg az Állapotjelző hangok használata jelölőnégyzetet. Ha SZÓKÖZ-zel bejelöljük, akkor a CAPS LOCK, a NUM LOCK és a SCROLL LOCK lenyomásakor jelző hangot ad ki a számítógép. A billentyű bekapcsolásakor magas hang, kikapcsolásakor mély hang hallatszik. Az állapotjelző hangok bekapcsolását és kikapcsolását billentyűparancsal is megtehetjük. Az Állapotjelző hangok használata jelölőnégyzetről TAB-bal lépjünk tovább a Beállítások gombra. A megnyíló párbeszédpanelen lehetőségünk van a billentyűparancs kikapcsolására vagy a bekapcsolására a SZÓKÖZ-zel. A billentyűparancs használata: tartsuk lenyomva öt másodpercig a NUM LOCK billentyűt. A Windows felteszi a kérdést, hogy be akarjuk-e kapcsolni ezt a funkciót. Ha igen akkor nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t az OK gombon.

A Kontrasztos megjelenítés bekapcsolása

CONTROL + TAB-bal lépjünk a Megjelenítés lap fülre. A Kontrasztos megjelenítés a gyengénlátó felhasználók számára lehet hasznos. A kontrasztos színsémák a szabadon választható színkombinációk segítségével. Ezek megnövelik a képernyő kontrasztját, így egyes felhasználók számára a képernyő tartalma olvashatóbbá válik. Bizonyos sémák a könnyebb olvashatóság érdekében a betűméretet is megnövelik. A Kontrasztos megjelenítés jelölőnégyzetre kerülünk. Ha szeretnénk kontrasztos megjelenítést, akkor jelöljük be SZÓKÖZ-zel a Kontrasztos megjelenítés jelölőnégyzetet. A Kontrasztos megjelenítés kikapcsolásához SZÓKÖZ-zel töröljük a jelet. Egy TAB-bal a Beállítások gombra kerülünk. SZÓKÖZ-zel vagy ENTER-rel nyissuk meg a Kontrasztos megjelenítés beállításai párbeszéd panelt. Itt további beállításokat tehetünk meg. Ha be van jelölve a Billentyűparancs használata jelölőnégyzet, akkor a Kontrasztos megjelenítés ki vagy bekapcsolásához billentyűparancsot is használhatunk. A be vagy ki kapcsoláshoz nyomjuk meg a bal ALT, bal SHIFT + PRINT SCREEN billentyűkombinációt. Ha a TAB-bal továbblépünk, még két beállítási lehetőséget találunk:
Villogási sebesség: a nyílbillentyűkkel tudjuk megadni, hogy milyen gyorsan villogjon a mutató.
Szélesség: a nyílbillentyűkkel tudjuk megadni a mutató szélességét.

A Billentyűzetegér bekapcsolása

A Billentyűzetegér azok számára készült, akiknek nehézséget okoz az egér használata. A Billentyűzetegér segítségével az egérmutató a numerikus billentyűzettel irányítható.

CONTROL + TAB-bal lépjünk az Egér lapfülre. A Billentyűzetegér használata jelölőnégyzetre kerülünk. Ha használni szeretnénk a billentyűzetegeret, akkor jelöljük be a Billentyűzetegér használata jelölőnégyzetet. A Billentyűzetegér kikapcsolásához töröljük a jelet. Egy TAB-bal a Beállítások gombra kerülünk. SZÓKÖZ-zel vagy ENTER-rel nyissuk meg a Billentyűzetegér beállításai párbeszéd panelt. Itt további beállításokat tehetünk meg. Ha be van jelölve a Billentyűparancs használata jelölőnégyzet, akkor a Billentyűzetegér használatát ki vagy be kapcsolhatjuk billentyűparanccsal is. A Billentyűzetegeret a bal ALT + bal SHIFT + NUM LOCK billentyűkombinációval ki- vagy bekapcsolhatjuk. A megjelenő Billentyűzetegér párbeszédpanelen nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t az OK gombon. Ha a numerikus billentyűzetet a kurzor mozgatása mellett adatbevitelre is használni szeretnénk, akkor a funkciók közötti váltásra használjuk a NUM LOCK billentyűt.

Segédprogram-kezelő

A Segédprogram-kezelő lehetővé teszi, hogy a felhasználó ellenőrizze a kisegítő programok állapotát és elindítsa vagy leállítsa a kisegítő programokat. A Segédprogram-kezelőből elérhető beépített kisegítő programok a Nagyító, a Narrátor és a Képernyő-billentyűzet.

A Segédprogram-kezelővel beállíthatók a minden bejelentkezéskor, az asztal zárolásakor és a Segédprogram-kezelő megnyitásakor elindítandó kisegítő programok. Megadható például, hogy a következő bejelentkezéskor automatikusan induljon el a Nagyító. A Segédprogram-kezelőt el tudjuk indítani a WINDOWS + U billentyűkombinációval. A Segédprogram-kezelőt el lehet indítani a Start menü, Programok, Kellékek, Kisegítő lehetőségek, Segédprogram-kezelő paranccsal is. Azonban ilyenkor nem lehet használni az összes programkezelési lehetőséget. A Segédprogram-kezelő szolgáltatással a kisegítő programokat csak elindítani és leállítani lehet. A kisegítő programok elindíthatók számítógépre való bejelentkezés előtt is. Amikor megjelenik az üdvözlő képernyő, nyomjuk meg a WINDOWS + U billentyűkombinációt.

Narrátor

A Narrátor vak és gyengénlátó felhasználók számára készült segédprogram, amely a szöveget beszéddé alakítja át. A Narrátor felolvassa a képernyőn megjelenő szöveget: az aktív ablak tartalmát, a menüpontokat vagy a begépelt szöveget. A Narrátort a Jegyzettömb, a Wordpad, a Vezérlőpult-alkalmazások, az Internet Explorer, a Windows asztal, és a Windows telepítő használatának megkönnyítésére fejlesztették ki. Előfordulhat, hogy más programokban a Narrátor hibásan olvassa fel a szavakat.

A Narrátor billentyűzettel történő megnyitása: először nyissuk meg a Futtatás párbeszédpanelt a WINDOWS + R billentyűkombinációval, majd a megjelenő párbeszédpanelen írjuk be a narrator parancsot, végül nyomjuk meg az ENTER billentyűt. A Narrátor nem érhető el minden nyelven, és csak a Windows XP angol nyelvű verziója támogatja.

Nagyító

A Nagyító olyan segédprogram, amely a látássérültek számára a képernyőt olvashatóbbá teszi. A Nagyító a képernyő egy részét kinagyítja, és megjeleníti egy külön ablakban. A Nagyító arra szolgál, hogy a látássérült felhasználókat hozzásegítse különféle műveletek elvégzéséhez. Ha a Nagyító nyitva van, és a jobb gombbal a nagyítóablakra kattintunk, megadhatjuk a Nagyító beállításait, elrejthetjük vagy bezárhatjuk a Nagyítót.
A Nagyító elindítása:
1. A nagyítót elindíthatjuk a Start menü, Programok, Kellékek, Kisegítő lehetőségek, Nagyító paranccsal.
2. Nyomjuk meg a Windows + R billentyűkombinációt a Futtatás párbeszédpanel megnyitásához, majd írjuk be: magnify, végül nyomjuk meg az ENTER billentyűt.

B. A munkafelület testreszabása a látássérült felhasználók számára

Klasszikus Start menü

A Start menüt érdemes a klasszikus Start menüre átállítani. Nyissuk meg a Start menüt a Windows gomb megnyomásával és a le- vagy felnyíl billentyűvel keressük meg a Vezérlőpultot. A Vezérlőpulton Nyomjuk meg az ENTER-t. Ha nem találjuk a Vezérlőpultot, akkor lehet, hogy a Start menünk már klasszikus, így nincs dolgunk. A Vezérlőpultban keressük meg a nyílbillentyűkkel vagy a T billentyűvel a Tálca és Start menü beállítást. Lehet, hogy a Windowsunk még XP stílusban van, és így hiába nyomjuk a T billentyűt. A TAB billentyűvel keressük ki a Kategória vagy a Klasszikus nézetet és nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Ha a Kategória nézetre nyomtunk az előbb SZÓKÖZ-t, akkor TAB-bal ismét keressük meg a Klasszikus nézetet. Nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t. Ha listanézetet kapunk, akkor ismét próbálkozzunk a T billentyűvel megkeresni a Tálca és Start menü beállítást. Ha megtaláltuk, nyomjuk meg az ENTER-t. A megnyíló párbeszédpanelen két lapfül van, és mi a Tálca lapfülre kerültünk. Váltsunk lap fület a CONTROL + TAB billentyűkombinációval. Itt, a Start menü lapfülön be lehet állítani a Start menü kinézetét. A nyílbillentyűkkel keressük meg a Klasszikus Start menüt és nyomjuk meg az ENTER-t. Ezzel visszakerülünk a Vezérlőpultba.

A listanézet és az állapotsor bekapcsolása

Lépjünk a WINDOWS + M billentyűkombinációval az Asztalra. Keressük meg a nyílbillentyűkkel vagy az S billentyűvel a Sajátgépet és nyomjuk meg az ENTER-t. Amikor megnyílt a Sajátgép, nyomjuk meg az ALT billentyűt, majd induljunk el a jobbranyíl billentyűvel a Nézet menüig. A le- vagy felnyíl billentyűvel keressük meg az Állapotsort. Ha nincs bejelölve, akkor nyomjuk meg az ENTER-t. Ha be van jelölve, akkor ne, mert kivesszük a jelölést. Ilyenkor nyomjunk legalább két ESCAPE billentyűt, hogy bezáródjon a menü. Ugyanitt a Nézet menüben be tudjuk állítani, hogy az elemek a mappában egymás alatt legyenek, úgynevezett listanézetben. A Sajátgépben nyomjuk meg az ALT billentyűt, majd induljunk el a jobbranyíl billentyűvel a Nézet menüig. A lenyíl billentyűvel keressük meg a Lista parancsot és nyomjuk meg az ENTER billentyűt.

Ha azt szeretnénk, hogy a beállítások megmaradjanak és érvényesek legyenek minden mappára, akkor nyissuk meg az ALT billentyűvel a menüt és a jobbranyíl billentyűvel keressük meg az Eszközök menüt. Itt a lenyíl billentyűvel menjünk el a Mappa beállításai parancsig és nyomjuk meg az ENTER-t. CONTROL + TAB billentyűvel váltsunk lapfület. A Minden mappára gombra kerülünk. Nyomjuk meg a SZÓKÖZ-t, majd a feltett kérdésre válaszoljunk igennel. Végül TAB-bal menjünk az OK gombra és nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

Mappa beállítások

A Windows gombbal nyissuk a Start menüt, majd a beállítások almenüt keressük meg a felnyíl billentyűvel vagy a megfelelő kezdőbetűvel. A Beállítások almenün nyomjuk meg az ENTER-t vagy a jobbranyíl billentyűt. A Vezérlőpultot nyissuk meg az ENTER-rel. Keressük meg a Mappa beállítást a nyílbillentyűkkel vagy az M billentyűvel és nyomjuk meg az ENTER-t. A megnyíló párbeszédpanelen több lapfület találunk. Az Általános lapfülön vagyunk, ahol be lehet állítani a klasszikus mappa nézetet. A nyílbillentyűkkel válasszuk ki a klasszikus Windows-mappák használata lehetőséget. Ezután váltsunk át a Nézet lap fülre a CONTROL + TAB billentyűkombinációval. Egy TAB-bal menjünk a beállítási lehetőségek listájába. Itt a le- vagy felnyíl billentyűvel tudunk közlekedni. Az elemek bekapcsolt (ON) vagy kikapcsolt (OFF) állapotban lehetnek. A két állapot között a SZÓKÖZ-zel váltunk. A lenyíl billentyűvel keressük meg a következőket és kapcsoljuk ki, vagyis tegyük SZÓKÖZ-zel OFF állásba:
- Előugró üzenetek megjelenítése mappa- és asztalelemekhez
- Ismert fájltípusok kiterjesztéseinek elrejtése
A következőket kapcsoljuk be, vagyis tegyük ON-ra:
- Rejtett fájlok és mappák megjelenítése
- Teljes elérési út megjelenítése a címsávban
- Teljes elérési út megjelenítése a címsorban
Ezeken kívül még sokminden mást is beállíthatunk. Végül nyomjuk meg az ENTER-t vagy menjünk TAB-bal az OK gombra és ott nyomjuk meg az ENTER-t vagy a SZÓKÖZ-t.

A Jegyzettömb testreszabása

Ha a Jegyzettömbben dolgozunk, érdemes az ablakot teljes méretűre állítani, és a Formátum menüben bekapcsolni a hosszú sorok tördelését.

C. A képernyőolvasó szoftverek testreszabása

(Részletek a JAWS for Windows 6.20 programhoz készült oktatóanyagból)

A tananyag eddigi részében általában a Windows által nyújtott lehetőségeket ismertettük, azonban fontos tudni, hogy a speciális képernyőolvasó, illetve képernyőnagyító szoftverek további segítséget nyújtanak a számítógép használatához.

A képernyőolvasó programok, például az amerikai Freedom Scientific által fejlesztett JAWS for Windows 6.20 (JAWS = Job Acces With Speech) a vak felhasználók számára is lehetővé teszik a Windows operációs rendszer önálló használatát: magyar nyelven olvassák fel a képernyőn megjelenő üzeneteket és mondják ki a leütött billentyűket. A képernyőolvasó programok szinte az összes népszerű számítógépes alkalmazással együttműködnek, de nem helyettesítik azokat, csak a vezérléshez és a beállításokhoz szükséges információkat biztosítják. A rendszer működtetéséhez a Windows és az alkalmazásprogramok billentyűparancsokkal történő vezérlésének ismerete nélkülözhetetlen!

A képernyőnagyító programok szintén nem helyettesítik, csak felnagyítja a Windows operációs rendszerben futtatható programok felhasználói felületeit. Színkontrasztok, inverz megjelenítési lehetőség, esetleg beszédfunkció és más kényelmi funkciók egészítik ki a Windows által nyújtott kisegítő lehetőségeket. Az alábbiakban a JAWS for Windows 6.20-as képernyőolvasó program beállítási, testreszabási lehetőségeiről lesz szó.

Hangbeállítások

A JAWS lehetővé teszi a felolvasáshoz használt hangok testreszabását annak érdekében, hogy a felhasználó ne keverje őket össze. Különböző hangokat rendelhet hozzá a kurzorüzenetekhez, a billentyűzet írás közben hallott hangjához, sőt akár a nagybetűs karakterekhez is.
1. A JAWS ablakának aktiválásához nyomja le az INSERT+J billentyűkombinációt.
2. Lépjen a Beállítások menübe, nyomja le a lenyíl billentyűt, amíg meg nem hallja a Hangok szót, majd nyomja le az ENTER billentyűt.
3. Válasszon, hogy az összes hangot módosítani szeretné-e, vagy csak az egyiket. Az összes hang megváltoztatásához válassza az Általános hangbeállítás lehetőséget, ha pedig csak egyetlen hangot kíván módosítani, válassza az Egyedi hangbeállítás lehetőséget.

Mindkét párbeszédpanelen megváltoztathat olyan beállításokat, mint például a beszédsebesség, a felolvasandó írásjelek, valamint a nagybetűk hangmagasságának növelése.

Egyedi hangok

Az egyes hangok módosításához nyissa meg a Beállítások menüt, válassza a Hangok, majd az Egyedi hangbeállítás lehetőséget. Ez a témakör az Egyedi hang párbeszédpanel beállításait ismerteti. Megjegyzés: Mielőtt az egyes hangokat egyenként módosítaná, végezze el az Általános hangbeállítások párbeszédpanelen azokat a változtatásokat, amelyek valamennyi hangot érintik. Mivel az Általános hangbeállítások párbeszédpanelen végzett módosítások hatálytalanítják az egyedi módosításokat, fontos betartania ezt a sorrendet, mert fordított sorrendben elveszhetnek a már elvégzett változtatások.

A Módosítás csoport

A Módosítás csoport két választógombot tartalmaz:
- Alapértelmezett: Akkor jelölje be ezt a gombot, ha a változtatásokat valamennyi alkalmazásra érvényesíteni szeretné.
- Alkalmazás: Akkor jelölje be ezt a gombot, ha a megváltozott hangbeállításokat egy-egy alkalmazásra kívánja érvényesíteni. A beállítás után az az alkalmazás szerepel, amelyikre a változások vonatkozhatnak. Ha a megadott hangbeállítások a felsorolt alkalmazásban már érvényben vannak, az Alkalmazás gomb van alaphelyzetben bejelölve. Máskülönben az Alapértelmezés gomb van bejelölve. További információkat az Alkalmazásfüggő hangbeállítások című témakörben találhat.

Módosítás

A kombinált listamezőből kiválasztható a módosítandó hang. A választási lehetőségek a következők: PC kurzor hangja, JAWS kurzor hangja, Billentyűzet hangja, Oktató és üzenetek hangja. Tipp: Több hangot is módosíthat anélkül, hogy elhagyná, majd újra megnyitná a párbeszédpanelt. Ha elvégezte a módosításokat az egyik hangon, válassza ki az Alkalmaz gombot, majd ezt követően jelölje ki a következő, módosításra váró hangot.

Beszédtempó

A vízszintes csúszka segítségével az éppen kijelölt beszédszintetizátor beszédsebességét állíthatja. A sebesség a jobbranyíl, a lenyíl vagy a PAGE DOWN billentyűvel növelhető, a balranyíl, a felnyíl vagy a PAGE UP billentyűvel pedig csökkenthető.

Írásjel

A kombinált listamezőből kiválaszthatja, hogy az írásjelek közül melyeket olvassa fel a JAWS program. A lehetséges beállítások a Nincs, a Néhány, a Majdnem mind és a Mind. Az alapértelmezés a Majdnem mind.

Hangkarakter

A kombinált listamezőből kiválasztható az alkalmazni kívánt hang. A rendelkezésre álló hangok köre a választott beszédszintetizátortól függ. Tipp: Célszerű a PC-kurzorhoz, a JAWS-kurzorhoz és a billentyűzethez más-más hangot társítani. Így azonnal felismerhető a JAWS által mondott szöveg forrása.

Magasság

A vízszintes csúszka segítségével állíthatja az éppen kijelölt hang magasságát. A hangmagasság a jobbranyíl, a lenyíl és a PAGE DOWN billentyűvel növelhető, a balranyíl, a felnyíl és a PAGE UP billentyűvel pedig csökkenthető.

Hangerő

A vízszintes csúszka segítségével állíthatja némelyik beszédszintetizátor hangerejét. A szintetizátor hangereje a jobbranyíl, a lenyíl és a PAGE DOWN billentyűvel növelhető, a balranyíl, a felnyíl és a PAGE UP billentyűvel pedig csökkenthető. Ha olyan szoftveres beszédszintetizátort használ, mint például az Eloquence, üzenet jelenik meg, mely a rendszer hangerő-szabályozójának használatát ajánlja.

Alkalmaz: e gombbal a párbeszédpanel bezárása nélkül mentheti a változtatásokat. Így egyszerűbben módosíthat egymás után akár több hangot.
OK: e gomb kiválasztásával a program minden módosítást ment, majd visszatér a JAWS alkalmazásablakhoz.
Mégse: e gomb kiválasztásával a program valamennyi módosítás elvetésével visszatér a JAWS alkalmazásablakhoz.
Visszaállítás alapértelmezett értékekre: ezzel a gombbal törölhetők az egyes alkalmazások egyedi hangbeállításai. Az Alkalmazás választógomb után, a Módosítás választócsoportban található mező mutatja, melyik alkalmazás hangbeállításait lehet törölni. Amikor a Módosítás csoportban az Alapértelmezett gomb van bejelölve, a Visszaállítás alapértelmezett értékekre gomb nem érhető el.

Általános hangbeállítások

A PC-kurzor, a billentyűzet, a JAWS-kurzor, és az Oktató és üzenetek hang beszédtulajdonságainak módosításához nyissa meg a Beállítások menüt, és válassza a Hangok, majd az Általános hangbeállítás lehetőséget. Ez a témakör az Általános hangbeállítások párbeszédpanel beállításait ismerteti. Tipp: Ajánlatos először ezen a párbeszédpanelen megadnia azokat a beállításokat, amelyeket valamennyi hangra alkalmazni szeretne, majd ezután az Egyedi hang párbeszédpanelen elvégezni azokat a módosításokat, amelyek csak egy-egy hangra vonatkoznak. Mivel ennek a párbeszédpanelnek a beállításai hatálytalanítják az Egyedi hang párbeszédpanel beállításait, fontos, hogy betartsa a helyes sorrendet.

A Módosítás csoport

A Módosítás csoport két választógombot tartalmaz:
• Alapértelmezett: Akkor jelölje be ezt a gombot, ha a változtatásokat valamennyi alkalmazásra érvényesíteni szeretné.
• Alkalmazás: Akkor jelölje be ezt a gombot, ha a megváltozott hangbeállításokat egy-egy alkalmazásra kívánja érvényesíteni. A beállítás után az az alkalmazás szerepel, amelyikre a változások vonatkozhatnak. Ha a megadott hangbeállítások a felsorolt alkalmazásban már érvényben vannak, az Alkalmazás gomb van alaphelyzetben bejelölve. Máskülönben az Alapértelmezés gomb van bejelölve. További információkat az Alkalmazásfüggő hangbeállítások című témakörben találhat.

Beszédtempó

A vízszintes csúszka segítségével az éppen kijelölt beszédszintetizátor beszédsebességét állíthatja. A sebesség a jobbranyíl, a lenyíl vagy a PAGE DOWN billentyűvel
növelhető, a balranyíl, a felnyíl vagy a PAGE UP billentyűvel pedig csökkenthető.

Írásjel

A kombinált listamezőből kiválaszthatja, hogy az írásjelek közül melyeket olvassa fel a JAWS program. A lehetséges beállítások a Nincs, a Néhány, a Majdnem mind és a Mind. Az alapértelmezés a Majdnem mind.

Hangerő

A vízszintes csúszka segítségével állíthatja némelyik beszédszintetizátor hardverének hangerejét. A szintetizátor hangereje a jobbranyíl, a lenyíl vagy a PAGE DOWN billentyűvel növelhető, a balranyíl, a felnyíl vagy a PAGE UP billentyűvel pedig csökkenthető. Ha olyan szoftveres beszédszintetizátort használ, mint például az Eloquence, üzenet jelenik meg, mely a rendszer hangerő-szabályozójának használatát ajánlja.

Betűzési sebesség csökkentése

Ha az INSERT billentyűt lenyomva tartva és a számbillentyűzet 5 gombját kétszer gyorsan lenyomva olvastat fel egy szót, a program a normál beszédtempónál lassabban olvassa fel. Ez a beállítás azt határozza meg, hogy a beszédtempó a szokásosnál mennyivel legyen lassabb. Az alapérték 30.

Nagybetűk hangmagasságának növelése

A beviteli mező lehetővé teszi a hangmagasság értékének beírását. A beállítás értékei, tartományai a választott beszédszintetizátortól függnek. A jelenleginél nagyobb szám beírásával növelhető a hangmagasság, kisebb szám beírásával pedig csökkenthető.

OK: e gomb kiválasztásával a program minden módosítást ment, majd visszatér a JAWS alkalmazásablakhoz.
Mégse: e gomb kiválasztásával a program valamennyi módosítás elvetésével visszatér a JAWS alkalmazásablakhoz.
Visszaállítás alapértelmezett értékekre: ezzel a gombbal törölhetők az egyes alkalmazások egyedi hangbeállításai. Az Alkalmazás választógomb után, a Módosítás csoportban található mező mutatja, melyik alkalmazás hangbeállításait lehet törölni. Amikor a Módosítás csoportban az Alapértelmezett gomb van bejelölve, a Visszaállítás alapértelmezett értékekre gomb nem érhető el.

A Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel

JAWS bőbeszédűségének megadása

A Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel felsorolja azokat a beállításokat, amelyeket ideiglenesen alkalmazhat a jelenleg használt programra. Miközben egy programot használ a Windows rendszerben, nyomja le az INSERT+V billentyűkombinációt a Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel megnyitásához. Válasszon egy beállítást a nyílbillentyűkkel, majd nyomja le a SZÓKÖZ billentyűt, vagy használja a Végrehajtás gombot az elérhető lehetőségek közötti váltásra. Az ENTER billentyű lenyomásával elfogadhatja a módosításokat és bezárhatja a párbeszédpanelt.

A Bőbeszédűség megadása párbeszédpanel segítségével végzett módosítások általában a program bezárásáig maradnak érvényben. Egyes bőbeszédűségi beállítások (például a begépelt betűk kimondása) visszatérnek az eredeti beállításra, ha az ALT+TAB billentyűkombinációval átvált egy másik programra, majd visszavált. Más beállítások (például a felhasználó által beállított bőbeszédűség) a JAWS bezárásáig maradnak érvényben. Ha egy beállítást tartósan módosítani szeretne, használja a JAWS Konfigurációkezelőt.

Megjegyzés: Egyes vállalati programok, például a Microsoft Word és Excel, mentenek egyes bőbeszédűségi beállításokat a fájlokba. Amikor megnyitja ezeket a fájlokat, a JAWS a fájlok utolsó használatakor megadott bőbeszédűségi beállításokat fogja használni.

Egyes bőbeszédűségi beállítások csak adott programokban használhatók. Ha például lenyomja az INSERT+V billentyűkombinációt a Microsoft Word programban, olyan speciális bőbeszédűségi beállítások jelennek meg, amelyek csak a Word programra vonatkoznak. Az alábbi táblázat azokat a beállításokat tartalmazza, amelyek az összes Windows programban elérhetők.

A JAWS bőbeszédűsége

A program a következő három bőbeszédűségi szintet használja: Kezdő, Középfokú és Haladó. A kezdő szint esetében hangzik el a legnagyobb mennyiségű információ, míg a középfokú és a haladó szint kisebb részletességet nyújt.

Bármelyik szint beállításait testre szabhatja, ha megnyitja a Konfigurációkezelő programot, majd a Beállítások megadása menüben a Bőbeszédűségi beállítások parancsot választja.

Szöveg betűzése

Válassza a Betűként beállítást, ha azt szeretné, hogy a JAWS az egyes karaktereket olvassa fel egy szó vagy sor betűzésekor. Válassza az Azonosítószóval beállítást, ha azt szeretné, hogy a JAWS a szó vagy sor minden karakterét azonos kezdőbetűjű szóval jelezze. Azonosítószóval betűzéskor a „JAWS” szót például "János Aladár Duplavé Sándor" formában betűzi a program.

Folyamatjelző állapotának bejelentése

Ezzel a beállítással adhatja meg, hogy a JAWS bemondja-e a folyamatjelző állapotát. A Konfigurációkezelő Felhasználói beállítások párbeszédpanelén megadható, hogy a JAWS milyen gyakran mondja be a folyamatjelző állapotát.

Begépelt betűk kimondása

Ezzel a beállítással megadhatja, hogy a JAWS hogyan ismételje meg a beírt adatokat.
Nincs: ha nem szeretné visszahallani a begépelt szöveget, válassza ezt a lehetőséget.
Karakterek: a program minden begépelt karaktert kimond.
Szavak: a program a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyű megnyomásakor mondja ki a beírt szavakat.
Karakterek és szavak: a program minden karaktert kimond a gépelés során, majd a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyű megnyomása után a teljes szót is felolvassa.

Képernyő felolvasása

A beállítás segítségével megadhatja, hogy a képernyőn megváltozó információk közül melyeket olvassa fel a program.
Nincs szövegfelolvasás: A program nem mondja be a képernyőn megjelenített szöveg változását.
Kiemelt szöveg felolvasása: A program jelzi a kiemelt szövegben bekövetkező változásokat.
Minden szöveg felolvasása: A program a képernyőn megjelenített minden szöveg változását jelzi.

Ábrafeliratok felolvasása

Ezen beállítás segítségével határozhatja meg, hogy a JAWS jelezze-e a szövegben előforduló ábrákat, és azok közül melyeket.
Nincs bemondás: A JAWS nem jelzi a szövegben előforduló ábrákat.
Feliratozott ábrák esetén: A JAWS csak az ábramegnevezővel feliratozott ábrákat jelzi.
Minden ábra esetén: A JAWS minden ábrát jelez. Amennyiben van ilyen, a JAWS felolvassa az ábrához tartozó feliratot. Ha valamely ábrához nem tartozik megnevezés, a JAWS egy egyedi számot rendel hozzá.

Nyelv felismerése

Ez a beállítás az automatikus nyelvfelismerés be- és kikapcsolását teszi lehetővé. Engedélyezettsége esetén a JAWS egy adott nyelvűnek jelölt szöveget az adott nyelvnek megfelelő hangon olvassa fel, ha az aktív szintetizátor kezeli azt a nyelvet. Ha nem jelölte be ezt a jelölőnégyzetet, a JAWS nem változtatja meg a szintetizátor hangját a más nyelvű szöveg olvasásakor sem.

Folyamatos felolvasás adott egységenként

Ezzel a beállítással megadhatja, hogyan olvassa fel a JAWS a szöveget a Folyamatos felolvasás parancs (INSERT+LE) használatakor.
Soronkénti felolvasás szünetekkel: A JAWS a felolvasásban soronként halad, minden sor végén rövid szünetet tartva.
Soronkénti felolvasás szünetek nélkül: Ez a beállítás folyékonyabb felolvasást eredményez.
Mondat: Ezt a beállítást olyan programokhoz használja, ahol a Folyamatos felolvasás szaggatott hangzású. E beállítás eredményeképp az elemek közötti szünetek a mondatvégekre kerülnek, folyékonyabbá téve a felolvasást.
Bekezdés: Hosszú dokumentumok esetén különösen hasznos lehetőség, mivel a jobb SHIFT billentyűvel gyorsan végigmehet a bekezdéseken anélkül, hogy a folyamatos felolvasást meg kellene szakítania.

Nagybetűk jelzése folyamatos felolvasásnál

Ezzel a beállítással megadhatja, hogy a JAWS jelezze a nagybetűket folyamatos felolvasás (INSERT+LENYÍL) közben. Ha a Bekapcsolva beállítást választja, a JAWS a „nagy” és „mind nagy” kifejezésekkel jelzi az egyetlen nagybetűs és a csupa nagybetűs szavakat.

Nagybetűk jelezve

Ezzel a beállítással határozhatja meg, hogy a JAWS mikor jelezze a nagybetűket.

Írásjelek

Ezzel a beállítással határozhatja meg, hogy a JAWS mennyi írásjelet olvasson fel.

Behúzás jelzése

Ha ebben a beállításban a Bekapcsolva értéket adja meg, a JAWS jelzi a behúzás változásait a Felolvasás- és hangkezelőben megadott szabályoknak megfelelően.

Beszédszintetizátor

Ezzel a beállítással be- és kikapcsolhatja a beszédet.

A jobb olvashatóság érdekében a nagyítóablak színeit is módosíthatja. A Microsoft Nagyító ablaka áthelyezhető, átméretezhető, és a
képernyő széléhez húzva az adott helyen rögzíthető. A Nagyító arra szolgál, hogy a Nagyító használatával:
módosítható a nagyítási szint
változtatható a kinagyított részt tartalmazó ablak mérete
változtatható a kinagyított részt tartalmazó ablak helye az asztalon
felcserélhetők a képernyő színei

A nagyító számos követési lehetőséggel is rendelkezik: az egérmutató követése, amely az egér mozgatásával összhangban mozog a képernyőn, illetve a billentyűzetfókusz követése, amely a kurzor helyén jelenik meg szövegszerkesztés követése.

Narrátor

A Narrátor számos beállítási lehetőséget biztosít a képernyőelemek felolvasási módjának  testreszabására. Felolvastatható a képernyőn megjelenő új ablakok, menük és helyi menük szövege. Felolvastathatók a begépelt karakterek. Beállítható, hogy az egérmutató mindig az aktív elemre mutasson. Változtatható a beszéd sebessége, a hangerő és a hangszín is.

D. Billentyűparancsok összefoglalása

A JAWS léptető és tájékoztató billentyűparancsai
Rendszeridő felolvasása: INSERT + F12
Rendszerdátum felolvasása: INSERT + F12 kétszer gyorsan
Ablak címsorának felolvasása: INSERT + T
Ablak üzenetének és szövegének felolvasása: INSERT + B
Ablak felső sorának felolvasása: INSERT + END
Ablak alsó sorának felolvasása: INSERT + PAGE DOWN
Kijelölt szöveg felolvasása: INSERT + SHIFT + LENYÍL
Kijelölt szöveg betűzése: INSERT + SHIFT + LENYÍL kétszer gyorsan
Alkalmazás verzióadatainak felolvasása: CONTROL + INSERT + V
Ablaklista: INSERT + F10
Rendszertálca ikonjainak felsorolása: INSERT + F11
Rendszertálca tartalmának megjelenítése: CONTROL + SHIFT + F11
Felirattal rendelkező ábrák felsorolása: CONTROL + INSERT + SHIFT + G

A JAWS billentyűparancsai a párbeszédpanelek használatához
Párbeszédpanel alapértelmezett gombjának felolvasása: INSERT + E
Aktuális vezérlőelem hívóbetűjének felolvasása: SHIFT + 5 a számbillentyűzeten
Aktuális ablak felolvasása: INSERT + B
Ablak üzenetszövegének felolvasása: INSERT + TAB
Szó felolvasása környezetével együtt: INSERT + C
Kombinált listamező megnyitása: ALT + LENYÍL
Kombinált listamező bezárása: ALT + FELNYÍL
Több listaelem egyidejű kijelölése: CONTROL + SHIFT vagy CONTROL + SZÓKÖZ
Az összes kijelölés megszüntetése az aktuális elem kivételével: CONTROL + KÖTŐJEL
Listanézet 1-10. oszlopának felolvasása: CONTROL + INSERT + szám, a szám 1 és 0 közötti

A JAWS billentyűparancsai a kurzorokhoz és az egérszimulációhoz
PC kurzor: PLUSZ a számbillentyűzeten
JAWS kurzor: MÍNUSZ a számbillentyűzeten
Láthatatlan kurzor: MÍNUSZJEL A SZÁMBILLENTYŰZETEN kétszer gyorsan
PC kurzor áthelyezése a JAWS kurzorhoz: INSERT + PLUSZJEL a számbillentyűzeten
JAWS kurzor áthelyezése a PC kurzorhoz: INSERT + MÍNUSZJEL a számbillentyűzeten
A JAWS kurzor és a PC kurzor összekapcsolása: CONTROL + INSERT + MÍNUSZJEL A SZÁMBILLENTYŰZETEN
JAWS kurzor korlátozása: INSERT + R
Bal oldali egérgomb: OSZTÁSJEL a számbillentyűzeten
Jobb oldali egérgomb: CSILLAG a számbillentyűzeten
Bal oldali egérgomb lenyomva tartása: INSERT + OSZTÁSJEL A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Jobb oldali egérgomb lenyomva tartása: INSERT + CSILLAG A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Fogd és vidd: CONTROL + OSZTÁSJEL a számbillentyűzeten
Aktív kurzor felolvasása: ALT + DEL
Kurzortípus felolvasása: CONTROL + INSERT + SHIFT + C
Egérkurzor le: ALT + SHIFT + LENYÍL
Egérkurzor balra: ALT + SHIFT + BALRANYÍL
Egérkurzor jobbra: ALT + SHIFT + JOBBRANYÍL
Egérkurzor fel: ALT + SHIFT + FELNYÍL

Vegyes billentyűparancsok
JAWS bőbeszédűségének megadása: INSERT + V
Braille-beállítások módosítása: CONTROL + INSERT + B
Váltás beszédszintetizátorok között: CONTROL + INSERT + S
Felolvasás megszakítása: CONTROL
Egyéni kiemelés hozzárendelése: CONTROL + INSERT + H
Képernyő frissítése: INSERT + ESC
Képernyő-felolvasási lehetőségek közötti váltás: INSERT + S
Begépelt betűk kimondásával kapcsolatos lehetőségek közötti váltás: INSERT + 2
Billentyűparancs továbbadása: INSERT + 3
Válassza ki a beszúrandó szimbólumot: INSERT + 4
JAWS-ablak: INSERT + J
JAWS Keresés parancsa: CONTROL + INSERT + F
JAWS Következő keresése parancsa: INSERT + F3
A JAWS Előző keresése parancsa: INSERT + SHIFT + F3
Kilépés a JAWS programból: INSERT + F4
Aktív konfiguráció felolvasása: INSERT + Q kétszeri megnyomása gyors egymásutánban a Virtuális megjelenítőben való megjelenítéshez.
Programhoz fűzött megjegyzések felolvasása: CONTROL + SHIFT + C
JAWS-kezelő indítása: INSERT + F2
Ablak virtualizálása: CONTROL + INSERT + W
Sémaválasztás: ALT + INSERT + S
Nyelv választása: CONTROL + WINDOWS BILLENTYŰ + L
Beszédszintetizátor választása: CONTROL + INSERT + S
Minden alkalmazás kisméretűvé alakítása: WINDOWS billentyű + M

Billentyűparancsok a JAWS segédprogramjaihoz
Elemnév létrehozása: CONTROL + INSERT + TAB
Ábrafeliratozó: INSERT + G
Automatikus ábrafeliratozó elindítása: CONTROL + INSERT + G
Keret bal felső sarkának megadása: CONTROL + SHIFT + Ő
Keret jobb alsó sarkának megadása: CONTROL + SHIFT + Ú
Keret beállítása ablakhoz: CONTROL + SHIFT + Ő kétszer gyorsan
Kezdeti értékek törlése: CONTROL + INSERT + C
JAWS-kezelő indítása: INSERT + F2
Konfigurációkezelő: INSERT + 6
Szótárkezelő: INSERT + D
Keretmegjelenítő: INSERT + 9
Billentyűzetkezelő: INSERT + 8
Szkriptkezelő: INSERT + 0
Ablakosztály újbóli hozzárendelése: INSERT + 7
Képernyő tartalmától függő technikai súgó: CONTROL + INSERT + F1
Speciális ablakosztályok felolvasása: CONTROL + INSERT + F2
Kurzornál lévő keret felolvasása: INSERT + X

Billentyűparancsok táblázatok használatához
Aktuális cella felolvasása: ALT + CONTROL + 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Ugrás jobbra lévő cellába: ALT + CONTROL + JOBBRANYÍL
Ugrás balra lévő cellába: ALT + CONTROL + BALRANYÍL
Ugrás lefelé lévő cellába: ALT + CONTROL + LENYÍL
Ugrás felfelé lévő cellába: ALT + CONTROL + FELNYÍL
Ugrás az első cellára: ALT + CONTROL + HOME
Ugrás az utolsó cellára: ALT + CONTROL + END
Ugrás az oszlop első cellájára: ALT + CONTROL + SHIFT + FELNYÍL
Ugrás az oszlop utolsó cellájára: ALT + CONTROL + SHIFT + LENYÍL
Ugrás a sor első cellájára: ALT + CONTROL + SHIFT + BALRANYÍL
Ugrás a sor utolsó cellájára: ALT + CONTROL + SHIFT + JOBBRANYÍL
Aktuális cella felolvasása: ALT + CONTROL + 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Aktuális sor felolvasása: INSERT + SHIFT + FELNYÍL
Felolvasás a sor elejétől: INSERT + SHIFT + HOME
Felolvasás a sor végéig: INSERT + SHIFT + PAGE UP
Aktuális oszlop felolvasása: INSERT + SHIFT + 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Felolvasás az oszlop tetejétől: INSERT + SHIFT + END
Felolvasás az oszlop aljáig: INSERT + SHIFT + PAGE DOWN

A szöveg szerkesztőben használt billentyűparancsok
Navigálás
Egy sorral fel: FELNYÍL
Egy sorral le: LENYÍL
Egy karakterrel jobbra: JOBBRANYÍL
Egy karakterrel balra: BALRANYÍL
Egy szóval jobbra: CONTROL + JOBBRANYÍL
Egy szóval balra: CONTROL + BALRANYÍL
Előző bekezdés elejére: CONTROL + FELNYÍL
Következő bekezdés elejére: CONTROL + LENYÍL
Sor elejére: HOME
Sor végére: END
Dokumentum elejére: CONTROL + HOME
Dokumentum végére: CONTROL + END

Kurzortól balra eső karakter törlése: BACKSPACE
Kurzortól jobbra eső karakter törlése: DELETE

Szöveg kijelölése
Kijelölés fel Egy sort: SHIFT + FELNYÍL
Kijelölés le Egy sort: SHIFT + LENYÍL
Kijelölés jobbra Egy karaktert: SHIFT + JOBBRARANYÍL
Kijelölés balra Egy karaktert: SHIFT + BALRANYÍL
Kijelölés jobbra Egy szót: CONTROL, SHIFT + JOBB KURZOR
Kijelölés balra egy szót: CONTROL, SHIFT + BAL KURZOR
Kijelölés az előző bekezdés elejéig: CONTROL, SHIFT + FELNYÍL
Kijelölés a következő bekezdés elejéig (aktuális): CONTROL, SHIFT + LENYÍL
Kijelölés a sor elejéig: SHIFT + HOME
Kijelölés a sor végéig: SHIFT + END
Kijelölés a dokumentum elejéig: CONTROL, SHIFT + HOME
Kijelölés a dokumentum végéig: CONTROL, SHIFT + END
Az egész dokumentum kijelölése: CONTROL + A

A szöveg szerkesztő billentyűparancsai
Dokumentum elmentése: CONTROL + S
Új üres dokumentum megnyitása: CONTROL + N
Meglévő dokumentum megnyitása: CONTROL + O
Dokumentum nyomtatása: CONTROL + P
Kijelölt szöveg másolása: CONTROL + C
Kijelölt szöveg kivágása: CONTROL + X
A vágólapon lévő szöveg beillesztése: CONTROL + V
Kijelölt szöveg vagy a kurzor utáni karakter törlése: DELETE
Kijelölt szöveg vagy a kurzor előtti karakter törlése: BACKSPACE
Keresés: CONTROL + F
Csere: CONTROL + H
Ugrás: CONTROL + G
Utolsó művelet visszavonása: CONTROL + Z
Ablak bezárása: ALT + F4
Dokumentum ablak bezárása: CONTROL + F4

A JAWS billentyűparancsai szövegfelolvasáshoz
Előző karakter felolvasása: BALRANYÍL
Következő karakter felolvasása: JOBBRANYÍL
Karakter felolvasása: 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Karakter felolvasása fonetikusan: 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN kétszer gyorsan
Előző szó felolvasása: INSERT + BALRANYÍL
Következő szó felolvasása: INSERT + JOBBRANYÍL
Szó felolvasása: INSERT + 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Szó betűzése: INSERT + 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN kétszer gyorsan
Előző sor felolvasása: FELNYÍL
Következő sor felolvasása: LENYÍL
Aktuális sor felolvasása: INSERT + FELNYÍL
Aktuális sor betűzése: INSERT + FELNYÍL kétszer gyorsan
Előző mondat felolvasása: ALT + FELNYÍL
Következő mondat felolvasása: ALT + LENYÍL
Aktuális mondat felolvasása: ALT + 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN
Felolvasás a kurzorig: INSERT + HOME
Felolvasás a kurzortól: INSERT + PAGE UP
Betűzés a kurzorig: INSERT + HOME kétszer gyorsan
Betűzés a kurzortól: INSERT + PAGE UP kétszer gyorsan
Folyamatos felolvasás: INSERT + LENYÍL
Gyors előreléptetés folyamatos felolvasás közben: JOBBRANYÍL
Gyors hátraléptetés folyamatos felolvasás közben: BALRANYÍL
Szín felolvasása: INSERT + 5
ASCII kód vagy hexadecimális érték bemondása: 5 A SZÁMBILLENTYŰZETEN háromszor gyorsan
Betűtípus felolvasása: INSERT + F kétszer gyorsan a Virtuális megjelenítőben való megjelenítéshez
Szöveg és jellemzői bemondása: ALT + INSERT + LENYÍL
Átfutó olvasás indítása: CONTROL + INSERT + LENYÍL
Átfutó olvasás párbeszédpanel: CONTROL + INSERT + SHIFT + LENYÍL
Kivonat megjelenítése: INSERT + WINDOWS + LENYÍL

A Windows billentyűparancsai

Általános billentyűparancsok

Billentyűparancs
Művelet
CONTROL + C
Másolás
CONTROL + X
Kivágás
CONTROL + V
Beillesztés
CONTROL + Z
Visszavonás
DELETE
Törlés
SHIFT + DELETE
A kijelölt elem végleges törlése anélkül, hogy a Lomtárba kerülne
CONTROL billentyű az elem húzása közben
A kijelölt elem másolása
CONTROL + SHIFT az elem húzása közben
Parancsikon létrehozása a kijelölt elemhez
F2
A kijelölt elem átnevezése
CONTROL + JOBBRA nyíl
A kurzor mozgatása a következő szó elejére
CONTROL + BALRA nyíl
A kurzor mozgatása az előző szó elejére
CONTROL + LE nyíl
A kurzor mozgatása a következő bekezdés elejére
CONTROL + FEL nyíl
A kurzor mozgatása az előző bekezdés elejére
CONTROL + SHIFT bármelyik nyílbillentyűvel
Szövegrész kijelölése
SHIFT bármelyik nyílbillentyűvel
Több elem kijelölése egy ablakban vagy az asztalon, vagy szöveg kijelölése dokumentumban
CONTROL + A
Minden elem kijelölése
F3
Fájl vagy mappa keresése
ALT + ENTER
A kijelölt elem tulajdonságainak megjelenítése
ALT + F4
Az aktív elem bezárása vagy kilépés a programból
ALT + Enter
A kijelölt objektum tulajdonságainak megjelenítése.
ALT + SZÓKÖZ
A helyi menü megjelenítése az aktív ablakban
CONTROL + F4
Az aktív dokumentum bezárása olyan programban, amelyben egyidejűleg több dokumentum is nyitva lehet
ALT + TAB
Váltás a megnyitott elemek között
ALT + ESC
Az elemek váltogatása megnyitásuk sorrendjében
F6
A képernyőelemek váltogatása egy ablakban vagy az asztalon
F4
A címsáv lista megjelenítése a Sajátgép ablakban vagy a Windows Intézőben
SHIFT + F10
A kijelölt elemhez tartozó helyi menü megjelenítése
ALT + SZÓKÖZ
A Rendszer menü megjelenítése az aktív ablakban
CONTROL + ESC
A Start menü megjelenítése
ALT + menünévben aláhúzott betű
A megfelelő menü megjelenítése
Nyitott menüben található parancs nevében aláhúzott betű
A vonatkozó parancs végrehajtása
F10
A menüsor aktiválása az aktív programban
JOBBRA nyíl
A jobbra következő menü vagy almenü megnyitása
BALRA nyíl
A balra következő menü megnyitása, vagy az almenü bezárása
F5
Az aktív ablak frissítése
VISSZA (BACKSPACE)
A Sajátgép ablakban vagy a Windows Intézőben egy szinttel feljebb található mappa megjelenítése
ESC
Az aktuális feladat törlése
SHIFT, miközben CD-t helyez a CD-ROM-meghajtóba
A CD automatikus lejátszásának megakadályozása

Párbeszédpanelek billentyűparancsai

Billentyűparancs
Művelet
CONTROL + TAB
Lépegetés előre a lapok között
CONTROL + SHIFT + TAB
Lépegetés visszafelé a lapok között
TAB
Lépegetés előre a választási lehetőségek között
SHIFT + TAB
Lépegetés visszafelé a választási lehetőségek között
ALT + aláhúzott betű
A vonatkozó parancs végrehajtása, vagy a vonatkozó beállítás kiválasztása
ENTER
Az aktív beállításhoz vagy gombhoz tartozó parancs végrehajtása
SZÓKÖZ
Jelölőnégyzet bejelölése, vagy a jel törlése a jelölőnégyzetből, ha a vezérlő egy jelölőnégyzet
Nyílbillentyűk
Gomb kijelölése, ha a vezérlő választógombokból áll
F1
Súgó megjelenítése
F4
A lista elemeinek megjelenítése
VISSZA (BACKSPACE)
Mappa megnyitása egy szinttel feljebb, ha a mappa ki van jelölve a Mentés másként vagy a Megnyitás párbeszédpanelen

Windows emblémás billentyű billentyűparancsai

Billentyűparancs
Művelet
Windows
A Start menü megjelenítése vagy elrejtése
Windows + BREAK billentyű
A Rendszer tulajdonságai párbeszédpanel megjelenítése
Windows + D billentyű
Asztal megjelenítése.
Windows + M billentyű
Minden ablak kis méretűvé tétele
Windows + E billentyű
Kis méretre állított ablakok visszaállítása
Windows + E billentyű
A Sajátgép ablak megnyitása
Windows + F billentyű
Fájl vagy mappa keresése
CONTROL +
Windows + F billentyű
Számítógépek keresése
Windows + F1 billentyű
A Windows súgó megjelenítése
Windows + L billentyű
A számítógép zárolása, ha a felhasználó hálózati tartományhoz csatlakozik, ellenkező esetben pedig átkapcsolás a felhasználók között
Windows + R billentyű
A Futtatás párbeszédpanel megnyitása
Alkalmazás billentyű
A kijelölt elemhez tartozó helyi menü megjelenítése
Windows embléma billenytű + U billentyű
A Segédprogram-kezelő megnyitása

A Kisegítő lehetőségek billentyűparancsai

Billentyűparancs
Művelet
Jobb oldali SHIFT billentyű nyolc másodpercig
Billentyűszűrés be- és kikapcsolása
Bal oldali ALT + bal oldali SHIFT + PRINT SCREEN
Nagy kontraszt be- és kikapcsolása
Bal oldali ALT + bal oldali SHIFT + NUM LOCK
Billentyűzetegér be- és kikapcsolása
SHIFT billentyű ötször lenyomva
Beragadó billentyűk be- és kikapcsolása
NUM LOCK billentyű 5 másodpercig lenyomva
Állapotjelző hangok be- és kikapcsolása
Windows + U billentyű
A Segédprogram-kezelő megnyitása

A Windows Intéző billentyűparancsai

Billentyűparancs
Művelet
END
Az aktív ablak aljának megjelenítése
HOME
Az aktív ablak tetejének megjelenítése
NUM LOCK + csillag a numerikus billentyűzeten (*)
A kijelölt mappa alatti almappák megjelenítése
NUM LOCK + pluszjel a numerikus billentyűzeten ( + )
A kijelölt mappa tartalmának megjelenítése
NUM LOCK + mínuszjel a numerikus billentyűzeten (-)
A kijelölt mappa bezárása
BALRA nyíl
A kijelölt mappa bezárása, ha az nyitva van; ha nincs, a szülőmappa kijelölése
JOBBRA nyíl
A kijelölt mappa kibontása, ha zárva van; ha nincs, az első almappa kijelölése

E. Szakirodalom

A tananyagban helyenként változtatás nélkül használtuk fel az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány által kiadott JAWS for Windows 6.20-as szoftver  magyar nyelvű változatának Súgóját. Kisebb változtatásokkal felhasználtuk továbbá az alábbi műveket:
 
JAWS for Windows 6.20 oktatóanyag
Az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány megbízásából készítette: Papp László, lektorálta: Torma Zsolt.

Windows 95 magyarázat - Útmutató látássérült felhasználóknak
Írta: Sarah Morley
Fordította: Babinszki Tamás, Szuhaj Mihály

Impresszum

Szerző: Herczeg Lajos
Szakmai lektorok: Fehér István, Hammer Attila, Pál Zsolt, Szuhaj Mihály
Szerkesztő: Szatmári Péter
Felelős kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Tóth Egon, a kuratorium elnöke és „Informatika a látássérültekért” Alapítvány, Szuhaj Mihály, a kuratórium elnöke
A projekt irányítója: Nagy Zsuzsa Anita