Ugrás a főoldalra
Ugrás a tartalomra
Hivatkozások aláhúzása
English summary

Civilek a hálón

Az irodát mûködtetõ civil szervezetek túlnyomó többségének van számítógépe, internete, honlapot is tart fenn. Más kérdés, hogy milyet. Annyi biztos: a civilek egyelõre nem “képeznek kötõanyagot”, hogy “összetapasszák” az állami, a gazdasági és a civil szférát az információs társadalom építése során. Az Infonia Alapítvány friss kutatásából az is kiderül: a civil szektornak általában rossz a megítélése, talán ezért lehet, hogy a civilek sem szívesen határozzák meg így magukat. A felmérés eredményét Pintér Róbert szociológussal szerzõnk tekintette át.

A civilek elégedetlenek, pedig a helyzet rózsás. Vagy mégsem? A Civil szervezetek az információs társadalomban és az információs társadalomért Magyarországon nevû kutatásból nem derül ki egyértelmûen. Annyi mindenesetre biztos: a legagilisabb, aktív, a médiában is feltûnõ civil szervezetek között is nagy az egyetértés abban, hogy az információs társadalom kiépítése állami feladat. Kifogásolják, hogy noha bizonyos lassú fejlõdés elindult, az állam, a közigazgatás és a kormányzat is lemaradásban van, nincs stratégiája, vagy nem valósítja meg azt.

Pintér Róbert szociológus, a kutatás vezetõje szerint azonban nem érdemes az államra mutogatni: “Merész kijelentés azt mondani, hogy épp a civil szféra esetében az információs társadalom kiépítése az állam feladata lenne. A kormány által kiadott, 2003-as információs stratégia is azt szögezi le: az állam csak elõsegíti a fejlõdést. Ám a “rendszerváltást” a társadalmi szervezeteknek kell véghezvinniük.

 

A megkérdezettek szerint a probléma az, hogy a fejlesztéseket a politika és a gazdaság kettõse uralja, a társadalmi szervezetek mellõzve érzik magukat. Pintér Róbert azonban úgy látja, a civilek ezt természetesnek is veszik, és “felülrõl” várják a kezdeményezést, a “megváltást”. A helyzet mégsem olyan rossz: az elmúlt évtizedekben egyre inkább megerõsödõ információs társadalmi folyamatok a civil szektort sem hagyták érintetlenül. A civil szféra maga is átalakulófélben van, és aktív szereplõként is megjelenik a hazai fejlesztési irányok meghatározásában.

A kutatásból kitûnik, a szervezetek az eszközhiányt érzik a legnagyobb gondnak. Meglepõ, hiszen a felmérésbõl épp ennek ellenkezõje derül ki. A vizsgált szervezetek 98 százalékának van telefonja, számítógépe, háromnegyedük pedig internettel is rendelkezik. A munkatársak technikai felkészültsége is példás: a legtöbb civil szervezet munkatársainak nem okoznak problémát az olyan alapvetõ informatikai feladatok, mint a fájlkezelés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázisok létrehozása, feljelentkezés az internetre, információkeresés, e-mail küldése, fogadása. Emellett sok helyütt saját informatikus segíti a munkát.

Az egyszeri embernek ezzel szemben az okoz fejfájást, hogy a civil honlapok nagy része nem frissül, csupán bemutatkozó névjegyként értékelhetõ. Itt-ott linkgyûjtemények tarkítják a nagyrészt elavult weboldalakat, ám csak elvétve találni olyan civil honlapot, amely hírlevelet mûködtetne, vagy lehetõséget teremtene az online diskurzusra.

A BME-ITTK és az Infonia Alapítvány kutatási adatai szerint a vizsgált civil oldalak negyede nem mûködik megfelelõen: bizonyos funkciók nem üzemelnek, egyes linkek nem mûködõ honlapra, aloldalakra vezetnek. A leggyakoribb civilspecifikus tartalmi elem a szervezetet bemutató és annak szolgáltatásairól szóló információ. Az oldalak harmadára az utóbbi egy évben nem került fel friss, aktuális tartalom, 44 százalékuk pedig egyáltalán nem közöl híreket. Az oldalak több mint kétharmadának nincs idegen nyelvû verziója. A szinte kötelezõnek tekinthetõ e-mail cím ugyan az oldalak döntõ többségén rendelkezésre áll, de egyéb interakcióra nincs vagy alig van lehetõség. Levelezõlista, cset és szavazás elenyészõ számban bukkan csak fel a szájtokon. A magyar civil szájtok döntõ többségének célja elsõsorban az, hogy jelen legyen a neten, a web számukra csupán egy újabb bemutatkozási platformot jelent.

Áttekintve a felmérésbe bekerült szájtokat megállapítható, hogy a civil szféra online jelenléte még gyerekcipõben jár Magyarországon. A legtöbb szájt – akár esztétikus, akár kevésbé vonzó – statikus oldal, amely általában kevés információt tartalmaz, és nem is aknázza ki a világhálóban rejlõ lehetõségeket.

A kutatás által legjobbnak ítélt honlapok között szerepel az E-misszió Egyesület weboldala, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Diák- és Ifjúsági Újságírók Egyesületének portálja – ezek azok a szájtok, amelyek a leginkább megfelelnek az elvárásoknak.

A civil szervezetek honlapjai esetében szinte természetesnek vehetnénk az “akadálymentes oldalak”, azaz a vakok és gyengénlátók számára is olvasható tartalmak kialakítását. Ezzel szemben a vizsgált honlapok között csupán egyetlen ilyet találtak a kutatók.

A társadalmi szervezeteknek persze létezik egy “élcsapata”. ûk a neten is aktívak, “láthatóak”. Ilyen a nemzetközi hírû Teleház Mozgalom és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság vagy az egyes gazdasági szervezeteket tömörítõ, iparági érdekvédelmi szervezetek (például a gazdasági minisztert is adó Informatikai Vállalkozások Szövetsége). Rajtuk kívül meghatározóak még az állami, illetve az akadémiai szférához kötõdõ civil szervezetek, a nagy nemzetközi hálózatok egyes magyar tagjai és az alulról jövõ civil kezdeményezések (például a Netért) és a szabadszoftver felhasználásához kötõdõ szervezetek. A civil “elit” meglehetõsen sokszínû, abban azonban homogén, hogy tevékenysége egyébként is a netre, a számítástechnikára épül.

A probléma az, hogy a civil szféra “le van sajnálva”. Fõleg a gazdasági szektorban tapasztalható ez. Talán éppen ezért a társadalmi szervezetek sem szeretik civilként meghatározni magukat. “Ha divatos lenne civilnek lenni, ha a presztízsük nagyobb volna a társadalmi szervezeteknek, akkor sokkal többen mernék vállalni ezt a szerepet, és jóval nagyobb lenne az átjárás, a segítségnyújtás az egyes szektorok között – mondja Pintér Róbert. – Ha a civileket szûken határozzuk meg, és csak az alulról jövõ kezdeményezjl, csupán bemutatkozó névjésként, minden gazdasági és politikai érdektõl mentes, tisztán hazai civil szervezõdéseket vizsgáljuk, kiderül: nagyon kevés ilyen szervezetrõl beszélhetünk.”

 

 

Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása

"Informatika a látássérültekért" Alapítvány - Főoldal

Kiemelt információk

1% - SOK SZÁZ ESÉLY

Kérjük, hogy adója 1%-ának felajánlásával Ön is támogassa alapítványunk közhasznú tevékenységét!

Adószámunk: 18171776-2-42.

Átlagosan 4 adózó 1%-os felajánlásából már beszerezhető és felszerelhető egy használt számítógép, 12 felajánlásból egy képernyő nagyító szoftver, mellyel egy látássérült ember internetezni, e-mailezni, dolgozni vagy tanulni tud, ami hozzásegítheti őt ahhoz, hogy teljesebb, emberhez méltó életet élhessen.

További információk

 

Lapról Hangra

Lapról Hangra portál

Látó önkéntesek felolvasásában meghallgathatóvá válnak a nyomtatásban megjelenő újságcikkek.

Tovább a Lapról Hangra portálra

 

 

ORSZÁG LICENC

Most ingyenesen igényelhetők a JAWS for Windows, a ZoomText, a Fusion és a MAGic programok teljeskörű használatát lehetővé tevő licencek.

Licenc igénylés
Ország licenc szoftverek letöltési oldala
Kérdések és válaszok az ország licencről

 

Made by FortuNet
Az oldal tetejére