Publikációk » Összefoglaló Szántai Károly „Magyarországi képernyőolvasó felhasználók felmérése – 2015.” című tanulmányáról.

Összefoglaló Szántai Károly „Magyarországi képernyőolvasó felhasználók felmérése – 2015.” című tanulmányáról

2015 decemberében - az előző évhez hasonlóan - Szántai Károly ismét online felmérést végzett a magyarországi képernyőolvasó felhasználók használati szokásairól. Az eredményeket saját weboldalán tette közzé. Az ötletet a WebAIM, az amerikai Utah Állami Egyetem Fogyatékosságügyi Központján belül működő nonprofit szervezet által végzett felmérés adta, amely a kutatást rendszeresen elvégzi. A nemzetközi trendekkel való összehasonlíthatóság érdekében a hazai felmérésben is nagyrészt az ő kérdéseik lettek feltéve, ugyanakkor a szerző nagyon kíváncsi volt olyan dolgokra is, amelyek kifejezetten itthoni vonatkozásúak. A 2014-es felmérésekre érkezett visszajelzések alapján idén további kérdésekkel bővült a kérdőív.

Míg a 2015-es amerikai felmérés 2515 válaszadó adatai alapján készült, addig a magyar kérdőívet 122 felhasználó töltötte ki. Viszont így is másfélszeres növekedés tapasztalható a 2014-es évi 81 főhöz képest. A felmérés idén sem volt reprezentatív, a viszonylag kis minta miatt általánosítható következtetésekre sajnos csak korlátozottan ad lehetőséget. Viszont nem ismert olyan torzító tényező – pl. egy közösségből érkező nagyszámú kitöltés -, ami miatt a következtetések levonása nyilvánvalóan téves lenne.

A 122 válaszadó többsége (68%) a 21-50 éves korcsoportba tartozik. Valamivel több, mint 55 százalékuk (2014-ben 50%) nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik bármilyen szintű informatikai végzettséggel, vagy informatikai területen dolgozik. Döntő többségük (93%) vak, vagy súlyos fokban aliglátó. A válaszadók valamivel kevesebb, mint fele (47%, 2014-ben 51%) nyilatkozott úgy, hogy haladó szintű képernyőolvasó- és internet használati jártassággal rendelkezik.

Az eszközhasználatban 79%-kal (2014-ben 81%) a mobil-, illetve okostelefon vezet, amit csak 3 százalékkal lemaradva követ az asztali- és a hordozható számítógép. Tavaly a különbség még közel tíz százalékos volt, kérdés, hogy a "felzárkózás" a nagyobb - de még így is kicsi - mintavételezésből következik, vagy Magyarországon is érvényesül az a trend, ami a WebAim felmérésében tapasztalható, miszerint csökken a mobil eszközök használatának növekedése. Mindezek ellenére érdemes továbbra is kiemelt figyelmet fordítani a mobilon megjelenő weboldalak és a mobilos alkalmazások akadálymentességére.

Operációs rendszerek, képernyőolvasó és internet böngésző szoftverek

Elsődleges képernyőolvasóként a JAWS (70%, 2014-ben 71%) és az NVDA (17%, 2014-ben 20%) uralja a felmérést. (A JAWS népszerűsége magasabb, mint a WebAIM által Észak-Amerikában mért érték, ez jól tükrözi, hogy Magyarországon még mindig ez a leginkább elterjedt képernyőolvasó szoftver, az amerikai felmérésben tapasztalt visszaesés hazánkban nem figyelhető meg. Az NVDA értéke idén is közel megegyezik a WebAIM által mérttel. Az eredmény alakulásában az is közrejátszik, hogy a magyar felhasználók számára fontos a képernyőolvasó honosítása, ami több, a felmérésben szereplő programnál nem történik meg.)

A leginkább elterjedt másodlagos képernyőolvasó az NVDA (72%, 2014-ben 47%).

A böngészőhasználatot tekintve az Internet Explorer különböző verziói (50%, 2014-ben 55%), és a FireFox (40%, 2014-ben 38%) dominálnak, ami nem meglepő annak ismeretében, hogy a két legnépszerűbb képernyőolvasó ezekkel a programokkal képes legnagyobb fokban együttműködni. (Ezek a számok idén is nagyjából megegyeznek a WebAIM felmérésben szereplőkkel, azzal az eltéréssel, hogy ott a Safarinak nagyobb szerep jut. Ennek oka valószínűleg az Apple eszközök nagyobb elterjedtségében keresendő.)

A JAWS-t elsősorban Internet Explorerrel, míg az NVDA-t Firefox böngészővel használják elsődlegesen a felhasználók.

A mobil operációs rendszerek közül vezet az iOS (54%, 2014-ben 36%), jelentősen lemaradva követi az Android (28%, 2014-ben 30%), míg a Symbian jelentősen visszaesett (16%, 2014-ben 34%). Érdekesség, hogy a mobil operációs rendszerek sorrendje az előző évvel ellentétben megegyezik a WebAIM felmérésben szereplő sorrenddel, bár Észak Amerikában jóval magasabb (70%) az iOS aránya.

A mobil eszközökön használt képernyőolvasók használata a hozzájuk kapcsolódó operációs rendszer használatát tükrözi. A Voiceover 51% (2014-ben 36%), a TalkBack for Android 26% (2014-ben 27%), a Nuance Talks 15% (2014-ben 28%).

A felhasználók többsége (62%, 2014-ben 66%) asztali vagy hordozható számítógépének képernyőolvasóját használja leginkább, elsősorban mobileszközt a megkérdezettek 6 százaléka (2014-ben 5%), mindkettőt 32% (2014-ben 29%) használja egyformán.

Internetes oldalak használata

A felmérésben résztvevők többsége (71%) használja rendszeresen valamelyik közösségi csatornát (Facebook, Twitter, stb.). A válaszadók 99%-a rendszeresen használja a Facebook-ot, 47 százalékuk a LinkedIn-t, 16% a Google pluszt, 10% a Twittert. Az Instagramot mindössze 1% használja rendszeresen.
A kitöltők 31 százaléka gyakran, 29% néha, 21% ritkán, 19% pedig nem használja a webáruházakat.

A válaszadók 65 százaléka véli úgy, hogy a webáruházak nem akadálymentesek.

A résztvevők 28 százaléka gyakran, 28% néha, 19% ritkán, 25% pedig nem használja az internetet hivatalos ügyek intézésére.

A válaszadók 71 százaléka véli úgy, hogy az internetes ügyintéző felületek nem akadálymentesek.

A résztvevők 36 százaléka gyakran, 15% néha, 8% ritkán, 41% pedig nem használja az internetet banki vagy egyéb pénzügyek intézésére.

A válaszadók 54 százaléka véli úgy, hogy az internetes banki vagy egyéb  pénzügyek intézésére szolgálófelületek nem akadálymentesek, 37% viszont nem is szeretne banki vagy egyéb pénzügyet intézni interneten keresztül.

Honlapok akadálymentessége

A felmérésben résztvevők fele (50%, 2014-ben 44%) úgy véli, hogy a weboldalak akadálymentessége érdemben nem változott az elmúlt években, 28% (2014-ben 31%) pozitív változást tapasztalt, 22 százalékuk (2014-ben 25%) szerint romlott a helyzet, vagy nem tudja megítélni.

A kérdést leszűkítve a magyarországi weboldalakra az tapasztalható, hogy az akadálymentes weboldalak számának javulását csak 19% (2014-ben 22%) érzi.

A megkérdezettek 55%-a véli úgy, hogy ugyan tudja használni a közösségi csatornákat, de néha akadályokba ütközik. 19 százalékuk véli úgy, hogy nagyon nehezen tudja használni, 19% nem tudja megítélni, míg 7% tökéletesen tudja használni őket.

A nem akadálymentes weboldalak készítésének okát a megkérdezettek 36%-a (2014-ben 43%) a fejlesztők hiányos tudásának tudja be, 24 százalékuk (2014-ben 23%) úgy véli, hogy a fejlesztők attól félnek, hogy az akadálymentesség gátolni fogja a weboldal látványát, használatát, funkcionalitását, míg 33% (2014-ben 22%) az érdektelenséget jelölte meg.

Ha egy honlap rendelkezik „vakbarát”, „látáskönnyített” verzióval, akkor a megkérdezettek 51%-a (2014-ben szintén 51%) gyakran vagy kizárólag ezt használja.

A résztvevők 78%-a sokszor megpróbálja a honlap hagyományos verzióját használni, de általában nehezen kezelhetőnek tartja.

A válaszadók 69 százalékával előfordult már, hogy megpróbálta a "vakbarát" verziót használni, de nem találta akadálymentesnek, ezért visszatért a honlap hagyományos verziójához.

A résztvevők 60%-a igényelné, hogy a honlap jelezze, ha integráltan akadálymentes, 37 százalékuk viszont úgy véli, ezt magától is gyorsan észreveszi.

Hogyan tájékozódik a weboldalakon?

A weboldalakba beleprogramozhatóak, de a képernyőolvasó szoftverek is rendelkeznek olyan navigációs szolgáltatásokkal, amelyek megkönnyítik a látássérült felhasználók tájékozódását a honlapokon. Ezek használati szokásait is kutatta a felmérés.

A megkérdezettek 47%-a (2014-ben 38%) navigál kizárólag vagy gyakran szakaszjelzők alapján. A szakaszjelzők ideális számát a válaszadók 49%-a (2014-ben 35%) nem tudja megítélni, 28% (2014-ben 33%) szerint az oldalankénti 4-6 az ideális.

A felhasználók kevesebb mint fele (42%, 2014-ben 53%) az oldalon található címsorok segítségével navigál, míg 30% (2014-ben 23%) a keresőt használja.

Az ugrólinkeket a megkérdezettek 37 százaléka gyakran vagy mindig, 48% (2014-ben 46%) néha vagy ritkán használja. A szakaszjelzők és a nevesített régiók megjelenésével párhuzamosan az ugrólinkek szerepe elvileg folyamatosan csökkenne, de a felmérés szerint még sokan használják.

A gyorsbillentyűket – amelyeknek  szerepe, használhatósága régi vitatéma még a szakértők között is – a megkérdezettek 50%-a (2014-ben 37%) néha vagy ritkán, 28 százaléka viszont gyakran vagy mindig használja.

A felhasználók közel kétharmada (58%, 2014-ben 63%) a weboldal keresőmezőjét az elsőre történő ugrással, 13% a tabulátorral történő végiglépkedéssel próbálja megtalálni.

A megkérdezettek 48%-a (2014-ben 60%) számára nemcsak a szabványos címsorok használata, hanem azok megfelelő szintjének megadása is fontos vagy nagyon fontos.

A válaszadók közel fele (44%, 2014-ben 45%) nem használ oldaltérképet, így megállapítható, hogy az oldaltérkép akadálymentességi szempontból nem annyira lényeges a látássérült felhasználók számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más felhasználói csoportoknak nem segít.

Melyek a legfőbb akadálymentességi problémák?

Ha egy weboldal elején elhelyezett logó képe egyben a főoldalra ugró hivatkozás is, akkor a válaszadók 50%-a (2014-ben 44%) a „Cégnév főoldal” típusú szöveges alternatívát preferálja.

A weboldalon elhelyezett képek esetén a felhasználók 45 százalékát (2014-ben 52%) leginkább az értelmetlen szöveges alternatíva (pl. IMG0555.png) zavarja, 33% (2014-ben 29%) véli úgy, hogy a legnagyobb hiányosság, ha nincs kitöltve a szöveges alternatíva, ahol az fontos lenne. Az értékből látszik, hogy továbbra is nagyon fontos a képek szöveges alternatívájának informatív kitöltése.

A felmérésben résztvevők 22 százaléka véli úgy, hogy ha egy képhez hosszabb szöveges leírás szükséges, az külön oldalon legyen, amit a képernyőolvasó jelez számára. 22 százalék szerint a kép hosszabb leírása a kép után legyen, mint szöveg. 21 százalék a hosszabb szöveget is a kép alternatív szövegében látná szívesen, míg 20% azt szeretné, ha a szöveg külön oldalon szerepelne, amire a kép alatt elhelyezett hivatkozás aktiválásával tud eljutni.

A válaszadók 53 százalékát (2014-ben 57%) zavarják, vagy nagyon zavarják az ismétlődő szövegű hivatkozások (pl. Tovább), mivel értelmezésükhöz szükség van a szövegkörnyezet feltérképezésére.

A megkérdezettek 29 százaléka (2014-ben 26%) szerint a legnagyobb akadálymentességi probléma a CAPTCHA (képkód), 11% (2014-ben 19%) pedig a képernyő, vagy annak egy részének hirtelen megváltozását jelölte meg. 14% (2014-ben 15%) szerint a legnagyobb gond a szöveges alternatíva hiánya, 13 százalékot (2014-ben 11%) a flash tartalmak zavarják.

Bár a felmérés nem reprezentatív, mindenképpen érdekes és hasznos. Mivel az összehasonlítható értékek nagy része nagyságrendileg megegyezik a WebAIM felmérésben szereplő számokkal, illetve ahol nem, ott az eltérés a különböző környezet alapján megmagyarázható, mindenképpen lehetséges és érdemes következtetéseket levonni a felmérés adataiból.

A válaszok alapján elmondható, hogy a látássérült felhasználók körében Magyarországon is a Windows a legelterjedtebb operációs rendszer az asztali és a hordozható számítógépeken. A képernyőolvasó szoftverek tekintetében az elsődleges felhasználásban döntő súlyú a JAWS elterjedsége, az NVDA pedig követi a nemzetközi trendet. A másodlagos használat terén pedig látható, hogy a felhasználók közel háromnegyede NVDA-t is tart a gépén. Az internetes böngészők világából a preferált képernyőolvasó szoftver alapján választanak a vak felhasználók.

A mobil eszközök területén 2015-ben változás, hogy előretört az iOS, és ezzel párhuzamosan visszaszorulóban van a Symbian.

A honlapok akadálymentességének megítélésében a hazai helyzetet kedvezőtlenebbnek érzékelik a válaszadók, mint a nemzetközi viszonyokat. Továbbá a látássérült felhasználók többsége - az integrált akadálymentesítés hiányában - nehezen boldogul a honlapok normál, grafikus változatával, ezért ha van alternatív, kényelmesebben kezelhető felület, akkor az információ gyors elérése érdekében azt választja. Ám, ez nem azt jelenti, hogy továbbra is a szegregált aloldalak számát kell gyarapítani, hanem épp ellenkezőleg, az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító webes felületek számának növelését kell szorgalmazni.

 

Nyomtatás gomb Nyomtat