Publikációk » A látássérült emberek számítógép-használatáról és az ECDL alapú informatikaoktatásról

1. rész:  A látássérült emberek számítógép-használatáról és az ECDL alapú informatikaoktatásról

Együttműködési megállapodást kötött az NJSZT és az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány. A két szervezet közös célja az informatikai írástudás terjesztése a látássérült emberek körében is, illetve akadálymentesített vizsgaközpont-hálózat létrehozása. Az előrelépéshez érdemes részleteiben is megismerni a látássérült emberek számítógép-használatának módját, illetve a speciális szükségletek eredetét.

A látássérült embereket orvosi, pedagógiai és egyéb szempontok alapján több csoportba sorolhatjuk. Számunkra az úgynevezett funkcionális megkülönböztetés a megfelelő, melynek lényege, hogy az illető a megmaradt látását tudja-e érdemben a számítógép képernyőjének olvasására használni. Ha igen, akkor gyengénlátó, ha nem, akkor vak felhasználónak tekintjük. A két csoport igényei lényegesen eltérőek. A kétrészes cikksorozat ezen első részében a vak felhasználókról lesz szó.

A Braille-írás (nem) ismerete

Mindenekelőtt érdemes leszámolni egy tévhittel, mely szerint a vak emberek írásbelisége a Braille-írás. Tény, hogy a Louis Braille által a XIX. században kifejlesztett írásrendszernek még ma is nagy jelentősége van a vak emberek életében. A vak gyerekek számára alapvető az írás és olvasás megtanulásához, a kiskori fogalomalkotáshoz, és később is nagy jelentősége van például az önálló olvasás lehetőségének biztosításában.

Jellemzőbb ugyanakkor, hogy a látás elvesztése valamilyen öregkori betegség miatt következik be – a Vakok Szövetsége 17 ezer tagjának több mint kétharmada 60 év feletti. Az idős emberek azonban már csak ritkán kívánják az újfajta írásbeliséget elsajátítani, az apró pontok kitapintása sem egyszerű. Ezért, illetve jelentős részben a számítógépek elterjedése miatt a Magyarországon élő vak embereknek mindössze 7%-a ismeri a Braille-írást! Érdekesség, hogy hasonló okok miatt ugyanez az arány pl. az Amerikai Egyesült Államokban sem magasabb, a Braille-írást ismerő látássérült emberek aránya ott is 10% alatti.

A számítógép használata vakon

A vak emberek a számítógép használata során egyáltalán nem használnak egeret, hiszen nem látnák, mire kattintanak rá. Ezért kizárólag a billentyűzet használatára támaszkodnak, és éppen ezért  érdemes tudni, hogy az összes elterjedt operációs rendszer (Windows XP és Windows 7, Mac OS X, vagy a Linuxban használt Gnome felhasználói felület) egyaránt használható kizárólag a billentyűzettel. Ehhez természetesen rengeteg billentyűparancs ismerete szükséges – a vak emberek oktatása nagyrészt billentyűparancsok megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Természetesen vannak olyan, elsősorban webes felületek vagy asztali alkalmazások, amelyek használatához mindenképpen egér szükséges. Ezeket a vak felhasználók nem tudják elérni, ezeket akadálymentesíteni kell.

A képernyőolvasó szoftverek

A képernyőolvasó szoftverek a számítógép hangkártyáján és hangszóróján (vagy fejhallgatón) keresztül felolvassák mind a leütött billentyűk nevét, mind a képernyőn látható üzeneteket. Magyarországon a legelterjedtebb képernyőolvasó szoftver a JAWS for Windows.

Érdemes megkülönböztetni a képernyőolvasó szoftvert, amely kommunikál az operációs rendszerrel és speciális funkciókat biztosít, illetve a vele együttműködő beszédszintetizátort, amely a hangkártyán és hangszórón keresztül felolvassa a képernyőolvasó üzeneteit. A JAWS for Windows „magyar hangja” a BME TMIT-n fejlesztett Profivox beszédszintetizátor, de több más, magyar nyelvű beszédszintetizátor is ismert és elérhető.

Le kell számolni egy újabb tévhittel is, mely szerint a fogyatékos emberek bármely csoportja beszédfelismerő szoftvert használna: ma még egyáltalán nem létezik olyan, magyar beszédet felismerő szoftver, amely érdemben a számítógép vezérlésére lenne használható. A vak felhasználók hétköznapi QWERTY-billentyűzeteket használnak, amihez persze érdemes minél előbb megtanulniuk szó szerint vakon gépelni.

Képernyőolvasó szoftverek természetesen nem csak windowsos környezetben érhetőek el. A Mac OS X-nek alapvető része a VoiceOver képernyőolvasó szoftver, magyar nyelvű beszédszintetizátor azonban nem érhető el hozzá. Az Ubuntu Linux disztribúcióinak szintén része az Orca beszédszintetizátor, sőt kifejezetten vakbarát Ubuntu-klón operációs rendszer is létezik BeLin (Beszélő Linux) néven, az ezekben használt magyar nyelvű Espeak beszédszintetizátor minősége azonban jelenleg messze elmarad a Profivoxtól.

A mobiltelefonok vonatkozásában hazánkban leginkább a Symbian operációs rendszerhez kapható Talks&Zooms nevű képernyőolvasó (és képernyőnagyító) szoftver terjedt el, amelynek része az Eszter magyar hang is. Sokkal kevésbé terjedt el (Magyarországon), de ismert a Windows Mobile alá kifejlesztett MobileSpeak képernyőolvasó szoftver. Az Android operációs rendszerhez ingyenesen letölthető a vOICe szoftver, számtalan más, fogyatékosügyi segédszoftverrel együtt. Az iPhoneOS-nek pedig az OS X-hez hasonlóan része a VoiceOver képernyőolvasó szoftver, amely a nyáron megjelenő negyedik generációtól kezdve állítólag az említett Eszter hanggal együtt lesz kapható – tehát az iPhone-ok talán még az idén megszólalhatnak magyar nyelven is (ahogy az iPad készülékek is).

Oktatás

A vakos számítógép-használat tehát alapvetően háromféle speciális ismeretet igényel: a billentyűzet, a billentyűparancsok és a képernyőolvasó szoftverek speciális funkcióinak ismeretét. Hasznos a jó absztrakciós készség is, hiszen az operációs rendszer egyes felületeinek működését (mint az Asztal, a menü, az ablakok) egyáltalán nem könnyű megérteni vagy megértetni, ha valaki nem lát. A felsorolt szükséges ismeretekkel ma még elsősorban olyan oktatók rendelkeznek, akik szintén nem látnak, ugyanakkor több szervezet törekvése is, hogy a látó informatikaoktatók minél nagyobb része legyen felkészült a látássérült tanulók fogadására és oktatására is.

Az oktatást alapvetően kis csoportokban érdemes tartani, hogy az egyszerre beszélő számítógépek kevésbé zavarják a tanulókat, és az összes tanuló számára szükséges fejhallgató is.

Siketvak felhasználók

A Braille-írást a vak emberek nagy része egyáltalán nem ismeri, alapvető szerepe van viszont azoknak az életében, akik se nem látnak, se nem hallanak. Számukra a kommunikáció kizárólagos útja sokáig a kézjelek használata volt, és így is csak a személyes segítőikkel tudtak kommunikálni. A Braille-írás és olvasás, tehát a tapintás útján működtethető eszközök azonban ma már számukra is elérhetővé teszik az informatika vívmányait.

Esélyegyenlőség

Amint az látni lehet, az informatika vívmányai segítségével a vak emberek szinte ugyanúgy tudják használni a számítógépet és az internetet, mint a látó felhasználók. A számukra is könnyen elérhető írás, olvasás és kommunikáció történelmi fordulatot jelent: a vak emberek még soha korábban nem voltak ilyen jó helyzetben, soha nem álltak ennyire közel ahhoz, hogy a látó embertársaikkal egyenlő esélyeket élvezzenek.

2. rész: A gyengénlátó emberek és a számítógép

A gyengénlátó emberek azok, akik ha nehezen is, de el tudják olvasni a számítógép monitorán látható szövegeket. Gyengénlátó, azaz orvosi értelemben fogyatékos emberekről lesz tehát szó, azonban az alkalmazott technológiák minden rosszul látó felhasználó számára hasznosak lehetnek. Már csak azért is, mert gyakori, hogy a nagyon rosszul látó emberek szeretnék elkerülni a „fogyatékos” minősítést, ezért a látással kapcsolatos problémát elhanyagolják, bagatellizálják. Nekik is érdemes megismerkedniük a vonatkozó lehetőségekkel, függetlenül attól, hogy azokat fogyatékos emberek számára fejlesztették ki.

Mindenek előtt le kell szögeznünk, hogy a gyengénlátás mindig valamilyen egyéni szemészeti problémát jelent, így az informatikai segítség sem uniformizálható: óriási különbséget jelent, hogy az illető közelre vagy távolra nem lát jól, hogy zavarja az erős fény vagy éppen azt igényli, hiszen az egyes esetekben más és más típusú segítségre (esetünkben: beállításokra) van szükség.

Kellenek-e speciális szoftverek?

Minden operációs rendszer felhasználói felülete részletesen beállítható az egyéni igényeknek megfelelően. Beállíthatóak az egyéni színek, a betűk nagysága, sőt, az operációs rendszerek speciális kisegítő lehetőségeket is nyújtanak. Ilyen például a Windows 7 Nagyító szolgáltatása, amely akár 16-szoros nagyítást tesz lehetővé. Miért lenne szükség további speciális szoftverekre?

A még különlegesebb szolgáltatások miatt. A MAGic 11 képernyőnagyító szoftver például 32-szeres nagyításra képes. Az egyszeres és a kétszeres nagyítási szint között a Windows Nagyítóban három köztes szint létezik, a MAGic-ben kilenc. A Nagyító nem simítja el a kinagyított betűket, ezért pixelesek maradnak, a MAGic kisimítja őket. A Nagyító nem emeli ki az éppen fókuszban levő vezérlőelemet, például gombot vagy menüpontot, a MAGic, ha ez szükséges, akkor igen. A Nagyító minden szoftverrel ugyanúgy működik, a MAGic működése minden szoftverhez külön-külön testreszabható. Más beállítások alkalmazhatóak szövegszerkesztéshez, táblázatkezeléshez, levélíráshoz vagy böngészéshez.

További fontos különbség, hogy a képernyőnagyító szoftverek beszédszolgáltatásokat is nyújtanak a beépített beszédszintetizátorok segítségével. A MAGic és a ZoomText képernyőnagyító például tartalmazza ugyanazt a Profivox beszédszintetizátort, amelyet a vak felhasználók JAWS for Windows képernyő olvasója is. Ez rendkívül fontos ahhoz, hogy a felhasználó egy-egy hosszabb levél vagy újságcikk elolvasásával ne a látását terhelje, hanem egyszerűen végig tudja azt hallgatni. Továbbá a látás elvesztése sok esetben fokozatosan történik, így a beszédszintetizátor megismerése és használatba vétele átmenetet biztosít a képernyő olvasó programok megismeréséhez, amire az illetőnek a látása teljes el vesztése után lehet szüksége.

Oktatás

Amint a múlt hónapban szó volt róla, a vak embereket teljesen másként kell informatikára oktatni, mint azokat, akik látnak. A gyengénlátók oktatása kevésbé tér el a megszokottól, alapvetően ugyanúgy zajlik, mint egy látó csoport oktatása, néhány kiegészítéssel. Egyrészt érdemes pontosan tisztában lenni azzal, hogy a tanulók látása mennyire használható és terhelhető. Ismerni kell továbbá az operációs rendszer, és a képernyőnagyító programok speciális szolgáltatásait is, hogy a tanuló a számára optimális környezetben tudjon előrehaladni, illetve a beállításokat otthon vagy a munkahelyén is képes legyen reprodukálni.

Gyengénlátó diákok esetében hasznos segítséget nyújtanak a hordozható és forgatható videókamerák is, amelyek egyaránt segítenek az asztalon levő papíros dokumentum, illetve a táblára írt szöveg elolvasásában. Ezek monitorhoz vagy számítógéphez is csatlakoztathatóak, és megoldható az is, hogy a monitor képe ketté legyen osztva: alul a számítógép, felül a kamera által felvett kép látható (vagy fordítva).

Tananyagok

Mind a vak, mind a gyengénlátó tanulók számára általában az elektronikus tananyag a leginkább megfelelő. Vak tanulók számára hasznos lehet a Braille-írásos tananyag, gyengénlátók számára pedig a nagyobb betűkkel kinyomtatott síkírású, de mindegyik verzió szükségességére érdemes előzetesen rákérdezni.

Informatika-oktatásnál nincs nagy jelentősége, de a reál tantárgyak esetén fontos szerepe van az emberi felolvasásnak, a képletek ugyanis számítógéppel vagy Braille-ben nagyon nehezen értelmezhetőek, ilyenkor szinte kizárólag az emberi, vagyis az értelmezett fel olvasás jelent megoldást.

A vak felhasználók informatikai tananyaga más jellegű is kell legyen, csak a billentyűzet és a képernyőolvasó programok használatára alapozhat. Az egyetlen bárki számára elérhető, vakbarát ECDL tananyagot Herczeg Lajos, az “Informatika a látássérültekért Alapítvány” munkatársa írta, amely ingyenesen letölthető az alapítvány honlapjáról: www.infoalap.hu.

Bánásmód

A látássérült emberekkel való bánásmódról több internetes útmutató is szól, ilyen például a Fehér Bot Alapítvány által kiadott Segítség! című kiadvány, vagy a Vakok Szövetsége által kiadott “Hogyan segítsük a vak embert?” című útmutató. Mindkettő elérhető az interneten: www.feherbot.hu, illetve www.mvgyosz.hu. Az útmutatók részletesen, példákkal illusztrálva mutatják be, hogyan illik viselkedni az egyes élethelyzetekben, legyen az a találkozás, az utcai közlekedés vagy a tantermi szituációk. Ennél alaposabb ismeretek is szerezhetőek például a Pest megyében működő VGYKE érzékenyítő tanfolyamán (www.vgyke.com).

Az oktatás megkezdéséhez természetesen az oktatás helyszínét is akadálymentesíteni kell. Ez azonban a látássérült emberek vonatkozásában általában nem jelentős anyagi kiadás, elsősorban a fehér bottal nem észrevehető akadályokat kell eltávolítani, valamint egyes objektumok (lépcsők, ajtók stb.) vizuális megkülönböztetését kell megoldani élesen elkülönülő színű festéssel.

Intézményesített kapcsolatteremtés

Aki szeretne a látássérült emberek oktatásával és vizsgáztatásával foglalkozni, azoknak érdemes a fenti ismereteket ennél jobban elmélyíteni, és a fenti eszközökkel alaposabban is megismerkedni. A JAWS for Windows, a MAGic és a ZoomText szoftverek demo változatai, valamint a vakbarát ECDL tananyag ingyenesen letölthető az Informatika a látássérültekért Alapítvány honlapjáról (www.infoalap.hu).

Az intézményes kapcsolatteremtésben is egy lehetséges partner az alapítvány, érdemes azonban a helyi vakügyi szervezetekkel is felvenni a kapcsolatot. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének összesen 22 tagegyesülete van, minden megyében egy vagy kettő, az elérhetőségeik a szövetség honlapján meg találhatóak. Szintén érdemes megkeresni a látássérült emberek elemi rehabilitációs centrumait, ezek régiós szinten működnek az ország kilenc pontján. Elérhetőségeik a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Köz alapítvány honlapján (www.fszk.hu) a Rehabilitáció menüpont alatt találhatóak meg. Az épületek akadálymentesítéséhez a rehabilitációs szakmérnök szakemberek adhatnak segítséget, ők az illetékes minisztérium honlapján találhatóak meg (jelenleg: szmm.gov.hu).

Magyarországon hetvenezer látássérült ember él, és évente újabb 3–4 ezer ember veszíti el a látását. Számukra az informatika, a számítógép és az internet alapvető segédeszköz, az esélyegyenlőség biztosításának fontos eleme. E cikk szerzője az Informatika a látássérültekért Alapítvány munkatársa. Célunk, hogy az informatika minél nagyobb mértékben segítse a látássérültek életét, és ehhez az NJSZT-ben, illetve számos ECDL oktató- és vizsga központban fontos partnerre találtunk. Kapcsolódjon be Ön is a látás sérült emberek informatikai képzésébe, és segítse a digitális írástudás fejlesztését a körükben!

Szatmári Péter
Mi újság, 2010. június-július

Nyomtatás gomb Nyomtat