ECDL Start tananyag
látássérült felhasználók számára

1. modul

IT alapismeretek

Vakbarát ECDL tananyag

Szerző: Herczeg Lajos

Kiadja a Microsoft és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány

Copyright © 2008. Minden jog fenntartva.


1.1. Általános információtechnológiai fogalmak

1.1.1. Hardver, szoftver és más alapvető fogalmak

Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus eszközöket, amelyek valamilyen program által vezérelve adatok befogadására, tárolására, visszakeresésére, feldolgozására és az eredmény közlésére alkalmasak.

Hardver

A hardver (hardware) szó eredeti angol jelentése „kemény áru”, ez a számítógépet fizikailag alkotó, kézzelfogható eszközök összefoglaló neve, a számítógép elektronikus áramköreit, mechanikus berendezéseit, kábeleit, csatlakozásait és külső kiegészítőit (perifériáit) nevezzük így.

Szoftver

A szoftver a számítógépet működtető és a számítógépen futtatható programok összessége. Ide tartoznak még a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentációk is. Az angol software kifejezést John W. Tukey 1958-ban hozta létre.

Program

Programnak azt az utasítássorozatot nevezzük, amely a számítógép működését vezérli.

Kompatibilitás

A kompatibilitás az együttműködés képességét jelenti különböző eszközök között. Két hardver eszköz akkor kompatibilis, ha egymással kicserélhetőek.

Információ

Az információ olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent.

Adat

Adatnak nevezünk minden rögzített információt. Az adat az információ megjelenési, értelmezési formája. Ez lehet mennyiség, mérőszám, amelyet személyek, folyamatok, állapotok tulajdonságainak jellemzésére használunk.

Informatika

Napjaink új tudományága, a méréstechnika, a hírközlés és a számítástechnika együtteseként jött létre, az információs rendszerek egészével foglalkozik.

Bit

Az információ, és a számítógépes adattárolás legkisebb egysége, az értéke nulla vagy egy lehet.

Bájt (byte)

Nyolc bit összessége. Mértékegységek váltószámai:

1 Bájt (B) = 8 bit

1 Kilobájt (KB) = 1024 Bájt (B)

1 Megabájt (MB) = 1024 Kilobájt (KB)

1 Gigabájt (GB) = 1024 Megabájt (MB)

1 Terabájt (TB) = 1024 Gigabájt (GB)

1 Petabájt (PB) = 1024 Terabájt (TB).

Kettes számrendszer

A számítógép működése alapvetően a kettes számrendszerre épül. A kettes, vagy más néven bináris számrendszerbeli számok a 0 és az 1 számjegyekből állnak. A számjegyek helyiértékei a tízes számrendszerbeli számokkal (egyes, tízes, százas, ezres stb.) ellentétben a következők: 1, 2, 4, 8, vagyis a 10 hatványai helyett a 2 hatványai. A számítógépen a leggyakrabban a nyolc számjegyből álló kettes számrendszerbeli (bináris) számokkal találkozhatunk. A nyolc számjegyen ábrázolható legnagyobb érték a 255 = 128 + 64 + 32 + 16 + 8 + 4 + 2 + 1.

A tízes (decimális) számrendszerbeli számokat kettővel való maradékos osztással tudjuk a legegyszerűbben kettes számrendszerbeli számmá alakítani. Ehhez az átalakítandó számot osszuk el kettővel, majd jegyezzük fel a maradékot, majd folytassuk az osztást, amíg nullát nem kapunk. Fordítva, a kettes számrendszerbeli számokat úgy válthatjuk át a tízes számrendszerbe, hogy a szám egyes számjegyeit megszorozzuk a hozzájuk tartozó helyiértékkel, majd az így kapott értékeket összeadjuk.

Kódrendszerek

Az adatokat a számítógép különböző kódok segítségével tárolja. A két legelterjedtebb ilyen kódrendszer az ASCII és az Unicode.

ASCII (American Standard Code for Information Interchange):

Az ASCII kódrendszer a betűket és számokat (karaktereket) számokkal ábrázolja. Egy bájton 256 különböző karakter tárolása lehetséges. Az ASCII táblának nyelvterülettől függően különféle lokalizált változatait is használják, Magyarországon például a 852-es Latin 2-es kódtáblát. A számítógépen az egyes karaktereket szükség esetén nem csak a megfelelő billentyű lenyomásával, hanem a karakterhez tartozó ASCII-kód beütésével is beírhatjuk, ehhez az ALT billentyű lenyomva tartása mellett a numerikus billentyűzeten kell beírni a megfelelő 0 és 255 közötti számot.

Unicode

A Unicode rendszerben a karakterek ábrázolása 2 bájton történik, így 65.536 karakter megkülönböztetését teszi lehetővé.

Logikai műveletek

Ha a bináris nulla értéket hamisnak, a bináris egyest igaznak tekintjük, a kettes számrendszerben leírt számokkal különböző logikai műveleteket végezhetünk – a számítógép a működése közben nagyrészt ilyen logikai műveleteket végez el. A logikai műveletek legegyszerűbb megjelenítési módja az igazságtáblázat. Megkülönböztetjük az egy változóval, illetve a két változóval végezhető műveleteket. Egy logikai kifejezésnek kétféle logikai értéke lehet: ha igaz 1, ha hamis 0.

NEM (NOT) művelet

Egy változóval végezhető logikai művelet. Az állítások logikai értékét fordítja meg, az igazat hamisra (az egyet nullára), a hamisat igazra (a nullát egyre).

VAGY (OR) művelet

Kétváltozós logikai művelet. Logikai értéke 1 (IGAZ), ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékének bármelyike 1 (IGAZ). Például IGAZ VAGY IGAZ értéke IGAZ, és IGAZ VAGY HAMIS értéke is IGAZ. Az értéke csak akkor lesz HAMIS, ha a műveletben résztvevő mindkét érték HAMIS.

ÉS (AND) művelet

Kétváltozós művelet, értéke csak akkor IGAZ, ha mindkét érték IGAZ, minden más esetben HAMIS.

KIZÁRÓ VAGY (XOR) művelet

Kétváltozós művelet, az értéke akkor lesz IGAZ, ha a műveletben részt vevő értékek különböznek egymástól, vagyis ha csak az egyik IGAZ, a másik HAMIS.

Neumann-elvű számítógépek

Neumann János neves magyar származású matematikus alkotta meg azokat az alapelveket, amelyek máig is meghatározóak a számítógépek működésében. Ezek a következők:

1. A számítógép az egyes utasításokat egymás után, egyenként hajtsa végre.

2. A számítógép a kettes számrendszert használja, mert az egyes matematikai és logikai műveletek kétállapotú áramkörökkel könnyen elvégezhetőek (pl. 1 – van feszültség, 0 – nincs feszültség).

3. A számítógépnek legyen belső memóriája, ahol az adatok és az egyes számítások részeredményeit tárolni lehet. Így a gép bizonyos műveletsorokat automatikusan el tud végezni, és nincs szükség arra, hogy a kezelő minden egyes lépés után beavatkozzon a számítás menetébe.

4. A tárolt program elve: a programot alkotó utasítások is kifejezhetők számokkal (pl. az ASCII-kódként leírva), azaz adatként kezelhetők. Ezek a belső memóriában tárolhatók, mint bármelyik más adat. Ezáltal a számítógép önállóan képes működni, hiszen az adatokat és az utasításokat egyaránt a memóriából veszi.

5. A számítógép legyen univerzális, hogy különféle feladatok elvégzéséhez ne kelljen speciális berendezéseket készíteni.

1.1.2. A számítógépek generációi

A számítógépeket a bennük alkalmazott áramkörök működési elve és technológiai fejlettsége alapján öt generációra szokták osztani. Az első generációt az 1943-ban készített első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számítjuk. A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott, amelyek közül átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy. Az első, kereskedelmi forgalomban is elérhető számítógép az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának 1951. június 5-én átadott UNIVAC (Universal Automatic Computer) volt. Tulajdonságaik: a működésük nagy áramigényű elektroncsöveken alapult, tornaterem méretűek voltak, gyakran meghibásodtak, az üzemeltetésük mérnöki ismereteket igényelt, és a programozásuk kizárólag a közvetlen utasításokon alapuló gépi nyelven (gépi kóddal) történt, amelyhez szükség volt a gép felépítésének pontos ismeretére.

Második generáció (1958 - 1965): a tranzisztor feltalálása lehetővé tette az ötvenes évek elején a második generációs számítógépek kifejlesztését. Az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, helyigényük szekrény méretűre zsugorodott, üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, és kialakultak az első programozási nyelvek (például a FORTRAN), melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére.

Harmadik generáció (1965 - 1972): az 1965-ben feltalált integrált áramkör (IC - Integrated Circuit) segítségével ismét jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt. Megjelentek az első operációs rendszerek (a gép és a felhasználó kapcsolatát kényelmesebbé tevő programok). Általánossá vált a programnyelvek használata (ALGOL, BASIC, COBOL). Csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás

Negyedik generáció (1972 - 1990): a hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével megszületett a mikrochip és a mikroprocesszor, melyet elsőként az Intel cég mutatott be 1971-ben Intel 4004 típusnévvel. Ez tette lehetővé a személyi számítógépek (PC – personal computer) létrehozását. Nagyrészt ide tartoznak a ma használatos számítógépek is. Kifejlesztik az első, számítógépekből álló hálózatokat. Megjelennek a hajlékony mágneslemezes tárolók, majd 1989-ben a szándékosan károkat okozó programok, a számítógépes vírusok. A számítógépek asztali és hordozható változatban is léteznek, nagy mennyiségű adat tárolására képesek, alacsonyabb áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek, és megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL).

Ötödik generáció: jellemzőjük a Neumann-elvtől eltérő, párhuzamos működésű mikroprocesszorok alkalmazása, amelyek segítségével már komplexebb problémákat lehetséges megoldani. A párhuzamos műveletvégzés hosszabb távon alkalmas lehet akár az emberi gondolkodás utánzására is.

1.1.3. A számítógépek fajtái és megkülönböztetése

Nagyszámítógép, mainframe

Rendkívül nagy kapacitású és teljesítményű számítógép, nagy mennyiségű adat feldolgozására és egyszerre több, csak billentyűzetet és monitort tartalmazó terminálokon keresztül kapcsolódó felhasználó kiszolgálására képes. Egyidőben képes nagyon sok felhasználói program futtatására. A használata általában nagyvállalati vagy egyetemi környezetben jellemző, például az adott szervezet elektronikus levelezésének megvalósítására.

Hálózati számítógép

Egy számítógépes hálózathoz kapcsolódó, speciális célokra, például adatmentésre vagy internet-kapcsolat megosztására használt számítógép, amelynek kapacitását és teljesítményét a kitűzött cél érdekében alakítják ki. A használatával egyszerűbbé válik a rendszer központi adminisztrációja is.

Személyi számítógép (PC - Personal Computer)

Egyidejűleg egy felhasználó kiszolgálására alkalmas számítógép, vállalati vagy otthoni környezetben is használható. Ez a mindennapi életben leginkább elterjedt számítógép-kategória.

Hordozható számítógép (laptop, notebook)

Olyan személyi számítógép, amelynél az egyes perifériákat (elsősorban a billentyűzetet és a monitort) egy készülékbe integrálták, továbbá kisebb méretű és súlyú alkatrészeket alkalmaztak, így könnyen hordozhatóvá tették. A hordozható számítógépek teljesítménye hasonló az asztali számítógépekéhez, különleges kialakításuk miatt mégis némileg drágábbak. Csökkenő áruk és a hordozhatóság előnyei miatt egyre elterjedtebbé válnak az üzletemberek és a magánfelhasználók körében is, a fejlett országokban ma már több hordozható számítógépet adnak el, mint asztalit.

Kéziszámítógép (PDA - Personal Digital Assistant, azaz digitális személyi asszisztens)

Hordozható, kisméretű, kisebb teljesítményű számítógép, amely személyes adatok (pl. naptár, névjegyek) kezelésére, és kisebb irodai feladatok (szövegszerkesztés, táblázatkezelés) megoldására alkalmas. Egyes eszközökkel ma már internetezni, illetve mobiltelefonálni is lehet. Áruk a speciális kialakítás miatt szintén nagyjából az asztali számítógépek árával egyezik meg.

1.1.4. A személyi számítógépek főbb részei

A számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összességét hardvernek nevezzük, ebbe beletartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tartozékok is. Vannak olyan eszközök, amelyek elengedhetetlenek a számítógép működéséhez, ezek a processzor, a memória, a háttértároló egység, az alaplap, és vannak, amelyek a számítógép képességeit javítják, kiegészítik, kényelmesebbé teszik, tehát bővítik, ezek az ún. perifériák.

Alaplap: a számítógépbe épített nyomtatott áramköri lap, amelyen különböző méretű és alakú csatlakozók helyezkednek el. Az alaplap biztosítja az összeköttetést és vezérlést a különböző alkatrészek között.

Processzor (CPU - Central Processing Unit): központi vezérlőegység, a számítási és logikai műveleteket végzi, illetve vezérli azok feldolgozásának folyamatát. Kiolvassa és végrehajtja a memóriában tárolt parancsokat és adatokat.

Memória: elektronikus adattárolást végez. A működés módja szerint megkülönböztetünk RAM és ROM memóriát. A RAM (Random Access Memory) tartalmát tetszőleges sorrendben és időközönként kiolvashatjuk vagy módosíthatjuk. Az adatokat csak viszonylag rövid ideig tárolja, és a működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség, vagyis egy esetleges áramszünet miatt a tartalma törlődik. A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amelynek tartalmát a gyártás során alakítják ki, tartalma a továbbiakban nem módosítható.

Háttértároló egység (például merevlemez vagy CD/DVD-lemez): az adatok tárolására szolgáló háttértár.

A bemeneti egységek segítségével adatokat vihetünk be a számítógépbe, ilyenek a billentyűzet, az egér, a mikrofon, a lapolvasó (szkenner), a webkamera. Kimeneti egységek a monitor, a hangszóró, a nyomtató, a Braille-kijelző. Néhány eszköz adatok ki- és bevitelére is képes, ilyen például az érintőképernyő.

1.1.5. A számítógép teljesítményét befolyásoló tényezők

Egy számítógép sebességét a hardver és szoftver eszközök összessége határozza meg, egy részegység teljesítménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A legfontosabb hardver eszközök, amelyek a számítógép sebességét befolyásolják: a processzor teljesítménye, a memória nagysága. A sebességet nagyban befolyásolják az adott számítógépen telepített operációs rendszer tulajdonságai is. Az úgynevezett több magos processzorok egy időben (egy ciklus alatt) több feladatot is el tudnak végezni, ami gyorsabbá teszi az adatfeldolgozást.

A műveletek eredményének tárolása mindig a memóriában történik, ezért a műveletek végrehajtási sebessége függ a memória sebességétől és a nagyságától is. Egyszerre több program futtatásakor például előfordulhat, hogy a rendszer számára nem elegendő a rendelkezésre álló memória, ilyenkor a számítógép az éppen nem használt adatokat átmenetileg a merevlemezen tárolja, és csak onnan olvassa vissza a memóriába, ami lényegesen csökkenti a műveletvégzés sebességét. Minél nagyobb a számítógép memóriakapacitása, annál kevesebb ilyen háttértárműveletre van szükség, így a programok futása érzékelhetően gyorsabb lesz.

1.2. Hardver

1.2.1. A processzor felépítése és működése

A CPU (Central Processing Unit, Központi vezérlőegység), ismertebb nevén processzor a számítógép központja, agya. A következő feladatokat látja el: a számítógép vezérlése, parancsok kiolvasása a memóriából, azok végrehajtása, az adatok feldolgozása, számítások elvégzése.

Két fő része van, a CU (control unit, vezérlőegység), amely a memóriában tárolt program végrehajtását vezérli, valamint irányítja a processzor és a perifériák közötti adatátvitelt. A másik fő rész az ALU (arithmetics logics unit, aritmetikai és logikai egység), ami a számítási és logikai műveleteket végzi el. A processzor tartalmaz továbbá regisztereket, amelyek kis méretű, de nagyon gyorsan elérhető átmeneti adattárolók.

A processzor működésének ütemezéséhez használt jelforrás az órajel, amely leginkább meghatározza a processzor teljesítményét. Az órajel sebességét megahertzben (MHz) vagy gigahertzben mérik. Ha ez az órajel például 300 MHz, az azt jelenti, hogy a processzor 300 millió műveleti ciklust hajt végre másodpercenként.

1.2.2. Memória

1.2.2.1. A különböző típusú számítógép-memóriák ismerete

A RAM (random access memory) írható és olvasható memória, a processzor innen olvassa ki az adatokat, az utasításokat és itt helyezi el a műveletek eredményét is. A RAM-ban található adatokat tetszőleges sorrendben kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk. A RAM-ot operatív tárnak is nevezzük. Az áramellátás megszűnésekor a tartalma megsemmisül, ezért a működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség. A gép bekapcsolásakor a RAM mindig üres.

A C-MOS RAM az alaplaphoz kapcsolódik, a hardvereszközök beállításait tárolja, valamint az aktuális rendszeridőt és a dátumot is. A C-MOS RAM folyamatos működését egy elem vagy egy kisméretű akkumulátor biztosítja.

A RAM-ok két fajtáját különböztetjük meg. A DRAM (Dynamic RAM): kisebb méretű memóriacellákat használ, így nagyobb kapacitású, olcsóbb, ugyanakkor a sebessége kisebb. Gyakoribb típusai a számítógépek fejlődésével párhuzamosan megjelenő EDO RAM, az SDRAM, illetve a DDR-RAM.

Az SRAM (Static RAM) nagyobb méretű memóriacellákat használ, rendkívül gyors az elérési sebessége, azonban kisebb kapacitású és drágább. Mai fajtái a processzorral szinkronban működnek, és átmeneti tárolóként (cache) alkalmazzák a processzor és az operatív memória (pl. a DDR-RAM) között.

A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, a tartalmát a gyártás során rögzítik, azt a továbbiakban nem lehet sem módosítani, sem törölni. Előnye, hogy a tartalma nem törlődik a számítógép kikapcsolásakor.

A Flash memóriák csak manapság terjedtek el, a tartalmuk törölhető és módosítható, ugyanakkor a működésükhöz nem szükséges folyamatos áramellátás. A memória tartalmának írása lényegesen lassabb, mint az adatok kiolvasása. Ideálisak az adatok hordozásához (a pen-drive-ok), illetve a modern számítógépekben a BIOS-t is flash memórián tárolják, ami lehetővé teszi a BIOS frissítését.

1.2.2.2. Hogyan mérjük a memória kapacitását?

A memória-kapacitást megabájtban vagy gigabájtban adjuk meg, ez lehet például 128, 256, 512 megabájt, vagy egy gigabájt. Egy számítógépben több memóriamodul is elhelyezhető. A memória kapacitása – elsősorban a Windows operációs rendszerek esetén - nagyban befolyásolja a számítógép teljesítményét.

1.2.3. Beviteli eszközök

Bemeneti eszköznek (input perifériának) nevezünk minden olyan eszközt, amelynek segítségével adatokat lehet bevinni a számítógépbe. A legfontosabb ilyen eszköz a billentyűzet, amelynek típusait a billentyűk száma és kiosztása szerint különböztetjük meg. A legelterjedtebb az angol, amely 101 gombos, illetve Magyarországon a magyar, amely 102 vagy 105 gombos. A billentyűzet lehet még vezeték nélküli, amely rádióhullámok segítségével továbbítja az adatokat, illetve multimédiás, amelyen további programozható funkciójú gombokat helyeztek el.

Az egeret a grafikus operációs rendszereknél használjuk, ezzel az eszközzel lehet a képernyőn látható kurzort vagy mutatót vezérelni. A legelterjedtebb a két-, illetve háromgombos egér. Az egereken található görgőkkel további műveleteket lehet végezni, például az aktuálisan használt program tartalmát felfelé vagy lefelé gördíteni. Létezik golyós vagy optikai egér, ezek más-más módszerrel érzékelik az eszköz mozgatását. Szintén létezik vezeték nélküli egér, illetve a számítógéphez csatlakozás alapján soros, PS2-es vagy USB-csatlakozóval ellátott egér.

A szkenner vagy lapolvasó segítségével vizuális adatokat, azaz nyomtatott szöveget, fényképet vagy rajzot lehet leolvasni és továbbítani a számítógép részére. Egy szkenner minőségét a képfelbontási képessége határozza meg, azaz hogy milyen apró területenként tudja megkülönböztetni és beolvasni az adott kép egyes részeit. Ennek a mértékét a DPI (dot per inch – képpont per inch) segítségével adjuk meg, a 300 DPI feletti érték a hétköznapi feladatok ellátásához már bőven elegendő. Egy másik fontos érték a feldolgozáskor használt színárnyalatok száma, vagyis a színmélység, amelyet bitekben szoktunk megadni. A szkennereknek két változata létezik, a kézi szkenner, amelyet kézzel kell mozgatni az adott terület felett, a másik, az elterjedtebb a síkágyas, amely egy üveglapra helyezett A4-es méretű oldalak beolvasására alkalmas. Egyes szkennerekkel diák és fotónegatívok digitalizálását is el lehet végezni.

A szkenner a papíron lévő nyomtatott szöveget kép formátumban továbbítja a számítógépnek. Ha a szkennerrel beolvasott képet szöveges formában szeretnénk visszakapni, akkor a szkennelés után egy optikai karakterfelismerő programot kell használnunk, amely a karakterek alakjának felismerésével a képet szöveges dokumentummá alakítja.

A digitális fényképezőgépek a képeket nem filmszalagra rögzítik, hanem digitális formátumban tárolják (jellemzően valamilyen flash memórián). Az így eltárolt képeket ezután áttölthetjük a számítógépre. A digitális fényképezés előnye a hagyományos gépekkel szemben az, hogy a fényképezést követően nincs szükség a fényképek előhívására, a képeket azonnal meg lehet tekinteni, majd szükség szerint fel lehet dolgozni vagy le lehet törölni.

A mikrofon segítségével külső hangforrásból származó hangot a számítógépbe bevihetünk, majd azt ott feldolgozhatjuk. Különféle mikrofonok léteznek, van asztali talpas, csíptethető, felragasztható és a fejhallgatóval egybeépített stb. Előfordulhat az is, hogy a mikrofon be van építve a számítógépbe, ez elsősorban a laptopoknál jellemző, illetve létezik vezeték nélküli mikrofon is.

1.2.4. Megjelenítő eszközök

A kimeneti egységek (output perifériák) az adatok, információk megjelenítésére, illetve megszólaltatására szolgáló eszközök.

A monitor képek és mozgóképek megjelenítésére használt kimeneti eszköz, egy vizuális megjelenítő egység. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixelekből) állnak. Egy monitor legfontosabb tulajdonsága a megjelenített képpontok száma. Létezik a hagyományos katódsugárcsöves (CRT - cathode ray tube), és a modernebb folyadékkristályos (LCD - liquid crystal display) monitor. Az LCD monitorok előnyei a vékonyság, az alacsony energiafelhasználás, a kisebb sugárzás.

A monitor méretét a képátlója alapján tudjuk megadni, ennek mértékegysége a hüvelyk (col), ami 2,54 centiméter. A legelterjedtebbek a 17”-os monitorok, de sokfelé használnak 15, 19 és 21 colos monitorokat is. A monitorok felbontása azt jelzi, hány pontot tudnak kirajzolni egy sorba és egy oszlopba, minél többet, annál jobb minőségű, élesebb a kép. Sokféle felbontású monitor létezik, a leggyakoribbak az 1280 x 1024 képpontos monitorok.

A képfrissítési frekvencia azt mutatja meg, hogy a monitor másodpercenként hányszor rajzolja újra a teljes képet. Az emberi szem számára a 72 Hz-nél kisebb frekvencia használata hosszútávon megterhelő, ennek azonban csak a CRT monitorok esetében van jelentősége.

A monitorokon megjelenő képet a számítógépbe épített grafikus kártya állítja elő, a kiválasztható képfelbontás a grafikus kártyától és a monitortól is függ.

A nyomtatók (printerek) feladata, hogy a képi információkat papíron jelenítsék meg, ez persze lehet A4-es írógéppapír vagy boríték, CD-borító stb. A nyomtató által használt technológiától függően a nyomtatás többféle technológiával történhet, ezek közös vonása, hogy a nyomtatandó képet pontokból állítják össze, így alkalmasak grafikák, képek nyomtatására is. Ennek minőségét a szkennerekhez hasonlóan az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok számával, DPI-ben határozzuk meg. A nyomtató kiválasztásánál lényeges a nyomtatási sebesség, ezt a percenként kinyomtatott lapok számával mérjük. A ma is használatos nyomtatótípusok a következők:

Mátrixnyomtató: a legrégebbi, ma is forgalomban lévő típus. A képpont fizikai leütése következtében egyetlen nyomtatási menetben egyszerre több, indigós papírra is tud nyomtatni, ami rendkívül hasznos például számlák kinyomtatásához. Az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk segítségével alakítja ki, ezek száma lehet 9, 18 vagy 24. A kilökött tű a papír előtt kifeszített festékszalagra ütve létrehozza a papíron a karakter vagy ábra egy-egy pontját.

Tintasugaras (bubble jet) nyomtatók: a nyomtatófej egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. A tinta a papírt nedvesíti, így a nyomtatási minőség az összefüggően festékes részeknél (képeknél) általában gyengébb. A tintasugaras nyomtatók jellemzője a csendes és megbízható működés, emiatt otthoni használatra ezek a leginkább elterjedtek.

Lézernyomtató (Laser Printer): a nyomtatandó képet lézer rajzolja fel egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre. A henger az elektromos töltést megtartja, azonban a lézeres megvilágítás helyén vezetővé válik és a töltés elvész, így a fényérzékeny hengeren a nyomtatási kép negatívja jön létre. A festékező egység előtt elhaladva a még feltöltött helyeken festék tapad rá a hengerre, majd így a papírra. Ezt egy ún. beégető egység 160-200 C°-os hőmérsékleten a papírra rápréseli és véglegesen rögzíti.

A lézernyomtatók előnye, hogy az egy oldalra eső nyomtatási költség meglehetősen alacsony, továbbá a nyomtatás meglehetősen gyorsan és csendesen történik. A fejlettebb technológia miatt azonban a lézernyomtatók a tintasugarasoknál drágábbak.

A hangfal a számítógépbe szerelt hangkártya által leadott elektromos jelet hanggá alakítja, majd a külvilágba továbbítja. Az „aktív hangfal” elnevezésben az aktív szó azt jelenti, hogy az eszköz saját erősítővel rendelkezik, így nagyobb teljesítmény (hangerő) érhető el. A hangkártyák és hangfalak típusai rendkívül sokfélék lehetnek, kaphatóak professzionális stúdiómunkára, illetve házimozizásra alkalmas típusok is.

1.2.5. Az adatok bevitelére és megjelentetésére is szolgáló eszközök

Többféle olyan eszköz létezik, amely kétirányú adatcserére is alkalmas. Ennek tipikus példája az érintőképernyő, amellyel egyszerre információkat vihetünk be és kaphatunk a számítógéptől. Ha a képernyőfelületen mozgatjuk az ujjunkat, a mozgást a képernyőn lévő kurzor követi, így a képernyőn megjelenő parancsokat és funkciókat érintéssel, rámutatással választhatjuk ki. Érintőképernyőt szoktak alkalmazni például információs pultoknál, bevásárlóközpontokban vagy állomásokon, illetve a kéziszámítógépeken is találkozhatunk vele.

Kétirányú adatforgalomra használt tipikus külső eszköz még a hálózati (internetes) kapcsolatot megvalósító modem, amely lehet külső vagy belső is, illetve a külsőleg csatlakoztatható háttértároló eszközök, például a pen-drive.

1.2.6. Adattároló eszközök

1.2.6.1. A háttértároló eszközök főbb típusainak összehasonlítása sebesség és kapacitás alapján

A háttértárolók nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas eszközök. Manapság a mágneses elven működő háttértárak terjedtek el, amikor az adathordozó felületén lévő mágneses rétegben lehet az adatokat rögzíteni.

Hajlékonylemez (floppy disk)

A legrégebbi mágneses háttértár típus. Viszonylag kis mennyiségű adat tárolásának és szállításának egyszerű eszköze. Az olvasásához floppy meghajtó szükséges, ami régebben a legtöbb személyi számítógépben megtalálható volt. Az információt egy mágnesezhető réteggel bevont, kör alakú, hajlékony műanyag lemezen tároljuk, mely egy filcborítású műanyag tokban foglal helyet. A mágneslemezen az adatok koncentrikus gyűrűkben, más néven sávokon helyezkednek el. A sávokat körcikkekre (szektorokra) osztjuk. Egy sáv egy szektorában 512 bájt adat tárolható. A sáv és szektor szerkezetet az ún. formázással hozzuk létre. A ma még használt floppy lemezek mindegyike 3,5” átmérőjű, a lemez mindkét oldalán találhatóak adatok, a kapacitásuk 1,44 megabájt.

Merevlemez vagy winchester (HDD, hard disk drive)

A merevlemez a számítógépbe fixen beépített, nagy kapacitású, nagy sebességű mágneslemezes háttértár. Itt tároljuk a számítógépes programokat és adatokat. A meghajtóban levő lemez a floppy-lemezekhez hasonlóan kör alakú, azonban sokkal szilárdabb annál, ami több adat rögzítését teszi lehetővé. Egy meghajtó több lemezt is tartalmazhat, ez nagyobb kapacitást is jelent, azonban a meghibásodás esélye is nagyobb. A lemezek a számítógép bekapcsolása után folyamatosan több ezres percenkénti fordulatszámmal pörögnek. Az író-olvasó fejek néhány mikronnyi távolságban mozognak a lemezek felett, ezért a merevlemezek viszonylag érzékenyek a mozgatásra, főleg működés közben.

Az adatok a merevlemezen is koncentrikus körökben, sávokban és szektorokban helyezkednek el. Az adattárolás fürtökben (cluster) történik, egy ilyen cluster a szektorok logikailag összetartozó csoportját jelenti. A különböző lemezek egymás felett elhelyezkedő sávjai a cilinderek. Az írási és olvasási sebességet nagyban befolyásolja a lemez forgási sebessége, mely jellemzően 5400, 7200, 10000 vagy 15000 fordulat/perc (rpm) lehet, melyek közül az általános a 7200 RPM.

Az átviteli sebesség növelésére a winchesterbe néhány megabájtos gyorsítótárat (cache) építenek, ami a merevlemezről leggyakrabban kiolvasott adatokat tárolja, így azokat nem kell újra és újra kiolvasni a lemezről, így elérésük felgyorsul.

Külső merevlemez

A külső merevlemez-meghajtót az eredetileg a számítógépbe fixen beépített merevlemezes egység hordozhatóvá tételére találták ki. A merevlemezt ilyenkor a számítógép elindítása előtt a fiókra emlékeztető mobil rackbe vagy az USB-portra kell csatlakoztatni.

Flash memóriás meghajtók

A flash memóriák (pen-drive-ok) elterjedése következtében folyamatosan csökken az ilyen típusú memóriák ára, ugyanakkor folyamatosan nő a kapacitásuk, ezért néhol már ma is ezeket alkalmazzák merevlemezek helyett. Előnyük, hogy nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, ami nagy előny a winchesterek kifinomult mechanikát igénylő alkatrészeivel szemben, továbbá a flash-memóriák teljesen zajtalanok is.

Optikai háttértárak

A mágneses elven működő adathordozók mellett az optikai alapon működő adathordozókat használjuk a leggyakrabban. Az adatok a lemezen egy belülről induló spirál mentén helyezkednek el, ezt sávnak nevezzük, amelyet szektorokba szerveznek. Ebből adódóan az optikai meghajtók nem állandó sebességgel forgatják a lemezt, hanem változó sebességgel aszerint, hogy a fejnek honnan kell olvasnia, tehát a lemez közepétől kifelé haladva csökken a lemez fordulatszáma. A lemezen lézersugárral vagy más eljárással apró lyukakat (pit) hoznak létre, amelyek az ép felülettel (land) váltakozva képesek az adattárolásra. A lemez olvasásakor a CD-olvasó a lézersugár segítségével, a visszaverődő fény alapján olvassa le az információt. A leggyakrabban használt optikai eszközök a CD és a DVD.

A CD optikai elven működő, digitális adattárolásra alkalmas lemezes háttértár, ahol az adathordozó réteg műanyagba van ágyazva. A lemez átmérője 12 centiméter, vastagsága pedig 1,2 mm. Ismert, bár kevésbé terjedt el a 8 centiméter átmérőjű mikro-CD is. A CD lemezek jellemző tárolókapacitása 700 MB. A forgalomban lévő lemezek típusai:

CD-ROM: csak olvasható, ilyenek a műsoros CD-k.

CD-R (CD Recordable): Egyszer írható CD.

CD-RW (CD Rewritable): Többször törölhető és újraírható CD.

Photo CD: a hagyományos, 35 mm-es filmről készült digitális képek tárolására alkalmas speciális formátumú CD, melyet a Kodak cég fejlesztett ki.

DVD

A DVD lemezek fizikai méretei megegyeznek a CD-ével. Léteznek olyan DVD-k is, amelyek mindkét oldalon alkalmasak adathordozásra, ezek érdekessége, hogy amíg az első réteg beolvasása a forgástengelytől kezdődik, és az olvasófej kifelé halad, a második réteg mindkét irányban olvasható, ami olyan alkalmazásoknál előnyös, ahol a lemezre folyamatosan felvett anyagot (pl. mozifilm) tartalmaznak, és külső réteg végén azonnal folytatni kell a belső réteg olvasását.

Az ún. régiókódos rendszer célja a másolás megnehezítése, és a régiókóddal való ellátás azt jelenti, hogy egy adott kontinensen vásárolt (műsoros) DVD más kontinensen nem játszható le. A DVD-lejátszók egy része lehetővé teszi, hogy néhány alkalommal átállítsuk az eszköz régiókódját. DVD lemezek típusai:

DVD-ROM: Csak olvasható, nem lehet rá írni.

DVD-R: Egyszer írható.

DVD-RW: Többször törölhető és újraírható

DVD-RAM: Többször írható lemez. Úgy viselkedik mintha a merevlemezre írnánk, azonban csak kevés meghajtó tudja kezelni.

Blu-ray

Az új, nagy felbontású televíziók olyan adathordozókat követelnek meg, amelyek képesek a nagyobb felbontású mozgóképek tárolására is. A Blu-ray formátumot a Sony hozta létre, és a lemez adattárolási elve szintén hasonló a DVD-hez. Lényeges különbség azonban, hogy a Blu-ray készülékek a „hagyományos” vörös helyett kék lézert használnak – innen ered a technológia neve is: Blu(e)-ray, vagyis „kék sugár”. A kék lézersugár rövidebb hullámhosszának köszönhetően precízebb a fókuszálás, ezért egységnyi területen sokkal több adat tárolható.

1.2.6.2. A lemezek formázása

A formázással a háttértárat előkészítjük az adatok fogadására, és ellenőrizzük az adatterület épségét (erre csak mágneses adathordozók esetén van szükség és lehetőség). Ahhoz, hogy a mágneses réteg alkalmas legyen az adatok fogadására, létre kell hozni rajta a tároláshoz szükséges struktúrát, azaz létre kell hozni a sávokat és a szektorokat. Az esetleges hibás szektorok zárolva lesznek és a  további feldolgozásból kimaradnak. A hibás szektorok csökkentik a lemez felhasználható kapacitását.

A gyorsformázás a formázás rövidített változata, amikor a lemezen levő adatok elvesznek, de a teljes adatterület törlése és ellenőrzése nem történik meg.

1.3. Szoftver

1.3.1 A szoftverek típusai

A szoftverek a számítógépet működtető és a számítógépen futtatható programok, illetve a számítógépen tárolt adatok és a programok dokumentációinak összessége. Ezen belül a programokat három csoportba lehet osztani, az operációs rendszerre, a rendszerközeli programokra és a felhasználói programokra.

Az operációs rendszer

Az operációs rendszer a számítógépeknek az az alapprogramja, amely közvetlenül kezeli a hardver eszközöket, és egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó programoknak, egyben kezelési lehetőséget biztosít a felhasználó számára. Egy számítógép kezeléséhez többféle operációs rendszer is alkalmas lehet a hardver összetevőktől és az egyéni igényektől függően, ahogy más jellegű operációs rendszer kell egy kéziszámítógépre és egy szerverre is. A személyi számítógépeken napjainkban a Microsoft Windows és a Linux operációs rendszereket használják a legszélesebb körben.

Rendszerközeli szoftverek

A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős mértékben megnövelik. Az új operációs rendszerek a rendszerközeli szoftverek egyre több funkcióját átveszik, maguk megvalósítják. A rendszerközeli szoftvereknek alapvetően két csoportját különböztetjük meg, a segédprogramokat és a fejlesztői szoftvereket. A segédprogramok közé tartoznak a vírusirtó programok (pl. NOD32, Norton antivirus), a tömörítő programok (pl. Winrar, Winzip), a fájlkezelő programok (pl. Total Commander) és a tesztelő programok (pl. Everest, Aida) A fejlesztői szoftverek közé az egyes programnyelvekhez tartozó fordítóprogramok és a fejlesztői környezet tartozik (pl. Pascal, C, C++, Java, Delphi).

A felhasználói szoftverek

Felhasználói szoftvernek nevezzük azokat a programokat, amelyek egy meghatározott felhasználói igényt elégítenek ki, ilyen például a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő, a médialejátszó stb.

A szoftverek verziószáma

A szoftverek többségét az elkészítésük után is folyamatosan fejlesztik tovább, újabb funkciókat és lehetőségeket valósítanak meg, frissítik a meglevőket is, és kijavítják a megtalált hibákat. A folyamatos fejlesztés nyomán egy programnak új és új verziói jelenhetnek meg, amelyeket a verziószámok segítségével különböztetnek meg egymástól.

Az első publikus változat általában az 1.0 verziószámot kapja, a továbbiakra azonban nincsen általánosan elfogadott szabály. Általában ha a szoftver nagyobb fejlesztéseken ment keresztül, akkor a verziószám első számjegye, tehát a pont előtti rész változik (pl. 2.0), a kisebb fejlesztéseket pedig a pont mögötti szám növelésével jelzik (pl. 1.3). Kevésbé jellemző, de egy verziószám állhat több számjegyből is (pl. 1.3.1). Előfordul, hogy a szoftverek egyes verzióit új fantázianévvel vagy évszámokkal különböztetik meg egymástól, mint például a Microsoft Office irodai programcsomag verzióit: Office 95, Office 97, Office 2000, Office XP, Office 2003, Office 2007.

1.3.2. Az operációs rendszer főbb funkciói, néhány közismert operációs rendszer

Az operációs rendszer a számítógépeknek az az alapprogramja, amely közvetlenül kezeli a hardver eszközöket, és egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó programoknak, egyben kezelési lehetőséget biztosít a felhasználó számára.

Az operációs rendszer részei a kernel, a rendszer magja, amely a hardver egységek elérését vezérli, illetve a shell (burok), amely burokba zárja, azaz a felhasználó elől elrejti a kernelt, és lehetővé teszi a rendszer elérését a felhasználók számára. Elvégzi a programok indítását, kezelését, a felhasználói parancsok elemzését és kezeli a különböző hibaüzeneteket.

Az operációs rendszer a célja alapján lehet általános, amely sokféle célra alkalmas (pl. Microsoft Windows XP) vagy valamilyen speciális célra készült (pl. Novell NetWare a hálózati funkciók ellátására).

A megjelenés/megjelenítés módja szerint lehet karakteres felületű (pl. MS-DOS, vagy grafikus felületű (pl. Windows XP).

Az operációs rendszerek feloszthatóak aszerint is, hogy futtatható-e rajtuk egyszerre több program vagy sem (pl. MS-DOS alatt egyszerre csak egy program futtatható, Windows alatt több is).

A kiszolgált felhasználók száma alapján lehet egyfelhasználós (pl. MS DOS) vagy többfelhasználós (pl. Unix).

Néhány közismert operációs rendszer rövid bemutatása:

DOS (Disk Operating System)

Karakteres felületű, 16 bites operációs rendszer. Legismertebb változata a Microsoft által készített MS-DOS. Az MS-DOS első változata 1981 augusztusában jelent meg, az IBM cég ezzel együtt dobta piacra akkor debütáló PC (personal computer) típusú számítógépét.

Microsoft Windows

A Windows szintén a Microsoft cég által fejlesztett operációs rendszer, amely kezdetben csak egy, az MS-DOS alatt futó grafikus felhasználói felület volt, és csak a Windows NT megjelenésétől kezdve tekinthető önálló operációs rendszernek. A Windows XP jelenleg a legelterjedtebb operációs rendszer a világon.

Linux

Népszerű, nyílt forráskódú, azaz bárki által továbbfejleszthető, ingyenes operációs rendszer, számtalan verziója ismert. Kezdetben Linus Torvalds egyetemista fejlesztése volt, majd később több száz, több ezer segítő csatlakozott hozzá. A Linux a Windows mellett a második legelterjedtebb rendszer, nyíltsága, ingyenessége és relatív biztonsága miatt népszerű.

UHU-Linux

Az UHU-Linux egy magyar fejlesztésű Linux-változat, ingyenes, és elsősorban otthoni vagy irodai használatra készült.

Unix

A Unix első változatát 1969-ben készítette Ken Thomson és Dennis Ritchie az AT&T Bell Laboratóriumában, majd a magját 1973-ban átírták C nyelvre, a Unix ennek köszönheti mind a mai napig a legnagyobb előnyét, a könnyű hordozhatóságot (a C nyelvű programokat ugyanis nagyon könnyű más számítógépeken is lefordítani és futtatni). Az AT&T kezdetben ingyen bocsátotta az amerikai egyetemek rendelkezésére a Unix forráskódját, így számos alváltozat van forgalomban napjainkban is.

Különbséget teszünk a Unix, vagyis az igazi, USL licensszel rendelkező operációs rendszerek, és a „unix típusú" rendszerek között, ilyenek például a linuxok is.

Mac OS

Az Apple Computer cég által készített modern és felhasználóbarát operációs rendszer, amely azonban csak az Apple által gyártott Macintosh számítógépeken használható.

EPOC

A Psion Software által hordozható eszközökhöz, főleg kéziszámítógépekhez kifejlesztett operációs rendszer.

1.3.3. Néhány általánosan használt alkalmazás és céljaik

Egyes szoftverek csak egy-egy feladat megoldására készültek, más cégek pedig a teljeskörű szolgáltatás érdekében komplett programcsomagokat adnak ki, amelyek több, különböző célú programot is tartalmazhatnak. A legismertebbek ezek közül az úgynevezett Office programcsomagok, amelyek szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatókészítőt stb. is tartalmaznak. Továbbá egyes programok több operációs rendszer alatt is elérhetőek, az alábbiakban a Microsoft Windows operációs rendszer alatt (is) elérhető, sokak által ismert szoftvereket sorolunk fel.

Windows Intéző: a Microsoft Windows beépített fájl- és mappakezelő programja.

Jegyzettömb: könnyen használható szövegszerkesztő program.

Microsoft Word: szövegszerkesztő program, amellyel a szöveget többféleképpen lehet megformázni, mint a Jegyzettömbbel. A Microsoft Office irodai programcsomag része.

Microsoft Excel: táblázatkezelő program, a Microsoft Office irodai programcsomag része.

Microsoft PowerPoint: bemutatókészítő program, szöveget, képet, mozgóképet is tartalmazó képsorozatokat lehet készíteni vele. A Microsoft Office irodai programcsomag része.

Paint: képkezelő, rajzoló program.

Outlook Express: internetes levelezőprogram.

Internet Explorer: a Microsoft Windowsba beépített internetes böngészőprogram.

1.3.4. A grafikus felhasználói felület (GUI) fogalmának ismerete.

A felhasználói felület (user interface) határozza meg, hogy a felhasználó milyen módon és felületen tudja elérni a számítógépre telepített programokat. Karakteres felhasználói felület esetén a program vagy parancs nevének karaktereit be kell gépelni, ilyen karakteres felületű operációs rendszer volt például a DOS.

A grafikus felhasználói felület (GUI - graphical user interface) könnyebb használatot tesz lehetővé, mert a felhasználóknak nem kell bonyolult vagy logikátlannak tűnő parancsokat megtanulniuk. A grafikus felületeken ábrák, ikonok azonosítják a programokat, amelyek ún. ablakokban, azaz elkülönített képernyőterületeken jelennek meg. A grafikus felületek további előnye, hogy a programok hasonló külsővel rendelkeznek, így a felhasználónak nem kell minden egyes program használatát külön-külön megtanulnia.

Az első grafikus felületet a Xerox cég fejlesztette ki, de szélesebb körben csak a Macintosh számítógépein terjedtek el. Azóta az IBM-kompatibilis személyi számítógépeken is bevezették és használják őket, ilyenek a Windows egyes fajtái, illetve a különböző Linux-verziókhoz is elérhetőek ilyen grafikus felületek.

1.3.5. A számítógépes programok fejlesztése

Tervezés

Egy számítógépes program készítésének első lépése a program által elvégzendő feladat pontos meghatározása. Ez a feladat szöveges leírását tartalmazza, ami alapján a programot meg lehet tervezni. Ezután következik a szükséges hardveres feltételek, a használt operációs rendszer, a programozási nyelv és a programmal szembeni egyéb követelmények meghatározása.

Programozás

A terv ismeretében írják le a programozók a feladat megoldásának algoritmusát. Az algoritmus olyan módszer, részletes útmutató, lépéssorozat, amely alkalmas a probléma megoldására, és elsősorban a logikai gondolatmenetet tükrözi. A következő lépés a kódolás, ami az algoritmus leírása az adott programozási nyelven.

A programozás fontos része a dokumentáció, amelynek segítségével a programkód könnyebben áttekinthető, értelmezhető lesz, és ez megkönnyíti a program későbbi módosítását, továbbfejlesztését is. Létezik programozói és felhasználói dokumentáció is, utóbbi a felhasználó számára könnyíti meg az elkészült program használatát.

Tesztelés

A program első változata szinte soha nem hibátlan, ezért minden esetben szükséges a program helyes működésének vizsgálata, azaz a tesztelése. Ilyenkor a programot különböző próbaadatokkal vizsgáljuk, és a kapott eredményből következtetünk a program működésének helyességére vagy hibáira.

Ha a tesztelés során a program működése az elvárthoz képest eltérő képet mutat, akkor a programozó meg kell keresse és ki kell javítsa a hibát. A kijavított programot ismét tesztelni kell, hiszen a javítás során újabb hibákat generálhatunk. A fejlesztés folyamatának végeredménye egy helyesen működő, az adott feladatot optimálisan megoldó program.

1.4. Információs hálózatok

1.4.1. LAN és WAN

1.4.1.1. A helyi hálózat (LAN) és a nagy távolságú hálózat (WAN) fogalmának ismerete

A hálózatokat kiterjedésük alapján a következő csoportokba soroljuk:

Helyi hálózatok, más néven LAN (Local Area Network)

Városi hálózatok, vagy MAN (Metropolitan Area Network)

Kiterjedt hálózatok, vagy WAN (Wide Area Network)

LAN (Local Area Network)

A helyi hálózat összetevői általában egy épületben vagy telephelyen belül helyezkednek el. A segítségével gyors és megbízható kapcsolatot teremthetünk az ott elhelyezkedő számítógépek között. Legelterjedtebb változata az Ethernet típusú hálózat, de ezt kiegészítheti a rádiófrekvenciás kapcsolatra épülő hálózat (WLAN - Wireless Local Area Network).

MAN (Metropolitan Area Network)

Városi hálózatok, melyek általában egy település vagy város határain belül működnek, például a kábeltévés hálózat is ilyen.

WAN (Wide Area Network)

Kiterjedt hálózat, amely kiterjedhet egy országra, kontinensre vagy akár az egész világra. A legismertebb ilyen hálózat az internet.

1.4.1.2. A kliens és szerver fogalmak ismerete

Egy hálózatban lehetnek egyenrangú vagy valamilyen szempontból megkülönböztetett számítógépek, ez utóbbiak rendszerint az ún. szerverek, amelyek feladata a hálózatban lévő többi számítógép kiszolgálása. Ez tárolhat központilag egyéni vagy közös adatokat, biztosíthatja az internet-elérést stb., vagyis különféle szolgáltatásokat nyújt.

Kliensnek a számítógépes hálózatra csatlakoztatott többi számítógépet nevezzük, amelyek a szerver által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszik. Ilyen szolgáltatás lehet például a szerveren tárolt adatok, alkalmazások vagy a hálózati nyomtató elérése.

Egy szélsőséges példa a kliens-szerver kapcsolatra a terminálok használata. A programok futtatása és az adatok feldolgozása általában a kliens számítógépen, munkaállomáson történik, és a kliens a szerverhez csak az adott szolgáltatás igénybevétele miatt fordul. A terminálok azonban csak önmagukban működésképtelen képernyőből és billentyűzetből állnak, amelyek a szerverhez kapcsolódnak, az operációs rendszer, a programok futtatása, az adatok tárolása a szerveren történik. Ilyenkor a felhasználó a terminált csak az utasításainak továbbítására és az eredmények megjelenítésére használja.

A szerverek használatának előnye a központi, így egyszerűbb és biztonságosabb menedzselhetőség, az adatok nagyobb védelme és a csoportmunka támogatása. Hátránya, hogy a hálózaton keresztül lassabb az adatok elérése, és hogy a szerver meghibásodása esetén egyik kliens-számítógépről sem lesznek elérhetőek az adatok, szolgáltatások.

1.4.1.3. A csoportmunka előnyei

Csoportmunkára rendszerint vállalati környezetben van szükség, ez több felhasználó közös adatokkal végzett, összehangolt munkáját jelenti. Ilyenkor a felhasználók a közösen használt adatokat a helyi számítógépes hálózaton, egy központi szerveren tárolják. Mivel az adatok a szerveren a módosítás után azonnal frissülnek, mindenki mindig az aktuális adatokkal dolgozhat. Azt, hogy a felhasználók közül ki milyen adatokhoz férhet hozzá vagy milyen adatokat módosíthat, az ún. jogosultságok között központilag szabályozzák.

Egy jellemző példa a csoportmunka előnyeire a cégek számára a nyomtató megosztása, hiszen így nem kell minden számítógéphez külön nyomtatót vásárolni és fenntartani. A megosztott nyomtató kapcsolódhat az egyik számítógéphez vagy közvetlenül a hálózatra is. A megosztott nyomtatóra egyszerre több felhasználó is kezdeményezhet nyomtatást, ilyenkor a nyomtató vezérlőprogramja gondoskodik arról, hogy a kinyomtatandó oldalak ne keveredjenek össze (a már megkezdett nyomtatást nem szakíthatja félbe egy másik felhasználó által kezdeményezett nyomtatási feladat). Egy hálózaton több nyomtató is megosztható (pl. egy kisebb teljesítményű színes és egy nagyteljesítményű fekete-fehér), ilyenkor a felhasználó kiválaszthatja, melyiket kívánja használni.

1.4.2. Az intranet és az extranet

Az intranet az internetes technológiákra épülő, azonban nem nyilvános, csak belső, helyi hálózatot jelenti. Ilyenkor a felhasználók az internethez hasonló környezetben dolgozhatnak, a szolgáltatásokat azonban csak a cég munkatársai vehetik igénybe, külsős felhasználók nem.

Az extranet olyan belső hálózat, amely szintén az internetes technológiákra épít, de a működtető intézményen kívül korlátozott mértékben, de mások is rákapcsolódhatnak. Ilyen lehet például két vagy több intranet-hálózat összekapcsolása, amely biztonságos kommunikációt tesz lehetővé a résztvevő vállalatok között. Érdemes lehet ilyet létesíteni például az adott vállalat partnerei felé.

1.4.3. Az interneten elérhető szolgáltatások

Az internet az egész világot behálózó számítógépes hálózat, amely lehetővé teszi a kommunikációt a hozzá kapcsolódó számítógépek között. Az internetre csatlakozó összes számítógép önállóan küldhet vagy fogadhat üzeneteket és nyújthat szolgáltatásokat. Az egyes számítógépek közötti üzenet útvonala változó lehet. Az interneten elérhető szolgáltatásokat a különböző szolgáltatókon keresztül lehet elérni, ezek közül a legismertebbek a következők:

WWW (World Wide Web, röviden: web)

Az interneten elérhető weboldalak összessége, gyakran keverik magával az internettel, pedig annak csak egyik szolgáltatása. A szolgáltatás igénybevételével szöveges weboldalakat és a hozzájuk tartozó képeket, ábrákat, videókat érhetjük el. Alkalmas szöveges vagy multimédiás weboldalak továbbítására, információk keresésére, kereskedelem lebonyolítására is. A weboldalak az ún. böngészőprogramokkal érhetőek el, ezek feladata lehívni és megjeleníteni a kívánt weboldalakat. Az ismertebb böngészők az Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera. A weboldalak olvasását böngészésnek vagy szörfözésnek is nevezzük.

E-mail

Az e-mail az internet elektronikus levelezési rendszere, amely segítségével üzeneteket küldhetünk a világ szinte bármely pontjára. Az e-mailezéshez szükség van az adott felhasználó és postafiókjának azonosítására, ez az e-mail cím, ami a felhasználónévből és az elektronikus postaládát biztosító szolgáltató nevéből áll, a kettőt a @ jel választja el. Egy felhasználónak több e-mail-címe is lehet.

Chat (csevegés)

Számítógép segítségével, a számítógép-hálózaton keresztül kettő vagy több felhasználó küldhet egymásnak azonnali üzeneteket. A felhasználók által begépelt üzenetek az összes többi felhasználó képernyőjén is azonnal megjelennek.

FTP (File Transfer Protocol - állomány átviteli protokoll)

Adatok átvitelére szolgáló szolgáltatás az interneten keresztül. A szerverek a munkaállomásokhoz hasonlóan tartalmaznak adatokat, az FTP-szolgáltatás segítségével lehet ezeket le- és feltölteni, törölni, átnevezni stb. A szolgáltatás eléréséhez minden esetben előbb be kell jelentkezni a szolgáltatást nyújtó szerverre, ehhez érvényes felhasználói névre és jelszóra van szükségünk.

VoIP (Voice over Internet Protocol)

A VoIP technológia révén hangokat lehet digitális információvá alakítani és az interneten továbbítani, majd a másik oldalon újra hanggá alakítani, azaz telefonhívásokat bonyolíthatunk a számítógép segítségével az internet-kapcsolaton keresztül. A szolgáltatást egy kliensprogram segítségével vehetjük igénybe. Egyes szolgáltatóknál csak azokat a felhasználókat érhetjük el, akik ugyanazt a szolgáltatást használják, más esetekben más szolgáltatók ügyfelei, sőt a szokásos telefonszámok is felhívhatóak, köztük hazai és külföldi vezetékes és mobiltelefonszámok is, ezekért azonban már rendszerint fizetni kell, ahogy a VoIP-azonosítóhoz igényelhető „szokásos” telefonszámért is. Vannak olyan VoIP-szolgáltatók, ahol már számítógépre sincs szükség, csak egy (speciális) telefonkészülékre, amely az internet-hálózatra tud csatlakozni (internet-kapcsolatra tehát ekkor is szükség van).

1.4.4. A telefonhálózat használata a számítástechnikában

Az internet által nyújtott szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez csak valamilyen internet-kapcsolat segítségével tudunk hozzáférni. Gyakran többféle kapcsolódási mód közül is lehet választani, ehhez figyelembe kell venni az adott környezet lehetőségeit (pl. földrajzi hely, elérhető internet-szolgáltatók, műszaki eszközök) és az egyéni igényeket (pl. adatátviteli sebesség, állandó vagy ideiglenes internet-kapcsolat). A szolgáltatók az internet-kapcsolatot technikailag nyújthatják

- a telefonhálózaton keresztül

- a kábeltelevíziós hálózaton keresztül

- a mobiltelefonos hálózaton,

- helyi vezeték nélküli hálózaton (wi-fi).

Az ún. analóg jel egy bizonyos határok között folyamatosan változó elektronikus hullámot jelent, amely a megadott határok között bármilyen értéket felvehet. De analóg módon jeleníti meg az értékeket például a higannyal működő hőmérő és a mutatóval rendelkező óra is. A telefonhálózaton a hangok is ilyen analóg elektronikus jelek, elektromos hullámok formájában vannak továbbítva.

A digitális jel egy fizikai mennyiség megjelölése úgy, hogy a lehetséges értékek köre korlátozott. Ilyen például a digitális óra, ahol a lehetséges értékeket számok jelzik, vagy az olyan digitális hőmérő, amely csak egész Celsius-fokokat és meghatározott számú tizedesjegyet jelez ki.

A digitális eszközök a digitális jelek közül csak kettőt: a van jel / nincs jel változatokat használják, ami megfeleltethető az egynek és a nullának is. Minden digitális jelsorozat egyesekből és nullákból áll, amit tekinthetünk egy kettes számrendszerbeli számnak is (hiszen a kettes számrendszerbeli számok szintén csak egyesekből és nullákból állnak).

Ahhoz, hogy egy analóg hálózaton digitális jeleket lehessen továbbítani, a digitális jeleket analóggá kell alakítani majd a túloldalon vissza, ezt a konverziós tevékenységet a modem (modulátor / demodulátor) végzi el. A számítógépekhez kapcsolható modem a hagyományos analóg telefonvonalon keresztül digitális kapcsolatot biztosít két számítógép között. Az elérhető adatátviteli sebesség mértékegysége a bps (bit per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. A kilobit ezer bitet, a megabit egymillió bitet jelent. Például a 8 Mbit/s érték azt jelenti, hogy az adott hálózaton nyolcmillió bit továbbítható másodpercenként.

Az alábbiakban a telefonhálózaton keresztül elérhető internet-kapcsolatok fajtáit ismerhetjük meg. Az internet-kapcsolat egyebek mellett az ún. sávszélességgel jellemezhető, amely az adott időegység alatt átvihető adatok mennyiségét tartalmazza. A mértékegysége Kbit/s vagy Mbit/s, azaz az egy másodperc alatt átvihető adatmennyiség. Minél magasabb ez az érték, annál több adatot lehet egy másodperc alatt le- vagy feltölteni az internet-kapcsolaton keresztül.

Modemes vagy kapcsolt vonalas internet-kapcsolat

A hagyományos telefonvonalon keresztül, modem segítségével ideiglenes kapcsolatot biztosító technológia, lassúsága és kényelmetlensége miatt mára elavultnak számít. Korábban főleg a magánfelhasználók körében terjedt el. Az internet-csatlakozás nélkülözhetetlen eszköze a számítógéphez kapcsolt (külső) vagy a számítógépbe beépített (belső) telefonos modem, amely olyan hardver eszköz, amely hagyományos analóg telefonvonalon keresztül létesít adatkapcsolatot két számítógép között. Az internet-kapcsolat igénybe veszi a telefonvonalat is, tehát a felhasználó nem tud telefonálni és internetezni egyszerre. Jellemző elérhető sávszélesség: 56 kbit/s.

Bérelt vonal

Két számítógép között hagyományos telefonkábelen keresztül létesített nagy sebességű, állandó hálózati kapcsolat. A rendszerint magas bérleti díj miatt nem terjedt el széles körben.

ISDN (Integrated Services Digital Network)

Az ISDN egy telekommunikációs szabvány, a hagyományos telefonvonalakhoz hasonló, telefonálásra is alkalmas kábeles szolgáltatás. Ideiglenes internet-kapcsolat fenntartására alkalmas, de digitális jellegéből adódóan nagyobb sebességű adatátvitelt biztosít. Két csatornából áll, így az internet-kapcsolat mellett telefonálásra is lehetőséget ad, illetve ha mindkét vonalat internetezésre használjuk, dupla sávszélesség érhető el. Jellemző elérhető sávszélesség: 128 kbit/s.

ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal)

Az ADSL technológia segítségével a hagyományos telefonvonalon keresztül nagy sávszélességű, digitális adatátvitel, azaz internet-kapcsolat valósítható meg. Elnevezése az eltérő letöltési és feltöltési sávszélességekből származik, az adatok letöltési sebessége általában lényegesen magasabb a feltöltési sebességnél. A technológia a könnyű telepíthetőségnek köszönhetően mára széles körben elterjedt, hiszen az igénybevételhez csak egy ADSL modemre van szükség, amelyet a hagyományos telefonvonalon keresztül lehet használni úgy, hogy az internet-kapcsolat fenntartása a telefonálást sem zavarja. Jellemző elérhető sávszélesség: 1-8 Mbit/s.

1.5. Az IT a mindennapokban

1.5.1. A számítógép használata munkavégzésre

1.5.1.1. Milyen esetekben lehet egy számítógép megfelelőbb egy feladat elvégzésére?

Egy feladat elvégzésére megfelelőbb a számítógép használata, ha a feladat így gyorsabban, hatékonyabban, könnyebben elvégezhető, mint számítógép nélkül.

1.5.1.2. A számítógépes alkalmazások néhány felhasználási lehetősége az üzleti életben

Egy, már működő iroda számítógépesítése gyorsítja, egyszerűsíti az adminisztrációs, nyilvántartási feladatokat, növeli az irodai kommunikáció hatékonyságát. Az iroda hatékonyabban tud együttműködni más cégekkel, szervezetekkel. A nyilvántartott adatok elemzésével segítheti az iroda vezetőit döntéseik meghozatalában.

A bankok ügyvitelében a számítógépes rendszerek a lényegesen egyszerűbb adatfeldolgozást teszik lehetővé, ráadásul a papír alapú rendszernél lényegesen több ügyfelet képesek kiszolgálni. Az internetes banki szolgáltatás segítségével a felhasználók lekérdezhetik a számlájuk egyenlegét, átutalási vagy lekötési megbízást adhatnak anélkül, hogy ahhoz a bankban személyesen is meg kelljen jelenniük.

Az internetes kereskedelem fejlődése a légitársaságokat sem hagyta érintetlenül. A légitársaságok honlapján általában megtalálhatóak az aktuális menetrendi információk, és megoldható a helyfoglalás a repülőgépre. Mára a fapados légitársaságok legfontosabb értékesítési csatornája az internet.

1.5.1.3. A számítógépes alkalmazások néhány felhasználási lehetősége a közigazgatásban

A gazdaságosan működő, és polgárai széles körű, naprakész tájékoztatását szem előtt tartó államnak egyre inkább érdemes kiaknázni az internet adta lehetőségeket. A közigazgatási funkciók korszerűsítése ebben az esetben azt jelenti, hogy a magánemberek és a cégek is az interneten keresztül kaphatnak meg információkat, illetve ügyeiket is az interneten keresztül intézhetik el. Ez számukra lényegesen egyszerűbb, kényelmesebb, gyorsabb, és lényegesen olcsóbb is, mint a hagyományos ügyintézés. Az emberek vagy a cégek űrlapokat, kérelmeket vagy az adóbevallásukat is beadhatják elektronikusan.

Magyarországon 2001 decemberében indult el a kormányzati portál, amely a www.magyarorszag.hu címen érhető el. A portál segítségével különféle, az állampolgárokat érintő információkat és szolgáltatásokat érhetünk el, ilyen például a Cégkereső, a Gépjárműkereső, illetve az Ingatlankereső rendszer is. A szolgáltatások használatához előzetes regisztráció szükséges az okmányirodákban, ami ingyenes, de személyes megjelenést igényel.

A kormányzati adatbázisok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felhasználó a különböző államigazgatási szervek adatbázisait elérje, és onnan informálódjon. Ilyen lehetőség például a Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartó adatbázisa, ahonnan rendszám alapján van mód megtudni egy autó adatait. Betekintést kaphatunk az ingatlanok tulajdoni lapjaiba is.

Az Alkotmánybíróság (www.mkab.hu) honlapján a friss és korábbi határozatokról, a folyamatban lévő ügyekről és törvényekről találhatunk adatbázist. A közlönyök gyorskeresése sorszám és évszám alapján is lehetséges.

Az Állami Számvevőszék (www.asz.gov.hu) honlapján a gazdálkodással és elszámolási rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségek és jogi szabályozás bemutatásán túl megtaláljuk a korábbi ellenőrzések összefoglaló jelentéseit. A jelentések teljes szövegében kereshetünk.

Az Országgyűlési Biztosok Hivatala (www.obh.hu) oldalán keresztül elérhetjük az állampolgári jogok biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és az adatvédelmi biztos (ombudsman) honlapját is.

A Magyar Köztársaság Kormányának honlapjáról (www.meh.hu) elérhetjük a minisztériumokat, illetve a Miniszterelnöki Hivatal webhelyeit, ahonnan további intézmények honlapjaira léphetünk tovább.

Az informatikai rendszerek használatának egy másik alkalmazási lehetősége a népszámlálás és a népszavazás korszerűsítése. A népszámlálásnál például a mindenki által egyénileg megadott adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) informatikai rendszere dolgozta fel. Ehhez hasonlóan a népszavazás vagy a parlamenti választások eredményeit is egy informatikai rendszer dolgozza fel úgy, hogy a „kézzel” összeszámolt adatlapokat számítógépre viszik és központilag összesítik, így tudnak előzetes, nem hivatalos eredményeket szolgáltatni a szavazások eredményéről.

1.5.1.4. A számítógépes alkalmazások néhány felhasználási lehetősége az egészségügyben

Az információs társadalom kialakulása az egészségügy területén is nagy változásokat hozott. Az új alkalmazások megkönnyítik az egészségügyi dolgozók munkáját, valamint segítik a diagnózisok pontosabb felállítását, így sok betegség már a korai stádiumban felismerhető és gyógyítható.

A számítástechnika segítségével a beteg-nyilvántartási rendszerek is sokat fejlődtek. A hagyományos kartonos betegnyilvántartásokat felváltották a számítógépes nyilvántartó rendszerek, melyek gyorsabban áttekinthetők, egyszerűbben kezelhetők és hatékonyabban karbantarthatók. A számítógépes nyilvántartási rendszerek előnyei Magyarországon még csak részben vannak kihasználva.

1.5.1.5. A számítógépes alkalmazások néhány felhasználási lehetősége az oktatásban

Az oktatás és az informatika kapcsolata kettős: egyrészt gondoskodni kell az informatikai ismeretek átadásáról a tanulók számára, másrészt a számítógépes eszközök a hagyományos tantárgyak oktatását is segíthetik.

Mivel informatikai ismeretekre mindenkinek egyre nagyobb szüksége lesz, az oktatásuk már az általános iskolában megkezdődik, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a közoktatásban és a felnőttképzésben is. Az informatikai tanfolyamok széles körben elérhetőek és a különböző tudásszintű tanulók igényeihez is igazodnak, a kezdők, a haladók és a professzionális felhasználók továbbképzése is megoldott, ahogy vannak tanfolyamok például csak a nők, csak az idősebbek számára is.

Az oktatás informatikai eszközökkel való segítése is egyre nagyobb teret nyer, a pedagógusok számára például továbbképzések adnak segítséget ahhoz, hogy az informatika előnyeit egyre jobban ki tudják használni a tanítás során. Az oktatást végző intézmények működését segítik a hallgatói nyilvántartások vagy órarend-összeállító szoftverek. Terjed a távoktatás is, amikor a résztvevők szakmai ismereteiket az interneten keresztül, saját időbeosztásuk szerint, multimédiás oktatófilmek, jegyzetek és tesztek segítségével tudják bővíteni. Egy tanuló így egyszerre akár több tanfolyamon is részt vehet.

A www.palya.hu oktatási portálon a felvételivel, ponthatárokkal, érettségivel kapcsolatos információk szerezhetők be, pályaválasztást segítő riportok olvashatók. Az interneten megtalálhatóak továbbá a legkülönfélébb tantárgyak jegyzetei, segédletei, esetleg puskái, ilyen oldal például a www.puska.hu című honlap. A puska-adatbázisok a felhasználók önkéntes hozzájárulásával napról napra gyarapodnak, a feltöltött anyagokért azonban senki nem vállal garanciát.

1.5.1.6. A távmunka fogalma és előnyei

Távmunkának nevezzük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a munkahelyén végzi el a munkáját, hanem otthon vagy az általa választott helyszínen, a munka eredményét pedig az interneten keresztül juttatja el munkaadójához.

A távmunka előnyei:

- a munkahelyre való bejárás elhagyásával időt, energiát és pénzt takaríthatunk meg,

- az otthoni munkavégzés kényelmesebb,

- rugalmasabb időbeosztással dolgozhatunk,

- csökken a munkahelyi stressz mértéke.

A távmunka hátrányai:

- a személyes kapcsolat hiánya,

- a munkaadó számára az ellenőrzés nehezebb,

- a csoportos munkavégzés távmunkában nem lehetséges,

- a munkavállaló nehezebben tud különbséget tenni munkaidő és szabadidő között.

1.5.2. Az elektronikus világ

1.5.2.1. Az elektronikus levél (e-mail) fogalma, fontosabb felhasználási lehetőségei

Az e-mail az internet levelezési rendszere. Az e-mail cím az elektronikus levelezésben használt, egy felhasználó egy postaládájának azonosítására szolgáló kifejezés. Egy e-mail cím a felhasználónévből és az elektronikus postaládát mint szolgáltatás nyújtó szolgáltató nevéből áll, melyeket @ jel köt össze, pl. kovacs.bela@t-online.hu. Elektronikus levelet küldhet egyik felhasználó egy másiknak, illetve egy felhasználó egyszerre több címzettnek is küldhet levelet.

Egy fontos felhasználási terület továbbá a levelezési lista, ami egy adott társaság, például munkacsoport vagy azonos érdeklődésű emberek összessége. A társaság egy adott, közös e-mail címére küldött levelet a listán szereplő összes tag megkapja a saját e-mail postafiókjába. A listára való fel- és leiratkozásokat, a listára befutott levelek tárolását, továbbítását a listát kezelő szoftver bonyolítja le.

Az e-mail rendszer felhasználható még hírlevelek, értesítések küldésére, illetve a levelekhez különböző állományok, fájlok is csatolhatók, így a rendszer ezek továbbítására is használható.

1.5.2.2. Az e-kereskedelem fogalma

Az elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem) az árucikkek interneten való eladását, vásárlását, illetve cseréjét jelenti. Azokat a honlapokat, amelyek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése, webáruháznak nevezzük.

A hagyományos kereskedelemtől eltérően a webáruházakban csak elektronikus formában találkozhatunk a termékekkel, gyakran csak egy apró képet láthatunk, illetve bővebb vagy szűkebb leírást, ismertetőt. Sokan azonban nem szeretnek olyan termékeket vásárolni az interneten, amelyeknél az áru előzetes, személyes vizsgálata lényeges lehet, ilyenek például az élelmiszer vagy a ruházati cikk. Ez kevésbé lényeges például a DVD-k, könyvek, egyszerűbb háztartási cikkek esetében, így az interneten elsősorban az ilyen termékek vásárlása a jellemző.

A kiválasztott árut bankkártyával, banki átutalással, emelt díjas SMS-ben vagy postai utánvéttel lehet kifizetni, az árut pedig rendszerint postai úton vagy futárral küldik el a vevőnek. Az eladó törvényi kötelezettsége az áru mellett a számla kiküldése.

A webáruházak nagy részénél lehetőség van értékelni, véleményt írni a termékekről, ez a későbbi érdeklődők döntését nagyban befolyásolhatja.

1.5.2.3. A termékek és szolgáltatások online vásárlásának előnyei és hátrányai

Az internetes vásárlás előnye, hogy kényelmes, nem szükséges a boltban személyesen is megjelenni, hanem a számítógép előtt ülve is elvégezhető. Az internetes áruház napi 24 órában elérhető. Az interneten nagyobb lehet a választék, hiszen nem szükséges minden árut a bolt helységeiben elhelyezni, és mind az eladók, mind a vevők nagyobb mértékben támaszkodhatnak a korábbi vásárlók véleményére. Az eladó cég számára előny, hogy nem is feltétlenül szükséges valódi boltot fenntartani, a világ bármely pontjáról érkezhetnek hozzá vevők, így a kiskereskedői árrés is megtakarítható.

Az elektronikus kereskedelem hátránya, hogy a vásárlónak a termékkel nincs előzetes fizikai kapcsolata, illetve hogy az elektronikus fizetés különböző veszélyekkel járhat.

1.6. Egészség, biztonság és környezet

1.6.1. Ergonómia

1.6.1.1. A megfelelő munkakörnyezet kialakítása

Az ergonómia mint tudományág kényelmes és biztonságos eszközök és gépek tervezésével, valamint az ember és környezet egymásra hatásával foglalkozik. Az ergonomikus számítógép olyan számítógép, amelynek használatakor minimálisra csökken vagy megszűnik a számítógép használatához kapcsolható baleseti és munkavédelmi kockázat. A legtöbb vállalat a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében ma már egyre nagyobb figyelmet fordít alkalmazottai pillanatnyi kényelmére és hosszú távú egészségére is.

A számítógépes munkahelyek kialakításánál a következő tényezőket kell figyelembe vennünk. A látásukat is használni tudó felhasználók számára nagyon fontos az ablakok helyzetéhez való alkalmazkodás, mert a tűző, közvetlen napfény erősen rontja a képernyő láthatóságát. Ugyancsak kedvezőtlen, ha az egyébként árnyékban lévő monitor üvegén tükröződik az ablak, ezért reluxák vagy sötétítőfüggönyök beszerzése ajánlott. A legideálisabb elrendezés, ha monitorunkat árnyékos helyre, hátlapjával a faltól 20 cm-re úgy helyezzük el, hogy az ablak jobbra (balkezeseknél) vagy balra (jobbkezeseknél) legyen. A reluxa, illetve a függönyök segítségével bármilyen időjárás esetén szabályozni lehet a helyiség fényviszonyait. A mesterséges világítás kialakításakor pedig szórt, a munkaasztalra irányított fényeket alkalmazzunk. A fal világos színű, a padló sötétebb színű legyen.

Az irodai bútorok közül az állítható magasságú asztalok és székek a kedvezőek. A legfontosabb bútor a szék, amelyek közül a legjobb a gázrugós, szinkronmechanikás, fékezett görgős, derékhajlathoz igazítható.

1.6.1.2. Az ergonomikus számítógép

Egy számítógép akkor nevezhető ergonomikusnak, ha a használatával együtt járó megterhelés és balesetveszély minimális.

A számítógép használatakor a billentyűzet pontosan előttünk legyen. Székünket állítsuk olyan magasra, hogy felkarunk a testünk mellett lazán lelógatva, alkarunk derékszögben hajlítva, az asztal lapjával párhuzamosan helyezkedjen el. Ilyenkor tenyerünk éppen a billentyűzet felett található. Ügyeljünk arra, hogy a billentyűzet előtt megfelelő távolság legyen a kezünk megtámasztására, ezzel elkerülhetjük a megerőltető tartást. Egyes gyártók forgalmaznak billentyűzetre szerelhető kézpihentetőket is, amelyek a csuklót támasztják alá. A billentyűzet dőlését az alján található lábacskákkal a saját igényeink szerint állítsuk be a legkényelmesebbre. Hordozható számítógép vásárlásakor legfontosabb szempontjaink közé tartozzon a billentyűzet használhatósága.

A monitorok villogását és sugárzását jó minőségű eszköz vásárlásával küszöbölhetjük ki, illetve csökkenthetjük le – a modern LCD monitorok esetén a villogás már megszűnt, a sugárzás pedig elhanyagolható.

A nyomtatókkal szemben támasztott ergonómiai követelmények közé tartozik az alacsony zajszint, az alacsony energiafogyasztás, a gazdaságos és egyszerű üzemeltetés. A lézernyomtatók esetében további szempont az alacsony ózonkibocsátás is.

A számítógépes rendszer és alkalmazói közötti találkozási felület követelményeit kutató tudományág a szoftverergonómia. A barátságos felületű, ergonomikus szoftverek javítják a munkával kapcsolatos komfortérzetet, csökkentik a rossz adatbevitelből, helytelen kezelésből fakadó hibák valószínűségét, biztosítják a szoftver szolgáltatásainak teljes körű kihasználhatóságát. Az ilyen programok kezelése könnyen megtanulható, a felhasználót a munkája közben igény szerint súgó segíti.

A törvényi háttér: képernyős munkakörnek nevezzük az olyan munkakört, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, természetesen a képernyő figyelésével végzett munkát is beleértve. A munkáltatónak úgy kell a munkafolyamatokat megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, amelyek nem összevonhatóak. A képernyő előtti munkavégzés napi összideje nem haladhatja meg a hat órát. Az eredeti rendelkezéssel ellentétben immáron nem csak biztosítania kell a munkáltatónak a látásvizsgálatot, hanem el is kell küldenie a dolgozóját, legalább kétévente, aki köteles a vizsgálaton részt venni. Ezt a feladatot általában az üzemorvos látja el, de indokolt esetben szakvizsgálatra kell beutalni a munkavállalót.

Szakvizsgálatra köteles az az alkalmazott, akinél a rendelet új 2. számú mellékletében meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállnak, akár csak valószínűsíthetően is. A rendelet szerint, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltatónak biztosítania kell a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

1.6.2. Lehetséges egészségügyi problémák a számítógép-használattal kapcsolatban

Az irodában dolgozók jelentős része túlsúlyos, sokaknak magas a koleszterinszintje és a vércukor-szintje. Ezek oka elsősorban a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás. A gyorsan fejlődő és „rohanó” világ másik jellegzetessége a stressz, az informatikai szektor dolgozóinak jelentős részénél magas vérnyomást mértek.

Az irodai munkahelyek általános veszélyforrásai közé tartozik a számítógépes munka monotonitása, például ha egy szöveg begépelése során hosszú időt töltünk a számítógép előtt. Ezt a munkát általában merev testtartásban, feszülten koncentrálva végezzük, ami különösen megterheli az igénybe vett izomcsoportokat. Így állandósulhat a rossz tartás, és izom-, hát-, és nyaktájéki fájdalmak jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben vérkeringési zavarok, szívfájdalom, porckorong-bántalmak léphetnek fel.

A billentyűzet és az egér használata a nem megfelelően kialakított munkakörnyezet esetén jelent újabb veszélyforrást, mert természetellenes testtartásra kényszeríti a vállakat, a karokat és a csuklókat, a billentyűleütések pedig megterhelik az ínhüvelyt és az ujjperceket. Az így kialakuló izomfájdalmakat egységesen RSI-szindrómának (repetitive strain injuries, azaz ismétlődő megterhelés okozta sérülések) nevezzük.

Ezek a problémák még nagyobb mértékben veszélyeztetik a hordozható számítógépek felhasználóit. A hordozható készülékek billentyűzete és kijelzője ugyanis nem távolítható el egymástól annyira, hogy megfelelő testtartással lehessen gépelni, ami szintén egy természetellenes, hosszabb távon megterhelő testhelyzetet eredményez. Számukra a külső eszközök (egér, billentyűzet, monitor) használata jelenthet megoldást.

A noteszgépek a férfiak nemzőképességét is veszélyeztethetik, az ölbe vett laptop ugyanis egy nem kívánt helyen melegíti fel az emberi testet, ami a spermiumok károsodásával járhat, és a hosszabb ideig tartó használat esetén maradandó egészségkárosodás is felléphet.

1.6.3. A számítógép-használattal kapcsolatos biztonsági intézkedések

Mivel a számítógép működéséhez elektromos áramot használunk ezért be kell tartanunk az elektromos eszközökkel kapcsolatos általános biztonsági intézkedéseket. A számítógépünk minden esetben legyen földelve, ehhez földelt konnektort kell használni. Hasznos lehet a szünetmentes áramforrás használata, ami a túlfeszültség (pl. villámcsapás esetén) vagy áramkimaradás esetén is megvédi a számítógépet úgy, hogy a benne lévő akkumulátor segítségével biztosítja a folyamatos áramellátást.

Az emberi test gyorsan fel tud töltődni statikus árammal, ennek oka lehet a ruházat vagy a terem padlója is. Ahhoz, hogy egy statikus kisülés ne tegye tönkre a számítógép valamelyik alkatrészét, a számítógép érintése előtt érdemes felvenni egy antisztatikus karpántot vagy egyszerűen fogjunk meg egy csavarhúzót vagy radiátort.

1.6.4. Környezetkímélő eljárások

Napjainkban egyre fontosabb a környezet védelme, ami a számítógépek világában is érvényes. Egyre több számítástechnikai cég használ környezetkímélő eljárásokat, anyagokat a termékek előállításához, az Intel cég által gyártott új processzorok például már egyáltalán nem tartalmaznak ólmot.

Legalább ekkora probléma a használt számítógépek szemétbe kerülése. Az informatikai eszközök sok, a környezetre káros anyagot tartalmaznak, ezért az ártalmatlanításuk különleges eljárást igényel. Használt számítógépünket ezért soha ne dobjuk a szemétbe, hanem keressünk fel egy újra feldolgozó céget, amely kiemeli a számítógép használható részeit és a veszélyes anyagokat osztályozva, biztonságosan kezeli!

A nyomtatás során elhasznált tintapatron is nagy mértékben szennyezi a környezetet, ezért lehetőség szerint vásároljunk újratölthető patronokat, ezzel költségeket is megtakaríthatunk. Tovább lehet hasznosítani azokat a papírokat is, amelyeknek még csak az egyik oldalára írtunk vagy nyomtattunk. A végleg feleslegessé vált papírokat gyűjtsük szelektíven!

A számítógépek többsége, ha megadott ideig nem használjuk a billentyűzetet vagy az egeret, automatikusan energiatakarékos üzemmódra vált, azaz lelassítja a processzort, kikapcsolja a winchestert és a monitort. A számítógépek gyártásánál további szempont az alacsony áramfogyasztás, ma már kapható kifejezetten energiatakarékos számítógép is.

Napjainkra egyre jobban elterjednek az elektronikus dokumentumok, amelyek egyik fontos előnye, hogy nem igényelnek papírt, így használatukkal csökkenteni lehet a papírfelhasználást, ezzel a fakitermelést. Terjed az elektronikus papír is, amelyeken könyvet, újságot lehet olvasni – és bár ezen készülékek gyártása is szennyezi a környezetet, hosszabb távon a papír-felhasználás csökkentése miatt kímélheti a környezetet ezek választása.

1.7. Biztonság

1.7.1. Információvédelem

1.7.1.1. Az információvédelem fogalma

Az információ hatalom, és ezért a hatalomért sokan mindent meg is tesznek. A vállalatok jelentős része szenvedett már anyagi veszteséget információk elvesztése miatt, például vírusos programok, rendszerfigyelő programok vagy billentyűzetfigyelő programok miatt. Mégis, a cégek többségének nincs informatikai biztonsági vészforgatókönyve, sőt egy részüknél még vírusvédelem sem működik.

Az információvédelem a rendszerben tárolt cég vagy magánszemély adatainak védelme a jogosulatlan hozzáférés, módosítás vagy tönkretétel ellen. Ide tartozik az információk folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása is.

Az információs biztonság alapkövetelményei:

- a bizalmasság, hogy az adatokhoz csak az arra jogosultak, és csak az előírt módokon férjenek hozzá,

- a sértetlenség, az információ nem kívánt megváltozásának elkerülése,

- a rendelkezésre állás,

- a működőképesség.

Az informatikai biztonsági rendszer tervezése során elsőként meg kell határozni a védelmi igényeket (védendő adatok kijelölése), a fenyegetések felmérése, a kockázatok nagyságának meghatározása, majd a védelem kiépítése és menedzselése. Ezeket a következő elemek befolyásolják: a környezeti infrastruktúra, a hardver eszközök (adathordozók), a dokumentumok jellege, a cégen belüli kommunikáció módja és az emberi tényező.

Minden informatikai rendszer legsebezhetőbb láncszeme az ember, aki használja azt. Az információk elvesztésének többségében valamilyen emberi tényező is közrejátszik, ez jelenthet hibás munkavégzést, az előírások megsértését, szándékos károkozást vagy az információk kiadását, aminek sokféle oka lehet, például haszonszerzés, bosszú, képzetlenség, gondatlanság stb.

1.7.1.2. A személyes adatok védelmének fontossága a számítástechnikában

Az adatok védelme rendszerint a számítógép felhasználójának azonosításán, illetve a jogai pontos definiálásán alapszik. A felhasználók egyedi azonosítása a felhasználói név és a hozzá tartozó jelszó alapján történik, amit a számítógépre való bejelentkezés előtt meg kell adni.

Általában lehetőség van a felhasználók jogosultságainak beállítására is, azaz megadhatjuk, hogy egyes felhasználók az egyes adatokkal milyen műveleteket végezhetnek el. Ilyen jog lehet:

- az olvasási jog: az adatok a felhasználó által a megfelelő programmal elolvashatóak,

- az írási/módosítási jog: az adatokat a felhasználó módosíthatja,

- a futtatási jog: egyes programok futtatásához való jog.

Az egyes felhasználók csoportokba szervezhetők, így a hozzáférési jogok csoportosan is kioszthatók. A hozzáférési jogokat a rendszergazda állítja be. Különböző operációs rendszerek esetén a felhasználói jogok beállítása is különbözőképpen történik.

1.7.1.3. Az adatok és szoftverek hordozható eszközökre mentésének célja és szerepe

Az információ elvesztésének többféle oka is lehet, például valamilyen fizikai meghibásodás. Ezért hasznos, ha az adatokat időről időre valamilyen, a számítógépbe épített adathordozóktól független eszközre mentjük el, amelyen az adatok akkor is megmaradnak, ha a számítógép tönkremegy – az adatok így egy másik számítógép segítségével visszanyerhetőek. Az adatok elmentése külső adathordozóra többféleképpen is történhet:

- a biztonsági mentést meghatározott időegységenként végzik el (pl. óránként, naponta, hetente), így az adatok megsemmisülése esetén egy korábbi állapot visszaállítható, de a közben elvégzett módosítások elvesznek,

- pillanatfelvétel általában folyamatosan változó rendszerekről készül bizonyos kritikus pontok elérése után,

- tükrözés: amikor minden adatot elmentenek két különböző adathordozóra is (jellemzően két winchesterre). A két adathordozó tartalma megegyezik, így ha az egyik meghibásodik, a másikról a munka megszakítása nélkül, továbbra is leolvashatóak maradnak az adatok.

1.7.1.4. A laptop, a PDA és a mobiltelefon elvesztésének lehetséges következményei

A hordozható kézi eszközök megjelenésével újabb lehetőségünk nyílik adataink kényelmes tárolására. A hordozható eszközök segítségével adatainkhoz könnyen és gyorsan hozzáférhetünk. Az eszköz elvesztésével azonban a rajta tárolt adatok is elvesznek. Ez kétféle problémát okozhat: ha az adatok máshol nincsenek elmentve, akkor végleg elveszítjük őket, illetve bizalmas adataink más kezébe kerülhetnek. Éppen ezért érdemes a hordozható eszközön tárolt adatokat gyakran elmenteni egy fix számítógépre is, továbbá ilyen eszközökön nem szabad bizalmas adatokat tárolni. A hordozható eszközöket ma már gyakran nem csak a készülék értéke, hanem a rajta megtalálható adatok miatt is lopják, éppen az adatok esetleges magasabb értéke miatt.

1.7.2. Vírusok

1.7.2.1. A számítógépes vírusok

A számítógépes vírus olyan, általában kis méretű program, amely engedély és a felhasználó tudta nélkül lép be a rendszerbe, majd nem kívánt jelenségeket okoz. Képes önmaga többszörözésére és más programok megfertőzésére is.

A vírusok egy fertőzött program, egy fertőzött dokumentum által vagy a számítógépes hálózaton keresztül jutnak be a rendszerbe. A mai vírusok többsége az internetre kötött számítógépeken keresztül terjed, például e-mail vírusok formájában, amelyek a vírusos e-mail megnyitásakor aktivizálódnak.

Vírusok osztályozása a támadás helye szerint

Programvírus: a számítógépen található programok kódjába épül be, és azok lefuttatásakor aktivizálódik.

Makró vírus: egyes dokumentum-fajták (jellemzően a Microsoft Office dokumentumok) lehetővé teszik kis programok, ún. makrók futtatását, ezekbe azonban vírusok is beépülhetnek. Terjedésükhöz a fertőzött dokumentum megnyitása is elegendő.

Boot vírus: a számítógép lemezének ún. boot szektorát módosítja, így a vírus rögtön a számítógép elindítása után, az operációs rendszer betöltődése előtt aktivizálódik.

Egyéb rosszindulatú programok

Féreg: a vírusokhoz hasonlóan működő program, e-mailekhez vagy más adatokhoz csatolva terjed. A fertőzött e-mailt egy ismerős üzenetének álcázza, és amikor a gyanútlan felhasználó megnyitja azt vagy a hozzá mellékelt programot, a féreg megfertőzi a felhasználó rendszerét. Ezután további e-mail címeket gyűjt be a fertőzött felhasználó címjegyzékéből és a számítógép merevlemezéről, majd a fertőzések számának növelése céljából az összegyűjtött e-mail címekre is továbbítja magát.

Trójai programok: jól működő, hasznos alkalmazásnak látszó programok, amelyek azonban kártékony részt is tartalmaznak, ami a felhasználó tudta nélkül működik. Általában bizalmas adatokat vagy jelszavakat gyűjt és továbbít.

Hoaxok (kacsák): nem valódi programok, hanem olyan levelek, amelyek valódinak tűnő felhívásokat, kéréseket, figyelmeztetéseket tartalmaznak, miközben hitelesnek látszó forrásokra hivatkoznak. Az emberi hiszékenységet használják ki, a legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a továbbküldésük jelentős forgalmat generál, amivel leterheli a hálózatot. További lehetséges kár származhat a hiszékeny felhasználó megtévesztéséből, amennyiben a leírt történetet, információt elhiszi.

Rootkit: olyan program, amelynek segítségével a számítógép feletti vezérlés legalább részben átvehető annak jogos felhasználójától, így lehetőség nyílik bizalmas adatok ellopására, illetve az adott számítógépről támadást indítani más számítógépek ellen (pl. kéretlen levelek tízezreit küldeni róla).

Billentyűleütés-naplózó (keylogger): olyan program, ami a felhasználó minden egyes billentyűleütését rögzíti. Mindent, amit begépel: az e-mailek szövegét, dokumentumokat, és ami a legfontosabb, a megadott felhasználói neveket és jelszavakat is.

1.7.2.2. Vírusellenőrző megoldások

Több tízezer vírus terjed a világon, és folyamatosan készülnek újabbak is. A kockázatokat azonban jelentősen csökkenthetjük az alábbi tanácsok betartásával:

- rendszeresen készítsünk biztonsági másolatot a fontosabb adatainkról CD-re vagy DVD-re,

- a használat előtt vírusírtó programmal ellenőrizzük a beérkező leveleket és a kapott adathordozókat,

- használjunk olyan vírusirtó programot, amelyik folyamatosan ellenőrzi a használt programokat,

- csak olyan programokat használjunk, amelyeket a fejlesztő hivatalos honlapjáról töltöttünk le,

- csak jogtiszta szoftvereket használjunk!

A vírusok elleni védekezés segítésével sok cég foglalkozik, akik a vírusok terjedésének megakadályozására, felkutatására, felismerésére és eltávolítására alkalmas programokat készítenek. A vírusirtó program a legfontosabb eszközünk a vírusok elleni harcban.

A vírusirtó programok vírusok információit tartalmazó adatbázisa folyamatosan frissíthető az interneten keresztül a legújabb vírusokról szóló információkkal, ezért az ún. vírusdefiniciós adatbázis mindig legyen naprakész! Amikor számítógépünkkel az internetre csatlakozunk, a víruskereső programok többsége automatikusan letölti a legfrissebb adatokat, de ezt a műveletet mi magunk is kezdeményezhetjük.

Ha egy vírus megfertőzi a számítógépünket, és ezt a vírusirtó program felismeri, akkor megpróbálja eltávolítani onnan. Ez azonban nem mindig sikerül, előfordulhat, hogy csak az eredeti állomány elrontásával vagy törlésével lehetséges.

1.8. A szerzői jogok és a személyes adatok védelme

1.8.1. Szerzői jog

1.8.1.1. A szerzői jog értelmezése a szoftverekkel és fájlokkal kapcsolatban

Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról a következőket tartalmazza:

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). (2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint

b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.

A szerzői jogok a látássérült emberek esetében sajátosak: mindenkinek biztosítani kell a hozzáférést a művek tartalmához. Így a könyvek szkennelése, másolása, terjesztése nem tekinthető bűncselekménynek, egészen addig, amíg biztosítható, hogy a könyvek valóban csak a látássérült emberek körében legyenek elérhetőek. A „szabad felhasználás esetei” között találjuk az erre vonatkozó paragrafust:

41. § (1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek - fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő - igényeinek kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.

A szabad felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás csak a vagyoni jogokat érinti, kizárólag a már nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik. A szabad felhasználás esetei:

- idézés: a mű részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti,

- átvétel és az átvevő mű terjesztése szűk körben (oktatási célú felhasználás),

- magáncélú másolás, magáncélra rendszerint másolható, ha ez jövedelemszerzést nem szolgál,

- másolatkészítés saját, illetve belső intézmény számára,

- papíralapú kiadványok többszörözése oktatási célból,

- a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgáló műfelhasználás.

Az interneten keresztül nagyon sok információ érhető el, de nem minden információ használható fel korlátlanul. A felhasználhatóság korlátozását a weboldalakon a szolgáltatók külön jelzik a © (copyright) jellel.

Az internet szabályozásának nehézségét a következők okozzák:

- az internet decentralizált, nincs központi irányító egysége,

- nyitott, azaz bárki rákapcsolódhat,

- csomagkapcsolt, vagyis az információk csak a küldő és a fogadó gépén állnak össze tényleges formájukban.

1.8.1.2. A szoftverek azonosító számának ellenőrzése. A shareware, freeware és a végfelhasználói szerződés fogalmainak ismerete

A szoftverek használatára vonatkozó gyakori megkötés, hogy azt csak meghatározott számú számítógépre lehet feltelepíteni. Ehhez a telepítéskor meg kell adni egy, a vásárláskor kapott, és általában a szoftver lemezén megtalálható kódot, enélkül a program nem lesz használható. A kódot a szoftver az interneten keresztül elküldi a fejlesztőknek, és ezután a program már teljes értékűen használható lesz, ezt nevezzük a szoftver aktiválásának. Ha valaki ugyanezt a kódot próbálná ismét felhasználni, az a központi adatbázisból kiderül és a szoftver aktiválása sikertelen lesz.

A shareware szoftver az időben vagy funkcionalitásban korlátozottan, de legálisan használható program, amelynek teljes értékű használata csak a program megvásárlása után lehetséges. Enélkül a program például csak 30 napig működik, vagy nem működik például a mentés vagy a nyomtatás funkció.

A freeware (ingyenes) szoftverek teljesen ingyenesen, legálisan, korlátlan ideig használhatóak. A felhasználás pontos feltételeit a szoftver készítője határozza meg, az esetleges megkötések vonatkozhatnak például a program továbbadására, átalakítására, felhasználására (például ha egy programot csak otthon, magáncélra lehet használni, munkavégzésre nem).

A licencszerződés olyan megállapodás, amelyben a szoftver tulajdonosa meghatározza a vásárlónak a szoftver használatára vonatkozó feltételeket. Ezeket a feltételeket részben a program vásárlásakor, részben a program számítógépre való telepítésekor ismerhetjük meg.

1.8.2. A személyes adatok és az adatvédelmi jogszabályok ismerete

Személyes adat mindaz, ami egy magánszeméllyel kapcsolatos információt hordoz. Ilyenek az érintett személy azonosítására alkalmas adatok, de a róla szóló személyes vélemények és hivatalos minősítések is.

Személyes adatokat tárolni, feldolgozni, netán továbbadni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra és az érintett előzetes hozzájárulásával szabad. Mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor és milyen célra használja fel a személyes adatait. Az adatgyűjtő köteles tájékoztatni az adatszolgáltatót az adatainak felhasználásáról. Az adatvédelmi törvények betartása felett az Adatvédelmi Biztos és az Alkotmánybíróság őrködik.

1.9. Speciális IT-eszközök a látássérült felhasználók számára

A következő szakasz részleteket tartalmaz az alábbi jegyzet alábbi fejezetéből:

Az elemi rehabilitáció (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 2008)

Fábri Tímea és Szatmári Péter: A látássérült emberek számítástechnikai lehetőségei és eszközei c. fejezet

1.9.1. A látássérült emberek speciális szoftveres eszközei

1.9.1.1. Képernyőolvasó szoftverek

A képernyőolvasó programok két részből állnak: az egyik maga a képernyőolvasó, ez értelmezi a Windows által a képernyőre írt üzeneteket, valamint a leütött billentyűket, és csak egy szöveges üzenetet továbbít a beszédszintetizátor program és/vagy Braille-kijelző felé. A beszédszintetizátor végzi a megfelelő nemzeti nyelven való felolvasást, illetve ezen múlik a felolvasóprogram hangjának jellege, magassága és sebessége is.

A képernyőolvasó programok általános szolgáltatásai:

• szövegfelolvasás (karakterek, szavak, bekezdések és az egész szöveg felolvasása),

• folyamatos felolvasás vagy csak a kijelölt részek felolvasása,

• weboldalak, e-mailek, menük, almenük, ikonok, párbeszédablakok felolvasása,

• beszédtulajdonságok (hangmagasság, sebesség, hangerő) megváltoztatása,

• Braille-kijelző vezérlése.

A vak felhasználóknak a számítógép kezeléséhez képernyőolvasó szoftverre van szükségük. Magyarországon leginkább az amerikai Freedom Scientific által fejlesztett, és az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány által honosított JAWS for Windows képernyőolvasó program terjedt el, amely magyar nyelvű beépített beszédszintetizátorral rendelkezik.

1.9.1.2. A képernyőolvasó és a beszédszintetizátor megkülönböztetése

A program működésének megértéséhez fontos megkülönböztetni ezeknek a programoknak a „képernyőolvasó” és „beszédszintetizátor” alkotóelemeit.

A képernyőolvasó program az operációs rendszer által biztosított szabványos felületen keresztül érzékeli az egyes billentyűleütéseket, továbbá ugyanezen a felületen keresztül megkapja az éppen aktív objektumra vonatkozó szöveges információkat, például a menüpontok szövegét, az e-mail szövegét, a weboldal szövegét, az aktív gomb feliratát stb. A Microsoft Windows esetében a felület neve Microsoft Active Accessibility (MSAA), a képernyőolvasó ezen keresztül kapja meg a felolvasandó információkat.

A beszédszintetizátor egy megadott (a képernyőolvasótól kapott) szöveget olvas fel a számítógép hangkártyáján és hangszóróján keresztül. A JAWS for Windows képernyőolvasó program „magyar hangja” a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén fejlesztett Profivox magyar nyelvű beszédszintetizátor szoftver, amely már jól közelíti a természetes emberi hangot és kiejtést. A beszéd sebessége, hangmagassága, hangereje és bőbeszédűsége egyéni igények szerint szabályozható.

A képernyőolvasó és a beszédszintetizátor természetesen integráltan működik, ugyanakkor egy képernyőolvasó programba több beszédszintetizátor is beépíthető. A honosított JAWS for Windowsnak is része a Profivox mellett az Eloquence beszédszintetizátor is, amely angol, német, spanyol, francia stb. nyelvű hangkimenetre képes. A kettő közötti átváltás rendkívül egyszerű, utána természetesen a Windows (magyar nyelvű) üzenetei is a kiválasztott nyelv kiejtési szabályai szerint hangzanak el, ami rendkívül hasznos lehet pl. angol szöveg felolvasása idejére.

A JAWS for Windowsban és a korábban bemutatott Speakboardban is közös, hogy egy-egy magyar fejlesztésű beszédszintetizátorra épül, a JAWS for Windows a BME TMIT-n fejlesztett Profivoxra, a Speakboard a Speech Technology által kifejlesztett ATTS rendszerre. A beszédszintetizátorok hasznosítása azonban nem korlátozódik a PC-s szoftverek körére: a Profivoxot használják például a T-Mobile által közreadott SMS-mondóban vagy a 118-as számon elérhető automatikus tudakozóban, az ATTS-t pedig például az Origo által kiadott Hírmondó szoftverben. Mindkét beszédszintetizátort használják továbbá a különböző cégek által kialakított vakbarát bankautomatákban is.

Bár a Profivox és az ATTS is jól érthető, kiváló minőségű beszédszintetizátornak számít, amelyeket nehéz objektíven összehasonlítani, azonban a kettő között lényeges eltérések is vannak. Felhasználóktól kapott visszajelzések alapján a Profivox hangja gépiesebb, ugyanakkor jobban hangsúlyoz, így a hosszas használathoz alkalmasabb, és a látássérült emberek is jobban ismerik. Az ATTS hangja kellemesebb, mert közelebb áll az emberi hanghoz, ugyanakkor kevésbé hatékonyan hangsúlyoz, így inkább rövidebb szövegek felolvasására ajánlható.

1.9.1.3. Történeti áttekintés

Elsőként a BraiLab termékcsalád tette lehetővé a Magyarországon élő vak emberek számára a számítógéphez való hozzáférést, az eszköz évtizedekig meghatározó volt ezen a területen. Dr. Arató András és Vaspöri Teréz a Központi Fizikai Kutatóintézetben elsőként 1985-ben készített beszélő számítógépet BraiLab néven egy HomeLab 4.0, magyar fejlesztésű mikroszámítógép átalakításával. 1987-ben jelent meg a BraiLab Plusz, amely a BraiLab továbbfejlesztett változata volt, és ami szövegszerkesztővel, adatbázis-kezelővel és Pascal fordítóval rendelkezett, továbbá a Braille-nyomtatásra szánt anyagok előkészítése is lehetséges volt. A készülék már rehabilitációs célokra is alkalmas volt, azonban magas ára miatt csak oktatási intézmények vásárolták.

1990-ben készült el a BraiLab PC, amelynek hardveres része egy PC-hez illeszthető, beszédszintetizátort és hangszórót is tartalmazó, kb. cigarettásdoboz méretű adapter. A szoftveres rész pedig egy, a számítógépen DOS alatt futó képernyőolvasó program. Ez kimondta az éppen leütött billentyű nevét, valamint felolvasta a képernyőn megjelenő szövegeket, sokat fejlődött az artikuláció, hangsúlyozva ejtette ki a pontot, a vesszőt, kettőspontot, felkiáltójelet, kérdőjelet. A beszédparaméterei bizonyos mértékig változtathatóak voltak, be lehetett állítani a hangmagasságot, a beszédsebességet, a tagoltságot stb.

Az első magyarul beszélő számítógépes beszédszintetizátor program fejlesztése a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében kezdődött az 1970-es évek végén. A kutatás eredményeképpen jött létre a Hungarovox magyar szövegfelolvasó rendszer, melyet 1982-ben mutattak be. Ez a magyar rendszer az elsők között volt a világon, csak néhány angol és svéd rendszer működött azokban az időkben.

A kutatások tovább folytatódtak, és az újabb eredményeket már a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen helyezték át a gyakorlatba. Ezekben a rendszerekben chip-szintű, programozható szintetizátorok (MEA 8000 és PCF 8200) hozták létre a fonetikai szabályok felhasználásával a beszédet. A kilencvenes évek elejétől a TTS (text to speech) kutatás fő vonala az emberi hangon alapuló technológiák felé fordult, és az újabb rendszerek (a Multivox különböző verziói, melyek közül az 5. fantázianeve a Profivox) már teljesen szoftveres alapon működnek, és a számítógép hangkártyáján keresztül szólalnak meg. A kutatások folyamatosan zajlanak, a fejlesztett rendszerek hangja egyre jobban megközelíti az élő beszéd minőséget.

A cseh Rosasoft cég, a 90-es évek második felében fejlesztette ki a WinTalker nevű képernyőolvasó programot. Ez magyar nyelvű beszédszintézissel is rendelkezett, amely jól felismerhető, emberi hangon beszélt, azonban a hangsúlyozása messze nem volt tökéletes. A WinTalkerből 2003 körül jelent meg az utolsó, 4.0 változat, amelynek magyar változatából csak bétaverzió jelent meg, és viszonylag kis tudása miatt nem is terjedt el széles körben. Jelentősége, hogy ez volt az első Windowsra készült, magyarul beszélő képernyőolvasó program. A WinTalker újabb verziója később a Windows CE operációs rendszert futtató kéziszámítógépekre jelent meg, a programot a PDA-k korlátozott erőforrásaihoz hozzáigazították, azonban ez a változat végül nem került publikálásra.

A Window-Eyes képernyőolvasó a WinTalkernél szélesebb körben terjedt el, és bár kifejezetten magyar változata nem volt, jelentősége abban állt, hogy a Windows alapú program képes volt együttműködni a BraiLab PC-vel, így képes lett magyar nyelvű felolvasásra is. Magyarországon 1998 és 2003 között ez volt a legelterjedtebb megoldás, egészen a honosított JAWS for Windows megjelenéséig.

1.9.1.4. A JAWS for Windows képernyőolvasó program

Az amerikai Freedom Scientific által fejlesztett  JAWS (Job Access With Speech) for Windows világszerte elismerten  az egyik legjobb és legtöbb szolgáltatás nyújtó képernyőolvasó program. Az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány által honosított első, 4.02-es verzió 2003 márciusában jelent meg. A honosítási munka eredményeként magyar nyelven érhetőek el a program üzenetei, súgója és kézikönyve is. A szoftver CD-ről könnyen feltelepíthető, a telepítést hanginformációk is segítik. A program rendszerindítást követő automatikus indítása nagy segítséget jelent azoknak a felhasználóknak, akiknek kezdettől szükséges a felolvasás.

A JAWS for Windows képernyőolvasó program Microsoft Windows operációs rendszer alatt futtatható. Az utolsó publikált, honosított verzió a 6.20-as, amelynek két különböző változata létezik, egy ún. ANSI a Windows 95, 98 és Me operációs rendszerekhez, valamint a Unicode változat az újabb, Windows 2000 és XP operációs rendszerekhez. A hitelesítés kapcsán a gyártó megkülönbözteti a Standard és a Professional verziót, előbbi az ANSI változat hitelesítésére alkalmas és az Unicode változathoz XP Home esetén, a Professional verzióval pedig a Windows 2000 és XP Professional operációs rendszerek alatt működő JAWS for Windows programokat lehet hitelesíteni.

Az ANSI és a Unicode verzió között működésbeli különbség nincs, a nem hitelesített (demo) verzió azonban csak 40 percig működik, utána újra kell indítani a számítógépet.

A JAWS program szinte az összes népszerű számítógépes szoftverrel együttműködik, de nem helyettesíti azokat, csak a vezérléshez és a beállításokhoz szükséges információkat biztosítja. A legismertebb Windows alatti alkalmazások használatára a JAWS közvetlenül is fel van készítve, így például a Word, Excel, Internet Explorer és Outlook Express használatát nem csak lehetővé, hanem speciális szolgáltatások segítségével kifejezetten kényelmessé is teszi. Az ún. JAWS szkriptek (itt: kiegészítők) alkalmazása ugyanakkor lehetővé teszi a JAWS és bármely Windows program együttes használatát, a szolgáltatás rendkívüli rugalmasságot és bővíthetőséget biztosít.

A rendszer működtetéséhez a Windows és az egyes programok billentyűparancsokkal történő vezérlésének ismerete nélkülözhetetlen – a vak felhasználók egyáltalán nem használnak egeret. A JAWS program jól használható továbbá Braille-kijelzővel együtt is.

1.9.1.5. Képernyőnagyító szoftverek

Ahhoz, hogy a képernyőn megjelenő információkat jól láthatóvá tegyük a gyengénlátó felhasználók számára, sokszor nem elegendő a Windows által nyújtott beállítási lehetőségek alkalmazása, hanem szükség van képernyőnagyító programok használatára. Több nyugat-európai és amerikai cég gyárt képernyőnagyító programokat, ilyenek a Lunar, a LunarPlus, a Mega, a Magnus, a BigShot vagy a Magyarországon is elterjedt MAGic és ZoomText. A felsoroltak mindegyike Windows operációs rendszer alatt működik.

A nagyítóprogram nem hoz létre egyéni felhasználói környezetet, hanem felnagyítja az operációs rendszer és azon futó programok felhasználói felületeit. Vannak olyan speciális programok, amelyek nem csupán képernyőnagyítók, hanem egyben képernyőolvasó programok, sőt akár a Braille-kijelzőt is kezelik, így a felhasználó igazán a számára legmegfelelőbb módon dolgozhat a számítógépen. Jelenleg az egyetlen professzionális, magyar nyelven is elérhető képernyőnagyító program a MAGic for Windows 9.3.

A korszerű nagyítóprogramokat úgy tervezték, hogy a képernyő kiválasztott és kinagyított része mozgatható legyen a képernyő egész felületén, és az eredeti elrendezést mindig arányosan nagyítsa fel. A program automatikusan követi az egér fókuszát és a körülötte lévő területet nagyítja ki, ezt a részt nagyított ablaknak nevezzük. A nagyítóprogramok felnagyítják az egérmutatót, az ikonokat, a gombokat, feliratokat, szöveget, egyszóval mindent, ami a képernyőn látható.

1.9.1.6. Az optikai karakterfelismerés

A látássérült emberek számára nagy problémát jelent, hogy az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló digitális információk mellett még mindig jelentős a papír alapú dokumentumok száma. Erre kínál megoldást az optikai karakterfelismerés technológiája.

Az OCR (Optical Character Recognition) szoftverek a szkennerrel beolvasott dokumentumokat konvertálják szöveges formátumba. A felismerés valamilyen nyomtatott szöveg beolvasásával indítható (a kézírást ma még nem tudják felismerni), illetve a felismerés tárgya lehet egy PDF dokumentum vagy akár egy-egy képfájl (JPG) is. Ilyenkor a képet alkotó sok-sok apró pont elrendezése áll össze betűkké, számokká és írásjelekké. A szövegfelismerés során a szoftver egyenként megvizsgálja a képpontok elrendeződését, és megállapítja, hogy azok milyen betűt, számot vagy írásjelet alkothatnak. Az eredmény számítógépen szerkeszthető szöveg, amely már feldolgozható bármilyen szövegszerkesztő vagy kiadványszerkesztő programmal.

A program használatával a különféle nyomtatott dokumentumokat lehet számítógépre beolvasni, hogy aztán szoftveres eszközökkel legyen elérhető, vagy akár tovább is szerkeszthető. A nyomtatott oldalak szöveges fájllá konvertálva már képernyőolvasó programok segítségével is felolvastathatók, illetve nagyobb méretben vagy Braille-nyomtatón is kinyomtathatók. Szükség esetén a szöveg kinézete, elrendezése is megváltoztatható a számítógép segítségével.

1.9.2. A látássérült emberek számára készült speciális hardver eszközök

1.9.2.1. Braille-kijelzők

A különböző akusztikus megoldások mellett igen jó alternatívát jelentenek a számítógéphez kapcsolható Braille-kijelzők. Előnyük, hogy az olvasáshoz nincs szükség felolvasó programra, így mások zavarása nélkül használhatóak.

Ezek a tapintható kijelzők ún. piezo-elektronikus elven működnek, sorban egymás után jelzik ki a Braille-írásjeleket a képernyőn megjelenő szöveg alapján. Jellemzően húsz, negyven és nyolcvan cellás változatban léteznek, de számos európai cégnél találunk ezektől eltérő, 8, 24, 32, 64, cellás változatokat is.

A Braille-kijelzők a legtöbb esetben USB porton keresztül csatlakoztathatóak a számítógéphez. A kijelzőt a számítógépre telepített képernyőolvasó szoftver vezérli, azon keresztül lehet a kijelzők beállítását is elvégezni, például hogy az adott sorok végén üres karaktereket jelezzen, vagy folytassa a kijelzést a következő sor betűivel. Vannak olyan kijelzők is, amelyek nyomtatóhoz, szkennerhez is csatlakoztathatók.

A Braille-kijelzők elsősorban hosszabb szöveg olvasására alkalmasak. Programok elindítása, szövegszerkesztés vagy egyéb műveletek esetén is nagyjából ugyanazt jelzik ki, mint ami a hangszórón keresztül elhangzana, azonban az üzenetek elolvasása lassabb, kényelmetlenebb, ha közben gépelni is kell.

Egyes Braille-kijelzőket Braille-billentyűzettel kombináltak, illetve a készülék egy tálcán helyet biztosíthat a QWERTY-billentyűzet elhelyezésére, ami kényelmes jegyzetelést tesz lehetővé. Vannak, amelyek saját belső memóriával (pl. 4 MB-os) rendelkeznek, így lehetőség van a PC-től független használatra is.

Vannak Braille-kijelzők, amelyek ATC (Active Tactile Control) technológiát használnak, ami lehetővé tesz:

• automatikus gördítést,

• szavankénti kijelzést,

• soronkénti kijelzést,

• betűzést.

Léteznek olyan megoldások is, amelyek vezeték nélküli kapcsolat létesítésére képesek PC-vel, PDA-val vagy okostelefonokkal is.

1.9.2.2. Plustek OpticBook 3600 könyvszkenner

A taiwani Plustek cég kifejezetten könyvek beolvasásához fejlesztette ki OpticBook 3600 típusú könyvszkennerét, amely különösen hasznos lehet a látássérült felhasználók számára is. A szkenner SEE (Shadow Elimination Element – Árnyék Eltávolító Egység) technológiája egy speciálisan tervezett peremet és lámpát tartalmaz, ami lehetővé teszi a „szegélymentes” szkennelést. Azaz a beolvasó egység az üveglap széléig képes szkennelni, ahol a könyv gerince található. Ezáltal a könyv lapjai tökéletesen felfekszenek az üvegfelületre, így elkerülhető a könyv közepénél kialakuló árnyék és a sorok torzulása, ami a hagyományos síkágyas lapolvasók esetében gyakran előfordul.

1.9.2.3. Braille nyomtatók

A számítógépekhez kapcsolható Braille-nyomtatók nagyobbak, nehezebbek, hangosabbak és drágábbak a síknyomtatást előállító társaiknál, valamint a karbantartásuk is nehezebb a bonyolultabb belső mechanika miatt, éppen ezért Magyarországon kevésbé terjedtek el. Fontos, hogy magyar nyelvű szöveg nyomtatásához a magyar ABC kettős betűinek (pl. cs, ly, ny, sz) előzetes konverziójára is szükség van – a jellemzően svéd gyártmányú nyomtatók vezérlő szoftverei nincsenek felkészítve a magyar Braille-írás jellegzetességeire.

Az egyetlen magyarországi Braille-nyomda a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) központi épületében működik. A „nyomda” megjelölés 2006-ig technikailag csupán több, központilag vezérelt házi Braille-nyomtatót jelölt, amelyeket a Braille-konverziót és a karbantartást rutinosan végző munkatársak használtak. 2006-ban a szövetség állami segítséggel vásárolt egy huszonkilencmillió forint értékű, nagy teljesítményű nyomdagépet, amellyel már valóban nyomdai mértékben tudnak Braille-írású dokumentumokat előállítani. A nyomdában rendszeresen megjelenő folyóiratok mellett egyéni igények kielégítésére is lehetőség van, továbbá alumínium jelzőtáblák elkészítését is vállalják épületekhez, bankautomatákhoz, illetve bármilyen más eszköz feliratozásához.

A Braille-nyomtatók funkciói:

• a szükséges szövegkonverziót követően Braille-formátumú nyomtatás,

• a legtöbb típusú Braille-nyomtató rendelkezik beszédfunkcióval, hogy ezzel is segítse a látássérült felhasználókat,

• néhány típus lehetővé teszi a grafikák, ábrák (pl.: matematikai szerkesztés) nyomtatását,

• vannak nyomtatók, amelyek lehetővé teszik a kétoldalas Braille-nyomtatást,

• a legtöbb típus hat pontos Braille-t nyomtat, de van, amelyik 8 pontos rendszerben is képes nyomtatni,

• elhelyezésük a nagyobb zaj miatt külön teremben vagy szekrényben javasolt.

1.9.2.4. Olvasótévék

Népszerű eszközök az olvasótévék, amelyeknek optikai és digitális fajtái is léteznek. Az olvasótévék működési elve minden esetben ugyanaz. Egy víz-szintes tálcára, amely jobbra, balra, előre és hátra is mozgatható, kell elhelyezni az olvasni kívánt síknyomtatású szöveget, például kinyitott könyvet vagy újságoldalt. A tálca felett egy állványon fixen helyezkedik el egy kamera, amely a tálcára néz, és a készülék a kamera által a látott képet kinagyítja egy „tévéképernyőre”. A nagyítás mértéke szabadon változtatható, azt az egyéni igénytől, illetve az adott síknyomtatású szöveg méretétől függően kell megválasztani. A digitális olvasótévék számítanak modernebbnek, egyrészt mert az alkatrészei csereszabatosak az ismert számítástechnikai eszközökkel (a kép-ernyő például egy szimpla, 17” vagy 19”-os LCD monitor), másrészt összetettebb szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az inverz vagy egyéni színű képek megjelenítése (sokaknak a fekete háttéren megjelenő sárga betűk az ideálisak). Olvasás közben kevésbé a szem mozog a betűk felett, inkább a tálcát kell a kamera alatt a megfelelő irányba mozgatni.

Az olvasótévéknek különféle egyéni megvalósításai is ismertek. A pécsi 3V Kft. ötletes és olcsó megoldása, hogy a tálcát megspórolva, egy egérhez hasonló eszközt kell a papír felett mozgatni, és az általa látott képet nagyítják ki egy monitorra. Kifejezetten az iskolás gyerekek segítésére szolgál, ha az olvasótévék állványára egy kamerát szerelnek, amelyet egy fém rúd segítségével szabadon lehet mozgatni. Ilyenkor a gyengénlátó tanulók nem csak az előttük levő könyvet, hanem tábla képét is kinagyíthatják, a két látvány között egy kapcsolóval választhatnak, vagy akár a képernyőn megosztva is lát-hatják a kétféle képet.

1.9.2.5. Digitális kézinagyító eszközök

A digitális kézinagyítók hordozható eszközök, és hétköznapi helyzetek sokaságában segítik a látássérült embereket abban, hogy feliratokat, rövidebb szövegeket, számlákat, térképeket, menetrendeket vagy a TV-műsort el tudják olvasni, illetve iratokat alá tudjanak írni. A készülékek kis méretűek, egy kézben kényelmesen elférnek, akkumulátorról működnek, és többféle színséma alkalmazása lehetséges. Könnyen használhatóak azok számára is, akik a számítástechnika világában járatlanok.

Impresszum

Szerző: Herczeg Lajos
Szakmai lektorok: Fehér István, Hammer Attila, Pál Zsolt, Szuhaj Mihály
Szerkesztő: Szatmári Péter
Felelős kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Tóth Egon, a kuratorium elnöke és „Informatika a látássérültekért” Alapítvány, Szuhaj Mihály, a kuratórium elnöke
A projekt irányítója: Nagy Zsuzsa Anita