Publikációk » Néhány szó a pocket PC-kről

Számítógép a zsebben, avagy néhány szó a pocket PC-kről (I. rész)

(Megjelent a Vakok Világa folyóirat 2006. márciusi számában)

A cikk címe kapcsán máris felmerülhet egy kérdés: minek még egy számítógép, ráadásul a zsebembe? De nem kell megijedni. Egyrészt az a gép, amiről ez a cikk szól, csak a neve szerint fér el egy ruha zsebében, sokkal inkább egy kisebb táskában érdemes hordozni. A világ azonban, amelyet a pocket PC-k képviselnek nagyon érdekes, és egy kis ismerkedés után egyáltalán nem az jut eszünkbe, hogy minek egy újabb.

Mielőtt megismerkednénk a zseb-PC-kkel, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat. Az egyik ilyen egy gyűjtőfogalom, azon számítógépeket, vagy funkcionalitásukban számítógépre hasonlító eszközöket illetjük ezzel a névvel, amelyek adataink kezelésében segítenek nekünk. Ebből következően ezeket a gépeket PDA-nak, Personal Digital Assistant-nak, azaz személyi digitális asszisztensnek (segítőnek) nevezzük. Más szavakkal: ezek a kis gépek arra terveztettek, hogy mindig velünk legyenek, s gyorsan, viszonylag kényelmesen minden adatunkhoz hozzáférést biztosítsanak bármikor.

A másik dolog, amit tudnunk kell, hogy ezeket a gépeket fajtájuktól, gyártójuktól és a rajta futó operációs rendszertől függően hívják palmtopnak, handheld PC-nek, illetve pocket PC-nek is. A lényeg az, hogy ezek mindegyike kéziszámítógépet jelent.

Jogosan merülhet fel az a kérdés is, hogy miért van szükség PDA-kra, ha léteznek notebook-ok, melyek szintén hordozhatóak, ráadásul tudásban közel ugyanazt nyújtják, mint egy asztali számítógép? A választ a PDA-k jellemzői, s működésük módjai adják meg.

Mivel nagyon sokféle PDA létezik, nem ezek paramétereit mutatom be, hanem azt az egy gépet vizsgáljuk meg tüzetesebben, amelyről e cikksorozat szól. Mégis, egy dolgot érdemes megemlíteni a többi PDA-val kapcsolatban: ezek a gépek kis méretüket annak köszönhetik, hogy nincs billentyűzetük. Bár, sok olyan modell létezik ma már, amely rendelkezik billentyűzettel, ez általánosságban nem mondható el. Az adatbevitel ezeknél az eszközöknél úgy oldható meg, hogy valamilyen módon külső billentyűzetet csatlakoztatunk hozzájuk (ez esetleg a méret rovására is mehet), vagy pedig használjuk a legelterjedtebb módszert, a képernyő megérintését. A PDA-k ugyanis érintőképernyővel vannak ellátva, és egy speciális ceruzaszerű eszközre, melyet stylus-nak neveznek. Ezzel a "ceruzával" lehet megérinteni a képernyőt azokon a pontokon, ahol szükséges, és ezt az eszköz érzékeli, s végrehajtja a megfelelő parancsot. Meg lehet érinteni például menüpontokat, nyomógombokat, listaelemeket, de szövegbevitelkor egy virtuális billentyűzet (képernyőre rajzolt billentyűzet) virtuális gombjait is. Ez a módszer természetesen látássérültként nem használható, így az itt tárgyalt készüléket ellátták billentyűzettel. A cikksorozat végén érdekességként megemlítek majd egy olyan megoldást is, amely az érintőképernyő egy könnyített felhasználási módja segítségével lehetővé teszi a gép használatát billentyűzet nélkül is, de ez a módszer igen nehézkes, és hosszabb szövegek begépelésére véleményem szerint nem alkalmas. (folyt. köv.)

Torma Zsolt

Nyomtatás gomb Nyomtat