Publikációk » IT-eszközök a látássérültekért

Információ-technológia alapú eszközök a látássérült emberek szolgálatában

A számítástechnika megjelenése és minden képzeletet felülmúló gyors ütemű fejlődése hatalmas mértékben változtatta meg világunkat. Ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem rendelkezik mobiltelefonnal, ha kisebb-nagyobb gyakorisággal nem használ otthonában vagy munkahelyén, esetleg valamilyen közösségi ponton számítógépet, internetet. De napjainkban már a háztartási munka és pl. egészségügyi, közlekedési eszközeink többségében is jelen van az információ-technológia (angol rövidítéssel: IT). Gondoljunk csak a programozható mikrohullámú sütőre, automata mosógépre, korszerű telefonközpontokra, digitális vérnyomásmérőre vagy a tömegközlekedési eszközök elektronikus utastájékoztató rendszereire. Az IT-ben rejlő, szinte kimeríthetetlen lehetőségek a fogyatékkal élő emberek számára is új reményt adnak életminőségük javítására és megkönnyítik az integrálódást az épek társadalmába. Az SMS egy hallássérült vagy beszédképtelen ember számára, az e-mail egy mozgás- vagy látássérült személynek új kommunikációs csatornát nyitott az épek és más fogyatékkal élő társaik felé. De az általánosan elterjedt IT alapú megoldások mellett napjainkra kialakult a speciális hardver és szoftver eszközök piaca is, ma már egyre több cég kínál ilyen, kifejezetten a fogyatékkal élők számára fejlesztett termékeket.

Azonban a folyamatosan szélesedő eszközkínálat ellenére az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) gyógyászati segédeszközlistájára csak néhány fehér bot kerülhetett fel a látássérült emberek számára támogatott eszközként. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) minden erőfeszítése ellenére az OEP elzárkózott a lista látássérülteket érintő eszközkörének bővítésétől, és az ún. életminőség-javító eszközkategória bevezetésétől is. Az elutasítás oka minden esetben az volt, hogy a gyógyászati segédeszközkassza nem bírná el a további kiadásokat, bár költség-felmérő tanulmány e tekintetben tudomásom szerint soha nem készült.

Az alábbiakban először a látássérült emberek számítástechnikai eszközeiről adok összefoglaló körképet, azt is felvázolva, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján ezen a fogyatékossági csoporton (a látássérültekén) belül mekkora a számítógép- és internethasználói kör.

A látássérült emberek száma Magyarországon

Az MVGYOSZ a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2001. évi adataira való hivatkozással 44 ezer súlyosan látássérült személyről tud hazánkban. Ennyien kapták ekkor a vakok személyi járadékát. Egy másik forrás, a KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint .115-en vallották magukat gyengénlátónak, közülük 33.512 fő 15 és 69 év közötti, vaknak pedig 9.443-an vallották magukat (közülük 4.721 fő 15-69 éves).

Az önbevallásra alapozott adatok szerint tehát 38 ezer aktív korú látássérült személy élt 2001-ben Magyarországon. Meg kell említeni a halmozottan sérült siketvak személyeket, ők kb. ezerkétszázan vannak (forrás: Siket-Vakok Országos Egyesülete). A látássérült emberek egyetlen országos érdekképviseleti szervezetének, az MVGYOSZ-nek jelenleg kb. 20 ezer tagja van, melynek többsége - a tagnyilvántartási adatok alapján - súlyosan látássérült, azaz látáscsökkenése az ún. Maske tábla alapján legalább 95%-os. Az általánosan elfogadott álláspont szerint az ezen határértéket meghaladó látásromlás esetén beszélünk vakságról.

A fenti szervezetek (Nyugdíjfolyósító igazgatóság, KSH, MVGYOSZ) adatainak látszólagos ellentmondásosságát az okozza, hogy sok látássérült ember pszichés okok miatt akkor sem vallja magát vaknak, ha szemész szakorvosi vizsgálat alapján annak számít és igénybe is veszi a vakok személyi járadékát vagy az ezt felváltó fogyatékossági támogatást. Ezért leghitelesebbnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatait kell elfogadnunk, hiszen ebben az esetben a vakságot rendszeresen (öt évenként) megismételt szakorvosi vizsgálattal kell igazolni.

A számítógép jelentősége a látássérültek életében

A látássérültek a kilencvenes évek eleje óta használhatják segédeszközként a személyi számítógépet, amely számukra a társadalomba történő beilleszkedést, vagyis a mindennapi széles körű kommunikáció, az önálló közlekedés segítését (pl. speciális útvonal-tanácsadó szoftver), az információ szerzés esetenként mással nem pótolható eszközét jelenti. A látássérültek számára a számítógép önállóságot biztosít, csökkenti a ráutaltságot a látó embertársakra.

Látássérültek speciális informatikai eszközei

A vak emberek számítógép-használatához egy ún. képernyőolvasó szoftverre és egy ehhez kapcsolódó szövegfelolvasóra (beszédszintetizátor) vagy egy pontírású (Braille) kijelzőre van szükség. A gyengénlátók többnyire nagyméretű monitorokkal és/vagy képernyőnagyító szoftverekkel oldják meg a számítógép használatát. A siketvak emberek számára kizárólag a - tapintható információt nyújtó - pontírású kijelzővel felszerelt számítógép jelent megoldást. Mindhárom fogyatékos csoport számára alapvető a lapolvasó és az optikai karakterfelismerő program. Az alábbiakban röviden definiálom a legfontosabb speciális eszközöket:

Képernyőolvasó programok:

A képernyőolvasó programok olyan szoftverek, amelyek vak emberek számára hozzáférhetővé teszik a képernyő üzeneteit. Ez történhet hangkártyán, külső beszélőegységen vagy pontírású kijelzőn keresztül, attól függően, milyen eszközt részesít előnyben a felhasználó, illetve a képernyőolvasó programok milyen eszközöket támogatnak.

A képernyőolvasó programtól kapott szöveges információt az ún. beszédszintetizátor program mondja ki. Az első beszédszintetizátorok még meglehetősen robotos hangzásúak voltak, de az elmúlt néhány évben már megjelentek az egészen emberközeli hangminőséget nyújtó szoftverek. A felolvasás az írásjeleknek megfelelően hangsúlyoz és a legtöbb esetben a beszédsebesség, a hangmagasság stb. is állítható.

Pontírású kijelző:

A képernyőn megjelenő szöveges információt alakítja át pontírásúra. A felhasználó egy kijelzőn olvashatja el a képernyő üzeneteit. Piezoelektromos elven működik, feszültség hatására a kijelzőn a pontok helyét a Braille pontrendszernek megfelelően kiemelkedő tüskék jelzik. Magyarországon nagyon kevés található belőle, rendkívül drága eszköz. Húsz, negyven, hatvan és nyolcvan karakteres változatban gyártják.

Képernyőnagyító programok:

Olyan szoftverek, amelyek segítségével a képernyőn található képeket, szövegeket fel lehet nagyítani, lehetőség van a kontraszt beállítására, az egérmutató méretének megváltoztatására stb. Támogatják a Windows alatti beszélőrendszereket és/vagy saját, hangkártyán keresztüli felolvasó funkcióval is rendelkezhetnek.

Optikai karakterfelismerő programok:

Az optikai karakterfelismerő (OCR) programok a lapolvasóra (scanner) helyezett síknyomtatású dokumentumokat olvassák be a számítógépre és alakítják szerkeszthető szöveggé. Az OCR programok azért váltak népszerűvé a látássérült felhasználók körében, mert egy beszélő számítógépen futtatva vissza tudják adni az önálló olvasás élményét, hallhatóvá téve a láthatatlant.

A számítógép- és internet-használók száma

A számítógép-ellátottság és internet-használat tekintetében pontos adatok nem állnak rendelkezésre, csupán a vak személyekkel kapcsolatban ismerünk részadatokat.

A vak emberek számára a DOS-os számítógépek használatát lehetővé tevő BraiLab PC beszédszintetizátorból az elmúlt 13 évben körülbelül kétezer darab fogyott. A meghibásodott készülékek cseréjéből, a több helyszínen való használatból (lakás, munkahely) eredően kétezernél kevesebb az ilyen beszédszintetizátort használó személyek száma.

A Windows 95, 98 és ME használatát is lehetővé tevő WinTalker programot kb. kétszázan vásárolták meg a magyarországi forgalmazás négy éve (1999-2003) alatt. Ezt követően a cseh gyártó cég (RosaSoft) nem folytatta a termékvonal fejleszését, így a Windows 2000 és Windows XP operációs rendszerek használatát lehetővé tévő WinTalker verzió már nem készült el.

Az amerikai JAWS for Windows (JFW) képernyőolvasó program első honosított változata 2003 márciusában jelent meg hazánkban. (JAWS=Job Access With Speech). A program nemzetközi összehasonlításban is a legjobbnak számít a vak emberek Windows használatának támogatásában. A leütött billentyűk kimondásával és a képernyőn megjelenő üzenetek magyar nyelvű felolvasásával nemcsak az operációs rendszert, hanem az alkalmazások többségét és azok szolgáltatásait, így pl. az internetet is elérhetővé teszi. Az elmúlt két évben kb. ötszáz darab Jaws program jutott el adományként (legálisan) a látássérült felhasználókhoz. A program 4.02 és 5.10 verzióinak ingyenes bemutató verzióját kb. ugyanennyien szerezték be napjainkig.

Összesen kb. 750 személy kapott optikai karakterfelismerő (OCR) programot a Recognita Alapítványtól, majd a jogutód "Informatika a látássérültekért" Alapítványtól.

Az MVGYOSZ 1997 óta indít számítógépes tanfolyamokat látássérültek - elsősorban vakok - részére. Az elmúlt hét évre vonatkozóan egyértelműen megfogalmazható, hogy a látássérültek kezdeti DOS iránti érdeklődése folyamatosan eltolódott a Windows irányába, mára a Windows-os tanfolyamok iránti érdeklődés kizárólagossá vált. Az elmúlt három évben már az ország más pontjain is indultak ilyen képzések (Budapesti Műszaki Főiskola, Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ stb.)

Az említett adatok között természetesen átfedések is előfordulnak. A DOS-os beszédszintetizátorral rendelkezők közül egyre többen szerzik be a Windows használatát is lehetővé tevő képernyőolvasó programokat, illetve ezek demóit. Becslésem szerint a számítógépet használó vakok száma maximum 2000 fő, akiknek jelenleg körülbelül fele használ Windows-t.

Gyengénlátók

A számítógépet használó gyengénlátó emberek általában nagy méretű monitorral (min. 19"-os) dolgoznak. A nagy méretű monitor mellett is sokan használnak különböző képernyő nagyító szoftvereket. Hazai fejlesztésű képernyő nagyító program nincs. A külföldi megoldások közül a Zoomtext és a Magic a leginkább kedveltek.

A számítógépet segédeszközként használó gyengénlátók számát igen nehéz megbecsülni. Van, akinek elegendő a Windowsba beépített "Kisegítő lehetőségek" funkció képernyőnagyító szolgáltatása. Másoknak nélkülözhetetlen a nagy méretű, legalább 19"-os monitor. Vannak, akik komolyabb képernyőnagyító és képernyőolvasó szoftvert is kénytelenek használni. Mindannyiuknak fontos eszköz a lapolvasó és a nyomtató is. Arra vonatkozóan még megközelítő adataink sincsenek, hogy az 55 ezer gyengénlátó személy közül hánynak jelenthet segédeszközt a számítógép és mennyi kiegészítő szoftvert igényelnének.

Siketvakok

A siket-vak személyek számára a pontírású kijelző jelenti az egyetlen lehetőséget a számítógép használatára és ezzel együtt a nélkülözhetetlen kommunikációra. Léteznek Braille-kijelzővel és Braille-billentyűzettel ellátott jegyzetelőgépek, ezek segítségével a Braille-írást ismerő emberek kommunikálhatnak egymással. Az esélyegyenlőséget jobban megalapozza egy olyan hordozható eszköz, amely hagyományos billentyűzettel, megjelenítővel és Braille-kijelzővel egyaránt rendelkezik.

A kapott információk szerint kétszáz siketvak személy számára könnyítené meg a kommunikációt a számítógép. Esetükben komoly felkészültséget igényel a számítógépes ismeretek tanítása. Nagy problémájuk a szakemberhiány ezen a területen. Jelenleg a siketvak személyek közül kb. húszan lennének képesek speciális segédeszköz igénybevételével számítógépen írni, olvasni, internetezni.

A világháló jelentősége a látássérült emberek életében

A látás, illetve a látás és hallás fogyatékosságának mértékével egyenes arányban növekszik az adott ember számára a világháló használatának jelentősége. Az interneten csaknem minden olyan, a mindennapi életet érintő lényeges információ megtalálható, amelyhez a látó ember nyomtatott változatban hozzáfér. A látók választhatnak, hogy az írott információról nyomtatott vagy elektronikus változatban tájékozódnak, a látássérültek számára azonban ez a választási lehetőség sokkal szűkebb. A rádió, televízió mint információhordozó eszköz a vakok számára jelentős, ám itt korántsem olyan széles körű az egyéni érdeklődés kielégítésének lehetősége, mint a nyomtatott információhordozók esetében. A siketvakok sem a síkírással nyomtatott információhoz nem jutnak hozzá, sem a sugárzott adásokhoz, de még a telefonos informálódás, sőt a pontírást nem ismerőkkel való kommunikáció is lehetetlen számukra.

A választás szabadságának hiánya már önmagában indokolja az elektronikus úton történő információhoz jutás támogatását, mint az esélyegyenlőség megteremtésének feltételét. Példák a világháló használatának területeire:

- szolgáltatásokkal kapcsolatos információk,

- menetrendek,

- nyomtatott médiumok híreihez való hozzáférés,

- üzletek, áruházak kínálata, árak összehasonlítása,

- pályázati kiírások,

- munkalehetőség keresése,

- egyéni érdeklődésnek megfelelő tájékozódás,

- elektronikus könyvek keresése, letöltése,

- ügyfélfogadási és nyitvatartási rend megtekintése,

- tájékozódás a kulturális intézmények programjáról.

A látássérült ember számára a weben való tájékozódás sokkal körülményesebb és időigényesebb. Egyrészt a beszélő használata jelentősen lelassítja az információk feldolgozását, másrészt - és ez a döntő - a látássérült ember a képernyőt nem látja egyszerre, hanem azt részletről részletre, fejből rakja össze a nagyított, hallott vagy tapintott információkból. Ez a fajta webezés többszörösen (kb. 2-10-szer annyi) időt vesz igénybe, attól függően, hogy mennyire ismert az adott weblap a felhasználónak, továbbá milyen internet-kapcsolatot, számítógépet és programot használ, mindezek viszont igen erősen költségfüggő kérdések. Tehát a látássérült webezőnek jóval több időre van szüksége, hogy ugyanahhoz az információhoz hozzájusson, mint látó társa.

Az alap számítógép beszerzésén felül jelentős beruházást igényel, hogy a számítógép a látássérült ember számára is használható legyen. A beruházás nagysága a beszerzendő eszközöktől függően 2-10-szerese az alap konfiguráció árának. Jelenleg egyetlen alap-, illetve kiegészítő eszközre, szolgáltatásra sincs alanyi jogon megkapható vagy rendszeres támogatás és az elmúlt évig nagyon kevés volt az egyéneket támogató pályázati kiírás is.

2003 decemberében az országgyűlés 200 millió forint támogatást szavazott meg a vak és gyengénlátó emberek informatikai eszközbeszerzésének támogatására, az összeg az IHM 2004. évi költségvetésében külön soron jelent meg. A 2004. eleji pénzügyi megszorításokat követően a júliusban megjelentetett pályázati felhívás keretösszege már csak 131 millió forint volt. Ez az összeg azonban még így is jelentősebb, mint a látássérült magánszemélyek számára az ezt megelőző húsz évben nyújtott támogatások összesen. A több mint négyszáz nyertes számára ez a támogatás óriási előrelépést jelent az esélyegyenlőség javítása felé.

Szuhaj Mihály

Budapest, 2005. február 27.

Nyomtatás gomb Nyomtat